Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-24 / 199. szám
1994. Augusztus 24-, Szerda izzh Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Az AKZO NOBEL adománya Tiszaújváros (ÉM) - Tegnap az AKZO-TVK Hungary teljes részvényeinek ünnepélyes átvétele alkalmából a holland AKZO NOBEL konszern anyagi támogatást adott a Szent István Alapítványnak, amelyet Hollandiában élő magyarok hoztak létre két évvel ezelőtt. A TVK Rt.-vel kötött megállapodás egyik aláírója Herman Adriaan von Kamebeek - az AKZO NOBEL Igazgató Tanácsának tagja - az adományról szóló okiratot átadta Udvarhelyi Tivadarnak, a Szent István Alapítvány holland képviselőjének, amelynek célja: a Magyar- országon élő árva és mostoha gyermekek egészségügyi, oktatási támogatása. A jelenlévőket az Alapítvány jövőbeni támogatásáról biztosította az ünnepségen résztvevő dr. Suhajda Sándomé, az AKZO-TVK gazdasági igazgatója is. Az MDF-frakció kihelyezett ülése Budapest (MTI) - Az MDF-frakció csütörtökön és pénteken Pi- lisszentkereszten kihelyezett ülést tart, amelyen a képviselőcsoport áttekinti saját működési és szervezeti rendjét, Szabó Iván frakcióvezető a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről tart előadást, Barsiné Pataky Etelka, az expóról, Tóth Tihamér az önkormányzati választások előkészületeiről tájékoztatja a képviselőket. Kónya Imre a hamarosan sorra kerülő országos választmányi üléssel, valamint az Országos Gyűléssel összefüggő frakciófeladatokról szól, majd pénteken Pusztai Erzsébet előadása után a frakciótagok köz- szereplésével összefüggő kérdésekről vitáznak a résztvevők. A kétnapos tanácskozás végén sajtótájékoztatón számolnak be a történtekről. Az SZDSZ-frakció hétvégéje Budapest (MTI) - A szabaddemokraták parlamenti képviselőcsoportja jövő hétfőn tartja következő ülését, majd az azt követő pénteken háromnapos frakcióhétvégét kezd Ráckevén - tájékoztatta a hírügynökség munkatársát Pető Iván frakcióvezető. A hetven SZDSZ-es honatya ezeken az üléseken a parlament napirendjén szereplő témákról tanácskozik, valamint kidolgozza a frakció működésének és a két kormánypárti képviselőcsoport egyeztetéseinek szabályait. Szövetkezetiek az FM-ben Budapest (MTI) - A szövetkezeti mozgalom szerepének erősödésével és fejlődésével kapcsolatos időszerű kérdésekről tárgyalt kedden Budapesten a Földművelésügyi Minisztériumban Lakos László földművelésügyi miniszter és az Országos Szövetkezeti Tanács küldöttsége. A szövetkezeti delegációt Szilvasán Pál ügyvezető elnök vezette. A miniszter és az OSZT delegációja egyetértett abban, hogy szükség van a szövetkezeti törvény legutóbbi módosításának felülvizsgálatára. A megbeszélésen közös álláspont alakult ki arról is, hogy mind a minisztérium, mind az OSZT ösztönzi a megújult és az újonnan alakuló szövetkezetek, a magángazdák együttműködését a mezőgazdasági termékek értékesítésében. Szakszervezeti vezetők a belügyben Budapest (MTI) - Az ágazati szintű érdekegyeztetés erősítését, a Belügyminisztériumhoz tartozó hivatásos állományúak sorsának rendezését, a közalkalmazottak egyre romló egzisztenciális körülményeinek javítását, illetve a tűz- és a polgári védelem helyzetének mielőbbi tisztázását sürgették a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) vezetői kedden, Kuncze Gábor belügyminiszterrel folytatott megbeszélésükön. A szakszervezet támogatja a tárcához tartozó rendészeti szervek további polgáriasítását, azt, hogy a jövőben egyes ma még hivatásos állományúakkal betöltött munkakörökben az érintettek köz- tisztviselőként, vagy közalkalmazottként dolgozzanak tovább anélkül, hogy korábban megszerzett jogaik csorbulnának. Ellenzik a gyógyszeráremelést A kormány és az Egészségbiztosítás találja meg a megoldást Közel 10 milliárd forint hiányzik az Egészségbiztosítás kasszájából Fotó: Laczó József Budapest (ISB - HM) Kizárólag a gyógyszer-ártámogatások átcsoportosításával a forintleértékelés okozta problémák nem rendezhetőek - jelentette ki Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke azon a keddi srytótájékoztatón, amelyen többek között az Egészségbiztosítási Alap gazdálkodásának első féléves mérlegét is ismertette. Az (inkormányzat elnökségének véleményét tolmácsolva Sándor László kifejtette, hogy 1995-től a törzskönyvezési, eljárási, gyógyszer forgalmazási és a gyógyszertámogatási rendszer teljes átalakítására lesz szükség. A 8 százalékos forintleértékeléssel kapcsolatban elhangzott, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat szeretné elérni, hogy az ne okozzon újabb gyógyszer-áremelkedést. A gyógyszerkereskedelmi vállalkozások ugyanis csak augusztus végéig hajlandók tartani jelenlegi áraikat. Ezután, ha nem kapnak támogatást, kénytelenek lesznek újabb áremelést végrehajtani, azaz szeptember elsejétől tovább, a fogyasztókra hárítják a terheket. Ezért Sándor László szükségesnek tartja, hogy a pótköltségvetés részeként kerüljön sor a forintleértékelés kompenzálására a gyógyszei-ke- reskedelemben. Az önkormányzat elnökének véleménye szerint a csütörtöki kormányülésen választ kell adni arra a kérdésre, hogy a kormányzat és az Egészségbiztosítási pénztár megtalálja-e azt a megoldást, amellyel a lakosság terhei tovább nem nehezednek. Az Egészségbiztosítás elnöksége azon az állásponton van, hogy ez a kérdés nem rendezhető az állam részvétele nélkül, egy ilyen mértékű állami döntést követően az államnak kell gondoskodni a kompenzációról is. Mint a sajtótájékoztatón kiderült, a kiszámított körülbelüli 1 milliárdos többletteherből az Egészségbiztosítás 300 milliót vállal magára, a fennmaradó 700 millió forint kompenzálása viszont véleményük szerint az államra vár. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat gazdálkodásáról szóló tájékoztatón elhangzott, hogy az első fél év után közel 10 milliárd forint hiányzik az Egészségbiztosító kasszájából. Bár a járulékbevételek a fokozott jövedelemkiáramlás miatt emelkedtek, még mindig elmaradnak a várakozásoktól. Változatlan a járulékfizetési fegyelmezetlenség, ezért az önkormányzat elnöke a járuléktartozások szigorúbb behajtását szorgalmazza. Az erre vonatkozó javaslatokat részletesen a szeptember 8-i közgyűlésre dolgozzák ki. A tervezet pedig a testület jóváhagyása után a kormány elé kerülhet. Az önkormányzat elnöke szeretné, ha az év végén sor kerülhetne a tartozások behajtására is. Katolikus püspökök Horn Gyulánál Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök - Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter társaságában - kedden parlamenti dolgozószobájában találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia küldöttségével. A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a másfél órás, konstruktív légkörben lezajlott megbeszélésen Seregély István egri érsek, a konferencia elnöke tolmácsolta a püspöki kar jókívánságait. Seregély István hangsúlyozta, hogy az egyház kész küldetése jegyében támogatni mindazt, amit a kormány a közjó szolgálatában tenni szándékozik. Az eszmecserén - amelyen egyházi részről jelen volt Paskai László bíboros, prímás, Gyulay Endre, Mayer Mihály és Keresztes Szilárd megyéspüspök is - szó volt azokról a szociálpolitikai intézkedésekről, amelyeket a kormány a nagycsaládosok érdekében kíván tenni, továbbá az iskolai hitoktatás helyzetéről, az egyházak állami támogatásával kapcsolatos elképzelésekről és a tábori lelkészi szolgálatról. A kormányfő kérte az egyházak türelmét és támogatását az ország előtt álló feladatok megoldásához. Horn Gyula végezetül biztosította a püspöki kar delegációját, hogy a kormány - programjának megfelelően - „az egyházakat érintő kérdésekben nem politikai vagy ideológiai szempontok szerint akar eljárni, hanem tárgyilagos és szakmailag megalapozott módon. Az egyházakkal közösen kívánja keresni a megfelelő megoldásokat”. A külügyi szóvivő tájékoztatója Budapest (MTI) - Szerdán Pozsonyban magyar-szlovák szakértői tárgyalások kezdődnek a Szigetköz ideiglenes vízpótlása műszaki megoldásairól - jelentette be kedden Szentiványi Gábor külügyi szóvivő szokásos sajtótájékoztatóján. A magyar küldöttséget Tatár György miniszteri biztos, a szlovákot Jozef Oblozinsky, a szlovák vízlépcső-beruházási vállalat helyettes vezetője vezeti. A szakértői tárgyalásokon részt vesznek a budapesti környezetvédelmi, valamint a közlekedési tárca képviselői is. Kovács László külügyminiszter augusztus 30-án és 31-én hivatalos látogatást tesz a Cseh Köztársaságban, ahol cseh kollégáján kívül találkozik Václav Havel elnökkel, a cseh kormányfővel, a törvényhozás elnökével és a külügyi bizottság tagjaival. Magyar részről az utazás célja az - mondta a szóvivő -, hogy a külügyminiszter tájékoztatást adjon a magyar kormány külpolitikai programjáról, s tárgyalópartnereivel áttekintse a kétoldalú kapcsolatokat, a kelet-európai régió helyzetét és az európai integrációs törekvéseket. Mint a szóvivő hozzátette: a Cseh Köztársaság hazánk számára továbbra is fontos partner, hiszen 1993-ban a két ország kereskedelmi forgalma 433 miihó dollárt tett ki. A Cseh és a Szlovák Köztársaság szétválásából adódóan több szerződés előkészületei zajlanak. így egyeztetések folynak a cseh-ma- gyar alapszerződésről, a tolonce- gyezményről és a vízummentességről. Kovács László cseh kollégájának tavalyi budapesti vizitjét viszonozza. Kovács László augusztus 26-án magyar kezdeményezésre találkozik Margaretha af Ugglas svéd külügyminiszterrel, aki az Európai Nőunió közgyűlésére érkezik Budapestre. Több szervezet, csökkenő termelés Az ország gazdasági helyzetének mérlege az első fél évben Budapest (MTI) - Az első fél évben élénken növekedett a gazdálkodó szervezetek száma. Ezzel szemben az ipari termelés volumenindexe júniusban 2,7 százalékkal csökkent májushoz képest. Az ipari termelői árak ebben a hónapban 1,1 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 1 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatta kedden az MTI-t. A nyilvántartott munkanélküliek száma júniusban 21 ezer fővel mérséklődött, ám júliusban megközelítően 7 ezerrel nőtt. A külkereskedelmi termékforgalom behozatali többlete az első félév utolsó hónapjában 28 milliárd forinttal, a központi költségvetés hiánya 49 milliárd forinttal emelkedett. Az ipari termelés volumene idén minden hónapban meghaladta a tavalyit, az első félévben 8 százalékkal volt magasabb, mint 1993 azonos időszakában. A mezőgazdasági termékek felvásárlása megközelítően 9 százalékkal kevesebb a tavalyi első félévi mennyiségnél. Csökkent az energiafelhasználás is, ami 5 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti értéktől. Az ipari termelői árak átlagos emelkedése 9,4 százalék volt, ami kisebb mint tavaly, az építőipari árak azonban a tavalyihoz képest nagyobb mértékben, 13,8 százalékkal, a mezőgazdasági felvásárlási árak pedig 23,9 százalékkal emelkedtek. A fogyasztói árak az első fél évben 17,5 százalékkal, 7 hónap átlagában 17,9 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet. Tovább csökkent a foglalkoztatottak száma, ám a munkanélküliek száma a fél év folyamán csökkent. A nemzet- gazdaságban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 25,4 százalékkal, a nettó keresetek pedig 27,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly. A külkereskedelmi termékforgalomban a behozatal minden hónapban nagyobb volt a kivitelnél, így az egyenleg 176 milliárd forintpasszívumot mutat. A behozatal növekedési üteme a második negyedévben mérséklődött, a kivitel gyorsult. A konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya az első öt hónapban 1,4 milliárd dollár, az ország bruttó adósságállománya pedig 25,8 milliárd dollár, a nettó adósságállomány megközelítette a 17,1 milliárd dollárt. A központi költség- vetés kiadása 33 százalékkal, bevétele 27 százalékkal nagyobb mint tavaly, hiánya 184 milliárd forint, másfélszerese a tavalyának. Bonni ünnepség - határnyitási évforduló Bonn (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök, valamint Klaus Kinkel német alkancellár és külügyminiszter mond beszédet szeptember kilencedikén Bonnban azon az ünnepségen, amelyen megemlékeznek arról, hogy a magyar kormány öt évvel ezelőtt megnyitotta a határt az NSZK-ba távozni kívánó keletnémetek előtt. Az ünnepi beszédek után Kocsis Zoltán zongoraművész ad koncertet a bonni műcsarnokban tartandó rendezvényen. Az évforduló alkalmából Roman Herzog német államfő szeptember 10-én Budapesten tesz látogatást. A bonni magyar nagykövetség indítványára és közreműködésével a bonni rendezvény mellett Németország több más városában is ünnepségeken emlékeznek az 1989. szeptember 11-i magyar határnyitásra, amely nagymértékben hozzájárult az NDK összeomlásához. Szeptember 10-én Berlinben a Reichstag épületében a német törvényhozás tart megemlékezést, míg 11-én Frankfurtban, 12-én Hamburgban és 14-én Ingolstadtban tartanak ünnepséget a magyar határnyitás ötödik évfordulója alkalmából. Ukrán koszorú a magyar katonák sírján Fényeslitke (MTI) - A megbékélés jegyében, az ukrajnai Nadvoma város tanácsa koszorút helyezett el a II. világháború idején elhunyt, s a település köztemetőjében augusztus 21-én, vasárnap újratemetett magyar katonák sírján. A nadvomai magyar katonatemető sírjait ukrán kérésre - útépítés miatt - hántolták ki, s a háború áldozatainak földi maradványait közös sírba temették újra, az ukrán város központi sírkertjében. A felravatalozott 18 koporsónál - tizenhétben 143 katona és munkaszolgálatos földi maradványait helyezték el, míg egyet jelképesen üresen hagytak azoknak, akiknek súját a gondos kutatómunka ellenére sem sikerült feltárni — a Himnusz elhangzása után, Povázsai Sándor, hazánk ungvári konzulja mondott emlékbeszédet Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei képviseletében búcsúzott az egykori 1. magyar hadsereg 24. számú gyalogos hadosztályának nyíregyházi, kassai és ungvári ezredéihez tartozott hősi halottaktól Czap Lajos, főjegyző. Beszédet mondott Mihaj- lovics Kapak, Nadvoma város tanácselnöke is. Az ökumenikus gyászszertartást ukrán görögkeleti, illetve magyarországi református, római és görög katolikus lelkészek tartották. A közös síron elhelyezték koszorúikat a Magyarországról az újratemetésre kiutazott hozzátartozók is. Nadvoma város lakói - akik közül több mint háromszázan vettek részt a gyászszertartáson - ugyancsak virágot helyeztek el a sírhanton. Kárpótlási földárverések Budapest (MTI) - Az elmúlt héten az országban csupán Bács-Kiskun megyében tartottak liciteket a szövetkezeti földekből kijelölt földalapokra. Ezeknek az árveréseknek a határideje ugyan már május 31-én lejárt, ám azóta is tartanak árveréseket azokban a megyékben - egyre csökkenő számban -, ahol a bírósági eljárások miatt a földárverések első szakaszát még nem tudták lezárni. Az árverések újabb hulláma szeptemberben vagy októberben kezdődhet majd el, amikor is a kárpótlásra jogosultak az állami földekből kijelölt földalapokra licitálhatnak. Az elmúlt héten a négy Bács-Kiskun megyei földárverésen 743 aranykorona értékű föld került 26 kárpótlásra jogosult birtokába. A földek között volt olyan, mely az 500 forintos kiinduló áron kelt el, a legmagasabb ár pedig 10 ezer forint volt, amit a területek egy aranykoronájáért fizettek. Volt nyugati hadifoglyok Debrecen (MTI) - Hatszáz egykori hadifogoly és hadiözvegy részvételével kedden Debrecenben megkezdődött a volt nyugati hadifoglyok második nemzetközi találkozója. Göncz Árpád levélben köszöntötte a találkozó résztvevőit. A köztársasági elnök emlékeztetett a háborús borzalmakra és az azt követő évek sok-sok megaláztatására, ami a hadifoglyokat érte. A haza azonban, ha későn is, de megadta az elégtételt. A megalázottak végre újra emberek lehetnek, akiknek még mindig van kötelességük: „az utódokat egy olyan magyar jövő szolgálatára nevelni, ami közös a szomszédos államok, népek, nemzetek jövőjével, hiszen csak együtt boldogulhatunk, csak együtt juthatunk el álmaink egységes és békés Európájába” - írta a köztársasági elnök. Keleti György honvédelmi miniszter nevében Fehér József vezérőrnagy köszöntötte az idős embereket, „akik katonaként, majd hadifogolyként szent áldozatot hoztak a hazáért”. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára elmondta: mindent megtesznek a volt nyugati hadifoglyok támogatása érdekében, s reményeik szerint ez a pártfogás előbb-utóbb elvezet az anyagi kárpótláshoz is.
