Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-13 / 242. szám
ZABÁM Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Október 13. Elektronika Háromdimenziós „csőtoll” - a képernyőn Számítástechnikai csúcstechnológiát mutattak be a Miskolci Egyetemen A bemutatón nagy volt az érdeklődés a különböző, tervezést támogató szoftverek iránt Fotó: Fojián László Méhes László Miskolc (ÉM) - A műszaki főiskolákon, egyetemeken ma még kötelező előírás, hogy a leendő szakemberek csőtollal rendelkezzenek. Tudniuk kell azt is, miként kell kifeszí- teni a „pauszt” a rajtasztalra. De ki- számolta-e már vajon közülük valaki azt, mennyi idő szükséges ahhoz, míg tussal, vonalzóval felróják az átlátszó lapra a műszaki rajz pontos, mérethű ábráit, s számontart- ják-e azokat az órákat, amelyet a tervezéssel együttjáró számítások vesznek el? Az érintettek bizonyára bíztak abban, hogy munkájuknak ezt az időrabló részét később gépek veszik át, a kérdés azonban, hogy ez a mi országunkban mikor fog bekövetkezni, őröltre megválaszolatlan maradt volna, ha... A napokban olyan, korábban COCOM-listán szereplő, Amerikából származó számítástechnikai csúcstechnológiát mutattak be a Miskolci Egyetemen, amely az előbb említett „kézi munkának” nem csupán megkönnyítésére, de kiváltására is alkalmas. A számítógép - amely ebben a rendszerben is „főszereplő” - csupán eszköz. Funkcióját egy olyan - kódolt (és sokáig tiltott) - szoftver adja meg, amely tulajdonképpen bármely, tetszőleges gépre „föltehető”. Az program- rendszerekben a feladatok egy részének megoldása billentyűkkel történik, de fontos szerepet kap az „egér” is (amivel az ábrák rajzolása, valamint a program irányítása egyaránt történhet), és egy félgömbszerű szerkezet, amivel az ábrák háromdimenziós pozicionálása lehetséges. Az egyetemen bemutátott programok háromféle szakterületen alkalmazhatók: a gépészetben, az építészetben és az elektronikában. Ezek mellett léteznek persze olyan szoftverek is, amelyekkel komplett(l) ipari létesítmények tervezhetők, vagy olyanok, amelyek a multimédiában (pl. video-konferen- cia) használhatók. A számítógépek szabványos periféria-illesztése - ami annyit tesz, hogy a szokásos külső egységek, mint például a nyomtató, a rajzgép, az egér, stb. - teszi lehetővé, hogy elvégeztethetek legyenek vele mindazon manipulativ műveletek, amikre a műszaki szerkesztésben, tervezésben szükség lehet. Egy úgynevezett „plotterrel” pedig akár A0- ás méretig lerajzoltatható a megtervezett ábra. Ami ennek a rendszernek további előnye, hogy nemcsak pontos számítások elvégzésére képes, de monitoron keresztül megbízható rajzképet is tud adni. így a tervezésben előforduló lehetséges hibák valószínűségét - a szokott módszerekhez képest - minimálisra csökkenti. A Pro/Engineer professzionális mérnöki rendszert elsősorban gépészeti tervezésekre szánták. Programja a megtervezett, kétdimenziós ábrát három dimenzióba is képes átfordítani. Ez azt teszi lehetővé, hogy a tervezés folyamatában különálló alkatrészeket ne csak a képzelet kapcsolja össze, hanem a számítógép „rajzasztalán” készülő gép összeállítási rajza vizuálisan is megjeleníthető legyen a képernyőn. A program használója így tervezett szerkezetének egészét látja maga előtt, és azt - egy szimulációs rendszer segítségével — akár be is „indíthatja”. „Működés” közben láthatóvá lesz a szerkezeti elemek együttes, de külön-külön mozgása, és persze az is, hogy egyáltalán funkció- képes-e az elképzelt szerkezet. A valóság imitalásából kiderül, ha valami nem rendeltetésének megfelelően működik, látványosabban feltűnnek azok a részek, amelyek esetleg finomításra, áttervezésre szorulnak. Az építészetben használható program, a Speedikon használója szintén háromdimenziós, térbeli megjelenítésre „építhet”. Ezzel a módszerrel mintegy a valóságban „bejárhatja” elkészült épülete termeit, szobáit. Láthatja, melyik épületelem hová kerül, az esetleges módosításokat pedig anélkül végezheti el, hogy újabb ábrát kellene rajzolnia. A Zucken-Redac elektronikai rendszertervező programmal komplett nyomtatott áramköri lemezek rajzolhatok. A működés szimulálása itt is a program beépített része, ami által látható a megszerkesztett áramkör „életképessége”. Kiszámíthatók vele a szükséges alkatrészek minőségének kívánalmai, de például az áramfelhasználás mennyisége is. Tízezer négyzetméter a számítástechnikának Compfair '94 - külföldi és hazai cégek nagyszabású seregszemléje Budapest (MTI) - A számítástechnika az infrastruktúra kialakításának legfontosabb eszköze, amelyet a városirányítási rendszer kiépítésében is használni kell - mondta Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere kedden, a Compfair ’94 Nemzetközi Számítástechnikai Kiállítás és Szakvásár megnyitóján, a Kőbányai Vásárvárosban. A rendezvény keddtől öt napon át várja az érdeklődőket. A hazai számítástechnika fejlődésére utal, hogy a világpiacon megjelenő szoftverek egy hónapon belül hazánkban is alkalmazásra kerülnek. Ezt Hegyháti József helyettes államtitkár mondta a megnyitón, aki az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviseletében üdvözölte a megjelenteket. A helyettes államtitkár a hazai számítástechnikai fejlődést illusztrálva közölte: tavaly a hazai számítástechnika eszközértéké összességében mintegy 27 százalékkal növekedett. Ez mintegy 60 ezer számítás- technikai egységet jelent. A fejlődést mutatja az is, hogy a számítógépek 46 százaléka egyévesnél nem öregebb. A Magyarországon használt komputerek között pedig növekszik az úgynevezett középkategóriás gépek száma. A magyar piacon csökken a hardver-eladások és növekszik a szoftver- eladások mennyisége. A Compfair ’94-en 572 kiállító vesz részt, 23 országból. Hazánkat mintegy 400 cég képviseli. A kiállítási terület nagysága megközelíti a 10 ezer négyzetmétert. Fotók: Nagy Gábor (ISB) 'mH»a (/««« *0 •i/ki« xaveioi. " l Jogi kérdések A számítástechnika rohamos terjedésével szinte törvényszerűen együttjár a „szoftvergyűjtés”, ami egyrészt ugyan a nagyfokú érdeklődés jele, másrészt viszont szerzői jogokat sértő, adott esetben súlyos szankciókat maga után vonó ténykedés. Az alábbiakban néhány, ezzel kapcsolatos kérdésben adunk némi eligazítást - a legnagyobb szoftverforgalmazó, a Microsoft tájékoztatója alapján. 1. Hogyan védi a számítógépes szoftvereket a szerzői jogvédelmi törvény? A számítógépes programokat a szerzői jogvédelmi törvény és nemzetközi szerzői jogvédelmi megegyezések védik. A szerzői jogvédelmi törvény a szoftver tulajdonosát védi, oly módon, hogy a tulajdonosnak kizárólagos jogot biztosít a szoftver sokszorosítására, vagy „másolására”. A szoftver másolása a tulajdonos engedélye nélkül a szerzői jogok megsértésének minősül és büntetést von maga után. Egy szoftver programról a következőképpen lehet másolatot készíteni:- Ön a lemezről vagy a CD-ROM-ról elindítja a programot és betölti a számítógép ideiglenes memóriájába- A szoftvert a számítógép merevlemezére másolja-A szoftvert tároló hálózati szerverről elindítja a programot. A számítógép ideiglenes memóriájába önnek szükségszerűen be kell töltenie a programot amikor használja. A szerzői fögvédelmi törvény ezt a másolási formát engedélyezi, mint egy „szükséges lépést” a szoftver használatához. Ugyanígy nem minősül a szerzői jog megsértésének a biztonsági másolat készítése. Egy másik számítógépre történő telepítés vagy másolás azonban már a szerzői jog megsértése, kivéve ha ön a jog tulajdonosától megkapja a második másolat elkészítésének jogát. 2. Mi a Licencszerződés lényege? A szerzői jogvédelmi törvényen túl az ön jogát a Microsoft szoftverek használatára az ön és a Microsoft közötti szerződés, a Licencszerződés szabályozza. A Licencszerződés felhatalmazza önt a szoftver használatára, ugyanakkor bizonyos szigorításokat is tartalmaz a szoftver használatát illetően. A Licencszerződés a „felhasználási engedély biztosítása” résszel kezdődik, amely leírja, hogy ön hogyan használhatja a szoftvert. A Licencszerződés a szoftver lízingelésére, bérbeadására és működésének elemzésére vonatkozóan is tartalmaz megszigorításokat, valamint szabályozza a 3,5”-ös és 5,25”-ös lemezeket is tartalmazó szoftvercsomagok felhasználását. A Microsoft Licencszerződés ezenkívül tartalmazza a Microsoft korlátozott garanciáját is. 3. Hogyan változtatta meg a Microsoft a licencelési politikáját? A Microsoft az alkalmazásokra egyrészt egyszerűsítette a Licencszerződést, másrészt a Licencszerződés ezen formája lehetővé teszi az egyidejű felhasználást. 4. Milyen Microsoft termékekre vonatkozik az új Licencszerződés? Minden Microsoft alkalmazásra vonatkozik, kivéve a következőket: Microsoft Mail for Appletalk Networks, Microsoft Mail for PC Networks, Microsoft Entertainment Pack for Windows TM, Microsoft Productivity Pack for Windows és Microsoft Schedule-t-. A rendszertermékekre (azaz MS-DOS operációs rendszer, Microsoft Windows grafikus környezet, Microsoft LAN Manager és Microsoft SQL Server), valamint a programozási nyelvekre (azaz Microsoft C professzionális fejlesztői rendszer és Microsoft Quick Basic TM fordító), ezenkívül a Microsoft Game Shop, a Microsoft Learning DOS, a Microsoft Bookshelf CD-ROM Reference Library, a Microsoft Paintbrush TM rajzolóprogramra és a Microsoft PC Paintbrush TM for Windows-ra sem vonatkozik az új Lincencszerződés. 5. Mit mond ki az új Licencszerződés? A Microsoft licencelési politikájának alapelve az, hogy minden felhasználónak, aki Microsoft szoftvert használ, érvényes licenced kell rendelkeznie. Minden egyes licenc feljogosítja önt arra, hogy a szoftvert a számítógépén egy példányban használja. Az új Lincencszerződés kimondja az egyidejű használat szabályait. E szerint ön használhatja a számítógép hálózat valamely szerverén tárolt Microsoft szoftver egy példányát, valamint felhatalmazza önt, hogy a termék egy újabb másolatát otthoni vagy hordozható számítógépére is telepíthesse és használhassa. E2S&Í 4-
