Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-03 / 181. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994. Augusztus 3., Szerda-----------JEGYZET----------­S zépséghibák NyikesImre Dicséretre méltó vehemenciával hívja fel magára újra és újra a figyelmet a Lillafü­red Alapítvány. Működtetői, vezetői meg­szállott lokálpatrióták, nyert velük a mai­nál sokkal többre érdemes - gróf Bethlen András akkori földművelésügyi miniszter feleségéről, Vay Lilláról elnevezett, 1892- ben keletkezett - település. Az alapítvány most „Minden évszakban Lillafüred” cím­mel három nyelven megjelentetett egy pro­paganda kiadványt. Ez az üdülőhelyet és környékét hivatott megismertetni az itt pi­henő, kiránduló, vagy ide készülő hazai és külföldi turistákkal. Igen szép kivitelezés­ben, ám a forma most magasan felülmúl­ta a tartalmat... A prospektusban - jellegénél fogva - szö­veges bemutatásra nem sok hely jutott. Ám a kevés szöveg lehetett volna jobb, ponto­sabb. Mire gondolok? Például:„a Bükki Nemzeti Parkban sétál­va beérünk az Őserdőbe...”-olvassuk. Hol és milyen úton, s mennyire van ez a mond­juk a Palotaszállóban lakó turistától kilo­méterben, vagy időben mérve? Tapolca bar­langfürdőjére hívják fel a figyelmet. Tapol­ca város a Dunántúlon található. Egy több­nyelvű kiadványban illik a hivatalos nevet használni, azaz Miskolctapolcát írni. „Égetik a faszenet és a meszet a Bükkben. Alkonyaikor az áttüzesedett mészégetőket csodálhatjuk. ” Vajon menyecskék iránt ér­zett szenvedélytől, vagy pálinkától tüzesed- tek át? - kérdezem magamtól, merthogy a mészégető az a személy, aki éget, s amiben ég a mész, az a mészégető kemence, ami va­lóban szép látvány este. Mint ahogyan-ezt helyesen mutatják be-a faszén fanyar füst­je is a boksákból száll felénk, s nem a fa­szénégetőkből. .. Anna-mésztufabarlang. Kétségkívül így is hívták, sőt Háromforrás, vagy Forrás-barlangnak is. Ám mai elter­jedt, s a legtöbb szakirodalomban is így sze­replő neve: Petőfi-mésztufabarlang. Á ha­za legnagyobb költőjének 1847-es hámori látogatására utalva, amikor végigjárta a barlangot is. Az Anna név nyilván Magyar- ország védőszentje, Szűz Mária édesanyjá­ra utal, de hát mit mond az egy külföldi­nek például, aki viszont lehet, hogy hallott, netánolvasott máir Petőfiről?... ,ABükk leg­magasabb pontján, Bánkúton...” - írják a téli részben. Ez is pontatlan, hiszen a Bükk legmagasabb pontja Istállóskő, a Bálványt is megelőzve egy-két méterrel. Mindez korántsem szőrszálhasogatás akar lenni. Viszont úgy gondolom: ha már áldozunk egy ilyen reprezentatív, több szponzoráltai is támogatott, többnyelvű ki­adványra, a szerkesztéskor jobban odafi­gyelhetnénk a szövegrészre.-----A NAP KÉRDÉSE-----­V annak-e tűzőrök? Harsány-Monok (ÉM-MSZ)-Lapunk teg­napi számában tettük közzé a megyei tűzoltó- szövetség drámai hangú felhívását: alig győ­zik a sok tüzet, kérik, a falvak, városok önkén­tesei segítsenek a tűzfigyelésben, oltásban. Bükkaranyos-Harsány körzetében nemrég erdőtűz pusztított, ami nem érte felkészületle­nül az érintetteket - tudtuk meg Papp Dezső harsányi polgármestertől. A község vezetői akkor a megyei polgárvédelmi parancsnokkal megbeszélték, ha közelít a tűz, bevetik a köz­ség 70 tagú polgárőrségét. Van egyébként egy 15 tagú, Stihl-fúrészes csapatuk, a közelgő tűz előtt, annak megállítására ők vágták volna tarrá az erdő egy részét, nyiladékot készítve. Harsányban tűzgyújtási tilalom van életben. Külön figyelőszolgálatot nem tartanak, de ki­alakítottak a községben egy riadóláncot. Ha baj van, percek alatt összejönnek a polgárő­rök. Az erdők közelsége mélyen a harsányiak leikébe véste kötelességüket, hogy tudniillik sosem hagynak tüzet teljes eloltás nélkül, és ha bármi rendellenességet (füstöt, bűzt) ta­pasztalnak, azt azonnal jelentik. Monok-Megyaszó körzetében is nagy tűz pusztított a közelmúltban. A kár háromnegye­de ugyan a megyaszói erdőt érte, de komoly veszélyben forgott a monoki is. Kovács Emese, a község jegyzője elmondta, hogy van ugyan önkéntes tűzoltóegyletük, de pénzhiány miatt az alig működik. A tűzoltóknak van autójuk, fecskendőjük, ám ruhára és más eszközökre nemigen telik. A községben négy hangosbe- széló van, az emlékezetes tűzesetnél ezeken keresztül riasztottak - öt percen belül kétszáz ember összejött ásóval, kapával segíteni. Kü­lön tűzfigyelő szolgálatot az anyagiak híján Monok sem tart fenn, de van egy nyolctagú karbantartó brigád a faluban, tagjai ilyenkor nyáron a gabonatarlót figyelik. A Szondi egyelőre megmarad A nyomortelepek felszámolása most csak távlati cél lehet A nyomortelepen élők ne kerülhessenek rosszabb körülmények közé - javasolja a kisebbségek ügyeivel foglalkozó miskolci bi­zottság Miskolc (EM - MSZ) - A miskolci köz­gyűlés szakbizottsága azt javasolja: ha a Szondit érintő Részletes Rende­zési Tervről dönt a grémium, a nyo­mortelepen élők kapjanak garanciát arra, hogy rosszabb körülmények közé nem kerülhetnek. A kisebbségi és emberjogi bizottság akkor jutott erre az álláspontra, amikor egy ko­rábbi vita után ismét foglalkozott a Szondi ügyével. Kisebb vihar támadt a miskolci ön- kormányzati képviselő-testület ha­tározata körül, amikor májusban elfogadták a Szondi-telep és kör­nyéke részletes rendezési tervének programtervét. Volt, aki úgy vélte: ha a Szondin 1-1,5 szobás lakások épülnek, az ismét zsúfoltságot, a nyomor újratermelését hozza. Ho­lott erről szó sincs - állítja Skapi- nyecz Lajos (MDF) képviselő, a ki­sebbségi és emberjogi bizottság le­vezető elnöke. (A grémium korábbi elnöke, Földessy Judit jelenleg a szo­ciális bizottságot vezeti, a kisebbségi bizottság élére nem választott a köz­gyűlés végleges elnököt - a szerk.) Majd hozzáteszi:,A vélemények ab­ban különböztek, hogy a bizottság vajon valóban a Szondin élők érde­keit képviselte-e?” A képviselő egy térképet mutat, amely a Baross-Szondi-József A.-Szinva utcák által határolt terü­letet ábrázolja. Ennek bizony meg­lehetősen kicsiny része, legfeljebb negyede a szóban forgó kisházas la­kónegyed. • Egy város részletes rendezési ter­ve építészeti kategória. Az említett előterjesztés nem kifejezetten a nyomortelepek programtervét tár­Skapinyecz Lajos szerint már gyűjteni kellene gyalja és nem is a korábbi, az emlé­kezetes körülmények között „leget- tózott terv” folytatása. Ez a prog­ram egyszerűen építészeti keretet ad az ottani terület rendezésének, és ez azért fontos, mert jelenleg épí­tési tilalom alatt áll. A várakozási kényszer csak részletes rendezési terv (RRT) elkészítésével oldható, és ezzel lehet megalapozni a negyed fejlődését is. Ezt előzte meg a prog­ramterv emlékezetes elfogadása, ami alapja^ várhatóan októberben közgyűlés elé kerülő RRT-nek. □ Mi volt a vita alapja? • Igazából nem a közgyűlésen vitat­ták a dolog jogosságát, ott meglehe­tősen könnyen elfogadták a képvi­selők a programtervet. A közgyűlés előtti bizottsági ülésen merült fel gond, ugyanis csak 4:2 arányban szavaztuk meg, félő volt, hogy szét­szakad a bizottság. Úgy éreztem, az RRT elkészülte előtt tisztáznom kell a kisebbségi és emberjogi bi­zottság tagjaival az ellentmondáso­kat. A vélemények abban különböz­tek, hogy a bizottság vajon valóban az ott, a Szondin élő kisebbség érde­keit szolgálta-e? Miközben azt is szem előtt kell tartani: a város fejlő­désének ne legyen gátja a hiányzó RRT. Ezért a programterv elfogadá­sa után, az RRT elfogadása előtt is­mét összehívtam a bizottságot, hogy újra tárgyaljuk meg a kérdést. □ Mire jutottak? • Végül is értelmeztük az egész programtervet. Például, hogy a Szondival kapcsolatban lakóöveze­tet ír elő, de ez nem jelenti azt, hogy máról holnapra lebontják a Szondit és az ott élők kis lakásokba kerül­nek. Az elképzelések szerint a Szon­di mint lakóövezet szerepel, ám ez csak azt jelenti, épülhetnek ott há­zak, de semmi nem kötelező. □ De senki nem bánná, ha így tör­ténne... • Én a magam részéről a kisebbsé­gek vonatkozásában előrelépésnek tartanám, ha az ott lakók jobb la­káskörülmények közé kerülnének. Tehát valóban nem bánnám. Ha lenne rá pénz, a város építhetne ott szociális bérlakásokat is. De sajnos, nem erről van szó. A lényeg, hogy a majdan elkészülő RRT birtokában már tudjuk, hová épülhetnek iro­dák, lakóépületek, hogy az említett területtel egyáltalán lehessen vala­mit kezdeni. A kisebbségi bizottság mind a hét tagja egyetértett a vál­toztatás szükségességével. Éppen ezért azt határoztuk: ha októberben közgyűlés elé kerül az immár kész RRT, az előterjesztésben szerepel­jen: garanciákat javasolunk a Szon­din élők további sorsát illetően, hogy ne kerülhessenek rosszabb kö­rülmények közé, mint ahogy most élnek. Ézt meg kell előznie egy szo­ciális felmérésnek, amely alapját képezné egy későbbi döntésnek. □ Marad tehát a Szondi? • Igen, pénz híján egy jó ideig bizto­san. Én egyébként javasoltam, hogy képezzünk egy alapot, és majd ké­sőbb hozzuk rendbe a telepet, de azt mondták, nem telik rá. Még mindig azt vallom, ezt a takarékoskodást előbb-utóbb meg kellene kezdenie a városnak. Mint a bizottság mostani vezetője, a kisebbségek szemével nézem a dolgokat, és látom, ez elke­rülhetetlen. Egyébként egyelőre a Részletes Rendezései Terv többi ré­szének a végrehajtására sincs pénz, de legalább lépéseket kell tenni, hogy legyen. Tavaszra lesz kerékpárút Az ÖMV-kúttól a tapolcai strandig vezet az első szakasz Miskolc (ÉM) - Bár a közgyűlés illeté­kes szakbizottsága nem támogatta, hogy a város áldozzon a kerékpárút első szakaszának megépítésére, a miskolci közgyűlés mégis megsza­vazta a munkálatok megkezdéséhez még hiányzó összeget. A miskolci közgyűlés még tavaly jú­liusban - a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz benyúj­tott pályázattal egyidőben - vállal­ta, hogy fizeti az Avasi lakótelepet Miskolctapolcával összekötő kerék­párút megépítésének rá háruló költségeit. A szaktárca elfogadta a miskolciak pályázatát, s így a me­gyeszékhely 7 millió 427 ezer forint támogatást kapott a kerékpárút építéséhez. Ehhez azonban a közgyűlésnek jóvá kellett hagynia a 13 millió forintos önrészt, amit be kellett építeni az idén egyébként már többször módo­sított költségvetésbe is. A pont az „i”-re a legutóbbi közgyű­lésen került fel. A városatyák ugyanis - annak dacára, hogy nem sokkal előtte a témát tárgyaló szak- bizottság még elutasító véleményét hangoztatta - a két lehetőség közül választva, hogy legyen-e, vagy sem miskolci kerékpárút, az „igen”- t mondták ki, minden biciklis gyere­ket nevelő szülő, vagy bicikliző fel­nőtt nagy örömére. Közben sem telt el azonban ered­ménytelenül az idő. Elkészültek a megvalósulási tervek, rendelkezés­re állnak a szükséges engedélyek, s megtörtént a kivitelezésre kiírt pá­lyázatértékelése, amelyet a Miskol­ci Közúti Építő Vállalat nyert meg. Amint azt megtudtuk, az OMV-ben- zinkúttól a tapolcai strandig vezető kerékpárút nagyobb része még az idén elkészül. Ehhez kedvezően járul hozzá az, hogy a nyomvonal egy része a régi tapolcai úton halad majd. Ezt ugyan most még autósok is használ­ják, ám vagy egyszerűen letiltják őket majd róla, vagy megfelelő elvá­lasztást alkalmaznak a kerékpáro­zók biztonsága érdekében. A kivitelezők számára tulajdonkép­pen egyetlen komoly műszaki fela­dat adódik. Nevezetesen az, hogy meg kell építeni az új avasi vízveze­téket, az úgynevezett Avas 600-ast, s ez érinti a kerékpárutat is. Itt azonban a legrosszabb esetben is legfeljebb az történhet, hogy éssze­rű szakaszolással működtetik a ke­rékpárutat, ez azonban lényegében rendeltetésszem használatot jelent. A miskolci közgyűlés döntése sze­rint a kivitelezés befejezésének ha­tárideje 1995. március 30-a. Ám mint fentebb már jeleztük, ha az időjárás is kedvez az építőknek, a régóta hőn óhajtott kerékpárút mintegy háromnegyed részben még az idén elkészül, s tavaszra már csak a munkák kisebb része marad. Jövő tavaszra végre elkészül a miskolci kerékpárút első szakasza. Legalább az Avasi lakótelep és Tapolca között nem kell majd az autók között kerekezni... Fotók: Laczó József Ma...- A Nyugdíjasok Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kamarája ingye­nes jogtanácsadást tart 12-től 17 óráig Miskolcon a Szakszervezeti Székház 1. emeletén. Költöző pisztrángok Miskolc (ÉM - KL) - A bükki karsztvizek szintjének apadása, és az utóbbi idők kánikulai időjárása jelentősen megapasztotta a forrá­sok, patakok vízhozamát. Ezt érzi meg a garadnai pisztrángos telep tavainak vize is. Hoitsy György, a telep üzemeltetője elmondta, a Ga- radna-patak táplálta, úgynevezett felső öt tóba, amelybe az ivadékokat és az egynyaras pisztrángokat tart­ják, nem csak kevés víz érkezik a csökkent vízhozamú patakból, de annak a kevésnek a hőmérséklete is 18-20 fokra felmelegszik. Ezért az-1 tán át kell költöztetni az ivadékokat az alsó tavakba, amelyet a hűvö­sebb vizű Margit-forrás táplál. Ed­dig már csaknem tízezer egynyaras ivadékot helyeztek át, s további 60 ezer ivadék vár költöztetésre. Azért, hogy a tavak hőmérsékletét megfe­lelő szinten tartsák, s elegendő víz jusson az alsó 11 tóba mái' zsúfoltan lévő pisztrángoknak, négy szi­vattyút üzemeltetnek. Ezekkel visszaforgatják a vizet, hogy oxigén­hez juttassák a halakat. Aki pisztrángozni szeretne, a ga­radnai telepen lévő mintegy ezer négyzetméteres tavon próbálhatja ki szerencséjét. Igaz, most nincs „kapás”, mert ennek a vize is felme­legedett. A pisztrángok a tó feneké­re, a „hűvösbe” húzódnak. Ámbár így is fogtak itt két kilogrammnál súlyosabb pisztrángot! Lakásszekció a jogvédőknél Budapest-Miskolc (ÉM) - Tizen­két lakásügyben érdekelt társadal­mi szervezet aktív részvételével, il­letve öt további szervezet támogatá­sával a Civil Kerekasztal keretében lakáspolitikai szekció alakult a Jog­védő Liga kebelén belül. A szekció munkájában lakástulaj­donosok, lakásbérlők és a lakási­génylők érdekképviseleti szervei vesznek részt. Soraikba várják még a lakáspolitikában és ennek érdeke­gyeztetésében közreműködő újabb civil szervezeteket. A szekció a kormánytól előzetes la­kásügyi koncepciót vár, amelynek véleményük szerint ki kell terjednie a lakáshoz jutás és a különböző tu­lajdonformák között működő lakás- fenntartás kérdéseire is. A szekció vállalja a koncepció szakmai, társa­dalmi véleményezését. A megalaku­láskor a munkák öszszehangolásár- a ötfős koordinációs testületet vá­lasztottak, amely a programkészí­tést és a szervezési feladatokat látja el. A szekcióhoz csatlakozni kívánó szervezetek jelentkezését, a szer­vezők a 290-94-23-as számú tele­faxon várják. Megérkeznek a gyalog szocialisták Miskolc (ÉM) - Az Ifjú Szocialisták 7 tagú csapata július 23-án indult gyalogtúrára, a Miskolc-Kazincbar- cika-Lázbérc-Ózd-Ormosbánya- Encs-Sárospatak-Sátoraljaúj- hely-Tiszalúc-Tiszaújváros-Kács- Mezőkövesd-Miskolc útvonalon. A csapat időközben öt tagúra apadt - volt, aki közben csatlakozott hozzá­juk, másokat teendőik szólítottak el. Tegnap Mezőkövesden beszél­tünk a csapat vezetőjével, Wagner Tamással, aki egyben az Ifjú Szoci­alisták megyei alelnöke. Lapunk kérésére elmondta, hogy útjuk célja nemcsak a gyaloglás, a sport volt,, hanem a tapasztalatszerzés. Ez si­került is: látták, mekkora különb­ség van még a megyén belül is a vá­rosok és falvak életszínvonala kö­zött. A túrázók is úgy vélik: Borsod legnagyobb problémája a munka- nélküliség. Találkoztak falusi fiata­lokkal, aki elmondták, a helyi mű­velődési ház állaga, felszereltsége alacsony színvonalú, számukra az egyetlen szórakozási lehetőség a diszkó. Nem az a baj, hogy diszkó szinte mindenütt van, hanem az, hogy más szórakozási lehetőség nincs. Nincs munka, szórakozás, perspektíva, a fiatalok ezért elvá­gyódnak. A kis túracsapat egyéb­ként jól bírta a gyaloglást, egyedül a meleggel, a tűző nappal birkóztak meg nehezen. Tegnap a kácsi fürdő­ben pihentek egy kicsit, ma érkez­nek haza Miskolcra.

Next

/
Thumbnails
Contents