Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-12 / 241. szám

1994. Október 12., Szerda —zz Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Új ÁV Rt.-vezér Budapest (MTI) - Az ÁV Rt. újon­nan kinevezett igazgatósága tegnap megtartotta alakuló ülését. Ezen Bartha Ferenc privatizációs kor­mánybiztos és az igazgatóság koráb­ban felmentett tagjai is részt vettek. A testület Csépi Lajost ez év október 17-i hatállyal felmentette tisztségé­ből és 1994. október 18-ával határo­zott időre, ez év december 31-ig Las- csik Attilát nevezte ki az ÁV Rt. ve­zérigazgatójává. Az ülésen a kor­mánybiztos bejelentette: Jelien Sándort igazgatósági tagsága alól felmentik. Az ÁV Rt. új igazgatósá­ga egyidejűleg úgy döntött, hogy Jelien Sándort vezérigazgató-he­lyettesi beosztása alól is felmenti. Normális maradvány Budapest (MTI) - A hazai termelé­sű friss zöldségeket és gyümölcsö­ket nyugodtan ehetik az emberele, ugyanis a növényvédőszerek ma­radványai ezekben nem haladják meg a nemzetközi normákban előír­takat. Ezt Eke István, az FM agrár- kömyezet-gazdálkodási és növény- védelmi főosztályvezető-helyettese mondta tegnap annak kapcsán, hogy Budapesten háromnapos regi­onális konferencián (CEUREG) vi­tatják meg a térség államainak kép­viselői a növényvédőszerek felhasz­nálásának biztonságával összefüg­gő kérdéseket. A CEUREG-konfe- rencián részt vesznek az OECD, az Európai Unió, a FAO és több más nemzetközi szakmai szervezet szakértői is. Egységes szolgálat Budapest (MTI) - Egységes rend­őrségi sajtószolgálat létrehozását tervezik az Országos Rendőr-főka­pitányságon. Értesülések szerint a hét végére elkészül az átszervezés alapjául szolgáló előterjesztés. A sajtószolgálat látja el a jövőben a budapesti és a megyei tájékoztatási feladatokat. Információk szerint a BRFK eddig 24 órán át működő saj­tószolgálatától senkit nem bocsáta­nak el, valamennyien átkerülnek az ORFK állományába. Egyúttal to­vábbi létszámbővítést is terveznek. A belügyminiszter ésszerű, helyes lépésnek tartja Pintér Sándor altá­bornagy, országos rendőrfőkapitány intézkedését a BRFK-val kapcsolat­ban. A sajtóban megjelent Pin- tér-Bodrácska, országos és buda­pesti rendőrfőkapitány közötti állí­tólagos ellentétekkel kapcsolatban Kuncze Gábor nyomatékosan hang­súlyozta: a rendőrségnek nem az a dolga, hogy saját magával foglal­kozzon. Terméktanácsi ár Budapest (MTI) - Az Országos Ga­bona Terméktanács kezdeményezi, hogy a földművelésügyi miniszter csakis a terméktanács tagjai szá­mára hirdesse meg a gabona garan­tált árát - fogalmazta meg a szerve­zet elnöksége tegnapi ülésén. Úgy vélik, ez az eszköz nem diszkrimi­natív, hiszen minden termelőnek módjában van belépni, a tagdíj is minimális. Az elnökség döntött arról, hogy megkezdik egy olyan intézkedéssorozat kidolgozását, amelynek célja, hogy a hazai gabo­napiac kiegyensúlyozottá váljon. Ennek fő eleme lesz, hogy a gabona- termelőknek és az állattartóknak egyaránt kiszámítható, nyereséget biztosító árakat határoznak meg. _Mozaik Csángó sorskérdések címmel tu­dományos tanácskozást rendez ok­tóber 28-tól 30-ig Újkígyóson a La­katos Demeter Egyesület; az elő­adássorozat egyben az egyesület közgyűlése is lesz. Élelmiszeripari Szakszerveze­tek Uniója néven önkéntes és nyílt érdekvédelmi társulást hoztak létre együttműködésük elmélyítésére a Húsipari Dolgozók Szakszervezeté­nek (HDSZ) és a Dohányipari Dol­gozók Szakszervezetének (DDSZ) képviselői keddi tanácskozásukon. Keleti György honvédelmi minisz­ter szerdán hivatalában keresi fel Kovács Tamás katonai főügyészt, a legfőbb ügyész helyettesét. Ilyen lá­togatásra évtizedek óta nem volt példa a honvédelmi miniszterek praxisában. A tömlőktől a tízmikronos fóliákig TVK - meghatározó szerep a csomagolás-kultúrában Budapest (ISB - D.Á.) - A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. „kijött a gö­dörből”, és az első kilenc hónap eredménye alapján már 100 mil­liós nyereséget is elkönyvelhet. Kucsma János a Budatranspack kedden nyűt anyagmozgatási és csomagolási szakkiállítás alkalmá­ból tartott Vígh László műszaki ve­zérigazgató-helyettes társaságában sajtótájékoztatót Budapesten a Hungexpo területén. A TVK múltja és jelene szoros kapcsolatban van a magyarországi csomagolóipar kia­lakulásával. Az rt. tevékenységi kö­rében fontos szerepet játszik jelen­leg is a műanyag alapanyagok gyár­tása, illetve a műanyag-feldolgozás. A petrolkémiai vertikum a mintegy négyszázezer tonna/év termelői ka­pacitással teljes mértékben biztosít­ja a hazai műanyag-feldolgozó vál­lalkozások polietilén és polipropilén igényét. Ezen alapanyagok egyik leg­fontosabb felhasználási területe a csomagolóanyagok gyártása. A kissúrűségű polietilénből külön­böző minőségű tömlők, fóliák, ta- sakok, hordtáskák készülhetnek. A nagysúrűségű polietilén elsősor­ban a palackok, ballonok, fúvott és fröcscsöntött termékek alap­anyaga. A gyártott polipropilén tí­pusok alkalmasak műszálak, fóli­ák, poharak gyártására is. Európa egyik legnagyobb egy telepen mű­ködő műanyag-feldolgozó gyárá­nak évi 90 ezer tonna kapacitásá­ból szintén meghatározó részt je- .lentenek a csomagolóanyagok. Mint a cég vezetői hangsúlyoz­ták: a TVK a magyarországi csoma­golás-kultúra fejlesztésében mindig meghatározó szerepet játszott. A technológiai korszerűsítés révén ju­tottak el a tejcsomagolásra alkal­mas tömlőktől a számítógépes fal­vastagság-ellenőrzéssel gyártott tej síkfóliákig, az egyszerű burkoló fóliáktól a magas záróképességű fó­liarendszerekig, a 10 mikron vastag polipropüén fóliákig. Beruházási és karanténegyezmény Budapest (MTI) - Az ukrán és magyar ipari tárcák szakértői olyan egyezmények és megálla­podások kimunkálását kezdik meg a közeljövőben, amelyek többségének végére még az idén, a kormányközi bizottsági ülésen pontot tehetnek. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter Kijevben, az ukrán gazdasági vezetőkkel folytatott tárgyalásai során megállapo­dott egy kétoldalú, a kettős adó­zást kizáró egyezmény előkészí­tésében, továbbá a tranzitszállí­tások szabályozásában. Az ipari és kereskedelmi tárca veze­tője Ukrajnából hazatérve, tegnap a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtó- tájékoztatón ismertette a tárgyalá­sok eredményeit. Ezek közül már ismert, hogy beruházásvédelmi megállapodást írt alá ukrán partne­reivel. Elmondta: rövidesen meg­kezdik a karanténegyezmény ki­munkálását, amelynek lényege, hogy mindkét fél vállalja: az általa szállított élelmiszerek megfelelnek a növény- és állategészségügyi előí­rásoknak. Tervezik a vámadmi­nisztráció egyszerűsítését, továbbá a határátlépés rendszerének szabá­lyozását. Konkrét gazdasági csomagter­vek is készülnek, köztük az olefin­egyezmény megújítása és az ener­getikai együttműködés, amely szá­munkra azért is fontos, mert 1996- tól már villamosenergia-szállítási kötelezettségeink lesznek Ausztria felé. Tárgyaltak az Ikarus-buszok szervizelésről és alkatrész-ellátásá­ról is - ezekből jelenleg 40 ezer jár az ukrajnai utakon. Szó volt továb­bá új buszok szállításáról, valamint egy ukrajnai összeszerelő üzem lé­tesítéséről. A mezőgazdasági meg­beszélések során az ukrán partne­rek úgy nyilatkoztak, hogy igény lenne a jelenleginél több magyar élelmiszer szállítására, és úgy vélik, hogy a mezőgazdaságban is lehető­ség lenne közös vállalatok létreho­zására. Az Ukrajnába irányuló kivite­lünk az év első hét hónapjában 81 millió dollárt tett ki, ami a múlt évi­hez képest 9 százalékos csökkenést jelent - eközben behozatalunk 50 százalékkal növekedett. A minisz­ter szerint várható, hogy ha az ará­nyok jelentősen nem is változnak, az előkészületben lévő egyezmé­nyek nyomán a kölcsönös áruforga­lom mennyisége növekedni fog. A felszámoló menesztette a vezérigazgatót A miskolci likőrgyár dolgozik, de nem felhőtlen a kép A gyárnak csaknem 200 embere kerülne az utcára Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - I.S.) - A felszámo­lási eljárás alatt a Miskolci Li­kőrgyár Részvénytársaság fo­lyamatosan termel, teljesíti fi­zetési kötelezettségeit - írtuk hétfői számunkban. Ám, mint időközben kiderült, mégsem olyan felhőtlen a kép. A cég ve­zérigazgatóját, Oroszné Prekop Erzsébetet a felszámoló ugyanis rendkívüli felmondással elbo­csátotta, a jövedéki törvény ér­telmében pedig a részvénytár­saságnak szüneteltetni kellene a szesztermelést. A törvény ugyanis - többek között - ki- mondja: felszámolás alatt álló vállalat jövedéki tevékenységet nem végezhet. Ez egyet jelent azzal: a redőnyt akár le is húz­hatják, hiszen nem az üdítő, ha­nem a szesz a meghatározó a be­vételekben. Egyelőre persze még dolgoznak, mint fentebb említettük: folyamatosan. A Miskolci Likőrgyár Részvénytár­saság ellen ez év augusztus 4-én kezdődött a felszámolási eljárás, a cégközlönyben szeptember 1-jén je­lent meg a tény. A részvénytár­saság. az APEH-nek több száz mii­hó forinttal tartozik. Az egyezség nem volt elég- Egyezségi ajánlatot tettem az APEH-nek, ezt, felettes szerve, a Pénzügyminisztérium elfogadta — erről természetesen írás is született -, s ennek alapján csak az 577 mű- hó forintos tőketartozást kellett vol­na fizetnünk, úgy, hogy az idén százmillió forintot, három év alatt pedig a többit. A késedelmi pótlé­koktól, bírságoktól eltekintett volna az APEH — mondja az elbocsátott, de a határozat ellen protestáló ve­zérigazgató. — Lényegében ez volt a vétkem (bár több mást is felhozott ellenem a felszámoló a rendkívüli felmondásban), hogy tudniillik a felszámoló tudta nélkül kötöttem egyezséget, és nem a felszámoló ér­dekeit képviseltem. Ám a törvény szerint az adós a hitelezővel közvet­lenül megegyezhet... A felszámolással megbízott Ta­karék Vagyonkezelő, Csódmene- dzser és Felszámoló Részvénytársa­ság igazgatója, Balásdi-Szabó Ist­ván a rendkívüli felmondás tényét megerősítette, de azt nem volt haj­landó kommentálni.- Új menedzsment-elképzelése van a felszámolónak - mondja. - Csü­törtökön mindenesetre egyeztetésre ülök le a vezérigazgatónővel. Azt már a vezérigazgató jegyzi meg, hogy rendkívüli felmondás esetén joga van 15 napon belül egyeztetést kérni. Ó ezzel a jogá­val élt. Egyébiránt a likőrgyár Oroszné Prekop Erzsébet irányításával lá­bolt ki az évek óta tartó krízisből, s az idén jutottak el oda, hogy mind­össze az APEH-nek tartoznak, bár jelentékeny összeggel. A felszámoló éppen ezen több mint félmilliárd fo­rintos tőketartozás miatt ítéli meg úgy, hogy a vezérigazgató által ki­dolgozott felszámolási egyezség nem reális.- Mikor a felszámolást megkezd­tük, 29 mühó forintos nyeresége volt a társaságnak - mondja Balás- di-Szabó István. - Nem hiszem, hogy az év végére ez akkorám duz­zadna, hogy az APEH megkaphat­ná pénzét. Nekünk pedig áz a köte­lességünk, hogy a hitelezők érdeke­it képviseljük.- Ha az egyezség létrejön - mondja erre Oroszné -, akkor az már a részvénytársaság dolga, hogy az abban foglaltak teljesüljenek. Nem pedig a felszámolóé... Szerin­tem igenis reális esélye van az egyezség teljesítésének, hiszen 1993-ban és az idén is évi 100 mühó forint eredményjavulást tükröz a mérleg. A pénzügyőrség lépett Realitás ide, vagy oda, a felszámoló­nak is az az elsődleges dolga, hogy egyezségre jusson az adóhatóság­gal. Hogy ez az Oroszné által kidol­gozott, s az APEH megyei vezetésé­nek jóváhagyását is bíró variáns, av­agy egy másik lesz, még nem tudni. De egyezség kell, mert különben a Vám- és Pénzügyőrség lép, mint ah­ogy már lépett is. Rozsnyai Géza őr­nagy, a testület megyei parancsno­ka azt követően fogalmazta meg ha­tározatát, hogy a cégközlönyben megjelent a felszámolás ténye.- Visszavontam a jövedéki enge­délyt a gyártól — magyarázza a pa­rancsnok -, mert a jövedéki törvény értelmében nem adható üyen enge­dély annak, aki csőd-, vagy felszá­molási eljárás alatt áll. Természete­sen a határozat ellen jogorvoslás­nak helye van, a likőrgyár fellebbe­zett is. Ennek elbírálása viszont már az országos parancsnokság ha­táskörébe tartozik. Oroszné is és Balásdi-Szabó is egyaránt vallja:- A jövedéki engedély nélkül a társaság legjelentősebb bevételét termelő tevékenysége megszűnik, a cég működésképtelenné válik, s nem tudja teljesíteni a havi 30-40 millió forintos adóbefizetési közele- zettségét sem. Lehetetlenné válna a fizetőképesség helyreállítása, és csaknem kétszáz ember kerülne utcára. Információnk szerint holnap nemcsak a vezérigazgatóval egyez­tet a felszámoló, hanem az APEH megyei igazgatójával is. A hogyan tovább ezen beszélgetések után vá­lik világossá... _A PARLAMENTBŐL Egy viharos nap Budapest (ÉM - B.I.) - A tegnapi parlamen­ti ülés szenzációja Békési László pénzügymi­niszter listájának fölsorolása volt, amely azo­kat a képviselőket emlegette föl, akik valami­lyen tisztséget, funkciót vállaltak valamelyik állami érdekeltségű gazdasági intézményben Mindezt Schamschula György (MDF) képvise­lőnek az új kormány hivatalbelépése óta lezaj­lott személycserékről szóló megjegyzése vál­totta ki. A napirenden kívüli felszólalások után Vastagh Pál igazságügy-miniszter a válasz­tott bíráskodás eljárásáról és ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot ismertette, tekintet­tel arra, hogy az átfogó, egységes gyakorlat keretei megteremtődjenek. Áz előző kormány e témában hozott programját, amely nemzet­közi tapasztalatokon alapult elfogadni java­solta. Áz új joggyakorlat az új körülmények miatt is szükséges, s rendezi a viszonyokat a választott és a rendes bíróság működése kö­zött. Az előnyök, amelyek a választott bírósá­gok mellett szólnak: gyors, szakszerű, barát­ságos eljárás. Olcsóbb is, s mivel főként a gaz­dasági szférában működik, mentesíti az amú­gy is túlterhelt bíróságokat, s összhangban van a külföldi gyakorlattal. Illeszkedik a nemzetközi eljáráshoz, és a javaslat jogtörté­neti jelentőségű a mai, ám e témában nem előzmény nélküli Magyarországon. A helyi önkormányzatok címzett és céltá­mogatásának javaslata kapcsán ismét megfo­galmazódott a város és a falu, a település és te­lepülés közötti esélyegyenlőség megteremtésé­nek igénye, annak reményében, hogy a jobb életlehetőségek biztosításával fokozódjék a vi­dék megtartó és eltartó ereje. A helyi beruhá­zásokat segítő állami támogatási rendszer mó­dosítását az teszi szükségessé, hogy a rendel­kezésre álló pénz viszonylag kevés, de ez ott hasznosuljon, ahol a legnagyobb az ínség. El kell hagyni, javasolták többen is az úgyneve­zett „ígérvényes” rendszert, mely elodázza, esetleg üluzórikussá teszi a fejlesztést. Igaz, a program szűkítést is tartalmaz, de bővül egy lényeges tétellel: a szociális bérlakások építési támogatásának lehetőségével. Az ellenzéki szónokok felhívták a figyelmet a pályázaton alapuló pénzügyi segély új terve szubjektív elemeire, másrészt a minisztériumi beleszólás túltengésére. Megkezdődött viszont a munkanélküliség enyhítéséről szóló egyéni javaslat vitája. Az előterjesztő Gyimothy Géza (FKGP) népbeteg­ségnek nevezte a tétlenséget, s javasolta hogy az átképzett, korábban a mezőgazdaságban dolgozó munkanélkülieknek a kormány adjon kölcsönt az újrakezdéshez, a vállalkozáshoz. A tárca minisztere Lakos László egyetértett a foglalkozási gondok enyhítésével, de az indok­lás miatt (núlyen forrásból és mire fordítódna a pénz) a javaslatot nem fogadta el. _A NAP KÉRDÉSE Lesz-e tisztogatás? Nagy vihart váltott ki tegnap a parla­mentben Schamschula György (MDF) képviselő Lesz-e tisztogatás a magyar gazdaság irányítói között? címmel be­nyújtott interpellációja, amelyben kifo­gásolta az ÁV Rt. leváltott igazgatótaná­csi tagjainak eltávolítását. Békési László pénzügyminiszter elmondta: az államigazgatásban dolgozó hétezer személy­ből 123-at. váltottak le, beleértve a minisztere­ket és államtitkárokat is. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. állományában 91 személy cseréjére került sor. A változtatásokat éppen az indokolja, hogy végre a szakértelem kerüljön előtérbe. - Jelen­leg is 68 volt kormánypárti képviselő ül több­ségi állami tulajdonú cégek vezető testületéi­ben, ha kivárják, felolvasom a nevüket - tette hozzá Békési László. A képviselők követelték, hogy a miniszter olvassa fel a neveket. A ne­vek ismertetése után elsőként Hasznos Miklós (KDNP) kért szót, személyes megtámadtatás címén. Elmondta: a Pick Rt., amelynek fel­ügyelőbizottsági elnöke, nem állami tulajdonú cég. Takács Péter (MDF) azért emelt szót, mert a KÉMÉVRt., amelynek korábban fel- ügyelőbizottsági tagja volt, már nem létezik. Pálos Miklós (KDNP) szerint azt is nyüvános- ságra kellett volna hozni, hogy a felsorolásban szereplő cégek többi, nem említett vezetője volt-e MSZMP-tag, és most núlyen párt elköte­lezettje. Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője szerint sokkal inkább összeférhetetlenség, ha országgyűlési képviselők magáncégek vezető testületéinek tagjai. Indoklásul elmondta: több nyugati demokráciában gyakorlat, hogy a honatyák — mintegy ellenőrző szerepben — részt vesznek állami tulajdonú vállalatok fel­ügyelőbizottságának vagy igazgatótanácsá­nak munkájában. Szájer József, a Fidesz frak­cióvezetője a vitát az Országgyűléshez méltat­lannak találta, amely azonban megalapozza azt az igényt, hogy egy, a Fidesz által már be­nyújtott törvényjavaslat világosan szabályoz­za a gazdasági és politikai összeférhetetlen­séget. Torgyán József, az FKGP frakcióvezető­je szerint a teljesség igénye megkívánta volna, hogy a magáncégek vezető testületéiben ülő képviselők neve is nyilvánosságra kerüljön.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents