Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-01 / 179. szám
8 Ms Itt-Hon 1994. Augusztus 2., Kedd I- MISKOLCI PORTRÉ ~i Dósa Károly Miskolc (ÉM KL) - Foglalkozása: építészmérnök. Ez a megfogalmazás azonban igen sokrétű tevékenységet, gyakorlatban, anyagban megvalósult elképzelést takar. Az 1958-ban kapott építészmérnöki diplomával munkásságát Miskolcon, az akkori Miskolci Tervező Vállalatnál kezdte, majd jogutódjánál, az Északtervnél folytatta. Irányító tervezőként mintegy három évtizedet töltött el a tervezőasztalnál. Ezeket a termékeny éveket számos, Miskolcon is megvalósult létesítmény jelzi. A diploma megszerzése után első munkája a Kilián-déli lakótelepen a 114- es számú Eötvös József Építőipari Szakmunkásképző és a hozzá tartozó kollégium volt. Ugyancsak ő tervezte meg a Kilián-déli lakótelep általános iskoláját is. Nevéhez fűződik a Csa- nyikban lévő egykori KISZ-iskola terveinek elkészítése. Ez most egészség- ügyi funkciót tölt be. Vezető tervezője volt az úgynevezett BVPR betonvázas-panelos építési rendszernek. Reprezentatív munkái közé tartozik a Mindszent téren lévő volt megyei pártbizottság székházának kialakítása, amely számos, különböző intézménynek ad helyet. Munkássága a közintézményeken kívül lakóépületek tervezésére is kiterjedt. így a Tamperei-városrészben elképzelései szerint épült meg a Derko- vits utcai teraszos házak és sorházak, nemkülönben pedig a terület beépítési tervének megfelelően a Koós Károly utcai lakóépületek is. Nevéhez fűződik a budapesti Vajdahunyad-várban lévő Mezőgazdasági Múzeum teljes rekonstrukciója, valamint az Üllői út menti háztömb átépítése iroda- és kereskedelmi központtá. Tervezői munkássága gazdagította többek között Ózd, Salgótarján városokat az ott létrejött építményekkel. Jelenleg részt vesz az ózdi kórház rekonstrukciójában, tervező-társként. Itt a gazdasági és műszaki részleg helyiség-csoportjait, a konyhát és mosodát tervezi. A nagy tervező vállalatok feloszlásával elsők között alapította meg társaival a Térmű Kft.-t, amelynek ügyvezetője. Szabadidejében szívesen foglalkozik különböző ács- és asztalos munkákkal. Erre a készséget fafaragó nagyapjától „örökölte”. „Házilag” tervez és készít kisbútorokat, finom művű használati tárgyukat. Szülőföldjéről, Cserépfaluból hozta magával a tennészet szeretetét, s ma is szívesen áldoz a természetjárásnak. Kilométerkő a Tiszai peronján Pál István 286,14 km volt az összeadott eredmény. Várostörténész és építészmérnök barátomnak köszönhetően (Iglói Gyula) született meg a megfejtés. Ugyanis szerinte a vasúti kilométereket jelző köveket 200 méterenként állították- fel, és így a töredék 140 métert 200- ra kerekítették fel feltételezhetően. (A kilométerkő tizedes jelölést nem tartalmaz, a ,jegyzet” azonban a kilométereket egészen pontosan két tizedessel méri fel.) Megállapításaim egyéniek, így szívesen veszem ebben a tárgykörben szakemberek véleményét is. (A szerző miskolci kutató) 1858-ban készült fotó a Miskolci Tiszavidéki pu.-ról, és fenn eredeti fényképfelvétel 1861-ből Fotók: archív A felvételi épület postaépület felé eső végén, közvetlenül a fal mellett látszik egy fehérre meszelt kilométerkő 2 8 6 2 számfelirattal. Az állomás átépítése során is megőrizték gondosan, bár jelzése nem volt ismert. Kutatásaim során akadt kezembe már régebben egy eredeti kézzel írt jegyzet” a Cegléd-Szolnok-Debreeen-Mis kolc - a Tiszavidéki vasút által Ceglédtől Szolnokig az Államtól megvásárolt, Szolnoktól Miskolcig megépített, innen Kassáig továbbépített - „Főpálya” vonalakról. Bár a Ceglédtől Miskolcig összeadható kilométerhossz megközelítette a kilométerkő jelzését, mégsem egyezett pontosan. 286,2 km helyett csak Gyerekek honi rajzasztala Farkas Fanni, hétéves ovista rajza. Katowice úti óvoda. Vörös kakas a kánikulában Továbbra is tilos mindenütt az erdei tűzrakás! Onga közelében ég a búzatábla, közvetlenül az aratás előtt Fotó: Fojtán László (ÉM - K.L.) - Az utóbbi időszak csapadék nélküli, kánikulai időjárása szinte aszalja a növényzetet. Száraz a fű, kevés a nedvesség a növényzetben - fokozódik a tűzveszély. A legtöbb esetben a felelőtlen gondatlanság okozza a bajt. Egy eldobott cigarettavég, egy el nem taposott gyufaszál, vagy éppen a szalonnasütéshez rakott és gondatlanul elhagyott tűz máris tetemes kárt okozhat. Mint okoz is. Az elmúlt évben már-már azzal büszkélkedhettünk, hogy megyénkben nem, vagy csak alig akadt gabonatűz, idén viszont már több helyütt is égett a búza, az aratásra váró árpa. A mezőgazdasági tűzvédelem szabályai egyértelműek, könnyen betarthatók és betartásuk kötelező is, mégis előfordul hanyagság, könnyelműség, melynek következményei nagyon súlyosak. Nyilvánvaló, hogy ezekben a forró, száraz napokban könnyebben fellobban a láng bárhol is, de ezeket a fellobba- násokat gyakorta okozza emberi hiba. Nem lenne fontos okvetlenül rágyújtani kiszáradt gabonatáblák szélén, hersenő- en roppanó avarú erdőben, a csikket sem kellene elegánsan eldobni, akárcsak az égő gyufát sem, a szalonnasütés is szünetelhetne valameddig. A kiürült sörösüveget is inkább valamely tartóba, gödörbe lehetne helyezni - ha már haza nem cipeli a kiránduló nem pedig eldobni, hogy a nap feltüze- sítse, vagy éppen lencseként működtesse. A borsodi erdőségekben eddig szerencsére csak elvétve fordult elő erdőtűz, de például Dubi- csány közelében már 25 hektárnyi, Harsány-Kisgyőr között pedig fenyőerdő vált a lángok martalékává. Az Északerdő Rt. több mint százezer hektárnyi, a szlovák határtól a Tiszáig húzódó erdőségeiben továbbra is szigorúan tilos a tűzrakás - még az arra kijelölt helyeken is! Az erdészek, s önkéntes segítőik is szigorúan ellenőrzik - lehetőségeikhez mérten - ennek betartását. Figyelmeztető táblák hívják fel a turisták, természetjárók figyelmét erre a rendelkezésre. Számítanak a kirándulók fegyelmezettségére is. Hiszen minden kirándulóhelyen nem tudnak ellenőrzést, szolgálatot tartani. A múlt évben az erdőgazdaság területén 66 tűzesetet regisztráltak. A vörös kakas 159 erdőrészben mintegy 660 hektárnyi erdőséget tett tönkre. Különösen a Sajó- és a Bán-völgyében, Szendrő környékén, nemkülönben Ózd vidékén fordultak elő tűzesetek. De nem mentesültek a zempléni részek sem a tűzkártól. Az erdészek megítélése szerint az idei kevesebb tűzesethez az is hozzájárulhatott, hogy az erdőprivatizáció kapcsán jobban vigyáznak a már tulajdonukba került erdőre - s természetesen a vele szomszédos, állami tulajdonban maradiakra is. Hiszen a láng nem ismer „mes- gyehatárt”. Ezért hát közös érdek a tűzrakási, -gyújtási tilalmak szigorú betartása! Erdőárverés Miskolc környékén A helybéliek számára fenntartanak bizonyos részt (5. oldal)- A TARTALOMBÓL Izzanak a boksák a borsodi erdőkben A borsodi erdőkben továbbra is művelik az egyik ősi mesterséget, a nagy figyelmet és nehéz munkát követelő faszénégetést. Ma már a faszén piacáért is egyre nagyobb a harc, a bükki, a zempléni terméket főként a svédek vásárolják. (2. oldal) Vendég Kolozsvárról- meghívás búcsúra Egyházi személy látogatott pár napja Kolozsvárról megyénkbe. Egyebek között a Szent Mihály-napi búcsúra hozott meghívót. Lehetséges az is, hogy Kolozsvár egyik templomának padlófűtéséhez a mi megyénkből viszik majd a szivattyúkat. (3. oldali Követ és fát farag a matektanárnő Követ és gerendát farag az alkotótáborban a rimaszombati matematika-tanárnő. A nem éppen nőies munkáról és magáról beszél lapunk tudósítójának. (4. oldal) A sokarcú nyár Nem mindenki szeretné, ha már zuhogna az eső, lehűlne a levegő, a Nap valamelyest mérsékelné magát, télre is tartalékolva valamennyit a mostani elpazarolt hőségből. Vannak, akik éppen ennek a hosszú, forró nyárnak ömlnek. (5. oldal)
