Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-01 / 179. szám

4 Ms ír Itt-Hon 1994. Augusztus 2., Kedd Könyv top-10 Ötvös Éva versmondó előadóművész, a Miskolci Premier Színház elnöknő­je: az első három azért fontos számom­ra, mert szakmámmal kapcsolatos, a többiek azért, mert szeretem őket. 1. Serfőző Simon: Elsötétült arcom 2. Szilágyi Domokos: Válogatott versek és műfordítások 3. Incze Sándor: Színházi életeim 4. Durai Miklós: Csillagszilánk és töviskötet 5. Nemeskürty István: Édes Erdély 6. Tamási Áron: Szólít a szülőföld 7. Pierre a Muse: Mona Lisa magánélete 8. Dr. Kosutány István: Kézvonalak, embersorsok 9. Pierre Cabonne: Van Gogh 10. Muhammad an-Nefzawi: Az illatos kert Nem adja föl Fotó: Farkas Maya Sok mindent láthatott már az az öreg fűz, megviselte az idő, a szél, az eső, hajlítgatták, csavargatták viharok, megsorozták jéglövedékek, szárította, porlasztotta égető Nap, belső részeit fogyasztották bogarak, lárvák, talán már villám is átfutott rajta.. De nem adja föl. Valamennyi erőt mindig talál magának a talajban, a levegőben, a többször mégiscsak melengető napsu­garakban, hogy éljen, helyén marad­jon. Már-már hihetnék: ősszel utoljá­ra színesíti be leveleit, a tél érkezté- vel utoljára merül álomba, abba, mely­ből már nincs ébredés, a hó talán már az az igazi, az a bizonyos takaró lesz, a végleges. De: olvadáskor, az apró si- heder szelek érkeztekor, a csiklando­zó meleg jöttekor ismét indulnak a gyökerektől a nedvek, ismét megpró­bálkoznak az ágak rügyei, talán, ha türelmesen figyelnénk, még hallanánk is az ágak nyújtózását, a faderék rop­panását, mivel a gémberedettségét szünteti. Madarak is szállnak rá, bo­garak, hangyák is járják. Most pedig győzi a kánikulát is. Hát csak győzze is, és ne adja foil Csere László nélkül nincsen tánc Miskolc (ÉM - B.I.) - A tv-ben legutóbb látott. „Jön-e velem nagysád shimmyt járni?” című operettműsor betétdalát dúdo­lom, miközben várok rá és át- költöm a Shimmy nélkül nin­csen tánc örökbecsű slágerét. Operett-ínséges világunkban honnan akadt az ötlet egy ilyen sikeres - várva a további foly­tatásokat - műsorbani szerep­lésére? • Bánki László ötlete volt, kel­lene csinálni a tévében egy ha­vonként jelentkező operettmű­sort, ahol személyes jelenlé­tünk mellett az archívumokban található - sajnos elég kis szá­mú - film-, operettfelvételekből vágnánk be betéteket, szemé­lyes közreműködésünkkel „megspékelve”. Az elsőt amo­lyan kedvcsinálónak szántuk, vegyes koktél volt, szerepelt benne az operettől a musicalig szinte minden. A második már kifejezetten a Sybill-ről szól. A harmadik a Fővárosi Operett- színház-beli Szép Heléna be­mutatója köré csoportosult, eb­ben két nagyszerű fiatal kollé­gám mutatkozik be: Kaföcsai Zsuzsa és Dániel Gábor. Érde­kességként említem, a Latabár Kálmán játszotta, felszarvazott Menelaosz király szerepét An­tal Imre alakítja. □ Feledhetetlenek a musicalek­ben játszott kisebb-nagyóbb szerepei is. Itt elsősorban az Őrült nők ketrecében nyúj­tott alakítását említeném, amelyet majd kétszázadszor játszottak óriási sikerrel. A széria magáért beszél. • Ez egy nagyon jó lehetőség. Egészen más, mint operettet játszani. Ezt bizonyára a kollé­gák is érzik, Haumann Péter­rel és a táncosokkal együtt va­lamiféle jóleső feszültség van bennünk. Jelenésünkre nem váijuk az ügyelő hívó szavát, „takarásban”, a kulisszák mö­gül nézzük az előadást, a kol­légákat. Remekül érezzük ma­gunkat, és a közönség is vas­tapsokkal honorálja munkán­kat, legyen az operett vagy ze­nés játék. * □ Fellépéseiket nézve fogad­junk, kitalálom ki a legkedve­sebb partnernője: Oszvald Ma­rika. • Nyert. Nagyon szívesen dol­gozom együtt minden kolléga­nőmmel, de_ő mégis más, mint a többiek. O egy Isten és szü­lők áldotta tehetség! A színpa­don egymásnak teremtettek bennünket, valahogy így „let­tünk kitalálva”: én a langaléta, csupaláb táncoskomikus és ő a derekamig is alig érő szubrett. Ez egyben a humor forrása is lehet, mi mindenesetre, reme­kül érezzük magunkat és nagy­szerűen dolgozunk együtt. □ Mint most legutóbb a Leány­vásár című Jacobi operett­ben Fritz-ként, úgy perdíti­forgatja Bessyt - Oszvald Marikát, pedig nem is táncos pályára készült... • Ez valóban igaz, bár a Ba­lettintézetbe felvételiztem, ahonnan többször „kirúgtak”, elsősorban alkati problémák miatt. A többi gyerek mellett már akkor is hórihorgas-égime- szelő voltam. Nem tudom, mi­lyen táncos lett volna belőlem, de talán jobb így. Ezt a kielé- gületlen vágyat próbálom most kompenzálni énekléssel, színé­szi mesterséggel, szóval minda­zokkal, amiket egy zenés mű­faj megkövetel. □ Most mégis egy prózai szerep­ben vár felvételre a TV egyik stúdiójában... • Kisfaludy Károly „Pártütők”- jében játszom egy szerepet. Ta­lán kell is ez az átállás, egy ki­csi csönd. így talán jobban fel tudok majd készülni. Egy nagy erőpróba előtt állok: majd há­rom hónapja próbálom Ábra­hám Pál Bál a Savoyban című revüoperettjét német nyelven. Itt kiénekeÜietem, kitáncolha­tom magam. Ezzel a darabbal hívtak meg bennünket másfél hónapos müncheni turnéra a nyáron. QHogy bírja erővel-energiával? • Amíg bírom, teszem a dolgom maximális erőbedobással, ha már nem, akkor bőven lesz időm elgondolkodni: mit nem csináltam jól. (A szakmai bírálóbizottság vi­szont jól döntött, amikor ez év­ben Csere Lászlónak harminc- egynéhány éves korában odaí­télte a Jászai Mari-díjat.) A tűz és a víz együttélése Bíró István Gömörszőlős (ÉM) - Ekképp kereszteltem el, amikor a gö- mörszőlősi alkotótáborban jár­tam. Vésőjével addig ütötte-for- mázta a követ, amíg az elkép­zelése szerinti figura nem lett belőle. Hát nem egy nőnek va­ló foglalkozás. Nem is az, csu­pán hobbija. Öt éve jár Rima­szombatból a képzőművészeti­táborba. Ő a nagy „öreg”, aki elviccel a fiatalokkal, közben úgy ad tanácsokat, hogy ne ve­gyék észre a művész irányítá­sát. Pedagógus. Civilben is az. A rimaszombati Magyar Tan­nyelvű Alapiskola képzőmű­vész és matematika tanára. Hogyan egyeztethető össze ez a két tárgy, mint a tűz és a víz... • Engem is meglepett először, amikor elkezdtem tanulni a szakmát. Időközben rájöttem: rengeteg matematika van a képzőművészetben. A geomet­ria, a sztereometria igencsak igényli a szakmát. □ Alkotás közben feszültséggel telített? • Amikor tanítok, akkor nem. Nekem pihenés egy-egy mate­matikaóra. A legnagyobb fe­szültség bennem a kisebbségi sorsból fakad. De hagyjuk a politikát, beszéljünk a táborról. Ót évvel ezelőtt öcsémmel, Fe­rivel úgy kerültünk ide, no lás­suk uramisten, mire megyünk ketten. Mint kisinasok dolgoz­tunk, hogy bizonyíthassunk. Most elmentünk három napra Újszászra, mert ott vállaltunk egy fafaragást, egy 3 méter és 60 centis fagerendát - leendő emlékművet - faragtunk meg 120 munkaórát igénylő tevé­kenység 72 órája alatt. Amíg nem voltunk itt, hiányoztunk a tábor lakóinak. És ez jó érzés. □ Miben tud segíteni a fiatalab­baknak? • Szerszámokkal és tanácsok­kal. Számomra minden kis fa­lu hangos Gömörszőlőshöz ké­pest. Itt sokkal jobb, mint bár- Kol. Ha vannak gondjaim, pró­bálom elfelejteni. Elmondom, itt egy nagyon fontos dolog tör­tént velem: eleinte idegenked­tem a kőtől, kemény és rideg, de itt megszerettem. Itt farag­tam meg életem első kőszobrát. Máriát és Józsefet.. □ Vonzódik a Bibliához? • Igen. Bár rengeteg kritika ért, hogy egy szocialista tam'tó hogy faraghat ilyen témájú dol­gokat, például Krisztust. Önálló kiállításom három volt, a közös kiállításokat meg sem tudom számlálni: Bodrogköztől Komáromig, Pozsonyig, de Ri­maszombaton egy sem. □ Erre mondják azt, senki nem lehet próféta a hazájában. • Én szeretnék. Úgy hírlik, itt Miskolcon is lesz egy közös ki­állítás a gömörszőlősi „ter­mékekből”, szeretném, ha megismernének bennünket, munkáinkat. Saját neve: Nagyferenc Katalin. Ismerte­tőjele: nagyon tehetséges! 1994. Augusztus 2., Kedd Itt-Hon Ms 5 Erdőárverés Miskolc környékén (ÉM - K.L.) - A földalap 20 százalékaként újabb pótkijelö­lése történt annak a földterü­letnek, amelynek felülvizsgála­tát most végzik. Ennek tulaj­donba adása még az idén meg­történik. A birtokba adás első meneté­ben Miskolc környékén lévő hat község határában több mint hatvan hektárnyi erdőterület­re licitálhattak az arra jogosul­tak. Az újabb kijelölés ennél lé­nyegesen nagyobb területet, csaknem 1700 hektárnyi rész­re teszi lehetővé a kárpótlási jeggyel rendelkezők licitálását. Ezeket az erdőterületeket a vá­rost környező ugyancsak hat községben árverezik. A különb­ség csak annyi, hogy ezeknek a községeknek határában már je­lentős erdőségek találhatók, így például egyedül a Miskolc határához tartozó részen mint­egy 665 hektárnyi erdőrészt ve­hetnek majd birtokukba az új Sokféle erdő létezik és mind érték Fotó: Dobos Klára tulajdonosok. Csaknem fele­annyi az árverésre kerülő erdő Sajóvámos községben is, míg a bükkaranyosiak 200 hektárnál nagyobb erdőrészre licitálhatnak. A már eddig lezajlott, első me­netben végrehajtott licitálások azt bizonyítják, hogy az erdő­tulajdon iránt fokozott az ér­deklődés, s az arra jogosultak nem is mulasztják el a részvé­telt az árveréseken. A törvényi előírásoknak megfelelő, s a helyben lakó jogosultak nem maradnak ki a licitálásból, mert az eladásra felkínált terü­let egy bizonyos részét számuk­ra tartják fönn. Ezt kárpót­lási jegy ellenében csak ők vá­sárolhatják meg. A Miskolc környéki erdősége­ken kívül természetesen me­gyénk más területein, így töb­bek között Putnok környékén, a zempléni részeken fekvő köz­ségek határában is újabb kije­lölésre és majdan licitálásra ke­rül sor. így összességében csak­nem 100 község határában ke- rül-nek magántulajdonba újabb erdőrészek. Pikkelypáfránytól a nyúlfarkfuig (ÉM - K.L.) - A természetked­velők, természetjárók sem min­dig érzékelik milyen ritkasá­gokkal bővelkedik Miskolc ha­tára. A gépkocsival közlekedők legtöbbször elsuhannak a ritka természeti értékek mellett, amelyben bővelkedik városunk környéke is. A bakancsos turis­ták sem képzett botanikusok, sokszor ők sem veszik észre a növényi-zoológiái ritkaságokat, így sétálnak el a kirándulók ál­tal is gyakran felkeresett Me- xikó-völgyi Kószál oldal mellett, amely természeti értékeket rejt, ezért védelem alatt áll. Az oltalom célja, hogy a viszony­lag jelentős tömegben előfordu­ló és országos védelem alatt is álló növényi és állatfajok ezen tenyészhelyének védettségét, érinthetetlenségét biztosítsa. A területen - gazdaságilag úgy fogalmaznak - talajvédő erdő található. Ebben telepedett meg többek között a pikkelypáfrány, a ma­gyar nyúlfarkfű, a tetszetős és már virágba borult törpe nőszi­rom, ugyancsak a pázsitos nő­szirom, nemkülönben pedig a leánykökörcsin. Ezek a növé­nyek figyelemre méltó társulást alkotnak, amely botanikailag is indokolja védelmüket. Megta­lálhatók itt a sziklagyepek, a sziklafüves lejtők. Zoológiailag az állatvilágot képviseli a pan­non gyík. Ez állattani érdekes­ség, amely ritka és értékes kü­lönlegessége a Bükk hegység­nek. Az időjárás, szelek, esőzések nem kímélték ezt á részt. így alakultak ki a különleges, kor­rózió által létrehozott sziklaa­lakzatok és a sziklába vájt kor­róziós fülkék. A környezetet a kisebb-nagyobb barlangok is változatossá teszik. Ha már ennyire forró a nyár Bizonyos, hogy nem mindenki várja a kánikula végét, nem mindenki szeretné, ha zu­hogna az eső, mintha dézsából öntenék. A sokarcú nyár egyik, kellemetes felét a stran­dokon, napozókon látjuk most is. Akik itt múlatják az időt, bizonyára elégedettek a hőséggel, a tikkasztó, barnító napsugarakkal, és nemigen gondolnak az ózon­lyukra, felégésre és egyéb kártékonyságra. Ha már ennyire forró a nyár, hát neki­fekszenek. Fotó: Laczó József Ritka, mint a fekete gólya (ÉM - K.L.) - A közmondás csak azt emlegeti, hogy „ritka mint a fehér hol­ló”, ám azt már nem, hogy csaknem olyan ritkaság megyénkben, de orszá­gosan is egyik gázlómadarunk, a feke­te gólya. Amíg a fehér gólyával, ha nem is lépten-nyomon, de szép szám­mal találkozhatunk még most is falu­si házak kéményén, vagy villanypóz­nák tetejére rakott fészkeiben, addig a fekete gólya csak ritkán kerül a ter­mészetjárók szeme elé. A fekete gólya szigorúan védett ma­dár. Ennek is köszönhető viszonylagos elszaporodásuk. Megyénkben is két fészkelőhelye ismert. Az egyik a Bod­rogközben, a másik pedig a Hór-völ- gyében. Két, szinte ellentétes termé­szeti környezetben. Mert míg a Bodrogközben, annak is szinte ősvadonnak nevezhető, nehezen megközelíthető lápos, mocsaras, ingo­ványos területein rakja fészkét, addig a Hór-völgyében erdős-hegyes vidéken telepedett meg és ott is költ. A Bodrogközben a vízjárta területen bőségesen talál magának és fiókáinak táplálékot, így nem is igen hagyja el fészkelőhelyét. Hiszen a jellegzetes ár­vízi területeken szinte terített asztal váija és kínálja magát. Más a helyzet a hegyvidéken, a Hór-völgyében. ítt a fészkelőhelyei nehezen megközelíthe­tők, védelmet adnak a fészekrablók el­len. Az erdők mélyén meghúzódva él, ezért csak a nagyon óvatosan közleke­dő természetjárók találkozhatnak ve­le. Leginkább akkor figyelhető meg, mikor táplálékszerzésre indul. Elre­pül, sokszor egészen a Tisza menti ré­szekig, kiöntésekig. A fekete gólyák egy-egy fészekben két- három fiókát nevelnek. A gólyaszülők felváltva vigyázzák a fészket, s felvált­va járnak táplálék után is. Családi idill- Legalább ilyenkor segíthetnél nekem egy kicsit, fiam!

Next

/
Thumbnails
Contents