Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-01 / 179. szám

6 Ms Itt-Hon 1994. Augusztus 2., Kedd HEGEDŰS PÁLNÉ Miskolc Névnapod alkalmából erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánunk: fiaid, menyeid és | unokáid i-------------------------;---------------k M iskolc mértani középpontjában, a varos főutcáján Az épület összefüggő terű, teljes infrastruktúrával ellátott. Gépkocsival, tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető. Az épület melletti 4000 ni2 szabad területen parkírozó kialakítható. A telephelyen ötszintes irodaépületben összefüggő szintek (240 m2) vagy külön bejáratú szintrészek is bérelhetők ' '//ff ' 'sí, '''" '' "J ÍV, '/// ■#///"' ''' ' " 'v, '' A bérlettel kapcsolatos kérdésekben . tájékoztatást ad: § Ritter Petemé 46/412-811/55 in. ___________________________F H IRDESSEN AZ ÉSZAK­MISKOLCI REGIONÁLIS MET J .ÉRT .ETÉBEN. MISKOLC, BAJCSY-ZS. 15. PF. 178. Tel.: 46/341-611. Telefax: 341-817. REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 82.800.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 41.400.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 40.800.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 20.400.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 10.400.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 5.200.-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Várjuk Tisztelt g Ügyfeleinket! TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! smerőseiknek, szeretteiknek, bará- taiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztősé­günknek, s a beérkezés utáni héten, a ked­den megjelenő ITT-HON hasábjain a fény­képes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: TMT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. 1994. Augusztus 2., Kedd Itt-Hon Ms 3 Meghívás a kolozsvári búcsúra Megyénkből kapják a padlófűtés szivattyúit Kazincbarcika (ÉM) - Pár napos tartózkodásra Kazinc­barcikára érkezett Müller Ta­más István, a Kolozs-Doboka főesperesi kerület titkár-gond­noka. A vendég, akit Ludányi Attila polgármester fogadott, először Czirják Árpád gyulafehérvári érseki helynök kanonok-plébá­nos üdvözletét és meghívását adta át. Eszerint a kolozsvári Szent Mihály templom szep­tember 29-én tartja a Szent Mi- hály-napi búcsút, melyre az egyházi vezetőség Kazincbarci­ka polgármesterét és a helyi hírközlő szerveket meghívja. A polgármester a meghívást köszönettel elfogadta. A vendég megemlítette: Erdély legnagyobb orgonáját, amely a Szent Mihály templomban van, újjáépítették. Majd így folytat­ta: Örömmel fogadtuk azokat a tűzoltó felszereléseket, melye­ket Kazincbarcikáról kaptunk. Sajnos, rögtön szükség is volt rájuk, mivel a Szent Mihály plébánia udvarán lévő Glória nyomda és szerkesztőség helyi­ségében tűz ütött ki, melyet az ajándék tűzoltó felszerelések­kel oltottak el. Az eddigi segít­séget messzemenően nagyra ér­tékelik. Az egyházi tulajdonok visszaszerzésére is nagy gondot fordítanak. Ugyanakkor Ko­lozsvár Donáth lakónegyedé­ben 1990 augusztusában kezd­ték el a Szent István-templom építését, amely már tető alatt van, a tetejére a keresztet is fel­tették, a harangok is elkészül­tek, a cél a templom mielőbbi felszentelése. A római katolikus egyház a Fi­lantróp nevű humanitárius ala­pítványból az egyetemesség szem előtt tartásával, nemzeti­ségre való tekintet nélkül a rá­szorulóknak ingyenes orvosi és gyógyszerellátást biztosít. A hívek közül többen sajnála­tosan elhagyják őseik földjét, ahol születtek. Az egyház vi­gasztalja és kétségbeesetten igyekszik őket tartóztatni. Egyelőre kevés eredménnyel. Müller Tamás István vendég­látójának tudomására hozta, hogy Kolozsvár lakossága - a magyar származásúak lélek- száma nyolcvanezerre tehető - az úgynevezett „régészeti ása- tások”miatt drámai napokat élt át és él át most is. A templom­kertben négy helyen, a Mátyás­szobor előtt 50 méterrel a Fő téren kívánták az ásatásokat elkezdeni. Jóérzésű román származású emberek is a til­takozó magyarokkal tartanak, hiszen itt az egyetemes kultú­ra megmentése a cél. Korábban egy távolabbi helyen volt pró­baásatás. Ekkor a Szamos ka­vicságyáig ástak le, de a római kori leleteket nem találták meg. A vendég kijelentette: az ása­tások célja a hagyományok el­törlése, békétlenség szítása. Ezt a „műveletet”, amely politikai döntés, a hatalommal rendel­kező kis ultranacionális csoport irányítja. Negatív példaként említette a kolozsvári Bem Jó- zsef-emléktábla sorsát. Ezt ko­rábban levakolták, melyet az ottani lengyel nagykövetség til­takozása miatt eredetiben állí­tanak helyre. A román nép vendégszerető, s a magyarokkal békésen tud él­ni. Ludányi Attila polgármes­ter válaszában hangsúlyozta, személyes tapasztalata és az el­mondottak alapján úgy érzéke- h, hogy a gyűlölet az utca em­berei között mégsem domináns. Az egyházi vezetőség által elő­zetesen kiküldött listát áttekin­tik és eldöntik, mivel tudnak segíteni. Úgy tűnik, hogy a Szent István-templom padlófű­téséhez szükséges szivattyú­kat Kazincbarcika városa biztosítja. Azzal kapcsolatosan, hogy az egyház a cisztercita általános iskolát megszervezte, szakmai és módszertani segítségét a Sa- jó-parti város felajánlotta. Kovácsremek a kohászmúzeumban Az egri Megyeháza vaskapuja szolgált mintául (ÉM - K.L.) - A Lillafüredre látogatók közül csak kevesen mulasztják el, hogy ne tekint­sék meg az ipartörténeti érté­keket őrző Központi Kohászati Múzeumot. A Garadna-völgyi egykori vas­műveket igazgató emeletes, műemléki kancellária épületé­ben működő múzeum egyik, so­kak által megcsodált kovács­remeke az emeleti kiállítóhelyi­ségekbe vezető lépcsőt elzáró kétszámyú, kovácsolt vaskapu. Díszítőelemei, a kézi kovácso­lása rózsák, levelek, girlandok, azoknak „tűzmelegen” történt összeforrasztása mind-mind a diósgyőri, akkor még Lenin Ko­hászati Művek nemesacél- kovácsműhelyében dolgozó „aranykezű” mesterek munká­ja. A hajdani kancellária épü­letében a gyáralapítás 200. év­fordulójára, 1970-ben költözött a Központi Kohászati Múzeum, tájékoztatott Sélei István mú­zeumigazgató. A kovácsoltvas kapu pedig 1977-ben, a gyár akkori vezetője, Szeppelfeld Sándor ösztönzésére készült, s került helyére. Mintául a völgy vaskohászának, Fazola Henrik­nek az egri Megyeházán lévő díszes vaskapuja szolgált. De csak mintául — mert a hámori vaskapu nem másolata az eg­rinek. Készítőinek nevét a vas­kapun ugyancsak „ko- vácsmunkávaí” készült névjegy mutatja. Béres Zoltán, Kosztyó János, Breitenbach Ferenc és Venczel Ferenc hozzáértését, kézügyességét dicséri a „dísz­kapu”, miként az ugyancsak kovácsoltvas lócáé is, amely az emeleti kiállítótermek előtti előtérben áll. A magyar kovácsok, vasmúve- sek mindig is híresek voltak. Munkáik szerte az országban megtalálhatók - s hozzájuk méltóképpen csatlakoznak a di­ósgyőri gyár nem kevés kézü­gyességgel, ízléssel rendelkező kovácsai. A vasművességnek ősi hagyo­mányai megtalálhatók me­gyénkben, többek között a hon­foglalás korának idejéből fel­tárt imolai, trizsi, felsőkelecsé- nyi és az Uppony - Pipiske­dombi vasolvasztó kemencék. Mindezek a vasműveaség felső-magyarországi elterjedé­sét mutatják. I----------HETI JEGYZET — V eszélyességi Priska Tibor Most aztán úgy nőnek, mint a gom­ba! Mármint a gombák nőnek úgy. Igaz, ismét száraz a fű, repedezik a fold, valószínű, hogy mire eme sorok megjelennek, már megint nem találni gombát mutatóban sem, most, az írás idején - igen. Nagyon is elkelne viszont a májusihoz hasonlatos áldás, valahol mégis eshet, különben nem teremnének lavór nagyságú csiperkék, kalap mére­tű vargányák, nem lehetne kosárszám fólesipegetni a legelőről a szegfűgom­bát. Be-bemutatnak néhányon gyer­mekesernyőként is használható őzláb­gombát, de igen mutatós az a pöfeteg is, mely bármely sütőtöknél legalább kétszerié nagyobbra pöffesztette magát, meg ami ugyancsak ritka, látható, ta­pintható a tömör, súlyos, csodás színű királyvargánya is. Bizonyos, hogy Szendrőlád közeli er­deiben is szépen terem most a gomba, a zempléni Királykát környéke meg nyilván tele tinóruval, talán már a kö­rüli-, vagy másként petrezselyemgom­bával, nem is szólva a rengeteg kék­hátúról, galambgombáról, meg a ke­mény húsú, ínyencek által kedvelt fe­hér keserűről, mely tüzes platnyin ad­ja igazából magát. Nehányan nyár­son sülő szalonnát csöpögtetnek rá, majd hozzáfogyasztják persze a módo­sán megpirított, tenyérnyi szalonnada­rabot is, hogy legyen valami könnyű, nyári étel ebben a kánikulában. De al­kalmatos időben az Ároktőnél kezdődő legelőn is lehet most bóklászni csiper­ke ügyében, ha valakinek van hozzá ideje, lába, akár Kisköréig elgyalogol­hat, a Bükk meg tele mindenféle kivá­lósággal. De íme! Ügyes emberek megtalálták, kínálják már a sokak által mindenek- fólött valónak tartott, különösen jó il­latú, ízletes, sárgás húsú, szépséges csirke-, avagy rókagombát! Már ránéz­nünk is gyönyörűség... Addig, amíg az ember nem kezd kérdezősködni. Példá­ul ilyen bagatell ügyben, hogyaszon- gya: mennyit Mert erre meg ez a vá­lasz: ötszáz. Mármint, hogy ötszáz fo­rintért adnának egy kilót. Apró csend követi a rövidke párbeszédet, ki erre, ki arra gondol, ki ide, ki amoda kíván va­lakit, valamit, de csak úgy magában. Majd a gombás oldalról elhangzik a magas ár megmagyarázása, valahogy ekként. Uram!.Ha maga olvasna új­ságot, tudhatná, hogy minő veszélyes manapság a kullancs, hányféle súlyos kórt terjeszt! És, ha már valaki meg­kapja, annak kampec! En meg ott kuj- torgok ezért a gombáért a fák között. Hát csak megérdemlem a veszélyessé­gi pótlékot?! Kellett pont nekem leadnom azt az át- / kozott kullancsos cikket!

Next

/
Thumbnails
Contents