Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-26 / 227. szám
8 A ItT'Hon 1994. Szeptember 27., Kedd- ABAÚJI PORTRÉ — A főgyógyszerésznő Szikszó - (ÉM - KF.) - A szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház-Rendelőintézet járó- és fekvőbetegeinek gyógyszer- ellátását Jenei Katalin főgyógyszerésznő biztosítja nap mint nap. Katika 1975-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész Karán végzett. Friss diplomájával kezében elhelyezkedett a B.-A.-Z. Megyei Gyógyszertári Központban. Munkaköre a vidéki gyógyszertárak látogatása, ott dolgozók eseti helyettesítéséből tevődött ösz- sze. Megszeretve a vidéki gyógyszer- tárak és gyógyszerészek munkamenetét, 1978-ban Vizsoly községben helyezkedett el gyógyszertárvezetőként. Munkája mellett a magánéletre is szakított időt. Férjhez ment, s megszületett házasságuk gyümölcse: Beáta. - A mondás ugyan azt tartja, hogy a házasság az égben köttetik, de a földön kell vele együtt élni, ami nekünk nem sikerült - vallja Jenei Katalin, így kislányával együtt visszaköltözött a miskolci szülői házba. A gyereknevelés teljes embert kíván, így a miskolci Búza téri Gyógyszertárban helyezkedett el, egy műszakot vállalva. 1985-ben Debrecenben gyógyszerügyi szervezésből szakgyógyszerészi képesítést szerzett. 1994. július 1- jén került a szikszói kórházba, ahol az intézeti főgyógyszerészi állást töltötte be. Új munkakörében nagy segítséget jelent számára a már korábbi évekből ismert kollektíva, hiszen csak így tudja ellátni ezt a nehéz feladatot. Katika azonban nem csak a kórház betegeinek napi gyógyszerellátását biztosítja, hanem az intézményen belül található Turul Gyógyszertár vezetője is. Lánya a Kilián Gimnázium angol-spec. tagozatának első éves tanulója. Saját családi házukban laknak. Szabadidejében - ami nagyon kevés van - kertészkedik. Lánya unszolására egy-egy koncertestre is szabaddá teszi magát, és ha még mindig engedi az ideje, akkor olvasással tölti ki ezt az űrt. A nyelvtanítás „karmestere” Szikszó (ÉM - B.Gy.) - Nem mindennapi eset, hogy egy egyetem oktatója „kimegy” egy iskolához, és ott bemutató órát tart. Kevesen vállalkoznak az efféle megmérettetésre, szembesülésre. Kocsa Zoltánná, a Miskolci Egyetem Német Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa, aki többek között módszertant tanít az egyetemen, órát tartott a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium második osztályos (hatosztályos képzésű) tanulóinak. Az órán az iskola tanárai, felsőbb évfolyamos tanulói és a Miskolci Egyetem német szakos hallgatói vettek részt, hogy ízelítőt kapjanak egy fergeteges, magával ragadó tanítási stílusból. □ Honnan jött az ötlet, hogy egyetemi oktató létére bemutató órát tartson egy vidéki gimnáziumban? K.Z -né: A Miskolci Egyetem Német Nyelvészeti Tanszékén én kaptam azt a feladatot, hogy a gyakorló hallgatókat patronáljam. E munkám során jutottam el Szikszóra is, ahol a helyi munkaközösségben merült fel az igény egy élő szakmai továbbképzésre. Elvállaltam. Erős a kötődésem a szikszói gimnáziumhoz, ott tanítottam 1971-től 1987-ig. A Szepsi Csombor Márton Gimnáziumot alma maternek tekintem, hiszen az emberség, egymás munkájának maximális megbecsülése, a gyerekszeretet volt jellemző erre az iskolára. □ Hogyan érezte magát a tanórán? K.Z -né: Nagyon jól. Az óra előtt nem találkoztam a gyerekekkel, teljesen ismeretlenek voltak számomra. Azt gondolom, hogy mindig meg kell tudni teremteni a kontaktust a gyerekekkel. A kapcsolatteremtés nem a gyerek feladata. Jó légkört kell teremteni az órán, oldani kell a gyerekekben kialakuló feszültséget. Nem szabad stressz-hatást kiváltani. Úgy érzem, nagyon hamar sikerült őket megnyerni, s attól kezdve már közös hullámhosszon voltunk. □ Nem megszokott dolog, hogy egy adjunktus bemutató órát tart. Miért vállalkozott rá? K.Z-né: A tanár, aki módszertannal foglalkozik, ne csupán az elmélettel legyen tisztában, hanem a gyakorlatban is tudjon helytállni. Ezen az órán a hallgatóim közül is részt vettek néhányan. Nekem fontos, hogy hiteles legyek. Az elmélet mellett, mögött ott kell hogy legyen a gyakorlat is. Azt szeretném, sőt azt akarom, hogy gyakorlati tartalom töltse meg minden szavamat. □ Mi a titka annak, hogy rutinos tanárként is megmaradt a hamvassága, hogyan tudja konzerválni az órán is tapasztalt tanítási vehemenciát, hogy a gyerekek számára „idegenként” is azonnal tudta magát és tantárgyát fogadtatni? K.Z-né: Úgy gondolom, sokat jelent a családi háttér, a kiegyensúlyozottság, a szakma, a szak, a gyerekek és hallgatók szeretete, a szigor és következetesség. Mindezek összhangja élteti az embert, ezek adnak biztonságérzetet. Mindehhez viszont kell a folyamatos önképzés, hogy mindig friss és megújult lehessen a szaktanár. Jólesik az erkölcsi, olykor az anyagi elismerés is, de legfőbb az egészség. Ez ad energiát, mert a gyertyát mindkét végén égetni csak egészség mellett lehet. Gyerekek honi rajzasztala Farsangi bál Kerekes Marika boldogkőváraljai harmadik osztályos tanuló rajza Megemlékezés múzeumnyitással Nagyszabású ünnepség Kossuth szülőfalujában Szabad György a szobornál, Duray Miklós a múzeumnál mondott beszédet Fotók: Dobos Klára Monok (ÉM - M. I.) - Sokan eljöttek Monokra, szeptember 17-én, amikor is a település nagy szülöttének, Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója alkalmából tartottak ünnepséget, mely az országos központi rendezvénysorozat záróakkordja volt. A rendezők közt volt a Kossuth Emlékbizottság, a Kossuth Szövetség, a Kossuth Alapítvány, a Magyar Nemzeti Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum, valamint a helyi Kossuth Kör és az önkormányzat. A Kossuth Emlékév keretében megtartott eseményre az ország minden részéből és külföldről is érkeztek vendégek, valamint eljöttek Kossuth Lajos oldalági rokonai közül is többen. A Magyar Huszár- és Lovashagyományőrző Társaság lovashuszárai végigvonultak a falu főutcáján. Őket követték a turini Kossuth-emléktúrán részt vett katonafutók és kerékpáros túrázók. A Kossuth- szobor mellett felállított színpadon Szabad György, a Kossuth Emlékbizottság elnöke szólt a jelenlévőkhöz. „Kossuth halála 100. évfordulójának ünnepségsorozata a mauzóleum tövében kezdődött, s itt a szülőháznál fejeződik be. Jelképes volt ez a program olyan értelemben is, hogy elkövetkező évfordulókra emlékeztek, de jelképes olyan értelemben is, hogy a halott Kossuthnál messzebb mutat az élő...” Beszélt a nagy hazafi tetteiről, s arról, hogy a magyarnak tudnia kell: békében kell élni a szomszédos népekkel, hogy a régió ne kerüljön zsarnokok csizmája talpa alá. Tudnia kell, hogy a nemzeti és a demokratikus törekvések szétválaszthatatlanok és együtt érvényesíthetők csupán. Az ünnepi beszédet követően Bodor Tibor és a Tállyai Népdalkor adott műsort, melyet a szobor megkoszorúzása követett. Az ünneplő közönség ezután a felújított szülőházhoz vonult, ahol először Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszélt a jelenlévőkhöz. Elmondotta egyebek közt, hogy a Nemzeti Múzeumnak ez az első olyan épülete, mely immáron teljesen rendben tudható. Az épületben található kiállítást Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke nyitotta meg. A koszorúzást követően a Monokra érkezettek megtekintették a múzeum fennállása óta sorrendben ötödik kiállítást. Az abaúji nagyvőfély... Valamikori népszokásaink helyhez, tájhoz, településhez kötődtek (3. oldal) — A TARTALOMBÓL - A fancsali feszület Sokan kérdezik a fancsali feszület eredetét, hiszen a Jókai-regényekben többször is előfordul, valamint a tévében is hallható. „Úgy állsz, mint a fancsali feszület” - mondják nálunk a bizonytalanul, szánalmas külsővel, félrebillent vagy lehajtott fejjel álló emberekre. Honnan ered a mondás hiteles története? (2. oldal) Abaújkér - nagy feladatokkal Településeink sorában Abaújkér a kisebbek közé tartozik, hiszen lakóinak száma alig több hatszáznál. A csekély létszámból adódik szűkös költségvetésük is, pedig nagy feladatokat kell megoldaniuk. (2. oldal) Aki nem tud arabusul, az - tanít A paraolimpiának nemrégiben Miskolc adott otthont, amelynek Göncz Árpád- né volt a fővédnöke. A diósgyőri stadionban a jobb sorsra érdemes fiatalok versengését nézve, megakadt a szemem egy táblán: „A rendezvényen a SZINKRON Fordítóiroda tolmácsol”. De hiszen ez egy szikszói cég - villant belém a felismerés. De hogyan kerül egy kisvárosi - sőt abaúji - iroda az olimpiára? A választ Kriván Jánostól, a SZINKRON ügyvezetőjétől kapjuk meg. (4. oldal) A német nyelvtanítás „karmestere” Nem mindennapi eset, hogy egy egyetem oktatója „kimegy” egy iskolához és ott bemutató órát tart. Kevesen vállalkoznak az efféle megmérettetésre, szembesülésre. Kocsa Zoltánná, a Miskolci Egyetem Német Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa, aki többek között módszertant tanít az egyetemen, német órát tartott a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium második osztályos tanulóinak. (8. oldal) «£&---------iém11, iyv.im*r.wsztctímm®----------------------------------------------------------R endhagyó németóra a ll/A-ban Fotó: Knyizsák Ferenc
