Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-24 / 199. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép zu zu 1994» Augusztus 24»« Szerda JEGYZET __ Szájkosaras Vita Nyikes Imre Nem akármilyen ügyben kell állást foglalniuk csütörtökön testületi ülésükön a ti- szaújvárosi városatyáknak. A kérdés ugyanis az: megjelenhetnek-e a város utcáin a kutyák szájkosár nélkül is, avagy csak azzal felszerelve? A Farkas Zoltán polgármesterhez intézett, harmincnyolc városbeli kutyatartó által aláírt levél így érvel: „Tisztelt Polgár- mester Úr! Rendelet szerint kötelező a kutyákat pórázon és szájkosárral sétáltatni. A póráz használata ellen nincs kifogásunk, de a szájkosár használatát a kutyák vérmérsékletéhez és a gazdik felelősségérzetéhez igazítanánk. A pórázon tartott kutyának - ha idegen nem közelít hozzá - amúgy sincs lehetősége arra, hogy bárkit is megharapjon. Kérjük a Polgármester Urat, hogy a szájkosár használatát városunkban ne tegyék kötelezővé." A javaslat („Az állattartás szabályairól szóló rendelet módosítása iránti kérelem megtárgyalása"), amely előkelő helyet kapottá napirendben, lévén negyedik téma, azonban nem sok jóval kecsegteti a levélíró kutyásokat. Az előterjesztők ugyanis a módosítási kérelem elutasítását kérik a polgármesteri hivatal nevében a képviselő-testülettől. Ők így érvelnek: „Éppen az előző héten három olyan eseményről szereztünk tudomást (telefonos érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy kutya- harapásról van szó - a szerző), amely a rendeletben megfogalmazottak betartása, szájkosár alkalmazása esetén nem fordult volna elő. Javasoljuk a Tisztelt képviselő- testületnek, hogy a módosítási kérelmet utasítsa el." Próbáltunk utána járni, hogy vajon hány derék kutyus él a Tisza-parti városban? Azonban a legpontosabb adat is csupán ez volt: nagyon sok, szinte minden családnak van már kutyája. S ha ez így van, kérdés, fellelhető-e annyi szájkosár a városban, amennyire szükség volna, ha az önkormányzat hirtelenjében ellenőriztetni kezdené a vita kapcsán az állattartási rendelet betartását, ha az, ami fölött eddig szemet hunytak, ezután valóban szabálysértés tárgya lenne?... _A NAP KÉRDÉSE Mire kell a segély? Miskolc (ÉM - Nyl) - Az energia nem vész el, csak átalakul. Úgyam'gy vagyunk a „német szénsegéllyel”, amelynek egy részéből a Miskolci Vízműveknek - ha pályázatuk kedvező elbírálást kap, s a miskolci közgyűlés is melléjük áll - korszerű frekvenciaváltós szabályozója lesz. Hogyan? • A tapolcai gépházban az egyik nagyteljesítményű szivattyúnak a jelenleginél sokkalta energiatakarékosabb üzemeltetését biztosítja az a frekvenciaváltós fordulatszabályozó, amelyhez a hitel kell - mondja Vojtilla László vízmű-igazgató. - Ez a beruházás majdnem 5,2 millió forintot igényel, ennek része az a 4,4 millió forint, amelyet a „német szénsegélyből” szeretnénk megkapni a Magyar Hitelbank Rt. közvetítésével. Csakhogy, amíg néhány éve egy ilyen ügylet még simán zajlott, ma már nem: a bank garanciákat követel. Ezért van szükség arra, hogy az önkormányzat készfizető kezességi garanciát vállaljon, s hozzájáruljon a létrejövő berendezés zálogjoggal történő megterheléséhez. □ Mennyire gazdaságos ez a beruházás, vagyis mikor térül meg, s mit jelent ez esetben a zálogjog? • Számításaink szerint a szivattyú frekvenciaváltós fordulatszabályozása évente 4 miihó 759 ezer forint energiaköltség megtakarítást jelent. Vagyis a beruházás már a második évben megtérül. A készfizető kezesség biztosítása ez esetben puszta formalitás, amire csupán a hitel jellege miatt van szükség. A zálogjog pedig azt jelenti, hogy ha a beruházás mégsem hozná a várt megtakarítást, vissza kellene állnunk a régi, tolózáras, az energiát pazarló módszerre. □ Mit vár a közgyűlés döntésétől? • Természetesen azt, hogy mellettünk szavaznak a városatyák, s így elnyerhetjük a hitelt. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Tiszaújváros térségében kezdi szolgálatát ma reggel a traffipaxos autó legénysége, majd délután kettőtől a 3-as főút mezőkövesdi szakasza lesz a „vadászterület”. A műsorváltozás jogát a rendőrség fenntartja Milliókba kerülne a fellebbezés A junósok képtelenségnek tartják a kiszabott illetéket sémi?- wm, mz' ~ * ’111 Hotel )uno. A vételár 70 millió forint volt, az illeték majdnem huszonnyolcmillió lenne. Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - Nyl) - Igen nehéz helyzetbe kerülne az a kft., amelyik megvásárolta Tapolcán a Hotel Junót, ha ki kellene fizetnie a szakértők által megállapított illetéket. Mert amíg a szállodához 70 millió forintért jutottak hozzá, a forgalmi érték után megállapított illeték közel 28 millió forint. A Miskolctapolcán található Hotel Junót az Állami Vagyonügynökség Rt. 70 millióért adta el több mint másfél éve a Juno Trade-Tapolca Idegenforgalmi Gyógyászati Kereskedő és Szolgáltató Kft.-nek. Tegyük mindjárt azt is hozzá: másodszori meghirdetésre, s a vevő a második fordulóban is egyedüli pályázó volt... Az ingatlan forgalmi értéke után adózni kell, ezt úja elő az illetéktörvény. A forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illetékfizetésre kötelezett nyilatkozata értelmében állapítják meg. A szálloda egyedi műszaki adottsága és rendeltetése miatt a miskolci illetékhivatal azonban a forgalmi érték megállapításához nem rendelkezett kellő számú összehasonlító adattal, s így a szakértőknek saját ismereteikre kellett támaszkodniuk. A telekárat, az épületet és a berendezési tárgyakat is figyelembe vevő értékbecslés 559 miihó 500 ezer forint forgalmi értéket állapított meg, vagyis a szerződő felek között létrejött vételárnak több mint nyolcszorosát (!), ami után a vevőnek 27 millió 926 ezer forint illetéket kellene fizetnie...- Ez egyszerűen képtelenség - vélekedik felháborodottan Fitos István, a Juno Trade-Tapolca Kft. ügyvezető igazgatója. - Ilyen a világon nincs! A Juno a kutyának se kellett, az ÁVÜ örült, hogy a második fordulóban legalább egy vevő jelentkezett. Ha nekik megérte eladni 70 millióért, miért most ez a kaval- kád?! Ide kijöttek az értékbecslők, akiket én is végigkísértem a szemlén. Az alapterületet beszorozhatták egy eszmei értékkel, s kijött nekik az 559,5 millió forint, ami szerintünk egy elfogadhatatlan forgalmi érték. Hol van itt figyelembe véve az épület állagromlása, a berendezések nagyfokú elhasználódottsá- ga, a vasszerkezet elkorrodálódása, a liftek hibái és sorolhatnám tovább... Nem tehettünk mást, minthogy a polgármestertől kértük a forgalmi érték összegének a felülvizsgálatát. □ Vagyis nem fellebbeztek, hanem kértek... • Nekünk már a vásárláshoz is 26 százalékos kamatozású hitelt kellett felvennünk. Ha élünk fellebbezésijogunkkal, a másodfokú eljárás jogorvoslati illetéke is sok millió forintot tenne ki. Bízunk benne, hogy a polgármesterhez benyújtott kérelem is elegendő az ügy lezárásához. Az illetékügy elbírálására jogosult adóhatóság, vagyis a város jegyzője, az illetékfizetésre kötelezett kérelmére mérsékelheti, vagy elengedheti az illetéktartozást. Természetesen figyelembe véve a kérelmező jövedelmi, vagyoni és szociális viszonyait, a megszerzett vagyon (jelen esetben a Juno) jellegét, a szerzés körülményeit és így tovább. Am ez az eset annyira egyedi, s a szóbanforgó összeg annyira magas, hogy Szádeczky Zoltán jegyző egyedül nem vállalta a döntés súlyát, így a város soron következő közgyűlése elé határozati javaslatot terjeszt be. A javaslat három lehetőséget kínál a megyeszékhely képviselőinek. Az első szerint a közgyűlés utasítja a jegyzőt az ÁVÜ Rt. és a Juno Trade-Tapolca Kft. közötti létrejött szerződés tudomásul vételére, a 70 milliós forgalmi érték megállapítására, s az ennek megfelelő illeték fizetési meghagyás útján történő kibocsátására. A második változat arra irányul, hogy az adásvételi szerződésben szereplő forgalmi értéket felül .kell vizsgáltatni külső ingatlanforgalmi szakértővel, akinek díjazását a város költségvetése terhére kell biztosítani. S végül a harmadik variáns: az ÁVÜ Rt. és a junósok adásvételi szerződése nyomán kibocsátott fizetési meghagyást kifogásoló kérelmet a közgyűlés fellebbezésnek tekinti, s utasítja a jegyzőt, hogy e kérelmet teijessze a másodfokú hatóság elé. Ismét Fitos Istvánt kérdeztük, hogy mit szólnak a határozati javaslat három változatához? • Számunkra mindenképpen az lenne jó, ha a közgyűlés az első változat mellett döntene, vagyis elfogadnák az ÁVÜ Rt.-vel kötött szerződésben foglalt 70 millió forintos forgalmi értéket. A második változatra szerintünk semmi szükség, hiszen nem hinnénk, hogy az ÁVÜ Rt. szakértői rosszabbak lennének, mint egy külső, felkért szakértő. Semmi oka nem lett volna az ÁVÜ- nek, hogy egy rossz értékbecsléssel önmagát csapja be. A külső szakértő annyiban is feleslegesnek tűnik, hogy pénzbe kerül a városnak, s mi ezt sem szeretnénk. Az 559,5 milliós forgalmi értékről még csak any- nyit: ha ennek egyharmadáért megveszi tőlünk a miskolci önkormányzat a Junót, máris köthetjük a szerződést!... Nekünk a harmadik változat sem jó, hiszen ez esetben a fentebb már említett jogorvoslati illeték alaposan rontana társaságunk anyagi helyzetén, ha éppenséggel nem tenné lehetetlenné... □ Mit tesznek, ha mégsem az önöknek jó változat mellett dönt a közgyűlés? • Természetesen lépnünk kell, de hogy mit, azt csak a határozati javaslat elfogadása után döntjük el. Vitatják a szigorúbb feltételeket Miskolc (ÉM - FJ) - Fejtörést okozott a megyei főügyészség szakértőinek néhány jogértelmezési kérdés, amikor a közelmúltban az MRP - Munkavállalói Résztulajdonosi Program - szervezetek működésének törvényességét vizsgálták. Szakmai konzultáció szükségeltetik például annak eldöntéséhez, hogy vásárolhat-e értéktőzsdén kárpótlási jegyet MRP-szerve- zet. A lehetőség, amellyel kedvezményesen juthatnak tulajdonhoz a munkavállalók, alig kétéves. A Munka- vállalói Résztulajdonosi Programról (MRP) szóló törvény hatálybalépése a megyében is több gazdasági társaság dolgozóit késztette összefogásra. Létrehozták MRP-szervezetei- ket, amelyeknek elsődleges célja, hogy az állami vagyon a munkavállalók számottevő részesedése mellett kerüljön át magánkézbe. A létrejött szervezetek működésének törvényességét ellenőrizte nemrég a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség. Ä vizsgálat tapasztalatait Szabóné Bodnár Katalin főügyészségi ügyész összegezte lapunk számára.- Az eddigi ellenőrzés a megyében elsőként létrejött öt szervezetre terjedt ki. Viszonylag új a jogintézmény, tudomásom szerint országos szinten is először kerültek MRP- szervezetek ügyészségi vizsgálat középpontjába. Ä vizsgálat fő célja az volt, hogy amennyiben a szervezetek működése bármely okból eltérést mutatna a jogszabályi követelményektől, vagy a szervezet alap- szabályi rendelkezéseitől, felhívjuk erre képviselője figyelmét, és ügyészi intézkedéssel segítjük elő a helyes joggyakorlat kialakítását. Ellenőriztük mindenek előtt a szervezetben résztvevő munkavállalók jogainak érvényesülését, a vagyonrészek egyénenkénti megszerezhetőségének módját, illetve a már megszerzett vagyonrészek forgalomképességének helyi szabályozását. Vizsgáltuk, hogy a közgyűlés és az ügyintéző szervek határozatai minden tekintetben megfelelnek-e a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, de azt is, hogy a szervezet működése során előállt lényegesebb változásokat a nyilvántartást végző bíróság tudomására hozzák-e megfelelő időben. Az MRP-szervezetek működésében - tudtuk meg - kirívó jogsértések nem fordultak elő, csekélyebb jelentőségűek azonban mutatkoztak. Törvényességi szempontból például valamennyi szervezet alapszabálya kisebb-nagyobb korrekcióra szorul. Ennek okai főként téves jogértelmezésre vezethetők vissza, ami nem csoda, hiszen az elsőként alakult szervezeteknek még nem volt alkalmuk járt úton haladni. Néhány jogértelmezési kérdés egyébként a főügyészség számára is fejtörést okozott. Összetettebb szakmai konzultáció eredményeként foglalnak majd állást például abban, vásárolhat-e értéktőzsdén kárpótlásijegyet az MRP-szervezet. Kifejezett törvényi rendelkezés hiányában egyelőre az is vitára ad okot, meghatározhatnak-e az alapító tagok a később csatlakozók számára szigorúbb feltételeket az alapszabályban, mint amilyeneket az induláskor maguknak megjelöltek. A vizsgálat során tapasztalt jogsértések, hiányosságok és néhány mulasztás jövőbeni megszüntetése érdekében tett ügyészi intézkedésekkel az érintett MRP-szervezetek képviselői egyetértettek. Mindezekről a közeljövőben, de legkésőbb a soron következő közgyűlésen tájékoztatni fogják a szervezetben részt vevő munkavállalókat. Tekintettel arra, hogy az ügyészségnek törvény által előírt kötelessége az MRP- szervezetek működésének felügyelete, ez évben további kilenc szervezet vizsgálatát is elvégzi a főügyészség. Tiszaújvárosi városháza Tiszaújváros (ÉM) - Holnap délután 1 órakor kezdődik a tiszaújvárosi önkormányzati képviselő-testület ülése a városháza nagytermében. A szenátorok beszámolót hallgatnak meg az önkormányzat gazdálkodásának helyzetéről, a pénzügyi terv első félévi végrehajtásáról és a tervek szerint módosítják a költségvetést. A grémium napirendjén szerepel még egyebek között az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosítása, Farkas Zoltán polgármester tavalyi tevékenységének értékelése is. Hitel a béremelésre A település idei költségvetése eredetileg 1 milliárd 361 millió forintról szólt, de a tavalyi pénzmaradványoknak és a központi juttatásoknak köszönhetően 1 milliárd 563 millió forintra növekedett. Az első félévben valamivel több, mint 978 millió forint volt a város bevétele. Helyi adókból például 227 millió forint folyt be, lakásforgalmazásból 20,2 millió telekeladásból 3,8 millió, bérleti díjakból 6,4 millió. Bevételként könyvelik el azt a hitelt is, amelynek felvételére a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény bevezetése miatt kényszerült az ön- kormányzat. A törvényben rendezett közalkalmazotti bérek kifizetésével többletkiadása származott Ti- szaújvárosnak; a központi költség- vetési hozzájárulás felét, azaz 5,4 millió forintot megelőlegezte az ön- kormányzat. Az ehhez szükséges hitelt havonta veszik fel. Fennakadás nélkül A város első féléves gazdálkodásáról készült beszámoló azt is megállapítja, hogy a helyi intézményhálózat fenntartása és a városüzemeltetés az idén 1 milliárd 389 millió forintot visz el a város kasszájából. Az első félévben 670 millió forintot használtak fel, ebből 209 milliót fizettek ki bérre. (Az önkormányzat hatáskörében dolgozók bérére ebben az esztendőben 488 millió forintot használ fel Tiszaújváros.) A szűkített költségvetés ellenére az intézményhálózat működésében az év első hat hónapjában nem volt fennakadás - állítja a Farkas Zoltán polgármester által jegyzett dokumentum. A fejlesztési kiadások mintegy 14 százalékkal maradnak el az időarányos teljesítéstől. Ezt a beszámoló előteijesztője az Eötvös Gimnázium tornatermének második félévre áthúzódó, akkor kifizetendő számláival magyarázza, valamint azzal, hogy a Tisza-sziget villamos-hálózatával és a közvilágítási munkálatokkal augusztus végére készülnek el a kivitelezők. A, jó gazda gondossága” Bár a polgármester megállapítása szerint valamennyi tiszaújvárosi intézménynél az ésszerű, takarékos gazdálkodás elve érvényesült, a jó gazda gondosságával” jártak el, ennek ellenére is előfordul, hogy egyes intézmények a szükséges karbantartási feladatokat a rendelkezésükre álló pénzből nem tudják fedezni. A helyi képviselőknek arról kell majd dönteniük a testület holnap délutáni ülésén, hogy a működési és fejlesztési kiadások terén bejelentett pótigények közül mit tartanak méltánylandónak. Többen, kevesebben Az önkormányzat oktatási intézményeiben a nyári felújítást, karbantartást augusztus 30-ig mindenhol befejezik, a legtöbb helyen már a végére is értek. Az óvodáikban és általános iskolákban csökken a beíratott gyerekek létszáma. Az óvodákban - ahol 37 csoportban foglalkoznak a kicsikkel - huszoneggyel, az általános iskolákban - itt 110 osztályban tanítanak — kilencvennyolccal lesznek kevesebben, mint tavaly. /-K
