Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-19 / 221. szám
1994. Szeptember 20., Kedd 4 B Itt-Hon — Moziműsorok — Szeptember 21-27-ig Kazincbarcika 22- én: Palira vettem a papát. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 óra) 23- án: Palira vettem a pápát. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 16 és 18 óra) 24- 25-én: A zűr bajjal jár. Színes amerikai krimi. (Kezdés: 16 és 18 óra) 26-27-én: Rapa Nui-a világ közepe. Színes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 18 és 20 óra) Ózd 22-én: Végzetes ösztön. Színes szinkronizált amerikai bűnügyi paródia. (Kezdés: 17, 19 óra) 24- én: Végzetes ösztön. Színes szinkronizált amerikai bűnügyi paródia. (Kezdés: 17, 19 óra) 26-27-én: Schindler listája. Fekete fehér amerikai háborús dráma. (Kezdés: 17 óra) Tiszaújváros' 22-23-án: Beverly Hills-i zsaru III. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 19.30 óra) 25- 26-án: Palira vettem a papát. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 19.30 óra) — Programajánlat — Tiszaújváros (ÉM) - Szeptember 28- án 20 órakor a DMK Színháztermében Koós János zenés műsorára várjuk az érdeklődőket! Belépődíj: 200 Ft. Jegyek elővételben is válthatók a DMK emeleti pénztárában és a földszinti büfében! VRHK Edelény - Szeptember 25-én 18.00 órakor a római katolikus templomban Jótékonysági Hangverseny a miskolci Alapkő Együttes közreműködésével Farkas József gyógyíttatása javára. Szeptember 26. Hétfő, 17.30 óra kezdettel Kiállítás a VRHK-ban a nyári gyermek Képzőművészeti Tábor anyagából. A kiállítást megnyitja: Me- zey István grafikusművész. Kerámia Stúdió Edelényben - Hegedűs Róbert és Ágoston Zoltán bemutatkozó épületszobrászati kiállítása. Párkányok, díszlecek, szegélyek, keretek, stukkók, konzolok, roletták, oszlopok, szobrok, falikarok. A kiállítást megnyitja: Balatoni Klára szobrász- művész. A megnyitókon közreműködik: az Edelényi Férfikórus. Ózd - Elkészült Almási Tamás legújabb ózdi témájú filmje, Acélkapocs címmel. Az ősbemutatóra szeptember 15-én, 18 órakor az ózdi Általános Művelődési Központban kerül sor. Gömöriek jártak Gömörben Ózd (KM) - A Bükk Művelődési és Vendéglátóház Lajos Árpád Honismereti Köre és a kelemért Tompa Mihály Kör meghívására a napokban kétnapos tapasztalatcsere-látogatásra szlovákiai vendégek érkeztek Ózdra és környékére. Nagy Károly, az ózdi honismereti kör vezetője, Trecskó Imre Bánréve és Antal László, Put- nok polgármestere üdvözlő szavai után Polgári László, a vendégek vezetője elmondta,hogy a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányát és annak több alapszervezetét, valamint a járással határos magyarországi települést, évek óta szoros baráti kapcsolat köti össze. A kölcsönös tapasztalatcserék, látogatások, közös rendezvények középpontjában a gömöri költő, Tompa Mihály személye, a kései utódok által iránta táplált tisztelet és a hagyományőrzés áll. E gondolat jegyében képviseltették magukat barátaink a sa- jógömöri Czinka Panna-prí- másversenyen, majd ezt követően Tomaalján a gömöri magyarok kulturális szemléjén. A látogatás első állomása a bánrévei Tompa Mihály Általános Iskola volt, ahol Virág Imre igazgató köszöntötte a küldöttséget, majd a polgármester ismertette a település múltját, jelenét. A következő állomás a Lóbérci Mintafarm volt, ahol Farkas Dezső, a gazdaság vezetője kalauzolta a vendégeket. Innen utazott a küldöttség Put- nokra. Elsőként a Mezőgazda- sági Szakközépiskolát, ezt követően pedig a Gömöri Múzeumot tekintették meg Bodnár Mónika múzeumvezető, tárlat- vezetése mellett. Ezután a Tóth Ede Művelődési Házba mentek, ahol egy kiállítást tekintettek meg, majd rövid séta következett a főtéren a polgármester kíséretében. Ezt követően a várostól néhány kilométerre található a történelmi Gömör megye határán lévő emlékkőhöz mentek. A program befejeztével a polgár- mester ebéden látta vendégül a küldöttséget. Ezt követően Keleméire vezetett a vendégek és kísérőik útja, ahol megkoszorúzták Tompa Mihály papköltő szobrát, majd irány Gömör- szőlős. Itt É. Kovács László néprajzkur tató, a falu polgármestere üdvözölte és kalauzolta a jelenlévőket, akik megtekintették a református templomot, a néprajzi kiállítást, kisgalériát, valamint a szabadtéri gyűjteményt (Népi mező- és erdőgazdálkodás eszközei.) A látogatás második napja a Bükk Művelődési és Vendéglátóházban vette kezdetét. Ezt követte Szentsimonban az Árpád-kori római katolikus műemlék plébánia templom és a Pedagógiai gyűjtemény megtekintése. Innen Domaházára autózott a küldöttség, ahol a Feszty Masa által készített alkotásokat tekintették meg. Ózdra visszaérkezvén, a Gyár- történeti Múzeumban látogattak, ahol Vass Tibor, egykori múzeumvezető volt a „kalauz”. A látogatás zártával a vendéglátásért Polgári László Csema- dok-elnök, Darabosné Lengyel Magdolna, Derke község polgármestere, Csernok István, Sajógömör polgármestere, Demeter Béla Uzapanyit polgár- mestere és Sebők Valéria, a Rimaszombati Magyar Tannyelvű II. Sz. Általános Iskola igazgatója mondott köszönetét. Mindannyian hangoztatták: Ezzel a látogatással új fejezet kezdődött a magukat gömöri- nek vallóak kapcsolatában. A meglévő határ ugyanis csak fizikailag választ el bennünket, nem képes arra, hogy megakadályozza a szellemi érték szabad áramlását. Magyar ősvallás — őseink hitélete n. (ÉM) - A kettős léleknek az eurázsiai és a feltételezett ősmagyar sámánizmusban különös jelentősége van: ez teszi lehetővé, hogy a sámán lelke, transzállapotban testéből kiszállván, a túlvilágra menjen feladatait teljesíteni. A honfoglalás kori magyar sírokban szórványosan észlelt koponya- trepanációt is a lélekvesztéses betegségekkel - és így az ősmagyar sámánizmussal - kísérelték meg kapcsolatba hozni (a beteg visszahozott lelke a léken át tér vissza a fejbe), e feltételezés azonban nem kellően bizonyított. A halál után tovább élő lélek hite - mint erre a halottkultusz több formája, elsősorban a honfoglalás kori temetők gazdag halotti mellékletei vallanak - a magyar ősvallásnak is egyik alaptétele volt. A régészek a honfoglalás kori sírok, illetve holttestek kelet-nyugati tájolása alapján tételeznek fel egy nyugaton elhelyezkedő túlvilágot (a fent említett alvilág mellett), amely - néprajzi párhuzamok tanúsága szerint - messze, a „vízen túl” volt (obiugor nyelvrokonaink hitének megfelelően). A honfoglalás kori sírok egy részében a harcosok fegyvere az életben viselttel ellentétes oldalon helyezkedik el, egyes nemzetiségi temetkezési helyeken pedig a férfiak és nők (a török település- és ültetésrendben szokásos) jobb-bal elhelyezkedése cserélődik fel. E megfordításokból László Gyula egy tü- körképszerűen megfordított túlvilág hitére következtetett: ez a Föld sok népénél - nyelvrokonainknál is - előforduló elképzelés. Az ősvallás istenvilágáról igen keveset tudunk, akár az előma- gyar kor, akár régebbi rétegek vonatkozásában. Adatok híján, pusztán a nyelvrokonok párhuzamai alapján valószínűsíthető, hogy az ősmagyarság valamikori mitológiája is rendelkezett, például a vogulokéhoz hasonló hierarchikus szellem- és istenvilággal, a csúcson egy égistennel (a magyarok istenét, égistenét történeti források is említik), az alacsonyabb rendű istenek közt egy demiur- gosz-szerepet is betöltő lénynyel. Kérdés, hogy az előma- gyar korban élt-e még a beléjük vetett hit... A világ Isten és ördög általi kettős teremtéséről szóló mondák a bukovinai és moldvai magyarságnál a 20. századig ismertek voltak: az Isten a tenger fenekéről felhozott homokból teremti a világot, amelyért az ördögöt küldi le. A Föld vízből való teremtésének archaikus elképzelésével kapcsolatos az a szintén ősi, de még az újkori magyar néphitből is ismert nézet, hogy a Föld vízen áll és víziállatok: hal, cethal, teknősbéka tartják; más nézetek szerint bika, ökör, bivaly (a szarvai közt). Valószínűleg ez is közös eurázsiai-amerikai archaikus kultúraelem, és mint ilyen része lehetett az ősvallás kozmo- gonikus hagyományainak is (Vargyas kutatásai szerint iszlám hatásra). 1994. Szeptember 20., Kedd Itt-Hon B 5 Tudósítások hazai tájakról Mészár Mihály az esőt váró szőlőben Fotó: Farkas Maya Priska Tibor Nemrég még az alföldi részeken bóklásztunk, de nem leltük örömünket az ott látottakban. Repedezett föld, kiszáradt legelő és akkora hőség, mintha jól befutott kemence tetején császkálnánk. De nem sokkal jobb itt sem, a vizek közelében, pedig, ha így nyáridőben érdemes valahol megállni, nézelődni, erőt gyűjteni, hát az akkor éppen a vizek partja, a Bodrogé, a Tiszáé, mert, ha már ezek sem tudnak enyhet adni, jót ígérni, akkor ne is menjünk tovább. Mindenekelőtt itt, a Bodrog egyik szépséges kanyarulatának közelében, ahol is rendszeres pihenőt tartanak a kajakosok, kenusok és mindenféle, vi- zetjáró népek, de ugyancsak itt gyűjtenek erőt a további pedálozáshoz a bringások is. Azonkívül itt bóklásznak, valamiért éppen itt állnak meg fényképezni, videózni a külországbéliek, mert nagyon is vonzó, megörökítésre való a táj. Mészár Mihály bátyánk telkének szélén most is megvan - meg is lesz, míg világ a világ, mondta - a feszület, pedig ez a feszület már látott egyet s mást. Hiszen 1841-ben építtette Kassai János uram (a KJ ezt jelzi), amikor is a búcsúra haladva itt kapta el őket egy nagy zivatar, mely elől az itt terebélyesedő, már akkor is öreg diófa alá menekítették magukat, de a ménkű is minő? Éppen ide, éppen ebbe a diófába tudott belecsapni. Elképzelhető rémületére az itt kuporgóknak. Később viszont fellélegezve tapasztalták, hogy ámbár a tüzes istennyila éppen az ő menedéküket szemelte ki abból a nagy magasságból, és íme, ennek ellenére nem esett baja egyiküknek sem, úgyannyira nem, hogy hajuk szála sem görbült! Akkor tett fogadalmat, majd fogadalmát tettre is váltotta Kassai uram a kőkereszt felállításával, a búcsúsok megmenekülésének emlékére és persze hálaadásul. Mészár Mihály bátyánk pedig, kinek szőleje éppen a kereszt fölötti dombon díszük, gondozza, ha kell kimeszeli a keresztúri kőből faragott, immár több mint százéves feszületet. A szőlő, amúgy ott fenn, a part- oldalban jól megvan ma is, ámbár ami sok, az már sok! Mármint a forróság. Kapálni ugyan a gazda nem szokta - nem bizony! - csupán a füvet kaszálja le a kordonos, teraszosan kialakított szőlők között, de most, ha akarná sem bírná megkapálni. Ezt a betont? Hol van az a kapa? Hol van az a kéz? Az erő? Ha valaki nagyon akarná, éppen locsolhatná is az alul csillámló Bodrogból felhordva vedérrel a vizet... Ha lenne erre kapható akárki. Ha lenne, aki bírná, vállalná úgy a harmincöt fokos hőségben a meredélyt az ezer négyszögölnél valamivel nagyobb területre, de ugye az ember ne akarjon rosszat senkinek. Az öntözésről másnak lenne illő gondoskodni. Nevezetesen Medárd úrnak, aki túlzottan szigorúan vette a regulát! Névnapján egy szem sem esett, márpedig köztudott, hogy akkor negyven napig nem is esik. Hát tényleg nem esett. De most már a negyven nap túlteljesítve, mégsincs semmi! Medárd úr vagy elszunyókált valahol, vagy jobban tetszik neki a semmittevés. De hát mi lesz így a furulyázó, vagy már csak kiszáradt kukoricával, mit talál a gazda, ha kivágja a krumplifészket, mire használja majd a szőlőszemeket szüretkor? Ha így marad, hát legföljebb srét- nek használhatja a flintába a nyulak, vaddisznók ellenében. Mert prés legyen az, amely kisajtol valami lét belőle! Kiteijesztett, széles szárnyakkal gólyák köröznek fenn a magasban. Ott próbálják már erejüket a kölyökgólyák is - e sorok olvastakor már messze járnak - bizonyára nagyon tetszik nekik a világ onnan, a felhők közeléből, mert más, mint a kéményről, vagy a villanypóznáról nézve. Készülődnek, erőt gyűjtenek a piros csőrnek, nem téveszti meg őket a meleg napok sokadalma. Tudják: közeleg az indulás ideje. Talán ott fenn már megkapták az első, apró üzenetet. Talán ott fenn nincs olyan nagy hőség, mint itt, és azt is tudják: a lenti szőlőre, vizekre hamarosan kékes pára, köd ereszkedik majd a hajnalokon. Most viszont még remeg a levegő a rét fölött, a zsugorodó lombú fák között néha bátorítóan megszólal a kakukk, a csalitosban pedig a vadgalamb jelzi ittlétét. De leginkább csend van, forróság a szelíd nyárvéghez kissé illetlen hőség. Az Itt-Hon konyhája Paprikasaláta pulykafelvágottal Hozzávalók (négy személynek): 8 szelet pulykamellfelvágott, 6 db nagy zöldpaprika, egy nagy fej hagyma, egy gerezd fokhagyma, 2 dkg vaj, vagy margarin, másfél deciliter zöldséglé (kockából), 2 evőkanál borecet, fél kávéskanál szárított kakukkfű, só, fehér bors, késhegynyi cukor, majonéz. A paprikákat hosszában félbevágjuk, kivesszük a magházát, és vékony csíkokra vágjuk. A hagymát és a fokhagymát apróra vágjuk. A fölhevített zsiradékban a hagymát és a fokhagymát üvegesre dinszteljük. Hozzáadjuk a paprikacsíkokat is, és rövid ideig együtt dinszteljük. Hozzáadjuk a zöldséglét és az ecetet, s lefedve körülbelül nyolc percig gyenge tűzön pároljuk. A párolás utolsó két percében beleszórjuk a kakukkfüvet is. Sóval, borssal és cukorral ízesítjük. Hagyjuk kihűlni. A pulykamellfelvágottat és a paprikasalátát nagy tálra tesszük. Majonézt adunk mellé, és fehér kenyérrel vagy zsemlével fogyasztjuk. Kenyérhús ananásszal Hozzávalók (négy személynek): 4 szelet kenyérhús, háromnegyed kiló burgonya, egy doboz ananászbefőtt, 4 db hagyma, 3 evőkanál olaj, törött bors, fél csokor petrezselyem, másfél deciliter tej, egy evőkanál vaj vagy margarin, őrölt szerecsendió. A burgonyát kockákra vágjuk, és sós vízben megfőzzük. Közben az ananász- befőttről lecsöpögtetjük a levét. A hagymákat karikákra vágjuk. A fölhevített olajban a kenyérhús mindkét oldalát közepes lángon körülbelül 3-3 percig sütjük. Kivesszük az olajból és meleg helyre tesszük. Az ananász és a hagymakarikákat a forró olajban állandó keverés közben lepirítjuk. Kevés sóval és borssal fűszerezzük. A tejet meglangyítjuk. A burgonyát leszűrjük a főzővízről, és a krumplinyomóval szétnyomjuk. Hozzákeveijük a tejet és a margarint. A burgonyapürét szerecsendióval ízesítjük. A húskenyeret, az ananászszeleteket és a hagymakarikákat, valamint a krumplipürét tányérokra elosztjuk. A krumplipürét megszórjuk apróra vágott petrezselyemmel, és petrezselyemlevelekkel díszítve tálaljuk.
