Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-15 / 244. szám
6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994» Október 15., Szombat _APROPÓ Fridi Visszatért Brackó István Tíz hónapos kihagyás után ismét visszatért a képernyőre Friderikusz Sándor. Igaz, a csütörtöki show előtt már szerepelt: ő mondta a Híradóban az időjárás-jelentést, hozzátéve, hogy hamarosan jövök... Nos, jött is: lakájnak öltözve, s diktátori allűröket felmutatva. Ott folytatta, ahol abbahagyta, igaz, változott a díszlet, bedobott egy új ötletet is. Honoluluba utaztatott egy szerencsés fiatalembert, közben zenekart cserélt, s utazott egy rendőrmotoron. A stúdió közönsége felállva tapsolta meg, s egy nagyon félt, vagy nagyon szeretett államfőnek kijáró ovációval fogadták. A recenzensnek eszébe jut, hogy nemrég osztották ki a televíziósok között a legjobbaknak kijáró Aranyszarvas-díjat. Fridi neve és műsora nem szerepelt a jelöltek között. Kár. Igaz, az akció idején éppen „szüneteltette" magát, de múltját és népszerűségét aligha kezdte ki az idő. Mindenki Sanyi- káját lehet szeretni, utálni, de leírni nem... Nos, a műsort nagy várakozás előzte meg, s ha hihetünk a számoknak, akkor öt-hat millió drukker és ellendrukker figyelte minden mozdulatát árgus szemmel. A kicsit hosszúra nyúlt felvezetés s a bosszantóan sok reklám után és közben, a néző azt kapta, amit várt és remélt. A „kóros magamutogató" - ezek az ő szavai Ibolya nénivel meginterjúvoltatta a Daliásból ismert, s balesetben elhunyt Bobbyt, pezsgőzött Muráti Lilivel, szivarozott Roger Moore-ral, s három vállalkozó kedvű fiatalember jóvoltából beavatott bennünket a hazai „struccpolitikába". Tetszett a telepatikus képességekkel rendelkező amerikai kislány, bár nem ártott volna, ha a sok trükk több párbeszéddel párosul. A műsor hosszabbra sikeredett a tervezettnél, ám mégis némi hiányérzettel álltam fel a képernyő elől. Pedig Friderikusz a régi, jól bevált receptet használta, s parádés szereposztást kreált. De a „kiéheztetett" néző felfokozott várakozása csodát remélt. „Csak" ennyire futotta. Csak? Birodalmak vonzásában Budapest (ISB - D.Á.) - Budapesten kezdődik ma a történelemtanárok szakmai konferenciája. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gólyavárában (Múzeum krt. 6-8.) két napon át négy szekcióban folynak az előadások, viták, hozzászólások. A szakmai program sorában először a Birodalmak alakulása és pusztulása a görög-római világban címmel hangzik el előadás, majd a mongol, illetve az oszmán-török birodalom lesz a téma. Délután tartja közgyűlését az öt esztendeje alakult Történelemtanárok egylete. Vasárnap délelőtt Az Osztrák-Magyar Monarchia fénykora és alkonya, illetve A szovjet birodalom múltja és jövője címmel hangzanak el további előadások. A négy szekcióban a következőképpen oszlik meg a munka: az elsőben a Nemzeti Alaptanterv és a történelemtanítás a téma, a másodikban a múzeumok és a történelemoktatás kapcsolata, a harmadikban a tankönyvek, a negyedikben pedig az iskolatörténeti kutatások. Ez utóbbival kapcsolatban a pénteki sajtó- tájékoztatón Kelemen Elemér beszámolt az Ezeréves magyarországi iskola-alapítvány tevékenységéről. Mint mondta, az 1996-os millenniumi ünnepségek eseményeit készítik elő, s támogatják az iskolatörténeti munkákat. (Mint ismeretes, 996-ban a mai Pannonhalmán olasz bencés szerzetesek alakították az első magyar iskolát.) TKM Kiskönyvtár Budapest (MTI) - A Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára félezredik köteteként látott napvilágot Mendele Ferenc munkája, amely a csempeszkopácsi Szent Mihály-templomot mutatja be. A TKM közművelődési mozgalom tizenhét esztendős múltra tekint vissza. Magyarország természeti értékeinek, műemlékeinek és múzeumainak megismerésére és rendszeres látogatására ösztönző, „bélyegzőgyűjtéssel” egybekötött szabadidőprogram tízezreket nyert meg az országjárásra. A TKM másfél évtizeddel ezelőtt egy időben húsz füzettel — számonként tízezres példányszámban — indította meg kiadói tevékenységét. A csempeszkopácsi templomot bemutató dolgozattal a nyolcmilliót is meghaladta a kötetek összpél- dányszáma. A TKM házi jubileuma alkalmából mutatkozik be a miskolci Herman Ottó Múzeum Képtára is Budapesten. A vendégkiállítás kedden nyílik a Kempinski Hotel Galériájában. „Az ember szenteli meg a helyet” Fotó: Dobos Klára Miskolc, Székelyudvarhely (ÉM - M.L.) - A székelyudvarhelyi Kés Károly Szakiskola és az Andrássy Gyula Műszaki Középiskola kapcsolata nem régi keletű. A személyes ismeretség júliusra datálható, mikor is az erdélyi szakiskola névadóünnepségén vettek részt az miskolci középiskola képviselői. A napokban az erdélyiek viszonozták a látogatást. A Hargita megyében található Székelyudvarhely lakosságának 97-98 százaléka még ma is magyar anyanyelvű - hallottuk néhány nappal ezelőtt a négy, Erdély földjéről érkezett szakközépiskolai tanártól. Ok ezt azzal magyarázták, hogy városuk meglehetősen elzárt, tömegközlekedési eszközökkel is nehézkes megközelítése. Vagy talán - a külföld felé - „kirakatvárosnak” tartották volna meg régi formájában... Ki tudja? Messze ide Bukarest Bizonyos szempontból jó, hogy kiestek Bukarest „látószögéből”, hiszen így nem kellett tartani az elrománo- sítástól. Azt sem tiltották meg, hogy magyar nyelven tanítsanak. Sőt, mivel az iskolában vegyipari képzés is folyt, közvetlenül annak a petrolkémiai minisztériumnak fennhatósága alá tartoztak, amelynek vezetője - tudvalevő - a népvezér felesége volt. Akkor, mondhatni, jól is ment” — anyagilag. Azóta persze eltűnt a „minden románok atyja”, annak felesége... Az Erdélyben működő magyar iskolák helyzete azonban mit sem változott a Ceaucescu- érához képest. Érvényben maradtak azok a rendeletek - sőt, azok törvényre emelése éppen most történik, hiszen azt a román parlament alsóháza már el is fogadta -, amelyek azt írták elő, hogy a szakmai tárgyakon túl, a földrajzot, a történelmet (hiszen a három éve kiadott Románok Történelme című tankönyvet hogy is lehetne másként) románul kell tanítani. Változatlanul tilos idegen országbeli szakkönyveket, segédanyagokat Romániába bevinni, annak ellenére, hogy abból hiány van. A tanárok szerint az oktatás helyzete rosszabb lesz, mint 1989 előtt volt. Girincs (ÉM - LGY) - Nagyon szívesen beszél a gyermekkoráról. Az ongai bakterházról, amelyben hét testvérével együtt felnőtt. Nem volt villany sem a házikóban, kézzel mostak, de voltak tehenek, tyúkok, kacsák... Édesanyja a miskolci piacra hordta a tejet. Ha kiöntött a Bársonyos, tutajt készítettek. Úszni, biciklizni önállóan megtanult. Néha, iskolából hazafelé jövet felvette őt és testvéreit egy mozdony, egy sínautó, vagy egy kézihajtány... Ők, nyolcán igen jól eljátszadoztak a bakterház körül, de vonzotta a Czö- vek gyerekek vidámsága a falubélieket is, jöttek hozzájuk csapatostól.- A gyerekkoromnál talán csak a szikszói gimnáziumi évek voltak érdekesebbek. Akkoriban babonázott meg a színpad, oda voltam a Ki mit tud?-okért. A gimnázium meg jó terep volt ehhez, mi mindig készültünk valamire. Rendeztem, szerepeltem, állandóan a bemutatókon, a fellépéseken járt az eszem - mondja Vrazaláné Czövek Ilona. Népművelő-könyvtár szakra jelentkezett az érettségi után, de sajnos nem jutott be az egyetemre. Akkor vállalt gyermekfelügyelői állást a girincsi diákotthonban, ahol közepesen súlyos fogyatékos gyerekeket nevelnek. Végül aztán tanítói diplomát szerzett Sárospatakon.- 1979-ben fejeztem be a főiskolát, féijhez mentem, megszületett a kislányom, Viktória, majd a kisfiam, Zalán. Itt, Girincsen építkeztünk. Néhány évig az otthonban dolgoztam, majd az iskolában. Ezt a tanévet ismét az otthonban kezdtem. Akár az iskolában, akár a nevelőotthonban dolgozik, a műsorkészítésről, a rendezésről nem mond le. Báboznak, zenés műsorokat készítenek - a gyerekek a szülők és néha a faluközösség örömére.- Két évvel ezelőtt nagy fába vágtam a fejszémet, elhatároztam, hogy play back változatban előadjuk augusztus 20-án az István, a királyt. Szívesen társultak a girincsen lakó középiskolások. Itt időzött akkoriban Tanár az utolsó padban... Önkormányzat nélkül Romániában máig nem létezik tanügyi önkormányzat. Az egyes iskolák közvetlenül a minisztérium alá rendeltek, saját vagyonuk nem lehet, így kiszolgáltatottak főhatóságaiknak. Központi ellenőrzés mellett pedig hogy lehet önállóságról beszélni? Ügy, hogy ez az ellenőrzés nem működik, azaz nincs ellenőrzés. Hiányzik egy kézzelfogható oktatási törvény, így most még pusztán törvényerejű határozatok szabályozzák az intézmények működését. Az pedig, hogy az iskoláknak nincs saját költségvetése, együtt jár azzal: ha nincs pénzkiutalás, akkor nincs fűtés, nincs világítás, télen 12-13 fok a tantermekben. És az iskolafejlesztésről még szó nem esett. Általános hiány a humán értelmiségi - a nyelvtanár, a történész -, akik nagy része máshol, sokszor külföldön néz jobb megélhetés után. így a gyerekeket is egyre nehezebb otthon tartani, hiszen a szülők is — ha tehetik — külföldre küldik tanulni őket. Törvényellenesen A húsz éve fennálló székelyudvarhelyi szakiskolában magyarul tanítanak. Magyar a szaktárgyak nyelve is, annak ellenére, hogy ez jelenleg (de a várható új törvények szerint is) büntetendő, törvénytelen cselekménynek minősül. A külföldi segédanyagokat pedig - mint azt Dávid Géza igazgatóhelyettes elmondta - saját felelősségükre hasznéhány külföldi egyetemista is, aki szerepet vállalt. Nagyon jó volt látni, ahogy megértették a szerepüket, megismerték a magyar történelem egy meghatározóan fontos szeletét. Kuklay Antal plébános úrtól is sok segítséget kaptunk a rockopera megrendezéséhez. Az esti mise után kezdődött az előadás, sokan megnézték. Ám úgy gondoltam, az a bemutató nem sikerült igazából, talán voltak homályos részletei. Ezért ezen a nyáron ismét előadtuk. Most már sokkal érthetőbben, szebben, ragyogóbb díszletekkel.- Ön vallásos tárgyú történeteket is szokott rendezni a gyerekekkel.- Igen, mert szépek és megható- ak. Karácsonykor például a betlehemi történetet a templomban és a kultúrházban is be szoktuk mutatni. Girincsen vallásosak az emberek, sikere van a gyermekszínjátszásnak. De szeretem a vidám, sőt parodisztikus műsorokat is, olyankor százszázalékos a siker és a szereplők nagyon boldogok. nálják. Használatukra már csak azért is szükség van, mivel iskolájukban az oktatás - segédanyagok híján - pusztán elméleti síkon történik. Az persze nem állapot, hogy egyetlen videomagnót és televíziót visznek igény szerint osztályról osztályra..., de ha csak ez van, ezt is ki kell használni. Tavaly próbálkoztak először igazi szakváltással, hiszen fémmegmunkáló szakmával nem csak hogy nálunk, de ott sem lehet elhelyezkedni. Most az elektronikai, illetve a közgazdasági ismeretek oktatása került előtérbe. Ezen ismeretek oktatásához pedig elengedhetetlen lenne a számítógép használata. Ezt heti negyvennyolc órában tanítják hatvan diáknak, öt számítógéppel - mint azt Boros Árpádtól, az iskola informatikatanártól hallottuk. Ebből kettőre a diákok adták össze a pénzt, egyet tavaly a Soros Alapítványtól kaptak, a többi az államé. Ámikor arról esett szó, hogyan fejlődhetnének az erdélyi iskolák, Tőkés Zsolt fizikatanár szép illúzióként említette a jó törvényeket. Azonban gyakorlati együttműködésük a miskolci Andrássyval inkább valószínűnek tűnik, mint az előző. S hogy mit tanulhatnak egymástól? Az erdélyiek magyar módszerekhez, dokumentációhoz juthatnak hozzá, az itthoniak pedig az ottaniak kitartását, akaraterejét, azt, hogy áldatlan lehetőségeik ellenére máig megőrizték hitüket a tanításban. Mert bármint is legyen, az ember szenteli meg a helyet.- Gondolom, a rendező is.- Olyankor igen.- Mintha nem lenne teljesen boldog ember.- Gondja, problémája mindenkinek van, nekem is bőven. Akkor cselekedtem volna jól, ha rendezői szakot végzek el valahol. De a tanítói pálya is nagyon vonzott, a gyerekek... Három testvérem is pedagógus. Elégedetlen vagyok a kultúra támogatásával és ennek hangot adok az önkormányzati üléseken is, merthogy képviselő vagyok. Ezt nem mindig veszik jó néven.-Most ismét fogyatékos gyerekekkel dolgozik.- Olyanok, mintha óvodások lennének, csak sokkal nagyobbak. Szeretetre éhesek. Egészen biztos, hogy hamarosan kitalálok valamit, amit eljátszunk velük. Vangelis zenéje vonz mostanában nagyon, abból kellene kiindulni. Később majd még a Carment szeretném eljátszatni valakikkel és talán még a Bolerót... Jimmy-koncertek Miskolc (ÉM) - Negyedik turnéja keretében kedden, október 18-án este 7 órakor Miskolcon, a Rónaiban is fellép Zámbó Jimmy. Jegyek a művelődési ház titkárságán, illetve elővételben a Mindszent tér 3. alatt kaphatók. Szerdán szintén a megyében ad koncertet, este 7 órától a kazincbarcikai Egressy Művelődési Házban találkozhatnak vele az érdeklődők. Horea kiállítása Miskolc (ÉM) - Mihai Horea, román származású festőművész kiállítása nyílik október 17-én, hétfőn a Mini Galériában (Miskolc, Kossuth u. 11.). A művész 1926-ban született a Maros megyei Mezőpetelén. A bukaresti Képzőművészeti Akadémián olyanoktól tanulta a mesterfogásokat, mint Max Hermann Maxy, a román avantgarde nagy egyénisége. Brassóban Mattis Teutsch János környezetében dolgozott. A magyar és a román avantgarde európai hírű művészének hatására figyelme egyre inkább a nonfiguratív festészet irányába fordult. Először konstruktivista tendenciák érvényesülnek művein, majd a nyolcvanas évektől képeiről eltűnnek a motívumok, és a különböző tónusértékű színek egymás melletti alkalmazása foglalkoztatja. Mostani kiállításán elsősorban az utóbbi években készült munkái lesznek láthatók. Grafikák Encs (ÉM) - Csomós Zoltán grafikus kiállítása látható november 4-ig Encsen, a Városi Galériában. Az újhelyi születésű fiatalember autodidakta módon képezte magát, nyári táborokon vett részt, míg végül tanárai biztatására, hosszas unszolás után jelentkezett a Képző- művészeti Főiskolára. Nem állt be a divatos irányzatok művelői közé, a klasszikus technikákat sajátítja el, a rézkarcot, a litográfiát, a metszés különböző formáit. Villont, Moli- ere-t, József Attilát illusztrál. Különösen fogékony az emberi kiszolgáltatottság, elesettség iránt, fő jellemvonása a humánum, s az elmélyült gondolkodás iránti hajlam. 25» Szenczi-napok Pozsony, Szene (MTI) - Szenczi Molnár Álbert szülővárosában, a szlovák fővároshoz közeli Szencen és Pozsonyban tegnap megkezdődött a 25. Szenczi Molnár Albert Napok rendezvénysorozata. Az október végéig tartó eseményt a Cse- madok és a Szenei Városi Hivatal több magyarországi intézménnyel, így Mosonmagyaróvár Városi Ónkormányzatával, a Rákóczi Szövetséggel és az Anyanyelvi Konferenciával közösen rendezi. Pénteken a szenei magyar általános iskolában szótár- és enciklopédiakiállítás, a művelődési házban székesfehérvári képzőművészek tárlata nyílt meg. Pozsonyban a Székes- fehérváron megjelenő Árgus című irodalmi, kulturális folyóirat mutatkozott be. Kötelespéldányok Budapest (MTI) - A régi, elavult rendelkezések helyett új kötelespél- dány-törvény biztosítsa a hazai könyvtárak könyvhöz jutását. Az erről szóló javaslatot a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, valamint a Könyvtári és Informatikai Kamara az Országos Széchényi Könyvtárral együtt a közelmúltban juttatta el a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz. Soron László minisztériumi osztályvezető elmondta: a törvényi szabályozás a minisztérium szerint is fontos, mert enél- kül a néhány állami kiadó helyébe lépett több mint ezer új könyvkiadó nem érez késztetést arra, hogy új kiadványai egy részét térítésmentesen juttassa el az Országos Széchényi Könyvtárhoz. Soron László hangsúlyozta, hogy a javaslat kidolgozói méltányosan akarják kezelni a kiadókat és hozzátette: a törvény kidolgozása előtt egyetértésre szeretnének jutni a könyvszakmai testületekkel is. A kötelespéldány-tör- vényről még ebben az évben határoznia kellene, mert ellenkező esetben a nemzeti bibliográfia és az 1802 óta gyarapodó könyvgyűjtemény jövője válna bizonytalanná. A tanítónő, aki rockoperát is rendez A Dőry-kastély üvegházában most virágokat „rendez" Ica tanító néni és a gyerekek Fotó: Farkas Maya
