Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-03 / 181. szám

1994. Augusztus 3 Holnap...-Fedor Vilmos, az 1-es sz. választó­kerület országgyűlési képviselője augusztus 4-én 17 órakor Felsőzsol- cán lakosági beszélgetés keretében tájékoztatja az érdeklődőket a kor­mánykoalícióról, a kormányalakí­tásról, a parlamenti munkáról, a választók és a képviselő kapcsolat- tartásának lehetőségeiről. A képvi­selő egy óra múlva fogadóórát tart. Kislányt gázolt Olaszliszka (ÉM - FJ) - Egy hó­nap múlva lett volna hat esztendős az a kislány, akit hétfőn este Olasz­liszka belterületén halaira gázolt egy Trabant. A csöppség két társá­val bandukolt az út szélén, amikor a Trabi hirtelen áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és idősebb ba­rátja hiába próbálta meg elrántani a közelgő veszedelem elől, a kocsi elütötte. Megállni a vétkes sofőrnek esze ágában se volt, segítségnyújtás nélkül hajtott el a helyszínről. A nagy erőkkel indult nyomozás so­rán a rendőrök hamar elfogták a személygépkocsi vezetőjét, T.J.-t, aki ellen jelenleg őrizetbe vétel mel­lett folyik az eljárás. Hogy ittas volt- e a baleset idején, az később derül ki, ő ugyanis arra hivatkozott, hogy csak hazaérkezése után ivott szeszt. Francia vendég Miskolc (ÉM) - Egy lengyel-francia pénzügyi alapítvány vezetője láto­gatott tegnap Miskolcra. A Munka­ügyi Minisztérium nemzetközi osz­tálya szervezte számára az utat az­zal a céllal, hogy helyszínen tanul­mányozza a munkanélküliség hely­zetét, s a franciák hazánkkal közö­sen is hasonló alapítványt hozza­nak létre. A vendéget fogadta Pet- rasovszky István, Miskolc alpolgár­mestere és dr. Orosz Gábor a köz- társasági megbízotti hivatal vezető­je, ellátogatott az Alliance Fran- ceisehez és a Miskolci Egyetemre. Vízbe fulladt Bódva (ÉM) - Az utóbbi időben szinte nem múlik el nap, hogy ne történjék halálos tragédia a megyé­ben. A prímet pedig - biztosan min­denki kitalálja - éppen a leg­könnyebben elkerülhető szerencsét­lenség-formák egyike, a vízbe fulla­dások viszik. Hétfőn délután a Bód­va melletti bányatóban kezdett ful­dokolni egy 16 éves kislány és édes- anyja. A segítségükre sietőknek a mamát sikerült is partra vinniük, ám a tinédzsert csupán húsz perc múlva találták meg. Ennyi időt pe­dig ember nem bír ki a víz alatt. Él­ve nem. Harsányi korlátozás Harsány (ÉM) - A nagy kánikula miatt jelentősen megnőtt a harsá- nyiak vízfogyasztása, csúcsidőben (szombat, vasárnap) napi 350 köb­méterre ugrott. Ez azért gond, mert a községet ellátó kút névleges kapa­citása csak napi 300 köbméter. A helyi képviselő-testület konzultált a Mezőkövesdi Vízmű Kfit.-vel, majd a szakemberek tanácsára rendkívüli közgyűlésen határozott az I. fokú vízkorlátozás bevezetéséről. Ez azt jelenti, hogy délután 5-től este 8-ig tilos a kerteket locsolni, aki megsze­gi a szabályt, ezer forintra büntet­hető. Ha a helyzet továbbra sem ja­vul, sorra kerülhet a II. fokú vízkor­látozás, ami napközben teljes locso- lási tilalmat ír elő. Bor és kultúra Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat vendégeként a napokban Francia- országból érkezett delegáció járt megyénkben. A magyarországi programra Montpellier-ból érkezett Robert Latretellier, a régió elnöké­nek nemzetközi, gazdasági, kultu­rális ügyeivel foglalkozó munkatár­sa. Szakterülete a közvagyonként kezelt műemléképületek helyreállí­tása és a kulturális kapcsolatok bő­vítése is. A francia delegáció egyéb­ként tapasztalatcserét folytatott három borsodi településszövetség­gel. Már konkrét megegyezés is kí­nálkozik a mezőgazdasági, élelmi- szeripari és könnyűipari vállalkozá­sok létrehozásáról. A francia Alsac településszövetség, miután feldol­gozza magyarországi tapasztalata­it, keretmegállapodásokat készít elő azokkal a szervezetekkel, ame­lyek termelési struktúrája hasonló a magyar partneréhoz. ♦, Szerda : ::: Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 Mindenkinek jár a szabadság A helyettesítések nem mennek az orvosi ellátás rovására Miskolc (EM - KJ.) - Az orvosok nyá­ri szabadságolása ugyan bizonyos fokig háttérbe szorítja a gondozási munkát, de a sürgősségi ellátást semmiképpen nem befolyásolja - ál­lítja dr. Szűcs László, a Miskolci Házi­orvosok Egyesülésének igazgatója. Ma Magyarországon - bizonyos sze­rencsétlen kivételektől eltekintve - minden beteg (nyáron is) megkapja az őt megillető ellátást. Dr. Szűcs László: - Amikor a társa­dalombiztosítás szerződést köt a vállalkozó orvossal, kötelezi arra, hogy jelöljön meg két orvost, áld tá­vollétében őt helyettesíti. Ezt szer­ződésben rögzítik. Tehát biztos, hogy minden rendelőben van rende­lés a nyári szabadságolások ideje alatt is. Természetes persze, hogy a helyettesített körzetben rövidített rendelés folyik, tekintve, hogy egy- egy háziorvosnak az otthon fekvő betegeit is el kell látnia. □ Nem megy ez az ellátás rovására? Több jelzést is kaptunk arról, hogy az orvosok idegesek, ingerültek. • Hogy valaki mennyire ideges, az sok mindentől függ. Amikor valaki­re rácsapják, ráverik az ajtót, nyil­vánvaló, hogy nem tud kedélyesen és mosolyogva rendelni. Előfordul ilyen is, ám nem teljesen helytálló az a vélemény, hogy egy rendelés milyenségét csak az orvos szabja meg. Az orvos lényeges szempont, hiszen azért van ott, hogy gyógyít­son, de a kapcsolatteremtés mindig két emberen - így a betegen is - múlik. □ Mennyi, időt tudnak szánni egy- egy betegre? • A kívánatos és a mostani gyakor­lat között óriási a különbség. Ah­hoz, hogy az ember rendesen el tud­jon látni egy beteget, minimálisan legalább tíz percre lenné szükség. □ Tudják ezt tartani? • Sajnos egyetlen esetben sem tud­juk ezt tartani, feltéve persze, ha 24 főnél többen nem jönnek egy 4 órás rendelésre. A helyettesítési idő en­nek a fele. Tudomásom szerint, ezt egy-két kivételtől eltekintve, sehol nem lehet megvalósítani, hiszen szinte mindenhol lényegesen na­gyobb a forgalom. Ismerős, vissza­térő pácienseknél, receptfelírások esetén meg lehet ugyan gyorsítani a rendelést, de ha minőségi munkát Részegeknek tilos a belépés! A fürdők túlzsúfoltak, a szabad strandok túl drágák csolatban hadd jegyezzem még meg: több vendég szerint nagyon rosszul viselkedtek a német gyerekek, szin­te féktelenül tomboltak a vízben. Később hogyan süllyedhetett el a kislány? Sajnos,, erre már aligha ka­punk választ. En úgy érzem, nem terhel minket felelősség a gyermek haláláért, mindent megtettünk, s megteszünk a biztonságos fürdőzés érdekében. A medencéknél mindig felvigyáz valaki, és hétvégeken - minden eshetőségre felkészülve — orvos is van a strand területén. A bogácsi tragédiától függetlenül persze mégiscsak a tiltott helyeken való fürdőzés szedi a legtöbb áldoza­tot. Ugyanakkor megértjük azokat is (ők vannak túlnyomó többség­ben), akik a túlzsúfolt strandok he­lyett a szabadvizeket részesítik előnyben. Mivel azonban hivatalo­san kijelölt szabadstrand sajnos csak nagyon kevés van a megyében, nem sokat válogathattunk, melyik település önkormányzatát keressük fel. Sárospatakon a város jegyzője, dr. Kiinga Ágnes jelölte ki a sza­badstrand helyét a Bodrog partján. Tőle arra is választ kaptunk, miért oly’ ritka a megyében a hasonló kez­deményezés. — Jogszabály úja elő azokat az in­tézkedéseket, amelyeket feltétlenül be kell tartani, ha valahol szabad strandot építenek ki. így elsősorban kell legyen egy mentőcsónakkal „felszerelt” fürdőmester, WC-ket, kabinokat, szeméttárolókat kell lé­tesíteni, és bólyákkal kell kijelölni, meddig szabad beúszni. A mi kezdeményezésünk, ha sok pénzbe is kerül, jól sikerültnek mondható. Komolyabb baj szeren­csére még sosem történt, s nagyon népszerű a szabadstrandunk a la­kosság körében Miskolc (ÉM - FJ) - Évek óta nem tör­tént annyi halálos vízi szerencsétlen­ség, mint ezen a nyáron. A folyók, bányatavak, sőt a strandok is szedik áldozataikat. Arról érdeklődtünk né­hány strandon: hogyan próbálják elejét venni a végzetes baleseteknek. A miskolci Augusztus 20. strandfür­dő úszómestere, Bulykó Sándor: - Nálunk minden medencénél van egy-egy vízőr, aki árgus szemekkel ügyeli a lubickolókat, s ha valami rendellenességet tapasztal, rögtön közbelép. Úgy gondolom, munká­jukra nem lehet panasz, hiszen itt már hosszú ideje nem történt sem­mi katasztrofális. Nagyon fontos az is, hogy a strand területere részeg embert nem engedünk be. Aki pedig a belső büféket járva „szédül el”, azokat kivezetjük. Balhé? Nemigen szokott lenni, ha valaki sokat hő- zöng, jön a biztonsági őrök egyike, s máris csöndesebb a kliens. S ami szintén alapvető előírás: tíz éven aluli gyermekek csak szülői felügyelet­tel jöhetnek be. Kétségtelen, joggal tartják a vadvizeknél sokkal biztonságo­sabbnak a fürdőket. Am a halál évről-évre ellátogat valamelyik strandra is. Pénteken a bogácsi hőfürdő me­dencéjéből emeltek ki holtan egy 13 eszten­dős német kislányt. Hogyan fordulhatott elő a szerencsétlen­ség? - kérdeztük Kiss Annától, a strand ve­zetőjétől.- Nagyon nagy tömeg volt aznap, a fejek szinte.egymást érték a parton és a medencék­ben. Ilyenkor egysze­rűen képtelenség a partról észrevenni, ha valaki elmerül. Töb­bek között azért, mert játék gyanánt is szok­tak ilyesmit csinálni gyerekek és felnőttek egyaránt. Ezzel kap­Van, ahol tíz éven aluliak csak szülői felü­gyelettel mehetnek a vízbe Fotó: Laczó József Váróban. Az ember bizonyos szerencsétlen eseteket kivéve bizo­nyosan megkapja az őt megillető ellátást. Fotó: Farkas Maya vámnk el az orvosoktól, természe­tesen hosszabb távon ez így nem tartható. Mármint, hogy két-három perc jusson egy betegre. A rendelé­si, helyettesítési idő alatt ráadásul még bejöhet egy-egy sürgősségi hí­vás, eset is, amelynek ellátása akár másfél órát is elvehet a rendelésből. Addig a többi beteg sajnos kényte­len várni. □ Mi lehetne a megoldás? • Ennek megoldása elsősorban pénzkérdés. Létre kellene hozni egy úgynevezett sürgősségi, készenléti ügyeletes orvosi szolgálatot, amely körzethatároktól függetlenül, a nap 24 órájában ellátná ezt a feladatot. Ennek megvalósítására elő kell te­remteni a pénzügyi fedezetet, és nem azt kell várni, hogy az orvosok mondják meg, hogy honnan. Eire ld kell gazdálkodni egy összeget. Tu­domásom szerint ilyen rendszer már működik, és igen jól működik Debrecenben. Ha ez nálunk is meg­valósulna, akkor jelentős teher esne le a háziorvosok válláról, nem be­szélve arról, hogy a napi munka után nem kellene még egy fárasztó, este 7-től reggel 7-ig tartó ügyeletet is teljesíteniük. Egy kicsit belees­tünk abba a hibába, hogy csak arra gondolunk, mi az, amire szüksége van az állampolgárnak. Természe­tesen jogos igényekről van szó, de meg kell nézni, hogy rendelkezésre áll-e ezek teljesítésére a megfelelő személyi és anyagi fedezet. □ Visszatérve a szabadságolásra. Nem megy-e az alapellá tás rovására a helyettesítés? • Nem tartom helyesnek, szeren­csésnek a kérdés ilyetén felvetését. Szabadság mindig volt, lesz. Nem lehet kétségbe vonni az embernek azt a jogát, hogy elmenjen szabad­ságra. Ä helyettesítés megoldása máshol - nem csak Magyarorszá­gon - is így működik. Nem tudom elfogadni azt a véleményt:, hogy a szabadság az ellátás rovására megy. Kétségtelen, hogy az ellátást bizonyos szempontból befolyásolja: egy helyettes orvos természetesen nem tudja ugyanazokat a szolgálta­tásokat nyújtani, mint a körülmé­nyeket, a betegeket jól ismerő, ál­landóan ott rendelő kollégája. A he­lyettesítés bizonyos fokig vissza­szorítja a gondozási munkát, de a sürgősségi ellátást semmiképpen nem befolyásolja. Az ember, akinek azonnal orvosra van szüksége - mert ettől az élete, az egészségének megvédése, vagy a betegsége sú­lyosbodásának kivédése függ -, ma Magyarországon bizonyos szeren­csétlen kivételektől eltekintve bizo­nyos, hogy megkapja az őt megillető ellátást. Nem kérdójelezhető meg az orvos­nak az a szándéka sem, hogy igyek­szik a legjobb tudása szerint el­látni a beteget.------------INNEN SZÓLVA —­E mber bőt Bujdos Attila Ha az ember éppen a nyarat választja arra, hogy jó benyomásokat szerezzen a magyar egészségügyi alapellátásról, ne lepődjön meg, ha nem feltétlenül sikerül ez neki. Az ember ugye elmegy üdülni a családjá­val egy kisvárosba és lesz minimum egy olyan hozzátartozója, aki köhög, vagy has­menést kap, kiütések lepik el a testét, gör­csös migrén hasogatja a fejét a kegyetlen kánikulában, esetleg más szörnyű nyava­lyák környékezik. S mert retteg a kórtól, bárhol is van az illető, elviteti magát az em­berrel a helyi rendelőbe. Ott aztán egyik ámulatból a másikba esnek. Kiderül, hogy vagy nyolc körzetet lát el egyetlen orvos: a többiek szabadságon vannak. Nem úgy a nyolc körzet betegei. Mintha mindegyikük csupáti arra a pillanatra várt volna, ami­kor egyetlen, űzött tekin tetű doktor marad talpon az egész környéken. Több tucat krá- kogó beteg ácsorog az ajtó előtt, de egyre lassul a sor: az orvost hol fekvő beteghez hívják, hol egy notórius öngyilkost kell ki­rángatnia a közeli folyóból. Az ember betege persze előbb-utóbb - szó­val: utóbb - mégiscsak bejut a rendelőbe. Előadja a panaszát, válaszol a mogorva kérdésekre -„mér most jött, ha már napok óta krahácsol” -, köszöni szépen, hogy tö­rődtek vele, hogy felírták neki a gyógyszert - naná, hogy a legdrágábbat, amit éppen kapni lehet és így tovább, és így tovább. Kiállják a sorukat a patikában is, miköz­ben egyre vastagabb patakokban gyűlik a hátukon az izzadtság és meglepődnek ma­gukon, mennyire tele vannak empátiával. Nem arról beszélgetnek, hogy hát azért mé­gis csak annyira megalázó ez az egész, hogy vajon mikor lesz már olyan világ, amikor bármennyire lestrapált is valaki, nem le­tudni való feladatnak tekinti a másik prob­lémáit. Ehelyett olyasmiket mondanak, hogy bizony-bizony, az orvos is emberből van, neki is jár a szabadság, aki pedig dol­gozik, valóban olyan is, mint amilyennek khiéz: a rengeteg tennivalótól zilált. És kü­lönben is, nem mindenhol működik így a dolog. Vannak kivételek. Biztosan vannak. ÉM-portré Takács László Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - FJ) - A megyei rendőr-főkapi­tányság századosa, mint a közrendvédelmiek kiemelt főelőadója, a „hivatásos kutyák’ és gazdáik fölött diszponál.- Mindig is szerettem a rendet, a fegyelmet, így csöppet sem érte váratlanul barátaimat, hozzátartozóimat, amikor a sorkatonai szolgá­lat után rendőrnek jelentkeztem. A főváros­ban kezdtem járőrként, később Encsre kerül­tem. A Rendőrtiszti Főiskolát már a munka mellett végeztem el, ezt követően kerültem be a főkapitányságra. Jelenlegi beosztásomban '91. októberétől dolgozom, s nagyon ömlők, hogy ezt a pályát választottam annak idején. Természetesen nagyon szeretem a kutyákat, sót, tenyésztem is őket. Most három kuva­szom van. „Őket” gyakran titulálják buta ebeknek, ez azonban tévhit, ugyanolyan fogé­konyak, mint a többi csábos. Az enyéim példá­ul szülte mindent tudnak, amit egy átlagos rendórkutya.Régi hódolója vágjuk a küzdő­sportoknak, ezen belül is a karaténak. Önfe­gyelmet, magabiztosságot ad, szinten t artja az állóképességet - egyszóval nagyon jót tesz. Nem kevésbé az úszás. Család? Aranyos felesé­gem, két nagy fiam van. Az idősebbik hivatásos katonatiszt, a kisebbik még főiskolára jár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents