Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-18 / 194. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Augusztus 18,« Csütörtök-MOZI Féktelenül (ÉM-CsM) - Ismerik ugye, a deja vu-t? Azt a furcsa pillanatot, amikor úgy érzik, ami most van, már volt egyszer: már jártak itt, már hal­lották ezt, már ugyanez, valamikor, ugyanígy megtörtént... Nagy buszozó lévén tudom, könnyen meg­eshet az emberrel, hogy olyan járművön uta­zik, ahol két kézzel és lábbal kell kapaszkod­nia, hogy a kanyarokban egy elegáns mozdu­lattal le ne fejelje a mellette állót, fékezéskor ne röpüljön a hátsó peronról a szélvédőre, majd gázadáskor vissza. Ha már önöknek is sikerült kifogni ilyen szuperszonikus menet­rend szerinti járatot, akkor egy kis deja vu-ért sem kell messzire menni, csak be kell ülni a moziba, és meg kell nézni a Féktelenül című filmet. A mozibeli busznak ugyan van fékje, csak nem igazán ajánlatos használni. Ezen a járaton ugyanis egy bombával több van a meg­szokottnál, és ez az extra akkor robban, ha a sebesség 50 mérföld alá csökken. Ami viszont könnyen megeshet, hiszen közeleg a Los Ange- les-i csúcsforgalom. Ám ha csak azt kellene megvárni, lőttek volna az utasoknak és a film­nek is. De milyen a véletlen, a mozgó koporsó­jelöltben bent reked egy zsaru is (Keanu Ree­ves). Méghozzá nem akármilyen, hanem a rendőrség különleges terroristaellenes cso­portjának üdvöskéje, aki fiatal, jóképű (ez per­sze nagyobb bonyodalmat okozhat, mint hat bomba), bátor és éleseszű. A történet pedig for­dulatos, tele látványos kaszkadőijelenetekkel. így ha mozi után még merünk buszra ülni, an­nak csak az az oka, hogy egyre hűvösebbek az augusztusi éjszakák. Reeves, a bombasztikus Rockpárbaj Kazincbarcika (ÉM) - Az Egressy Béni Mű­velődési Központ és Könyvtár augusztus 28- án, vasárnap rendezi meg az amatőr zeneka­rok pénzdíjas versenyét, a „rockpárbajt”. A verseny fődíja 10 000 forint. A nevezési díj: 500 forint. Jelentkezni augusztus 19-én lehet sze­mélyesen az Egressy Béni Művelődési Központban, vagy a 312-413-as kazincbarcikai telefonszámon.-TÉKA CET Miskolc (ÉM - H.S .) - Még a választások előtt íródhatott Mezei András cikke - a CET című folyóirat legutóbbi számában - A Sasad- szindrómától az MSZP győzelméig, de gondo­latai ma is megszívlelendők. Mert bármilyen rosszkedvűen is bíráljuk az előző kormányt, a tényleges rendszer- és lépésváltás elkerülhe­tetlen. Mezei András kicsit idealistaként, de nagyon rokonszenvesen arra biztat, hogy vég­re mozgósítsuk a népben szunnyadó alkotó energiákat. Nem új ez az elvárás. Emlékszem már a hetvenes években arra várt az értelmi­ség (s nem csak a reformkommunisták), hogy valaki — mondjuk Kádár - intsen, mint aho­gyan tették Puskás Öcsiék - gyertek, fiúk, mindent bele. Tudjuk, elmaradt ez a jel, he­lyette a pangás évei jöttek. A baj ma sem ki­sebb, de közben fogyott a kedv, az erő, az illú­zió is. Az új kormány leckéje tehát ma is az, hogy távlatokat nyisson, keressen, a népnek visszaadja az élet- és munkakedvét, s egyálta­lán legyen munka. Hasonló Szira Tamás (Hamuba sült pogá­csa) gondolatmenete is. A kelet-európai balol­dali győzelmek okait elemzi s figyelmeztet a veszélyekre (például svéd adózási rendszer - albán bérek), amelyek máris feszültséget ger­jesztenek. Nem lehet a terheket mindig csak a bérből-fizetésből élőkre hárítani, mert a kiáb­rándulás haragra válthat át. Érdekesen veti fel a kereszténység újkeletű problémáit Bodor Béla (A megváltás arrogan­ciája) egy amerikai prédikátorról szólván. John M Mairel úr úgy fordítja le, értelmezi az Újszövetséget, mint a demagóg pártszónokok, tehát nem erkölcsi tanként, üzenetként, ha­nem praktikus programként. Bodor tanulmá­nya bizonyára vitát vált ki, de ez egyáltalán nem baj. Erkölcsiekről, kereszténységről is van mit gondolkodni, vitázni. A nyelviskolák Bábelében Miskolc (ÉM - CsM) - Az elmúlt évek egyik legjobb üzletének ígérkezett az idegennyelv-okta- tás, hiszen hirtelen nőtt meg a kereslet, amit bármiáron ki kel­lett elégíteni. Mára azonban a közönség is „kapitalizálódik”. Teljesen jogosan minőséget akar kapni a pénzéért - ám leg­többször nem tudhatja előre, valójában mit is takar a nyelv­tanfolyamot hirdető cég jó hangzású neve. A miskolci 12. Számú Általános Iskolában ott­honra talált Quali-School Nyelviskola sajátos színfolt a tö­megben, többek között azért, mert ők voltak a Londoni Egye­tem nemzetközi angol nyelv­vizsgáénak első közép-európai központja. Havrán Zoltán isko­lavezető segítségével egy kis ös­vényt próbáltunk vágni a bősé­ges iskola- és tanfolyamkínálat dzsungelében. • Való igaz, még mindig igen nagy a zavar a nyelvoktatásban. Mert ha leegyszerűsítjük a kérdést, akkor csak három dolog kell hozzá: tanár, tanuló és egy világos helyiség, ahol tábla van, és le lehet ülni. De ahogy mondják, az ördög a részletekben van. Például már a tanfolyam szer­vezésében is részt kell venniük ta­nároknak, hogy a szakmai szem­pontokat ne szoríthassa háttérbe az üzlet. Azt már a legtöbb nyelviskola biztosítja, hogy tanárai diplomások, és többéves gyakorlattal rendelkez­nek, de rákérdez-e valamelyik hall­gató, hogy őelótte hány angol órát tartanak? Mert ha az oktató végig­zúzta az idegrendszerét az iskolá­ban, más tanfolyamokon, megtar­tott 8-10 órát, akkor ugyan mit tud még nekem nyújtani?! □ Azt viszont nem hiszem, hogy egy. kis nyelviskola megtehetné, hogy fő­állásban alkalmazza tanárait. • Csak kis nyelviskola teheti meg, mert a monopóliumok ideje lejárt. Mi sem akarunk teijeszkedni, mert az már a minőség rovására menne. Viszont éppen ennek a minőségnek egyik fontos összetevője, hogy taná­raink - természetesen az anyanyel­vi tanárunk kivételével - megbízá­sos szerződéssel dolgoznak nálunk, és csak nálunk. Hetente 18-24 órát tartanak, ami az iskolai kötelező óraszámnak felel meg, viszont nincs mellette ügyelet, az osztályfőnöki teendők, értekezletek... Itt azonban el kell mondanom, mielőtt alkal­maznánk egy tanárt, bemutató órát kell tartania. Ezalatt a 45 perc alatt sok alapvető készség megléte, illet­ve hiánya kiderül, hiszen minden „típusú” diákkal máskép kell bánni. □ Ez például megfoghatatlan szá­momra: hogy lehet egy csoportban oktatni 14 és 45 éves embereket - még ha azonos is a tudásszintjük'? Nem az iskolának... • Nem lehet. Illetve nem lenne sza­bad. Nekünk eddig sikerült megte­remteni a hatfős csoportokban a harmóniát, ám ha erre nem lenne meg a lehetőség, akkor inkább nem indítanánk el a csoportot. De nem­csak a kor számít, hanem a foglal­kozás is. Mi például még a beiratko­zás előtt elbeszélgetünk a jelentke­zőkkel. Megmondjuk az előzetes, szigorú szintfelmérés alapján, mennyi idő alatt tudjuk eljuttatni a kívánt szintre, és kérdezzük is őket - a szakmájukról, a hobbijukról. Mert nem mindegy, a hétköznapok során mennyire veszi igénybe szel­lemi kapacitását, mennyi idő kell, hogy az agya felvegye a kellő „fordu­latot”, tudja-e vállalni a fegyelmet, ami egy nyelv elsajátításához kell. Olyan ez, mint egy alkalmassági vizsga, és előfordult már, hogy azt kellett mondanunk: pénzkidobás lenne a tanfolyam. Mert a legtöbb­jük számára tétje van a tanulásnak, alkalmazható kell hogy legyen a megszerzett tudás, eredményesen kell letenni a vizsgát. □ És nem mindegy milyen vizsgát. Önök elsősorban a londoni egyetem által kidolgozott és elbírált, nemzet­közileg elismert vizsgára készítik fel tanulóikat, de mi lesz azokkal, akik „beérik” egy középfokú C állami nyelvvizsgával? 9 Én nem mondom, hogy ez a Gra­ded Test a lehető legjobb vizsga, de egyike a legjobbaknak. Az angol kö­zépfokú oktatásra épít, és színvona­lát az is jelzi, hogy a világ számta­lan neves egyetemén elfogadják an­gol felvételi helyett a 4-6 szintű Fotó: Kerényi László vizsgáját. Itt ugyanis nem három, hanem hat megszerezhető fokozat van. Az első szint a mi fogalmaink szerint „alapfok alatti” vizsga, ami­vel 60-70 óra után lehet próbálkoz­ni, és ez a munkavállaláshoz elég. Ugyanakkor nincs korhatár, példá­ul az én 13 éves lányom már meg­szerezte a második szintű nyelv­vizsga-bizonyítványt, holott itthon csak egy év múlva próbálkozhatna az alapfokkal. A rendszer mottója: English for life, és valóban, ha van életszerű vizsga, akkor ez az. A kü­lönböző írásbeli feladatok például egy-egy történet köré épülnek. Eh­hez csatlakozik a szóbeli is, amin négyen vannak bent: két vizsgázó, egy vizsgáztató tanár, akinek az a feladata, hogy párbeszédet „pro­vokáljon” kettejük között, és egy tő­lük távolabb helyet foglaló értékelő tanár. A szubjektivitás teljes kizá­rása, és az egységes színvonal meg­őrzése miatt az írásbeli faladatokat és a szóbeliről készült magnófelvé­telt elküldjük Londonba, ők mond­ják ki a végső szót. Itt el kell monda- noin büszkeségünket: a sikeres vizsgának (65 százalék felett) a „megfelelt” a minősítése, viszont ne­künk már két „kiválóan megfelelt” diákunk is volt, ami 85 százalék fe­letti teljesítményt jelent! Mindezt el kellett mondanom, hogy válaszol­hassak a kérdésére. Ezt a vizsgát ugyanis már lehet honosítani, csak az állami nyelvvizsga fordítási ré­szét kell megoldani hozzá. Tehát ha valaki magyar középfokú C-re vá­gyik, az ezzel a megoldással két bi­zonyítványt is kap. Akvarell biennále és nyelvészet Eger (MTI) - Immár tizennegyedik alkalommal rendezik meg Egerben az Országos Akvarell Biennálét. A tárlaton ezúttal 142 művész 240 festményét állították ki az Ifjúsági Házban. A biennálé iránt évről évre egyre nagyobb érdeklődés mutatko­zik. Az idei kiállításra 200 művész jelentkezett. Katona Józsefiié, a vá­ros alpolgármestere annak a remé­nyének adott hangot, hogy az 1995- ös költségvetésben lesz pénz az úgy­nevezett Tábornok-ház felújítására, és 1996-ban már ez az épület adhat otthont a Nemzetközi Ákvarell Bi- ennálénak, később pedig egy állan­dó vízfestmény-kiállításnak is. Ugyancsak Eger ad otthont az MTA Nyelvtudományi Intézete, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Tanárképző Főiskola szervezé­sében megrendezendő Magyar Nyelvészek VI. Nemzetközi Kong­resszusának augusztus 23. és 26. között. A hazai résztvevőkön kívül Szlovákiából, Romániából, Ukraj­nából, Jugoszláviából, Oroszország­ból, de Japánból és Amerikából is érkeznek nyelvünk kutató; és okta­tói az egri konferenciára. Gömöri kincsek a múzeumban Rimaszombat (ÉM - P.L.) - A ri­maszombati Gömöri Múzeum numizmatikai gyűjteményének hozzávetőlegesen 9500 darabja van, s ez nem rég került feldol­gozásra. A munka végeztével döntött úgy az intézmény igaz­gatósága, hogy gazdag gyűjte­ményének 3500 darabját köz­szemlére teszi. A Gömöri kin­csek című kiállítás október 2-ig látható. Kevés kivételtől eltekintve a pénz­kincs minden egyes darabja az egy­kori történelmi Gömör területén ke­rült elő a föld mélyéből. Tíz lokalitás pénzleleteit mutatja be a kiállítás, miközben a szóban forgó település rövid történelmi bemutatását is elolvashatja a látogató. A talált pénzkincsek érmeinek bemutatása mellett az abban a kor­ban uralkodó fejedelmek, királyok rövid életrajzi adatait és fényképeit is láthatjuk mindamellett, hogy a kincs előkerülésének idejét és mód­ját is ismertetik. így tudjuk meg, hogy az egyik leggazdagabb lelet 1956-ból származik, amikor is Ba- raczán a Tőke-oldalban egy edényt fordított ki az eke a földből, és ebben 3375 arany- és ezüstpénz volt. A dé­nárok, garasok, pfennigek és fehér pénzek közül 1421 érme látható. Ez egyébként mind a mai napig az egyik leggazdagabb eddig talált pénzkincs egész Gömörben. Nem kevésbé érdekesek és értékesek a varbói, babaluskai, bakti, gömöral- mágyi, tornaijai, bárkái, gesztetei, felfalui és rimaszombati pénzkin­csek is. Felfaluban például 1954- ben Barta János barlangászati és régészeti kutatásokat végzett és egy pénzhamisító műhely maradványa­ira lelt. Az innen származó hamis pénzek, melyek egyébként már a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének tulaj­donát képezik, szintén láthatók a kiállításon. Rimaszombatnak három, a föld mélyéből előkerült pénzlelete is van. Az egyik 1939-ből való, amikor is a Főtér régészeti feltárása alkal­mával kerültek felszínre a pénzér­mék. Az akkor talált krajcárokat még ebben az évben Csendes Gyula a Gömöri Múzeumnak ajándékozta. A további értékes pénzlelet 1992- ben került elő. Egy családi ház át­építése közben lelték meg a monar­chia idejéből származó aranypénze­ket (tíz- és húszkoronások) órákkal és gyűrűkkel egyetemben. A har­madik rimaszombati lelet a jelen­kor régészeti ásatásainak érmeit tartalmazza. Obulusok, poltúrák, krajcárok, garasok és fehér pénzek kerültek elő a tavalyi és az idei ása­tások alkalmával. Halmy-képek Sárospatak (ÉM)- A Rákóczi Mú­zeum és a Sárospataki Képtár szer­vezésében Halmy Miklós festőmű­vész alkotásaiból nyílik gyűjtemé­nyes kiállítás augusztus 19-én, pén­teken este 6 órakor a Sárospataki Képtárban. A tárlatot Harsányi Ist­ván pszichológus ajánlja a közönség figyelmébe. Egyházi zene Miskolc (ÉM) - Liturgikus koncert lesz a Deák téri orthodox templom­ban augusztus 19-én, pénteken este 7 órától, az ungvári Cantus Kórus közreműködésével (művészeti veze­tő Szakács Emil). A műsorban töb­bek között Borhyanszkij-, Szeten- kó-, Rachmaninov-művek szerepel­nek. Jegyek válthatók a Nemzeti Filharmóniánál (Miskolc, Kossuth u. 4.), a Kulturális Menedzser Iro­dában (Kossuth u. 11.) és az előadás előtt a helyszínen. Tanévelőkészítő Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet az iskolák igaz­gatói számára megyei tanévelőké­szítő tanácskozást szervezett. Au­gusztus 22-én, hétfőn délelőtt 10 órától a Nemzetközi Kereskedelmi Központ kongresszusi termében (Miskolc, Mindszent tér 1.) Jánosi György, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium államtitkára és Szabó Lajos, a Belügyminisztérium főosztályvezetője tart előadást. Kávéházi menü Miskolc (ÉM) - A kassai Thália Színház társulata ma este 8 órától a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon Kávéházi menü című „sokfogásos” kabaréjával vendég­szerepei. Külkereskedők Miskolc (ÉM) - Külkereskedelmi asszisztens szak indul a Külkeres­kedelmi Főiskola szakmai irányítá­sa mellett a Szókratész Kft. szerve­zésében. A 4 féléves képzés külke­reskedelmi tevékenységre készíti fel a hallgatókat. Mindazok, akik a szakvizsgán elérik a 4,00 átlagot, felvételi nélkül kerülhetnek be a Külkereskedelmi Főiskolára. A fel­vétel féltétele: érettségi bizonyít­vány, személyes alkalmasság és nyelvtudás. Kellő számú jelentkező esetén Miskolcon is indul a képzés. Érdeklődni és jelentkezni a követ­kező címen lehet: Karrina Bt. 3530 Miskolc, Vörösmarty u. 28. II/3., te­lefon: 46/323-727,323-726. Zempléni fesztivál Zemplén (ÉM) - Immár harmadik alkalommal rendezik meg az au­gusztus végi művészeti napokat a Zemplénben. Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Szerencsen, Hollóházán, Karcsán, Füzérradványban és - új helyszín­ként - Tokajban rendeznek idén a fesztivál keretében koncerteket, ki­állításokat, színházi előadásokat. A programsorozat kezdeteként au­gusztus 19-én, pénteken tárogatós toronyzene lesz a sárospataki vár­udvarban, ezt este nyolc órától a Liszt Ferenc Kamarazenekar nyitó­koncertje követi. Érdekes lesz az öt­letgazda kamarazenekar következő koncertje is, hiszen azon majd (au­gusztus 21-én) az amerikai csellis­ta, Starker János működik közre, aki azon a napon ünnepli hetvene­dik születésnapját. Különlegessége a művészeti napok­nak a nemzetközi klarinétos tábor Füzérradványban, ahol amerikai, német és magyar zenészek tanítják a résztvevőket. Szlovákia kulturális intézete szlo­vák népviseletbe öltöztetett babák­ból rendez kiállítást Hollóházán, lesz Balassi-emlékest a sárospataki vár lovagtermében (ezt a televízió is felveszi), hárfaest a képtárudvaron, orgonaest a pataki várudvarban, az újhelyi református templomban, Tokajban fellép a Budapesti Rézfií- vós Kvintett, a ljubjanai Gallus Sin­gers, a Danubia Ifjúsági Zenekar Strauss-zenét varázsol a Kossuth térre. A zárókoncertet Rolla Jáno- sék augusztus 27-én, este nyolc órá­tól tartják, ott, ahol a megnyitót is: a pataki várudvarban.

Next

/
Thumbnails
Contents