Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-18 / 246. szám
1994» Október 18., Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Expo-aláírások Budapest (MTI) - Több mint százezer aláírás gyűlt össze az expo megtartásáért - adta hírül tegnap az Üj Magyarország szerkesztősége. A népszavazást - mint ismeretes - az augusztus 13-i számban kezdeményezték. Az Új Magyarország szerkesztősége az aláírásokat tartalmazó íveket október 18-án délelőtt nyújtja át Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének, parlamenti hivatalában. Bírák meghallgatása Budapest (MTI) — A fontos személyek ellenőrzésére létrehozott bizottság november 8-án hallgatja meg azokat a bírákat, akikhez az ellenőrző testület döntéseivel szemben lehet majd első fokon fellebbezni. A bizottság várhatóan a napokban kézhez kapja a parlamenti hivataltól az országgyűlési képviselők személyi azonosításra alkalmas adatait, aminek alapján megkezdődhet az ellenőrzés. A testület a tervek szerint minden héten összeül. Ülésenként 20 személlyel számolva körülbelül 20 hét alatt befejeződhet a képviselők átvilágítása. ÉT-egyeztetés Budapest (MTI) - Sikeres egyeztetést tartott tegnap a munkaügyi, a népjóléti és a pénzügyminiszter az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselőivel. A felek megállapodtak arról, hogy október 26-án ÉT plenáris ülésen vitatják meg az általános helyzetértékelést, a jövő évi gazdaságpolitikára, illetve költség- vetési irányelvekre vonatkozó elő- teijesztéseket. November 5-én a kormányzat átadja a partnereknek a jövő évi költségvetés tételes tervezetét. November 10-14 között a társadalmi-gazdasági megállapodás tervezetét is az érdekegyeztető felek rendelkezésére bocsátja a kormányzat. Akkor ad választ a kormány a másik két oldal által a társadalmi-gazdasági megállapodásra kidolgozott javaslatokra. November 25-26-27 között tárgyal az elfogadott ütemezés szerint az ÉT plenáris ülése a jövő évi költségvetés részletes normaszövegéről. A Liga kétségei Budapest (MTI) - A Liga Szak- szervezetek Elnöksége az új kormánnyal folytatott tárgyalások eddigi tapasztalatait összegezve annak az aggályának adott hangot, hogy az érintett felek igényeit egyaránt kielégítő megállapodás létre- jöhet-e egyáltalán. A Liga elnöksége szerint a kialakult helyzetért a kormányt terheli a felelősség. Úgy vélik ugyanis, hogy a kormányzat a megállapodás jelentőségének túlhangsúlyozásával megalapozatlan várakozásokat gerjesztett. A hajléktalanokról Budapest (MTI) - A kérdés fontosságára való tekintettel a közeljövőben a kormány is foglalkozik a hajléktalanok helyzetével. Télen, a krízisidőszakban állandó konzultációs tanács ülésezik majd, amely meghozza a szükséges döntéseket. Hajléktalanszállások létesítésére a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ajánlott fel ingatlanokat, de azok többsége - elsősorban a volt szovjet laktanyák - nem felelnek meg erre a célra. Jövőre 360 miihó forintot szán a költségvetés a hajléktalanok gondjainak enyhítésére, szemben az idei év 234 millió forintjával.-Mozaik. Együttműködési megállapodást kötött a Tajvani Iparszövetség és a Magyar Iparszövetség (OKISZ). A tajvaniak jó lehetőségeket látnak a magyar acél- és az élelmiszeriparban. A nyugat-európai országokban a GDP 1-2 százalékát fordítják közlekedésbiztonsági beruházásokra - hangzott el a Világbank által szervezett budapesti közúti közlekedés- biztonsági konferencián. A szakszervezetnek nem kérdéses, hogy jövő év január 1-jétől a köztisztviselők az illetménytábla szerinti 100 százalékos mértéket megkapják. A kohászok sztrájkba léphetnek Nem várják meg, hogy a gyárra felvonják a fekete lobogót Diósgyőr (ÉM - I.S.) - Személyes sorsuk, valamint a gyár helyzetének rendezése érdekében azonnali kormánydöntést sürgetnek a diósgyőri kohászok, ellenkező esetben a sztrájk lehetőségét is felvetik. A Diósgyőri Nemesacél Művek Szakszervezeti Bizottsága tegnap levelet intézett a Vasasszakszervezet első emberéhez, Paszternák Lászlóhoz, kérve őt, azt lehetőleg minél hamarabb továbbítsa az ipari tárcához. Elfogyott a diósgyőri kohászok türelme, miután az augusztus végétől ígérgetett - a gyár és a kohó tovább- működését biztosító - kormánydöntés a mai napig sem született meg - kezdődik az Azonnali döntés, vagy sztrájk... címet viselő levél. A gyár dolgozói nehezményezik, hogy a miniszterelnökhöz és az érintett szaktárcák vezetőihez hetekkel ezelőtt intézett levelük, valamint a térség országgyűlési képviselőivel folytatott több beszélgetés eredménytelennek bizonyult, nem történtek hathatós intézkedések. „Halogató magatartásukból adódóan — szól a levél — mára reális a veszély, hogy a kohó télre szükséges teljes alapanyag-szükségletét nem lehet már biztosítani, mivel több mint 400 ezer tonna kohóbetét beszállításáról van szó. Ennek hiánya a diósgyőri kohászat acélgyártásának megszűnését jelenti, maga után vonja a teljes megállást, munkahelyeink elvesztését.” A diósgyőriek leszögezik, nem hajlandók ölbe tett kézzel megvárni, hogy az egész gyárra felvonják a fekete lobogót. Azonnali kormány- döntést sürgetnek, amely ezt a tarthatatlan helyzetet megszünteti. „Ennek hiányában, élve törvényes eszközeinkkel, a gyár megállítását tervezzük, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel a hazai tovább-feldolgozó- ipart is.” Mindenesetre azért megjegyzik, nem céljuk és nem érdekük a mai nehéz gazdasági helyzetben az ország gondjait tovább növelni, de az sem várható el tőlük, hogy egy korábbi hibás döntés miatt tétlenül szemléljék a hazai ötvözött és minőségi acélgyártás megszűnését, kenyerük elvesztését. A kohászlevél ismeretében megkérdeztük az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vaskohászatban illetékes főosztályának vezetőjét, Kiril- li Tamást, mit tud ehhez hozzáfűzni? Elmondotta, hogy természetesen ismerik és megértik a diósgyőriek problémáját (erről egyébként Pál László miniszter a közelmúltban már biztosította a kohászokat — Észak-Magyarország 1994. október 11.), de a tárca pénzt nem tud biztosítani a gondok megoldására. A hogyan továbbról szóló tervezetet egyébiránt már napokkal ezelőtt elkészítették. A főosztályvezető biztosan állította: ma, azaz kedden a közigazgatási államtitkárok értekezletén napirenden szerepel a diósgyőri kohászat, s ez azt jelenti, hogy csütörtökön a kormány is megtárgyalja az ügyet. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az államtitkárok csapata nem ért egyet az ipari tárca felvetésével, Kirilli Tamás azt válaszolta: egyeztetnek a Pénzügyminisztériummal. ,A döntést minél előbb meg kell hozni, mert valóban kicsúszunk az időből.” Adásszünet - karbantartás miatt Miskolc (ÉM - NJ) - Az Antenna Hungária Rt. adókarbantartási munkákat végez október 20-án csütörtökön 12 és 16 óra között, ezért ebben az időszakban nem sugároz műsort az aggteleki és a tokaji tv-adó. Ugyanilyen okok miatt ugyancsak ebben az időpontban Tokaj térségében adáskimaradás lesz az URIl rádiók műsorában is.- Ami a tokaji nagyadó adásszünetét illeti, az bizony egész Észak-Kelet Magyarországot érinti, de az aggteleki adó sugárzása is nyolc-tíz településen hiányzik majd - mondta Jobbágy József az Antenna Hungária Rt. Émődi ÜzemigazgatósógáKépünkön a tokaji adó. Karbantartják... Fotó: ÉM-archív nak műszaki osztályvezetője. - A húszadikai adásszünet hátterében egyébként a rendszeres, negyedévenként kötelezően megtartandó ellenőrzés áll. Időről időre át kell vizsgálni az adó- és a sugárzóberendezéseket, valamint az energiaellátó rendszereket, mivel ezek szinte szünet nélkül működnek. A teljes és alapos ellenőrzés arra is kiterjed, hogy az egyes berendezések hiánytalanul megfelelnek-e még a műszaki előírásoknak. A karbantartást telephelyenként 3-4 szakember végzi. Aggteleken most a külső sugárzó rendszer részletes átvizsgálására nincs szükség, mert azt a közelmúltban egyéb okok miatt alapos ellenőrzésnek vetették alá. Három kisebbség kezdeményezett Miskolc (ÉM) - Tegnap 16 órakor lejárt a határideje annak, hogy a kisebbséghez tartozó polgárok kisebbségi önkormányzatok megalakítását kezdeményezzék a helyi polgár- mesteri hivataloknál. Az említett határidő jogvesztő annyiban, hogy akik lemaradtak róla, legközelebb jövő ilyenkor jelenthetik be igényeiket. Az országos választási szervek vasárnap este még csak két kezdeményezésről tudtak, holott ennél több helyiül jelezték, hogy jelentkeztek a kisebbségek önkormányzat-alakítási szándékkal. Mint kiderült, az ellentmondás abból fakad, hogy a kezdeményezés tényét a hivatalok nem kötelesek jelenteni a felsőbb szerveknek. Az már biztos, hogy, megyénk helységei közül például Ózdon a cigányok jelentkeztek - nyilatkozta lapunknak Koós Mária, a polgár- mesteri hivatal munkatársa. Put- nokon már korábban ígérték, meg is tették a helyi cigányok, kezdeményezték a kisebbségi önkormányzatot - mondta lapunk kérdésére Antal László polgármester. Nem meglepetés az sem, hogy a szlovákok lakta Bükkszentkereszten a szlovákok akarnak saját kisebbségi ön- kormányzatot a már megszokott mellett. A szlovákok számaránya miatt megtehetnék, hogy az egész, majdan alakuló önkormányzatot kisebbségivé nyilvánítsák - mondta Hegyközi Béla, a község jegyzője —, ám ennek semmi értelme, mert akkor már nincs szükség külön kisebbségi testületre. És a demokrácia annál jobb, minél több intézménye működik. Miskolcon három kisebbség, a cigányok, a görögök és a szlovákok jelentkeztek saját önkormányzat alakításának igényével - tájékoztatott Somosi Ede a helyi választási iroda helyettes vezetője. A beadványok sorsáról a választási bizottság dönt, de Somosi mind a hármat szabályosnak találta. A fejlődés motorja a műszaki értelmiség Budapest (ISB - HM) - A Magyar- országon tapasztalható súlyos gazdasági visszaesés legfőbb vesztese a műszaki értelmiség - állapítja meg egy frissen készült felmérés. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság gazdasági szakemberek segítségével feltérképezte a hazai reálértelmiség szerepét és társadalmi helyzetét. A felmérés megállapításait tegnap ismertették. Az egyes értelmiségi csoportok közül a műszaki értelmiség a fő vesztes - tartalmazza többek között a jelentés. A műszakiak foglalkoztatása, és jövedelme is csökkent más értelmiségi pályához képest. A statisztika azt mutatja, hogy jelenleg mintegy 20-22%-kaí marad el a mérnökök keresete a jogászokétól, vagy a közgazdászokétól. A fiatal pályakezdő munkanélküli diplomások helyzete igen súlyos, de nincsenek jobb helyzetben a középkorúak sem - állítja a felmérés. A legveszélyeztetettebb korosztály a 45-59 év közötti, ide tartozik a munkanélküli mérnökök 48%-a. A műszaki értelmiség helyzete, társadalmi-gazdasági szerepe abban az időszakban süllyed meredeken, amikor égető szüksége lenne az országnak technológiai megújulásra, ez pedig éppen a műszaki értelmiségtől igényelne az eddigieknél nagyobb erőfeszítést - mondta az OMFB általános elnökhelyettese, Geleji Frigyes. A szerkezetátalakítás során a külföldi tőke viszonylag keveset ruházott be az iparba, ha mégis, az új technológiát külföldről hozta. A vállalatoknál folyó kutató-fejlesztő tevékenység minimálisra zsugorodott, így a kutatók-fejlesztők száma országosan 65%-kal csökkent. Valószínűleg idén sem lesz médiatörvény Budapest (ISB - D.Á.) - Augusztus óta holtponton van az MSZP és az SZDSZ közti egyeztetés a médiatörvény néhány alapkérdésében. A tegnapi sikertelen kompromisz- szumkeresés után az újabb egyeztetést október 31-re ígérték, ami azt jelenti, hogy az idén már szinte nem is maradt remény a médiatörvény parlamenti elfogadására. Pető Iván azt hangsúlyozta, az SZDSZ-nek kiforrott álláspontja van, s bár ők mindent megtettek a kompromisszumos megoldásért, az MSZP álláspontja augusztus óta nem mozdult. Szekeres Imre, a szocialisták frakcióvezetője felsorolta a kritikus pontokat: vita van a Magyar Televízió és a Magyar Rádió jogi formájáról, azaz hogy közalapítvány vagy részvénytársaság legyen, abban sincs egyetértés, hogy menynyi legyen a földi csatornák száma. A Duna Televízió jövőjét illetően is mást akar a két párt, miként a kinevezés, a finanszírozás és a testületek működése vonatkozásában sincs egyezség. Ugyancsak a most hétfői koalíciós egyeztető tárgyaláson esett szó az összeférhetetlenségi törvénytervezetről - a két frakció közös törvényjavaslata még ezen a héten elkészül. Pető Iván a Fidesz e tárgyban benyújtott törvényjavaslatát hevenyészettnek, az ügyhöz méltatlannak minősítette. —A PARLAMENTBŐL Etele és Etelka Budapest (ÉM - B.I.) - Az expo volt ismét a fő téma a parlament tegnapi ülésén. Ezt megelőzően Szűrös Mátyás adott tájékoztatót az In- terpariamentális Unió magyar nemzeti csoportjának munkájáról. Torgyán József a munkanélküliségről szólt, Morvái Ferenc önálló indítványt teijesztett be az illegális lehallgatással és megfigyeléssel kapcsolatban. A fideszes Kosa Lajos javasolta, hogy létre kell hozni egy olyan összeférhetetlenségi törvényt, amely meghatározza a képviselő másodállásának és mellékkeresetének szabályait. Békési László pénzügyminiszter a jövedéki termékek körébe ajánlotta bevonni a paprikát is, mivel az elmúlt hónapok botrányai indokolttá teszik ezt. A világkiállítás vitája Puch László fejtegetéseivel folytatódott. A képviselő gazdasági, és nem politikai kérdésnek minősítette a kormány lemondó javaslatát. Változott a gazdasági és politikai helyzet, s nincs garancia a hasznot hozó, turizmust növelő, a költségvetés egyensúlyát szolgáló rendezvény megtartására. A lakosságot a sajtó rossz irányban tájékoztatta. Tiszta vizet kell önteni a pohárba! Ez utóbbi mondattal egyetértett Barsiné Pataki Etelka is, továbbra is kiállva az expo mellett, s kérte képviselőtársait, hogy hagyják abba a számháborút. Szabad György (MDF) korábbi vélekedéseit emlegette föl (túlzás és szűkkeb- lúség), s a világkiállítás mellett tette le a vok- sot. Szinte költői volt kérdése: tetszhalottról van-e szó, vagy egy feltámasztható látványosságról? Javasolta, egy eseti bizottság felállítását, amelybe a pártok két-két tagot delegálnak, s ez a szakértőkkel kiegészített csapat 14 napon belül adjon választ arra, hogy valójában mennyibe kerülne az expo kerítésen belül és azon túl? S végül: a lemondás mennyi veszteséget okoz Magyarországnak? Dióssy László (SZDSZ) arra utalt, hogy a mesterségesen geijesztett csodavárás semmit sem old meg. A Tisztelt Ház annak idején döntött, a pályázó települések lelkesedtek, ám a vállalkozó tőkések nem jelentkeztek. Mint kiderült, a vidéknek szánt 300 millió forint kevés, de furcsa módon több juthat az 1996-os helyi rendezvényekre, ha elmarad a világkiállítás. A kisgazda Torgyán József éles szavakkal bírálta a kormányt és a parlamentet, mondván, hogy az expo az összmagyarság ügye, s az ígéret kötelez. Nem Etele vagy Etelka dolga ez. Nem a számok alapján, nem is a politikai indítékok miatt kell helyesen dönteni. A kormány hatályos törvényt, sértett meg, hogy elébe ment az eseményeknek. Az alkotmányos rendet rúgta föl. A demokrácia pillérei támadtattak meg. Boros László (MSZP) amellett kardoskodott, hogy a Hom-kormány nem mondta le az expót, csak javasolta annak elhagyását. A döntés az országgyűlés kezébe kerül. Most nem valósak azok a feltételek, amelyek pár évvel ezelőtt a magyarországi világkiállítás mellett szóltak. Csépe Béla (KDNP) a szerint a pálfordulás okát és idejét a történészek derítik majdan ki. Elmulasztottunk egy lehetőséget, amelynek három összetevője, illetve hiátusa van: nemzeti, gazdasági és morális. Véleménye szerint, az expo megrendezése reális, szükséges s gazdaságos esemény lenne. _A NAP KÉRDÉSE Kik kapnak szervet? Miskolc (ÉM - L.Gy.) - Legkésőbb a jövő hónap elején megtörténik az első magyar májátültetés a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján. Itt a tervek szerint évi 10-15 májtranszplantációra és körülbelül 200 veseátültetésre kerül sor. A szívátültetéseket az Országos Ér- és Szívsebészeti Intézetben végzik. Eddig 9 szívátültetést hajtottak végre Magyarországon. Azt kérdeztük meg, a vidéki betegeknek milyen esélyük van szervátültetésre? Csiba Gábor, a megyei kórház igazgatóhelyettese elmondta, hogy a veseátültetéseknek már jól kialakult gyakorlata van. Számítógépes központ tartja nyilván a várakozók adatait, és amennyiben donor adódik, nem a lakhely, hanem az adatok számítanak. Kalo Emil kardiológus főorvostól tudjuk, hogy a szívátültetésre várakozó betegeknek az Országos Kardiológiai Intézetben, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen és az Országos Ér- és Szív- sebészeti Klinikán kell megjelenniük. A nagy költségek - egy transzplantáció ma már 4-5 millió forintba kerül — és a viszonylag kevés donor miatt alacsony a szívátültetések száma. A borsodi szívbetegek között, is több van, akinek javasolják a transzplantációt. De sokkal többen bíznak abban az áthidaló műtétben, amelyet a debreceni klinikán egy ideje Vaszil Miklós professzor végez. E beavatkozás sem sokkal olcsóbb és nem is sokan estek át rajta. Két-három évenként fordul elő egy olyan eset, hogy veleszületett rendellenesség miatt májtranszplantáció javasolt - hallottuk Sólyom Enikőtől, a Gyermekegészségügyi Központ vezető főorvosától. Ezeket a beavatkozásokat eddig Hollandiában vagy Amerikában végezték el. Kidolgozási stádiumban van viszont egy génterápia, amellyel majd meg lehet előzni a máj súlyos károsodását.
