Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-26 / 227. szám

L. évfolyam, 227. szám 1994. szeptember 26., hétfő Ára: 17,90 Ft / BORSOD - ÄBAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Senkinek sincs joga az erőszakhoz A szakértők szerint a meg­erőszakolt nők csupán húsz százaléka tesz feljelentést, s az ilyen esetek két százaléká­ig ban találják meg az elköve­tőt. (Sí oldal) Doktor, doktorabb, legdoktorabb... Csak azt a doktori programot akkreditálják, amelyikhez megvannak a megfelelő sze­mélyi feltételek: meghatáro­zott számú, tudományosan minősített ember. (8. oldal) iÜ Sikert aratott a roncsderbi A Görömbölyi Sportpályáért Alapítvány szervezésében roncsderbit rendeztek a gö­römbölyi crosspályán. A né­zők, bemutatót és rodeót lát­hattak. (Sport: 9-12. oldal) Tábla a börtönfalon Sopronkőhida (MTI) - A Magyar Politikai Rabok és Kényszermunká­sok Szövetsége emléktáblát állított Sopronkőhidán azoknak a magyar polgároknak, akiket a szovjet kato­nai bíróságok 1945 és 1948 között ártatlanul elítéltek, majd 10-12 évig tartó kényszermunkára a Szovjet­unióba szállítottak. A szombaton felavatott emléktáblát a sopronkő­hidai börtön külső falára helyezték el, mert az említett időszakban a szovjet elhárítás használta e bör­tönt a politikai rabok és kényszer- munkára ítéltek gyűjtőhelyéül. In­nen vitték őket a Szovjetunióba, 29 rabot pedig Sopronkőhidán végez­tek ki. Menczer Gusztáv, a szövet­ség elnöke avatóbeszédében emlé­keztetett: 1945 és 1948 között több tízezer magyar embert hurcoltak el. A Szovjetunió legfelsőbb bírósága utólag - bűncselekmény hiányában - valamennyinket rehabilitálta. Az 1950-es évek közepén hozzávetőleg háromezren tértek haza a szovjet munkatáborokból. Fehér kendőben Budapest (MTI) - A hónap utolsó vasárnapján, szeptember 25-én déli 12 órakor Budapesten a Vajdahu- nyadvár előtti téren több száz asz- szony gyűlt össze Göncz Árpádné felhívására, hogy tiltakozzanak az öldöklés, a háború ellen. Vasúti hírek Nagykanizsa (MTI) - Összesen 100 milliárdos adósságtól kellene megszabadítani, majd „friss” pén­zekhez juttatni a MÁV-ot ahhoz, hogy jövőre a nulla pontról, a mai hátrányok nélkül indulhasson a vasút. Többek között erről beszélt Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szombati dél­zalai látogatásán, a nagykanizsai MÁV-csomóponton. A vasúti közlekedés fejlesztéséről szólva a miniszter elmondta: a kele- biai vonal francia segítséggel meg­valósuló korszerűsítéséről a jövő hé­ten - Göncz Árpád kíséretének tag­jaként - tárgyal Párizsban francia kollégájával. A vasútfejlesztések­hez a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, va­lamint a Világbank is felajánlotta segítségét, ám az utóbbi részéről igen radikálisak a feltételek. Jövőre egy pályázat-nyertes olasz cég ré­vén megkezdődik a Balatonszent- györgy és Gyékényes közötti 70 ki­lométeres szakasz villamosítása. E munka együtt jár a nagykanizsai csomópont átépítésével, amelyhez egyelőre 60 millió forintot tud bizto­sítani a tárca. Templomépítők Balatonboglár (MTI) - A helyi evangélikus gyülekezet kezdemé­nyezésére templom épül Balaton- bogláron. Az alapkövet Harmati Bé­la, a Déli Egyházkerület püspöke szentelte meg és helyezte el vasár­nap a balatonboglári Várdombon. A területet a város önkormányzatá­tól kapta a gyülekezet. A templomot és a hozzá tartozó parókiát mintegy 30 millió forintért építik majd fel, ehhez a bajor és finn testvéregyhá­zak is ígértek adományokat. A hí­vek eddig 800 ezer forintot gyűjtöt­tek össze. A templom építését még ebben az évben megkezdik, s a tervek szerint három-négy év múlva áldhatják meg az új épületet. Vidám és vérgőzös szüreti mulatság Tállya (ÉM) - A Hegyalján hagyo­mányosan októberben kezdik a szü­retet, ám Tállya vezetői úgy döntöt­tek, előre megünneplik. Szeptem­ber 20-án kezdődtek és tegnap délu­tán fejeződtek be a rendezvénysoro­zat eseményei. Szombaton volt talán a legnagyobb show, kora délután ugyanis végig­vonult a községen a hagyományos szüreti menet. Köztük csinos majo­rettek, táncosok, vendégek Erdély­ből, Olaszországból, az ország min­den részéből. A futballpályán felál­lított színpadon kis késéssel ugyan, de ismert és kevésbé ismert nép­tánc-együttesek léptek fel. A legna­gyobb név kétségtelenül a Magyar Állami Népiegyüttes volt, amely megyei turnéjának egyik állomása­ként látogatott a tállyai szüreti mu­latságra. * Kis híján tragédiába torkollott a szüreti mulatozás szombat éjjel Tállyán. A hagyományos bálon ugyanis a 42 esztendős G. M. vala­min összekapott élettársával, s ami­kor - a további atrocitások elkerülé­se végett - a rendezők kikísérték a teremből, hirtelen visszafordult, és hasba szúrta a 16 éves H. S-t. A mentők súlyos sérülésekkel szállí­tották kórházba a tinit, de jelenleg már túl van életveszélyen. G. M. természetesen a rendőrség vendég­szeretetét élvezi. Nagy tornaterem a kisközségnek Erdőhorváti (ÉM - MSZ) - A hegyaljai községnek, Erdőhor­vátinak mindössze 750 lakosa van. Szombaton mégis olyan szép tornatermet vehettek bir­tokba a helyi általános iskolá­sok, amelyet a nagyvárosokban élők is megirigyelhetnek. A két órára meghirdetett teremava- tón ott volt a falu apraja-nagyja, még a szomszéd falvakból is jöttek, hogy lássák a csodát. Megérte, hi­szen az erdőhorváti általános iskola diákjai nagyon szép műsort adtak elő. Volt tánc, tomabemutató, ün­nepi beszéd, kulcsátadás - minden, ami ilyenkor illik. Orosz László polgármester tisz­téhez illően az építkezés körülmé­nyeit ecsetelte. Először úgy nézett ki, 15 millió forintból kihozzák a tornatermet, meg is pályáztak az állami céltámogatást. Abból kaptak 6 millió forintot. De ha már lúd, le­gyen kövér, gondolta a képviselő- testület, és úgy határozott, ne csak a csarnok épüljön fel, hanem azt az iskolaépülettel összekötő részben egy korszerű vizesblokk zuhanyozó­val, vécével, mert eddig ez hiány­zott. Az iskola korábban a szomszé­dos óvodából kapta fűtéséhez a me­leget, ami bizony kevésnek bizo­nyult, gyakran dideregtek a nebu­lók a tantermekben. Ezért úgy szólt a döntés további része, legyen saját kazánháza is az iskolának, ne fáz­zanak a helyi és a Háromhutáról, Komlóskáról idejáró gyerekek. Hogy minderre már nem telik ki a pénzből? Sebaj, majd összespórol­ják! És így is történt, összejött a szükséges 26 millió forint. Tavaly ősszel munkához látott a pataki Strong-Bau Kft., és az idén már le­het tornázni a fehér falú, zöld mű­anyag padlójú, piros ajtajú, gyönyö­rű tornateremben. Azt már Soós Győzőtől, a körzet országgyűlési képviselőjétől idéz­tük, hogy városi iskolák is megiri­gyelhetnék az új létesítményt, és hogy kéri a gyerekeket, őrizzék meg ilyennek. A gyerekek az ünnepségen is megmutatták, máris sokat tudnak .KOMMENTÁR Lógunk a szeren Filip Gabriella Ha nem is mindenkinek, de legalább más­fél millió magyarnak kellene - Karinthy után szabadon - lógni a szeren. Körülbe­lül ennyien járnak ma Magyarországon ál­talános és középiskolába. De ha hozzá­venném a főiskolásokat, egyetemistákat, meg azokat, akik csak úgy, tanrenden kí­vül sportolnak vagy sportolnának, akkor bizony nem tudnánk hirtelenjében kiszá­molni, hány „szerre" lenne szükség, hogy mindenki „lóghasson". Egy felmérés szerint az elmúlt tanévben megközelítőleg ötven általános és közép- iskolás jutott egy kötélre, de egy-egy nyúj­tót, gyűrűt is legalább ennyien használ­nak. Már ahol van. A statisztikák szerint az iskolák harminc százalékának tornater­me sincs. Ezen a hét végén kicsit sikerült javítanunk az arányon. Pénteken Kisgyőr- ben, szombaton Erdőhorvátiban avattunk új tornatermet. Azt hiszem, nem kell kü­lönösebben kommentálni, milyen jelen­tős előrelépés ez egy iskola életében. De nem csak a tantervi követelmény teljesí­tése miatt fontos ez. Ezekben a tornater­mekben már tarthatnak versenyeket, tö­megsport-foglalkozásokat. A legtöbb he­lyen nyitva állnak a kapuk a község lakói előtt: télvíz idején bejöhetnek az apukák is focizni, szervezhetnek itt kondicionáló tornákat. De azt hiszem, nem kell tippe­ket adni senkinek. Tudják azt a testneve­lők, miért panaszkodtak, sírtak, miért kér­ték annyiszor, hogy végre legyen már tor­natermük. És most lett. De nem csak ezen a két településen. Hogy pontosan hány he­lyen, azt nehéz lenne most megmondani. Úgy tervezték, hogy 1991 és 1996 között több mint kilencszáz új tornateremnek kell felépülnie az országban. Ebből tavaly ötszáz épült, ebből kétszáz építése be is fejeződött. Ehhez a programhoz 44 milli­árd forintot biztosított a költségvetés. Ez volt az előző kormányzat egyik legjelen­tősebb eredménye, mondta Orosz István országgyűlési képviselő, az Ország- gyűlés Oktatási Bizottságánakelnöke-ép- pen Miskolcon, egy múlt heti szakmai tanácskozáson. Bár, azt is mondta az immáron negyedik hete elnöklő képviselő, hogy úgy hallot­ta: a tornateremépítési program befejező­dött: Csak úgy mellékesen jegyezte meg, h°ßy járva a vidéket, neki úgy tűnik, még mindig nincs valamennyi iskolának torna­terme... Szakszervezetek a boszniai békéért Budapest (MTI) - Térségünkben a történel­mi kibékülés elenú feltétele, hogy a gyilkolást hagyjuk abba és Kelet-Közép-Európában az összekeveredett nemzetek békében éljenek - mondta többek között vasárnap Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az Európai Szakszerve­zeti Szövetség Budapesten megrendezett ke- rekasztal-konferenciáján. A boszniai béke helyreállításának civil le­hetőségeit megvitató háromnapos tanácskozá­son a volt Jugoszlávia, Nyugat-, Közép- és Ke- let-Európa szakszervezeti, tudományos és kul­turális személyiségei cseréltek eszmét. A konferencia vasárnapi, befejező napján Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke beszélt ar­ról, hogy újra bebizonyosodott: a világpolitikai érdekek nem tudják figyelembe venni e térség helyzetét. Emilio Gabaglio, a szövetség főtit­kára zárszavában kifejtette: minden erővel tá­mogatni kell a bíróságokat abban, hogy a há­borús búnöket feltárják, és a háborús bűnösö­ket elítéljék. A nagyszabású szüreti mulatság már az elmúlt héten megkezdődött. Kár, hogy a vége egy kicsit szomorú lett Fotók: Farkas Maya

Next

/
Thumbnails
Contents