Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-17 / 220. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Szeptember 17«, Szombat —APROPÓ Könyvek és könnyek Brackó István Korábbi sejtéseimet csak igazolja, jelesen, hogy a tények és a könnyek könyvei nagyon kapósak, s a klasszikus szépirodalom keletje megcsappant. Nem foglalkozom az ábrándos hölgyeknek szánt nyúlós-nyálas olvasmányokkal, bár ezek szerepelnek a bestseller egyik serpenyőjében. A másikban a szikár valóságot bemutató me­moárok, életrajzok kerülnek. Nem emlegetem föl például a nagyszerű s annak idején sikeres, ám mégis fiktív háborús regényeket: Most és mindörökké, A 22-es csapdája, Oroszlánköly- kök, A piszkos tizenkettő, Hozd el nekem Hit­lert, Kémek a sasfészekben stb. Inkább az ama­tőrök munkáira hivatkozom. Igaz, Churchill irodalmi Nobel-díjat kapott, de a második vi­lágháborúról szóló monumentális munkája hosszadalmas, unalmas és feleslegesen bőbe­szédű. De Caulle intelligens memoárt írt, Schellemberg viszont trehány módon fogal­maz, Eisenhower korrekt, de kissé szürke, Montgomery bántóan nagyképű, Zsukov tény­szerű, de száraz, bár még mindig az ő nevé­hez fűződik a leginkább olvasható szovjet há­borús dokumentum. Horthy Miklós - literáto- ri mércével mérve - hibátlanul ír, de Szálasi naplója - túl az aberrált nézeteken - tol/forga­tónak is csapnivalónak bizonyult. ' Mindezt csak azért emlegetem föl, mert az utóbbi hónapok három slágeréből csak egyet tudtam megvenni (Coebbels naplója), egyet kölcsön kaptam (Hessnek, a Führer helyette­sének különös halála), de Ormos Mária Hitler könyvére nem tudtam rábukkanni. Ezt nem pa­naszként mondom, csak bizonyítom azt, hogy az egyre dráguló olvasnivalót fizető magyar­ság két táborra szakadt. Hogy ez máshonnan vett hasonlattal éljek: van, aki a Kiskegyedre esküszik, van, aki a Tallózóra. Egy-szerintem - giccses könyv legalább annyiba kerül, mint egy időtálló tény regény. Nem vagyunk egyfor­mák, s az írók-szerkesztők-kiadók-nyomdá- szok-terjesztők profitot akarnak a Gutenberg nevével jelzett túlkínálati piacon. Nem akarok ítélkezni. ízlés és vérmérséklet dolga, hogy ki mit vesz és olvas. Saját meg­győződésemen és érdeklődési körömön kívül engem még egyetlen dolog motivál, amikor az eladásra kínált könyvek, újságok és folyó­iratok közöttválogatok: vajon tíz, húsz év múl­va gyermekeim haszonnal forgatják-e majd azt az olvasnivalót, amire én 1994-ben pénzt és időt fordítottam vagy fecséreltem. TÉKA Hitel Vass Tibor Kell-e Nagy Lászlót „újrafelfedezni”? A kérdés meghökkentő, hiszen (majdnem) egyértelmű, hogy Nagy László költészetének ismerete nél­kül (a ’70-es évektől kezdve) nem beszélhe­tünk általános műveltségről. Jánosi Zoltán a Hitel legújabb számában a költő Inkamáció ezüstben címmel legutóbb kiadott, válogatott verseit tartalmazó kötet kapcsán reflektál Kis Pintér Imre szavaira, aki a kötet fülszövegét írta, ebből egy részlet: „Hírlik, ma már a széle­sebb közvélemény számára is lejárt Nagy László költészetének szavatossági ideje... Esz­méi váltak tarthatatlanná és tűrhetetlenné: erkölcse, hűsége, ellenállása”. Nem semmi ajánlás ez! Akkor minek az újabb kiadás? Já­nosi udvariasan (mondhatnám: a jelen kriti­kai attitűdben ismeretlen, alázatos tolerancia­modorban), joggal kétkedik Kis Pintér értéke­lésében. Pedig a fülszöveg írója régóta kutatja Nagy László munkásságát, azon kevesek közé tartozik, akik apró részleteiben, velejéig isme­rik és tudják azt, mégis indulattól telten „félti” Nagy Lászlót az időszerűtlenségtől. Indulata a mának szól, (valószínűleg) úgy érzi, Nagy László értékei elvesznek ebben a morális (?) hangulatban - féltése mégis elhatárolódás­nak, megtagadásnak érződik. Szándéka tehát nem a költő, hanem a (jelen)kor visszásságai ellen szólni, s ebben az esetben a költő ennek csak eszközéül szolgál. Szabad-e ilyen vádakkal és ilyen gunyorosan illetni Nagy László életművét, csak azért, mert halála után közel két évtizeddel már nem hasz­nálhatjuk az erkölcs, a hűség fogalmát, mert ki­vesztek? A korrupció, az önzés, a gyűlölködés ha­zájában Nagy László nem aktuális. Kétségtelen, hogy életműve hordoz olyan elemeket, melyek a modemitás korában nem aktuálisak, de összes­ségében olyan költői erő szólal meg, amely a fejlő­dés torzulásaiban, a mában válik teljesebbé, ak- tualizálhatóvá... A ma költője figyelmen kívül hagyhatja a „váteszt”, a morált, a humanizmus eszményét, de nem nélkülözheti a Nagy László által felállított líramodell néhány elemét: a min­denkor következetes pontosságot és fegyelme­zettséget. A Podmaniczky-díjas helytörténész Balogh Sándor, a bükki üveghuták és Diósgyőr kutatója „Nem szívesen adom ki a kezemből a kutatási eredményeimet..." Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - Úgy számol­ja, hogy az elmúlt öt évben 3 millió forintnyi értéket terem­tett. Bár pénzben nehezen fejez­hető ki mindaz, amivel szű- kebb-tágabb pátriáját gazdagí­totta Balogh Sándor diósgyőri helytörténész. ® A most vasárnap felavatandó ló- főtisztási emlékmű lesz a nyolcadik történelmi emlék, amelynek létre­hozásán dolgoztam - kezdi a leltárt Sándor bácsi. - Ha lenne ilyen ver­seny, hogy ki tölt a legtöbb időt a le­véltárban, biztos, én lennék az első. Az utóbbi öt évemet szinte teljesen kitöltötte a helytörténeti kutatás. Ahhoz, hogy megszülessen, vagy eredeti, méltó helyére kerüljön egy- egy emlékmű, előbb meg kell sze­rezni, ki kell kutatni a hiteles doku­mentumokat, korabeli feljegyzése­ket. Utána jön csak a megvalósítás, a támogatók, a lehetséges segítőtár­sak megkeresése. □ Az elmúlt öt évről beszél. Előtte nem foglalkoztatta közvetlen kör­nyezetének múltja? 0> A Diósgyőri Városvédő Egyesület alapító tagja vagyok, öt éve a veze­tője. Nyugdíjazásom előtt nem na­gyon volt időm erre a munkára. Tu­lajdonképpen csak ekkor ismertem meg a kutatás módszertanát. Nem vagyok tanult történész, azt sem tudtam korábban, hogy kell eliga­zodni a levéltárban. A leghosszabb nevű iskolában, a Miskolci Magyar Királyi Állami Négyévfolyamú De­ák Ferenc Felsőkereskedelmi Isko­lában végeztem 1938-ban. Akkori­ban ugyanilyen nehéz volt munkát találni, mint manapság. A vasgyár­ban kezdtem dolgozni, és onnan is mentem nyugdíjba. A megélhetési gondok, a napi munka után nem nagyon maradt idő a kutatásra. De azt nem mondanám, hogy előtte nem érdekelt szőkébb pátriám sor­sa. Még kultúrotthont is vezettem. A mai Ady Endre Művelődési Ház elődjének én voltam az első, tiszte­letdíjas igazgatója. □ És a bükkszentkereszti múzeum alapítója... ® Ez már az utóbbi 5 év története. Ez volt az első nagyszabású mun­kám. A bükki üveghuták történetét bemutató gyűjteményt ’89-ben nyi­tottuk meg, hivatalosan ’92-ben kaptuk meg a Művelődési Miniszté­riumtól a múzeumi rangot. A gyűj­temény összeállítása mellett feldol­goztam, kikutattam négy bükki te­lepülés múltját. Egy kicsit bánt a következő eset: a bükkszentkereszti önkormányzat felkért, hogy a köz­ség látnivalóit bemutató kiadvány­ba újam le, foglaljam össze a telepü­lés történetét, én meg is csináltam, aztán megjelent a képviselő-testü­let neve alatt. Ezért nem szívesen adom ki a kezemből a kutatási ered­ményeimet... □ De folytassuk az eddig elért ered­mények felsorolását! • Ugyancsak ’89-ben kezdődött a diósgyőri I. világháborús emlékmű felújítása. A Szinva-partról áthe­lyeztük eredeti, méltó helyére az emlékművet. Ez így kimondva na­gyon egyszerű, de két évembe tel­lett, amíg sikerült beszerezni az en­gedélyeket, megnyerni a támogató­kat, a kivitelezőket. A következő munkám a 600 éves diósgyőri tör­vényfa helyének megjelölése volt, ’92-ben állíttattam fel a Diósgyőr és Újdiósgyőr határát jelző táblákat. Ugyancsak ’92-ben, szeptember 18-án, az eredeti, 1938-as országzászló átadásának napján avattuk fel a ko­rabeli fotók alapján elkészített új or­szágzászlót. Ehhez Ruszkabányai András képviselőtől kaptunk anyagi támogatást, ebből fizettük ki Varga Éva szobrászművész tiszteletdíját, de a munka jelentős részét önerőből végeztük. Ezután következett az egykori pálos rendház harangjának visszaállítása. A diósgyőri katolikus egyház raktárában találtam meg a harangot. Hosszas történeti kuta­tás után állítottuk fel a mai Erdőfe­lügyelőség udvarán az eredeti ha­rangot, és a korabeli minták alap­ján készült haranglábát. Ezenkívül kiállítást rendeztünk a Kós-házban, Diósgyőr történeti múltjáról, ezt az anyagot szeretnénk a vár melletti Déryné-házban bemutatni. De a ba­rátaimmal együtt részt vettem a lil­lafüredi kálvária és kápolna felújí­tásában is. Legutóbb pedig IV. Béla tatárokkal vívott utolsó ütközeté­nek helyét megörökítő emlékmű megvalósításán dolgoztam. □ Ezért kapta meg nemrégiben a Falu- és Városvédő Szövetség 13. or­szágos kongresszusán a Podma- niczky-díjat? • Nem hiszem, hogy kimondottan ezért az egy munkámért. De mi ta­gadás, nagyon jól esett, hogy szá­mon tartják eredményeimet, elis­merik eddigi tevékenységemet. Tábori mise Miskolc (ÉM) - A „Görömbölyi ősz” rendezvénysorozat keretében szep­tember 18-án, vasárnap délelőtt fél 9-től tábori misét tart a görömbölyi pincesoron Horváth György görög katolikus paróchus és Hideghúti Sándor római katolikus plébános. Mandorla-est Miskolc (ÉM) - A Mandorla Köz- művelődési Egyesület szervezésében szeptember 18-án délután 5 órától Szántai Lajos szentendrei kutató Szent István és a beavatási szokások címmel tart előadást a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. Moziavatás Tiszaújváros (ÉM) - A felújított ti- szaújvárosi Derkovits Filmszínház ünnepi megnyitóját szeptember 18- án, vasárnap délután fél 6-tól tart­ják. A megnyitó után az új techni­kával levetítik a Féktelenül című színes amerikai filmet. Történelmi filmek Miskolc (ÉM) - Idő, emlékezés, tör­ténelem címmel indít filmklubot a Kék Ház Ifjúsági Iroda. A vetítések szeptember 19-től, hétfőnként este 7 órától lesznek a Kossuth moziban. Az emlékképek a történelem érde­kes korszakait villantják föl, külö­nös tekintettel a magyar múlt né­hány különleges pontjára.Bemuta- tatásra kerülnek a következő fil­mek: Valahol Európában, Bádog­dob, Vörös grófnő, Tanítványok, Szindbád, Úrvacsora, Szerelmem Hirosima, Senkifoldje, Ilyen hosszú távoliét, Az évszázad csütörtökig tart, Orlandó, Álmodozások kora és Németország kilenc (új) nulla. Előkészítő Miskolc (ÉM) - A Berzeviczy Ger­gely Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakközépiskola felvételi elő­készítő tanfolyam indul matemati­ka és magyar tantárgyakból 8. osz­tályos tanulók részére. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig az iskola tit­kárságán. Az első foglalkozás idő­pontja: október 7. délután 3 óra. Magyar tanárképzés Beregszászon Nyíregyháza (MTI) - Ünnepélyes tanévnyitóval ma, szombaton kezdődik a speciális magyar fő­iskolai tanárképzés Beregszá­szon, ahol a nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Főisko­la oktatói lesznek az óraadók. A speciális képzésre száznégy Kár­pátalján élő fiatal jelentkezett. Kö­zülük a felvételi vizsgán 42-en ju­tottak túl sikeresen. Heten an­gol-történelem, nyolcán óvodapeda­gógus, tízen angol-földrajz, tizenhe­ten pedig tanítói szakon kezdhetik meg tanulmányaikat. A Nyíregyháza-Beregszász kö­zött ingázó óraadó szabolcsi taná­rok hétvégeken tartják majd a fog­lalkozásokat, amelyek természete­sen megegyeznek a magyar főisko­lai követelménnyel és tantervvel. A tanévnyitó után, az első tanítási nap szeptember 23-án, pénteken lesz. A három - a tanítói és az óvo­dapedagógusi szakon -, illetve a négyéves képzés befejezése után, a diplomát a nyíregyházi tanárképző főiskolától kapják a végzett diákok. A diploma ukrajnai elfogadásáról a két ország között már folynak a tár­gyalások. A határon túli tanárképzés költségeit az Illyés Alapítvány és a magyar művelődési minisztérium állja: több mint 16 millió forint támo­gatást adnak erre a célra. A hallga­tók kiadásaihoz a Kárpátaljai Ma­gyar Főiskoláért Alapítvány is sze­retne támogatást adni, pályázat alapján. Az alapítvány egyébként önálló magyar főiskolát szeretne lét­rehozni Ukrajnában. Népművelő-találkozó Mezőkövesd (ÉM) - Idén harmadik alkalommal hívja találkozóra a megye nyugdíjas népművelőit, népművelési felügyelőit a mezőkövesdi Közösségi Ház. Az október 3-i rendezvényt a me­gyei Mecénás Alap, a megyei önkor­mányzat oktatási és közművelődési osztálya, a Pedagógiai és Közművelő­dési Intézet, a Művelődésszervezők Megyei Egyesülete és a Mezőkövesd és Környéke Kultúrájáért Egyesület támogatja. Délelőtt 10 órától találkoz­hatnak a régi és új ismerősök, eleve­níthetik fel élményeiket. A találkozó­ra jelentkezni lehet a mezőkövesdi Kö­zösségi Házban. _KEPTAR Jándi Dávid megjelent a Nagybánya Könyvek negyedik kö­tete, a Jándi Dávid monográfia. A szerzők, Szűcs György és Zwickl András bevezetőjük­ben ezt írják: „Jándi Dávid művészetének és személyiségének tárgyalása messze túlmutat egy „elfeledett festő" művészettörténeti közle­ményekben gyakorta felbukkanó formuláján. Művészetével felismerhető, egyéni stílust te­remtett, még akkor is, ha számos analógiát, szemléleti rokonságot állapíthatunk meg pl. Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Patkó Ká­roly 20-as évekbeli alkotásaival." Á könyv át­fogó képet ad a „nagybányai művészetről", és részletesen bemutatja Jándi Dávid munkássá­gát. A kiadvány egy részében természetesen az alkotásokról készült reprodukciók láthatók. Jándi Dávid alkotása­iból nyílt kiállítás az elmúlt héten a Mis­kolci Galériában, a- mely október 16-ig lá­togatható. Ebből az al­kalomból a MissionArt Galéria kiadásában

Next

/
Thumbnails
Contents