Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-26 / 227. szám

8 A ItT'Hon 1994. Szeptember 27., Kedd- ABAÚJI PORTRÉ — A főgyógyszerésznő Szikszó - (ÉM - KF.) - A szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház-Rendelőinté­zet járó- és fekvőbetegeinek gyógyszer- ellátását Jenei Katalin főgyógyszerész­nő biztosítja nap mint nap. Katika 1975-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész Karán végzett. Friss diplomájával kezében elhelyez­kedett a B.-A.-Z. Megyei Gyógyszer­tári Központban. Munkaköre a vidéki gyógyszertárak látogatása, ott dolgo­zók eseti helyettesítéséből tevődött ösz- sze. Megszeretve a vidéki gyógyszer- tárak és gyógyszerészek munkame­netét, 1978-ban Vizsoly községben he­lyezkedett el gyógyszertárvezetőként. Munkája mellett a magánéletre is sza­kított időt. Férjhez ment, s megszüle­tett házasságuk gyümölcse: Beáta. - A mondás ugyan azt tartja, hogy a há­zasság az égben köttetik, de a földön kell vele együtt élni, ami nekünk nem sikerült - vallja Jenei Katalin, így kis­lányával együtt visszaköltözött a mis­kolci szülői házba. A gyereknevelés teljes embert kíván, így a miskolci Búza téri Gyógyszertár­ban helyezkedett el, egy műszakot vál­lalva. 1985-ben Debrecenben gyógy­szerügyi szervezésből szakgyógyszeré­szi képesítést szerzett. 1994. július 1- jén került a szikszói kórházba, ahol az intézeti főgyógyszerészi állást töltötte be. Új munkakörében nagy segítséget jelent számára a már korábbi évek­ből ismert kollektíva, hiszen csak így tudja ellátni ezt a nehéz feladatot. Ka­tika azonban nem csak a kórház bete­geinek napi gyógyszerellátását biztosít­ja, hanem az intézményen belül talál­ható Turul Gyógyszertár vezetője is. Lánya a Kilián Gimnázium angol-spec. tagozatának első éves tanulója. Saját családi házukban laknak. Szabadidejében - ami nagyon kevés van - kertészkedik. Lánya unszolására egy-egy koncert­estre is szabaddá teszi magát, és ha még mindig engedi az ideje, akkor ol­vasással tölti ki ezt az űrt. A nyelvtanítás „karmestere” Szikszó (ÉM - B.Gy.) - Nem mindennapi eset, hogy egy egyetem oktatója „kimegy” egy iskolához, és ott bemutató órát tart. Kevesen vállalkoznak az efféle megmérettetésre, szem­besülésre. Kocsa Zoltánná, a Miskolci Egyetem Német Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa, aki többek között módszertant ta­nít az egyetemen, órát tartott a szikszói Szepsi Csombor Már­ton Gimnázium második osztá­lyos (hatosztályos képzésű) ta­nulóinak. Az órán az iskola ta­nárai, felsőbb évfolyamos tanu­lói és a Miskolci Egyetem né­met szakos hallgatói vettek részt, hogy ízelítőt kapjanak egy fergeteges, magával raga­dó tanítási stílusból. □ Honnan jött az ötlet, hogy egyetemi oktató létére bemuta­tó órát tartson egy vidéki gim­náziumban? K.Z -né: A Miskolci Egyetem Német Nyelvészeti Tanszékén én kaptam azt a feladatot, hogy a gyakorló hallgatókat patro­náljam. E munkám során jutot­tam el Szikszóra is, ahol a he­lyi munkaközösségben merült fel az igény egy élő szakmai to­vábbképzésre. Elvállaltam. Erős a kötődésem a szikszói gimnáziumhoz, ott tanítottam 1971-től 1987-ig. A Szepsi Csombor Márton Gimnáziumot alma maternek tekintem, hi­szen az emberség, egymás munkájának maximális megbe­csülése, a gyerekszeretet volt jellemző erre az iskolára. □ Hogyan érezte magát a tanórán? K.Z -né: Nagyon jól. Az óra előtt nem találkoztam a gyere­kekkel, teljesen ismeretlenek voltak számomra. Azt gondo­lom, hogy mindig meg kell tud­ni teremteni a kontaktust a gyerekekkel. A kapcsolatterem­tés nem a gyerek feladata. Jó légkört kell teremteni az órán, oldani kell a gyerekekben ki­alakuló feszültséget. Nem sza­bad stressz-hatást kiváltani. Úgy érzem, nagyon hamar si­került őket megnyerni, s attól kezdve már közös hullám­hosszon voltunk. □ Nem megszokott dolog, hogy egy adjunktus bemutató órát tart. Miért vállalkozott rá? K.Z-né: A tanár, aki módszer­tannal foglalkozik, ne csupán az elmélettel legyen tisztában, hanem a gyakorlatban is tud­jon helytállni. Ezen az órán a hallgatóim közül is részt vettek néhányan. Nekem fontos, hogy hiteles legyek. Az elmélet mel­lett, mögött ott kell hogy legyen a gyakorlat is. Azt szeretném, sőt azt akarom, hogy gyakor­lati tartalom töltse meg min­den szavamat. □ Mi a titka annak, hogy ruti­nos tanárként is megmaradt a hamvassága, hogyan tudja kon­zerválni az órán is tapasztalt tanítási vehemenciát, hogy a gyerekek számára „idegenként” is azonnal tudta magát és tan­tárgyát fogadtatni? K.Z-né: Úgy gondolom, sokat jelent a családi háttér, a ki­egyensúlyozottság, a szakma, a szak, a gyerekek és hallgatók szeretete, a szigor és követke­zetesség. Mindezek összhangja élteti az embert, ezek adnak biztonságérzetet. Mindehhez viszont kell a folyamatos ön­képzés, hogy mindig friss és megújult lehessen a szaktanár. Jólesik az erkölcsi, olykor az anyagi elismerés is, de legfőbb az egészség. Ez ad energiát, mert a gyertyát mindkét végén égetni csak egészség mellett lehet. Gyerekek honi rajzasztala Farsangi bál Kerekes Marika boldogkőváraljai harmadik osztályos tanuló rajza Megemlékezés múzeumnyitással Nagyszabású ünnepség Kossuth szülőfalujában Szabad György a szobornál, Duray Miklós a múzeumnál mondott beszédet Fotók: Dobos Klára Monok (ÉM - M. I.) - Sokan eljöttek Monokra, szeptember 17-én, amikor is a település nagy szülöttének, Kossuth La­jos halálának 100. évfordulója alkalmából tartottak ünnepsé­get, mely az országos közpon­ti rendezvénysorozat záróak­kordja volt. A rendezők közt volt a Kossuth Emlékbizottság, a Kossuth Szövetség, a Kossuth Alapítvány, a Magyar Nemze­ti Múzeum, a sárospataki Rá­kóczi Múzeum, valamint a he­lyi Kossuth Kör és az önkor­mányzat. A Kossuth Emlékév keretében megtartott esemény­re az ország minden részéből és külföldről is érkeztek vendégek, valamint eljöttek Kossuth La­jos oldalági rokonai közül is többen. A Magyar Huszár- és Lovashagyományőrző Társaság lovashuszárai végigvonultak a falu főutcáján. Őket követték a turini Kossuth-emléktúrán részt vett katonafutók és ke­rékpáros túrázók. A Kossuth- szobor mellett felállított szín­padon Szabad György, a Kos­suth Emlékbizottság elnöke szólt a jelenlévőkhöz. „Kossuth halála 100. évfordulójának ün­nepségsorozata a mauzóleum tövében kezdődött, s itt a szü­lőháznál fejeződik be. Jelképes volt ez a program olyan érte­lemben is, hogy elkövetkező év­fordulókra emlékeztek, de jel­képes olyan értelemben is, hogy a halott Kossuthnál messzebb mutat az élő...” Beszélt a nagy hazafi tetteiről, s arról, hogy a magyarnak tudnia kell: béké­ben kell élni a szomszédos né­pekkel, hogy a régió ne kerül­jön zsarnokok csizmája talpa alá. Tudnia kell, hogy a nem­zeti és a demokratikus törek­vések szétválaszthatatlanok és együtt érvényesíthetők csupán. Az ünnepi beszédet követően Bodor Tibor és a Tállyai Nép­dalkor adott műsort, melyet a szobor megkoszorúzása köve­tett. Az ünneplő közönség ezu­tán a felújított szülőházhoz vo­nult, ahol először Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatója beszélt a jelenlévők­höz. Elmondotta egyebek közt, hogy a Nemzeti Múzeumnak ez az első olyan épülete, mely im­máron teljesen rendben tudha­tó. Az épületben található kiál­lítást Duray Miklós, a szlová­kiai Együttélés Politikai Moz­galom elnöke nyitotta meg. A koszorúzást követően a Monok­ra érkezettek megtekintették a múzeum fennállása óta sor­rendben ötödik kiállítást. Az abaúji nagyvőfély... Valamikori népszokásaink helyhez, tájhoz, településhez kötődtek (3. oldal) — A TARTALOMBÓL - A fancsali feszület Sokan kérdezik a fancsali feszület ere­detét, hiszen a Jókai-regényekben többször is előfordul, valamint a tévé­ben is hallható. „Úgy állsz, mint a fan­csali feszület” - mondják nálunk a bi­zonytalanul, szánalmas külsővel, fél­rebillent vagy lehajtott fejjel álló em­berekre. Honnan ered a mondás hite­les története? (2. oldal) Abaújkér - nagy feladatokkal Településeink sorában Abaújkér a ki­sebbek közé tartozik, hiszen lakóinak száma alig több hatszáznál. A csekély létszámból adódik szűkös költségveté­sük is, pedig nagy feladatokat kell megoldaniuk. (2. oldal) Aki nem tud arabusul, az - tanít A paraolimpiának nemrégiben Miskolc adott otthont, amelynek Göncz Árpád- né volt a fővédnöke. A diósgyőri sta­dionban a jobb sorsra érdemes fiata­lok versengését nézve, megakadt a sze­mem egy táblán: „A rendezvényen a SZINKRON Fordítóiroda tolmácsol”. De hiszen ez egy szikszói cég - vil­lant belém a felismerés. De hogyan ke­rül egy kisvárosi - sőt abaúji - iroda az olimpiára? A választ Kriván Já­nostól, a SZINKRON ügyvezető­jétől kapjuk meg. (4. oldal) A német nyelvtanítás „karmestere” Nem mindennapi eset, hogy egy egye­tem oktatója „kimegy” egy iskolához és ott bemutató órát tart. Kevesen vál­lalkoznak az efféle megmérettetésre, szembesülésre. Kocsa Zoltánná, a Mis­kolci Egyetem Német Nyelvészeti Tan­székének adjunktusa, aki többek kö­zött módszertant tanít az egyetemen, német órát tartott a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium második osztályos tanulóinak. (8. oldal) «£&---------iém11, iyv.im*r.wsztctímm®----------------------------------------------------------­R endhagyó németóra a ll/A-ban Fotó: Knyizsák Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents