Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-12 / 215. szám

1994» Szeptember 12., Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Mintafalvak a Bakonyban Veszprém (MTI) - Mintafalvakat jelölnek ki a Bakonyban és a Bala- tonfelvidéken, s ezekhez gondosan karbantartott kis forgalmú hátsó utakon érkezhet majd a turista és élvezheti a hely természeti, építé­szeti értékét. Ezt tartalmazza többek között Veszprém megye új idegenforgalmi stratégiája. A koncepció egyébként a Veszprém Megyei Vállalkozási Központ kezdeményezése. Abból in­dultak ki, hogy csak akkor érdemes támogatni a kis- és középvállalko­zókat, ha elképzeléseik jól illeszthe­tők egy hosszabb távú programba. Ez utóbbi azonban hiányzott, ezért pályázatot írtak ki. A megyei ten­derbizottság a Gulyás Kft. elképze­lését tartotta legjobbnak, és meg­bízta a részletes stratégia kidol­gozásával. Ennek alapgondolata, hogy a meg­lévő értékeink, falvaink hangulata, hagyománya vonzza a turistákat, s ha megfelelő infrastruktúrával lát­ják el az ilyen településeket, azok jól összekapcsolhatóak a balatoni idegenforgalommal. Első lépés len­ne a mintafalvak kijelölése, ezek fejlődése példaként szolgálna a szomszédos községeknek. Földbirtokosok kárpótlása Varsó (MTI) - Lengyelországban csak azokat az egykori földbirtoko­sokat kártalanítják teljes mérték­ben, akiknek a kommunisták által kisajátított vagyona nem haladja meg a 2 milliárd zlotyt, azaz a 86 ezer dollárt. A varsói kormány által a napokban elfogadott törvénytervezet értelmé­ben 86 ezer dollárig 100 százaléko­san, efelett pedig 50 százalékban kárpótolják a hajdani tulajdonoso­kat azon földjeikért, amelyeket a kommunista hatóságok sajátítottak ki törvényellenesen 1944 és 1958 között. A 215 ezer dollár feletti va­gyonokat még ennél is kisebb arányban térítik vissza a tervezet értelmében. A volt földtulajdonosok kárpótlási jegyeket kapnak, melyek fejében vállalati részvényeket vagy állami ingatlantulajdont vásárolhatnak. Előnyt élveznek saját volt tulajdo­nuk megvásárlásában, amennyiben az közben nem került más személy tulajdonába. A kárpótlási jegyek ér­tékét kétharmadrészt fogják hozzá­igazítani az inflációhoz. A feketézés visszaszorítása Budapest (MTI) - Az Országos Ke­reskedelmi Szövetség tudomásul veszi, hogy a gazdaság megbomlott egyensúlyi helyzete miatt a kor­mány megszorító intézkedésekre kényszerül, a fogyasztás visszafo­gása, adóemelés, energaiámöveke- dés és forintleértékelés várható. Ám elsősorban a költségvetés csökken­tését támogatja a belső kereslet na­gyobb mértékű visszaszorításával szemben. Az OKSZ legutóbbi ülésén megfo­galmazott állásfoglalás szerint a szövetség elengedhetetlennek tart­ja, hogy a kormány intézkedéseket tegyen a fekete gazdaság vissza­szorítása érdekében. Egyes szakér­tői becslések szerint ugyanis a feke­te gazdaság súlya eléri a GDP 30 százalékát. A fekete kereskedelem aránya viszont ennél is jelentősebb, meghaladja az összkereskedelem 40 százalékát. így a költségvetés je­lentős mennyiségű adóbevételtől esik el, a kormányzat érdeke tehát, hogy hatósági eszközöket igénybe véve szorítsa vissza az illegális ke­reskedelmet. A szövetség a szervezett kereskede­lem, a piacvédelem érdekében szük­ségesnek tartja dömpingtörvény megalkotását. .Röviden Cégbemutatót tart az Északhír Rt. ma délelőtt 11 órától a Hotel Ju- noban. Az érdeklődők megismerhe­tik a társaság szervezeti felépítését, terjesztési hálózatát. ítéletet hirdetett a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Bíróság csütör­tökön a nyírségi gyógyszertárak tu­lajdonvita perében. A döntés szerint valamennyi helyi patika az adott te­lepülés önkormányzatának tulajdo­nába került. Cserére érett a villamos- és autóbuszpark Budapesten ezt a típust már 1981-ben kiselejtezték. Miskolcon még van jövőjük is. Hiszen az újak darabjáért 120 millió forintot kell fizetni. Fotók: Fojtán László Illésy Sándor Miskolc (ÉM) - Az energiaár és a fogyasztási adó tervezett eme­lése ellenére az idén egyelőre nem szándékszik drágítani a menetjegyek és a bérletek árát az év elején részvénytársasággá alakult Miskolci Városi Közle­kedési RT. (MVK Rt.) - mondot­ta lapunknak a cég elnök-igaz­gatója, Szilágyi István, de azért pontosítva hozzátette: - Inkább úgy mondanám: remélem nem kényszerülünk áremelésre... Átalakulása ellenére szoros, az idén 460 millió forintot érő köldökzsinór­ral kötődik a városhoz a közlekedési részvénytársaság (túl azon persze, hogy az egyszemélyes Rt. százszá­zalékos tulajdonosa Miskolc), ezt az összeget a cég működéséhez szavaz­ta meg a közgyűlés.- Ebben az évben éves költségve­tésünk 28 százalékát biztosítja a város - magyarázza Szilágyi István -, saját, 40-45 százalékosra tehető árbevételünk mellett az állam is mintegy 28 százalékos kompenzáci­ót nyújt. Ez utóbbit kimondottan szociális célból adja, a kedvezmé­nyes árú tanuló és nyugdíjas bérle­tek árához, illetve a 70 éven felüliek ingyenes utaztatásához. Visszatérve az átalakuláshoz. Szilágyi szerint elvben szó van arról - és ezt az alapító okirat is tartal­mazza -, hogy a részvények tíz szá­zaléka dolgozói tulajdonba kerül­jön, bár kérdéses: élnek-e ezzel a le­hetőséggel a foglalkoztatottak? Ugyanis ez a csaknem teljes egészé­ben szolgáltatásra berendezkedett cég jelenleg nonprofit tevékenysé­get folytat, belátható időn belül ki­látás sincs osztalékfizetésre. Ismét elvben, de arra is mód nyílhat, hogy külső tőkebefektetők szánjanak be az rt.-be, itt és most elsősorban a járműgyártókra gondolnak. És nem feltétlen az igen válságos helyzet­ben lévő Ikarusra, de még a villa­mosokat gyártó Ganz-Hunslet sem nagyon lehet partner. Az persze más kérdés, hogy a miskolci villamospark elavult, re­konstrukciója elodázhatatlan, a cse­rére szóba jöhető típusok közül a Ganzé lehetne a legmegfelelőbb. És a legdrágább... Minderről mondja az elnök-igazgató:- Remény van arra, hogy az idén befejeződik a 1-es villamos diósgyő­ri pályájának felújítása. Erre a munkára a környezetvédelmi alap­ból is kapott pénzt Miskolc, olyan feltétellel, hogy ezen a szakaszon az autóbusszal szemben a villamos le­gyen meghatározó. A régi korszerűtlen szerelvé­nyekkel ez nemigen tehető meg, Pesten ezeket a villamosokat már 1981-ben kiselejtezték. Szóval, új villamosok kellenek. Vagy olydhok mint a mostani Tátrák, amelyek ugyan használtak, de a jelen szerel­vényei, s áruk 40-45 millió forint kö­zött mozog, vagy az új Ganz gyárt­mányok, amelyek már a jövő szá­zadban is megállják helyüket, de amelyek darabjáért több, mint 120 millió forintot kell fizetni. A városi közgyűlésnek az első 12 darab vala­milyen típusú villamos megvásárlá­sáról még ebben az évben dönteni kell. Egyébként mi azt szeretnénk, hogy 1997-re - amikor százéves lesz a villamosközlekedés Miskol­con - teljesen kicserélődjék a villa­mospark. Lehet, egyelőre ez csak hiú áb­ránd, mint ahogy biztosan az, az au­tóbuszok cseréje. Legkevesebb 130-140 városi autóbusz azonnal cserélni kellene - elsősorban ka­rosszéria problémák miatt -, ezt azonban csakis a kormányzat hat­hatós segítségével lehetne megten­ni, erre sem az rt.-nek, sem pedig a városnak nincs pénze. Ha egy nyereménybetétkönyv megszűnik Miskolc (ÉM - M.L.) - A szeren­csében mindig is sokan bíztak, s bíznak a mai napig. Mi történik azonban, ha valaki rájön: For­tuna csőig át hiába is várja? Ese­tünkben: egy évekkel ezelőtt váltott nyereménybetétkönyv megszűnt. Történetünk főszereplője, Juhász Ferenc 1983-ban lakásnyeremény- betétkönyvet váltott. Az akkori tíz-, huszonöt- és ötvenezres címletek közül az ötvenezrest választotta. Fel is kereste szorgalmasan- a sor­solások után, évente kétszer - az OTP-t, hogy a nyerők listáján a sa­ját betétkönyvének a számát keres­gélje. Mit mondjak, elkerülte a sze­rencse, és sokáig semmi nem tör­tént. Ez év júliusáig, mikor is a ki­sasszonynál a nyereménylista felől érdeklődött... Hiába. Megdöbbent. Amikor utoljára, februárban itt járt, még volt lista, most már nincs. Ha tudta volna, hogy az előző volt az utolsó alkalom, amikor a kezében tarthat­ta... A betétek ezen formája időköz­ben ugyanis megszűnt. Januártól nem létezik. 0 azonban értesítést, felhívó szép üzenetet várt volna a pénzintézettől. Az ótépések, köztük a betétosz­tály vezetőhelyettese szabadkozik. Azt a tényt közli, hogy hirdetmé­nyeikben már tavaly júniusban fel­hívták arra a tulajdonosok figyel­mét, hogy december 31-ével meg­szüntetik ezt a betétformát, s a la- kásnyeremény-betétkönyvbe fekte­tett pénzek látra szóló betétekbe ke­rülnek át. (Ha a tulajdonos nem ve­szi ki tőlük a pénzét.) Amellett, hogy ez irányú közleményüket min­den fiókjukban kifüggesztették, or­szágos napilapok is közölték a hírt. Az OTP-nek egyébiránt szerződés­ben leírt kötelezettségei közé tarto­zik ügyfelei tájékoztatása, akár ka­matemelésről, -csökkentésről, akár - jelen esetben - valamilyen betéti forma megszűnéséről legyen is szó. A változásokról személyre szóló ér­tesítést mái- csak azért sem adhat­nak az ügyfeleknek, mert a betét­könyvek nagy részét jeügésen nyit­ják meg, de még ha névre is szólna, a lakcímeket ugyan honnan tudhat­nák meg? Meg egyébként is... A pénzintézetnek - az ügyfelek bizal­mának megőrzése érdekében - a szolgáltatásaikban bekövetkező változásokról információkat kell ki­adniuk. Márpedig a tájékoztatás hetekkel korábban megtörténik, mint maga az esemény. Juhász Ferenc esete - gondolom - nem egyedi. Bizonyára többek be­leestek, beleesnek a csapdába, amely szerint, ha pénzük kezelését másra bízzák, mentesülnek attól, hogy annak mozgását figyelemmel kíséijék. Felelőtlenség. Ezért és így „élhetnek-virulhatnak” országunk­ban például nem létező betétgyűjtő- helyek, irreális kamatokat és nem létező előnyöket ígérve, pilótajáté­kok és játékosok, fiktív befektetőcé­gek, sosem volt biztosítók életbiz­tosításai... Nőtt a gazdasági szervezetek száma Budapest (MTI) - Az év első felé­ben tovább gyarapodott a gazdasági szervezetek száma, folytatódott a decentralizólódás. A 10 főnél többet foglalkoztató cégeknél több mint 2,9 millióan dolgoztak - mindez a Köz­ponti Statisztikai Hivatalnak az MTI-hez eljuttatott jelentéséből tűnik ki. A KSH összesítése szerint az újonnan létrejött, kis létszámú gaz­dálkodó szervezeteknél 6,3 száza­lékkal, ezen belül a fizikai dolgozók körében 8,4 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma. Összes­ségében azonban 3-4 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság, s a mezőgazdaságban ennél is nagyobb mértékben apadt a létszám. Ezen a területen 25 százalékkal keve­sebben dolgoznak, mint a múlt év első felében. A munkaerőfelmérés szerint a munkanélküliek száma a félév vé­gén 448 ezer 500 volt, 34 ezerrel ke­vesebb, mint az első negyedév vé­gén és 70 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélkü­liségi ráta a három hónappal koráb­bi 10,9 százalékról 10,1 százalékra mérséklődött. A munkanélküliek 43 százaléka már több mint egy éve nem dolgozik, így munkanélküli-se­gélyre sem jogosult. Az Országos Munkaügyi Köz­pont júniusban mintegy 550 ezer munkanélkülit tartott nyilván, kö­zülük 208 ezren részesültek mun­kanélküli-ellátásban. A bruttó havi átlagkereset az év első felében 30 ezer 355 forint volt, 25,4 százalék­kal több mint egy évvel korábban. A nettó kereset 27,7 százalékkal ha­ladta meg az előző év azonos idősza­kának értékét, s ez 21 ezer 388 fo­rintot tett ki. Az adózási jogszabályok változá­sából eredően a nettó keresetek reá­lértéke az első félévben 8,7 száza­lékkal nőtt a tavalyi év első hat hó­napjához képest. Ä reáljövedelmek emelkedésé­hez egyharmadrészben hozzájárult az is, hogy a fogyasztói árindex hosszú évek óta most volt a legki­sebb mértékű. Kedvező zárással kecsegtet ’94 Jászberény (MTI) - Termelési re­kordot hozott az augusztus a jászbe­rényi Lehel Hűtőgépgyár Kft.-nek: a gyáralapítás óta eltelt több mint negyven év alatt az elmúlt hónap­ban hagyta el a legtöbb - szám sze­rint 72 ezer 834 - hűtő- és fagyasz­tószekrény a szerelőszalagokat. A gyártás látványos felfutása főleg a külföldi vevők vásárlókedvének tu­lajdonítható. A freongáztól mentes, a háztartásban, illetve a kereskede­lemben egyaránt használatos hű­tőkből és fagyasztókból a megnöve­kedett rendeléseknek köszönhetően a havi mennyiséget szeptemberben sem adják 72 ezer alá. A jászberényi kft. számára az 1994-es év kedvező zárással kecsegtet. A svéd Electro- lux-csoporthoz tartozó társaság ta­valy ugyanebben az időszakban ér­tékesítési nehézségekkel küzdött, és az év végén a termelés leállításá­ra kényszerült. Ezt követően azon­ban belső átszervezéseket hajtottak végre, illetve fejlesztéseket valósí­tottak meg. _JEGYZET Aprítani a tejbe... Brackó István Az idén immár másodszor röppent föl a hír, hogy a fejlett országokban véget ért a gazdasági hanyatlás, s megkezdődik a fel­lendülés. Növekszik a termelés és a fo­gyasztás, gyarapodnak a beruházási célú bankbetétek, s az amúgy tehetős nyugat és kelet nekilódul. Miután mi a világ köl­dökzsinórján függünk, nem közömbös, hogy Németországban, Japánban, az USÁ-ban hogyan alakulnak a dolgok. Ha a gazdagok jól élnek, akkor a mi is job­ban élhetünk. Mert lehetőségeink adottak, de ez úgy is megfogalmazható, hogy rop­pant korlátozottak. Ha odakint van pénz és kereslet, akkora külhoni piacra befér a magyar portéka is, s a fölös tőkéből talán itteni beruházásokra is futja majd. Nem csalóka remény ez, hiszen az elmúlt évek recessziója megnehezítette a kivitelt, drá­gábbá tette a hitelt, fékezte a közös válla­latok és vállalkozások létrehozását. Per­sze, saját erőfeszítéseinket is bekalkulál­va, gyors változásban, csodában nem re­ménykedhetünk. A reális prognózisok szerint legalább két esztendő kell ahhoz, hogy a magyar állampolgár a saját bőrén érezze a kinti fellendülés hazai hatását. Tudomásul kell vennünk, hogy - noha lenne okunk néhány premierrel dicseked­ni -, kissé késve érkeznek hozzánk a kül­ső hullámverések hatásai. A rosszak is, a jók is. Az energia- és az alapanyagok árá­nak oly sokat emlegetett robbanásszerű emelkedését nem hagytuk „begyűrűzni". Rá is fizettünk erre. Aztán, a világ átren­deződése után azt hittük, hogy a fejlett nyugat feltétel nélkül a keblére ölel ben­nünket. Ebben is tévedtünk. Mert semmit sem adnak ingyen. Most fogcsikorgatva kapaszkodunk felfe­lé a létrán, s nem a csillagos ég a határ (ugye, ismerős a jelszó?), hanem a kom­fortot adó, kilátást is biztosító első eme­let, ahol rákönyökölve a konyhaasztalra lesz mit aprítani a tejbe. _ÉM-portré Tari Gábor Miskolc (M. L.) — Hogyan lesz valakiből olyan, mondhatni ,jólmenő” vállalkozó, aki milliókat forgalmaz egy évben? Nos, a képlet egyszerűnek tűnik, bár - sokak fájdalmára - ez sem általánosítható. Talán ismeretség, me­részség, esetleg egyéni adottságok, elhivatott­ság kérdése a dolog? Vagy az összes (és még több) szerencsés véletlen összjátéka? Nézzük rá egy példát! Adott egy család, amelyben a szülők né­hány évvel ezelőtt úgy gondolták - mivel a pénz sajnálatos módon akkor is romlik, ha ka­matozik, s évek múltán így aligha lesz segítsé­gére a felnövekvő gyerekeknek - vállalkozás­ba kezdenek. Ha „bejön” az üzlet, abból bizo­nyára majd az utódok is profitálhatnak. 200 ezer kölcsönnel és egyféle áruval kezdtek gáz­szerelvények forgalmazásához. Nem tettek rossz lóra. Igaz, kezdetben minden - az árkal­kuláció, a könyvelés, árubeszerzés—manufak­turális módszerekkel történt. Tudnivaló azon­ban, ha a kezdeti, aprócska hasznot nem for­gatják vissza, akkor az a későbbiekben aligha fog gyarapodni. Ezért is állhatott meg a saját lábán ennek a négytagú családnak a vállalko­zása. Az üzletmenettel együttjáró teendőket - aminek javarészét azóta számítógép segíti, s mára az áruk 90 százaléka is házhoz jön - ak­kor vette át a most 19 éves Gábor, miután kö­zépiskolai tanulmányait (a tavaly kísérletként indult üzletszervezó technikusi szakon) befe­jezte. így idén aligha gondolhatott nyaralásra. Csupán egyetlen hétig lehetett távol a munká­tól, de nincs elkeseredve. Eltökélt célja ugyan­is, hogy üzleti téren keresse érvényesülését. Ehhez pedig remek „gyakorlóterep” családi vállalkozásuk tizeinek intézése, ahol is „egyszer igazgató, másszor segédmunkás az ember”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents