Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-01 / 179. szám
4 B ItT'Hon 1994. Augusztus 2., Kedd-----------Moziműsorok----------A ugusztus 3-9-ig Kazincbarcika 4- én: Mrs. Dombtfire (Kezdés: 18 és 20 óra) 5- én: Kaszakő. Színes amerikai filmvígjáték 6- 7-én: Charlie Sheen: A hajsza. Színes szinkronizált amerikai akció-vígjáték (18 óra) 8-9-én: Az utolsó törvényenkívüli. Színes amerikai westemfilm (Kezdés: 18 és 20 óra) Mezőkövesd 5-6-án: Ace Ventura állati nyomozó. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték 7- én: Intersection - Vágyak vonzásában. Színes amerikai játékfilm (Kezdés: 19 óra) Ernőd 5-én: Vágyrajárók. Színes szinkronizált francia társadalmi dráma (Kezdés: 18 óra) Nyékládháza 5- én: Kaszakó. Színes amerikai filmvígjáték (Kezdés: 17 óra) Ózd 4-én: A szomszéd nője mindig zöldebb. Színes amerikai filmvígjáték 6- án: A szomszéd nője mindig zöldebb. Színes amerikai filmvígjáték 8- 9-én: Lángoló jég. Színes amerikai akciófilm (Kezdés: 17 és 19 óra) Tiszaújváros 4—5-én: Kötelező táncok. Színes szinkronizált ausztrál zenés film 7- 8-án: Csupasz pisztoly 33 1/3. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték (Kezdés: 19.30 óra) — Programajánlat — VRHK Edelény Augusztus 5-én 14.30 órától gyermekfoglalkozás keretében számítógépes játékok a könyvtár kisolvasójában. EMKK Kazincbarcika Augusztus 5-én a Matyó Néptáncfesztivál Kazincbarcikai Napja program keretében 15 órától az Egressy úton külföldi és magyar táncegyüttesek felvonulása. 16 órától bemutatók a Művelődési Központ előtti téren. Közösségi Ház Mezőkövesd Augusztus 6-7-én Matyófóldi Néptáncfesztivál külföldi és hazai együttesek részvételével. A fellépések színhelye - a környező községek - a Zsóry-fürdő és a helyi szabadtéri színpad. Ezzel 1 egyidőben népművészeti kirakodóvá- \ sért is tartanak. Leletmentő ásatások a barlangnál Az újkőkori bükki kultúra gazdag relikviái Aggtelek (ÉM) - A szikrázó napfény, az embert próbáló meleg ellenére szakavatott szorgos kezek nyomán egyre több tárgy - cserépmaradványok, kezdetlegesen megmunkált csonteszközök, edény töredékek - bukkannak elő századok föld- leple alól, hogy a mindent tudni akaró szakemberek megfejtsék titkait, bizonyítást szerezve őseink életmódjáról, napi cselekedeteiről. A műanyag szalagokkal elkerített mélyedésben óvatosan koppan a kis- formátumú csákány, s a kifordított fóldtömböket finom ecset tisztítja mígnem kiteljesedik eleink használati eszközeinek apró darabkái. Az aggteleki barlang lejáratától mintegy félszáz méterre lévő újabb lelőhely gazdag anyagról tanúskodik. Az ásatásokat Rezi Kató Gábor régész, a Nemzeti Múzeum munkatársa irányítja, ő foglalja össze az eddigi feltáró munkát. Egyre több lelef bukkan elő Fotó: Adóm István- A huszonöt évvel ezelőtti ásatások alkalmával figyeltünk fel erre a gazdag lelőhelyre. Akkor egy őskori ház maradványaira bukkantunk és további két új- kőkori sírt is feltártunk. Ezen a helyen a közeljövőben építkezni szeretnének, s ezért a Nemzeti Park felkérésére ismét kiszálltunk. Közel 50 négyzetméternyi területen dolgozunk. Az eddigi feltárás tovább gyarapítja a leleteiket. Bronzkori és újkőkori maradványokra, egy ház padlószintjére, használati eszköz töredékére bukkantunk. Van közöttük csonttű, csontsimító, amelyet feltehetően agyagedények formázásához használták. Mindezek a bükkikultúra fejlettségére utalnak. Egészen az érintetlen altalajig szeretnénk lejutni, mert a jelenlegi feltárás területi nagyságához képest rendkívül gazdag a leletanyag. A munka befejezését követően, az itt talált maradványok a Nemzeti Múzeum leltárába kerülnek, s a további kutatómunka alapjait képezik. Az ásatások végeztével megkezdődhet az építkezés. Hiedelmek a Hangony-völgyében id. Dobosy László Hajdan általános szokás volt, hogy pénteki napon nem kezdték meg az aratást még akkor sem, ha a Péter-Pál erre a napra esett, mert az nem volt szerencsés nap. Az aratás megkezdésekor a földesúr is jelen volt. A marokszedő lányok és menyecskék figyelték mikor érkezik az aratandó gabonatábla szélére. Amikor a hintójáról, vagy a lóhátról leszállt, körülfogták és a kihúzgált gabonaszálakból font kötéllel lábát összekötözték. A kötést csak akkor oldották el, ha megfizette a váltságdíjat, ami bor, vagy pénz volt. Ahol az uraság a faluban lakott, ott még az 1930-as években is szokásban volt az aratókoszorú-fonás. Az aratás befejezése napján a legügyesebb marokszedő lányok a szalmaszálakból díszes aratókoszorút, volt ahol aratókeresztet is fontak. Az aratás befejeztével az aratócsapat nótaszóval vonult haza a faluba, az uraság házához. Ott az első kaszás köszöntötte a gazdát, a leányok pedig átadták a színes szalaggal és mezei virággal feldíszített szalmakoszorút. A gazda ezt a tornác koszorúgerendájára akasztotta a bejárat fölé. Megköszönte a jó munkavégzést és a koszorút és az aratókat borral, pálinkával megvendégelte. Ezen az ünnepségen a gazda családja is jelen volt. A legutolsó ilyen aratás befejezését az 1930-as években Susán a Léhy család tartotta. Régebben a földesúr, „az uraság” birkagulyással várta az aratókat. Megjelent a cigánybanda is és éjfélig tartó tánccal, vigalommal fejezték be az aratást. Környékünkön kevés községben lakott a nagybirtok tulajdonosa. Többségében egyházi birtok volt. Ezeken a helyeken a gazdálkodást irányító intézőt köszöntötték az aratókoszorúval. E szokásban a nyerendő áldomás mellett az a gondolat is volt, hogy a gazda jövőre őket fogadja meg. Helyenként a köszöntőt verses alakban mondták el, de ilyenre e tájon már nem emlékeztek. Sarlós Boldogasszony (júl. 2.) Mária-ünnep, asszonyokra dologtiltó nap volt. Azt tartották, hogy amilyen időjárás volt e napon, olyan időjárás lesz az elkövetkezendő negyven napon is. Ezért nevezték ezt a napot a régiek „negyvenes nap”-nak is. Sarolta (júl. 5.) Ha ezen a napon esik, tönkre megy a diótermés. Margit-nap (júl. 13.) Vihart hozó. A szabadvizekben való fürdés ettől a naptól kezdődhet. Ülés napja (júl. 20.) Az ősi kígyó és medve ünnepének napja. A pásztoroknál Is ünnepnapnak számított. A régi gazdák is azt tartották, hogy aki a határban dolgozik e napon, agyoncsapja a mennykő. A gonoszjáró napot mutatja az is, hogy aki más gyümölcsfáját meg akarja rontani, hajnalban fejszével kopogtassa meg á fát. Kiszárad az. Ha eső esik az rossz termést jelent. Mária Magdolna (júl. 22.) Szépségvarázsló leánynap. Néhol leányvasárnapnak is mondták. Zivatart hozó nap. Ha esik az bő vetemény, de rossz dió- és mogyorótermést jelent. Jakab napja (júl.25.) Ekkor hagyja abba a szőlővessző a növekedését. Ettől kezdődően a szemet hizlalja. Ha derült az ég, jó gyümölcstermés lesz. Anna-nap (júl. 26.) E napnak Hangonyon és a szomszédos községekben gazdag egyházi kultusza van, mely a külön imákban és misékben mutatkozik meg. Eredete oda vezethető vissza, hogy határában, a Barát-völgyben 1368-ban Szent Anna tiszteletére egy pálos kolostort építettek, mely rövidesen a környék búcsújáró helye lett. így terjedt és erősödött Szent Arrna tisztelete. A kolostort 1567-ben a törökök feldúlták és felégették, de Szent Anna emlékét napjainkig kiemelten ápolják. Hangonyon e napot tartják a hagyma kiszedés napjának. (Az Ózdi Vasas nyomán) 1994. Augusztus 2., Kedd Itt-Hon B 5 Nem csak a mezsgyéket vigyázzák Mezőkövesd (ÉM - SzS) - A helyi képviselő-testület egyik legutóbbi ülésén napirendi pontként szerepelt Szecskó Gábor igazgató tájékoztatója, a Vagyonkezelő és Városüzemeltetési Szervezet munkájáról. Mivel - a városüzemeltetésen belül - a mezőőri szolgálat megszervezése és fenntartása is a WSZ hatáskörébe tartozik, beszámolójában erre is kitért. A város képviselő-testülete egyik 1992-ben hozott határozatával elrendelte a mezőőri szolgálat bevezetését, mivel nagyon elszaporodtak a mezei lopások. Különösen a Dollár-hegyi, és a Pazsagi területen, de a többi részen is jellemző volt az épületek feltörése, a gyümölcs, a zöldségfélék, a burgonya megdézsmálása. Mivel ezek általában éjjel történtek, a mezőőrök számára bevezették az éjszakai ügyeletet. Az elmúlt évben 23 embert értek tetten a mezőőrök. Ezeket átadták a rendőrségnek, ahol szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményeztek ellenük. Ebben az évben eddig három épületfeltörést, gyümölcsfa-csemete és trágyalopást jeleztek, de a tetteseket nem sikerült elfogni. Jelenleg az őrizendő terület négy körzete a Szomolyasi útA folyamatos jelenlét visz- szatartó erő Fotó: Farkas Józsefné tói a Pazsagi területen keresztül Farkas-völgyig húzódik. A privatizációnak köszönhetően nagy mértékben megnövekedett a magán-földterület nagysága. Ezek nem összefüggő területek, hanem a város határában szétszórva találhatók, s jelenleg e területek őrzése nincs megoldva, bár a lakosság részéről erre erős igény tapasztalható. A városatyák egy korábbi döntése értelmében ugyancsak a WSZ kapta feladatul a zöldség- és a használtcikk-piac február 1-jétől való szétválasztását. Bár a téli, majd az esős időjárás igen nehéz körülményeket teremtett, az adott időpontra a legszükségesebb munkák elkészültek. Az újonnan kialakított használtcikk-piac területének körbekerítése, az elárusító asztalok telepítése, a víz bevezetése, az ideiglenes egészségügyi mellékhelyiségek rendbetétele, a talaj nagy részének szilárdítása, a parkoló kialakítása, valamint a közlekedési útvonal biztosítása, KRESZ-táb- lák kihelyezése, fontosságuknak megfelelő ütemben megvalósul. Az első időszakban az ide telepített pavilonok sorozatos feltörése, a folyamatos őrzésnek köszönhetően megszűnt. Jelenleg a zöldséges piacon 69, a használtcikk-piacon 86 állandó bérlőt tartanak nyilván. A közelmúltban különös esemény, rendbontás nem fordult elő, s a kezdeti bizonytalanság után a lakosság és az árusok megszokták és tudomásul vették az új helyzetet. A táblák nem helyettesítenek... (ÉM) - Az autós, a gyalogos felhorkan: már megint a legnagyobb kánikulában bontják, foltozzák az utca aszfaltját, amikor a szokásos forgalom a kirándulók, a hazai és a külföldi autósok sokaságával egészül ki. Ehhez képest azt is mondhatnánk, hogy a Balaton után legkeresettebb idegenforgalmi célpont, a főváros most éli Nagy- körútja felbontásának idejét a régi vezetékek cseréje miatt. Akkor valahogyan csak átvészeljük, ha a városban, a környező településeken ideig-órá- ig kitesznek korlátozó táblát, hogy mögötte zavartalanabbul javíthassák a megkopott felszínt. Éppen ez az, hogy amíg a táblák mögött szorgos aszfal- tozókat lát az autós, addig nem is morog annyira, hiszen megérti, ez mind érte és a többi autósért történik. Kevésbé várható el a megértés akkor, ha heteken át csak a táblát látja, munkát sehol. Ilyenkor értelmetlen a korlátozás, az ebből összeadódó idővesztés. A tábla azonban ennek ellenére marad, kerülgetni kell. Azt minden autós jól tudja, hogy a kint lévő táblák jelzésének érvényessége teljesen független attól, valójában dolgoznak azon a területen, vagy csak mímelik a munkát. A rendőri ellenőrzés jogosan kéri számon a szabályok megszegését azokon, akik csak a lényeget akarják látni, azt, hogy itt semmi sem történik. Ha sebességcsökkentést ír elő egy ott felejtett tábla, akkor azt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ellenkező esetben vállalhatjuk a szabály megszegésével járó szankciókat is. Lehet, hogy hasonló esetek állnak annak a hátterében, hogy itt-ott az utak mentén a gondozatlan árokparton KRESZ-táb- lák hevernek, hogy a közlekedők türelmüket vesztve egyszerűen félredobják a közlekedést csak nehezítő jelzéseket. Ha így van, az megengedhetetlen, mert a táblák kihelyezése, eltávolítása nem az autós és nem a motoros feladata, hanem a hatóságé, legfeljebb azé, aki ott, azon az útszakaszon valamilyen munkát végez. Ahhoz, hogy teljesebb legyen hazánkban és ezen belül megyénkben is a jelzések, táblák tisztelete, nagyobb felelősséggel kell ellátnia feladatát mindenkinek, aki ezt a jogot az utakon gyakorolhatja. Ellenkező esetben, az bármennyire tilos és veszélyes, előfordulhatnak ilyen, a közlekedők véleményét tükröző jelzések. Mert, ha az árokba félredobva kicsavart táblát, különböző közúti jelzőt látunk, önmagában az is egy jelzés. Arra utal, hogy a közlekedő nem tisztek eléggé a vele szemben támasztott szabályokat, ám azt, hogy ki miért nem, az már egy másik vizsgálódás témája lehetne. Duzzog, mert nem fizet az általa eltartott biztosító, mert annyi terhet raknak a hazánkban a közfelfogásban még mindig gazdagnak mondott autósra, amennyit öttíz évvel ezelőtt még a túlzásokra hajlamosak sem hittek volna el. Kedvezmény meg sehol, honnan lenne hát a jókedv? Értékes díjak a pályázóknak (ÉM) - A Városi Rendezvények Háza és Könyvtár, az Edelényi Városszépítő Egyesület meghirdette az 1994. évi Bódva-völgyi-Csereháti Szathmáry Király Adám II. Honismereti Gyűjtő- pályázatot. A pályázat nyílt, bárki részt vehet rajta. Egy pályázó több pályamunkát is benyújthat, egy közösség is készíthet pályamunkát. Pályázni lehet a néprajz, a helytörténet, az irodalomtörténet, a fotótörténet és természetismeret körébe tartozó bármilyen téma feldolgozásával. A pályamunkát két azonos tartalmú és kiállítású (gépelt) példányban kell beküldeni az edelényi Városi Rendezvények Háza és Könyvtár címére (3780 Edelény, István király útja 49. Pfi: 22.), ahol bővebb felvilágosítást is lehet kérni. Beküldési határidő: ifjúsági és felnőtt kategóriában 1994. szeptember 1. A honismereti pályázat dijai: Ifjúsági kategória: I. díj. 3000 Ft, II. díj. 2000 Ft, III. díj. 1500 Ft. Felnőtt kategória: I. díj. 4000 Ft, n. díj. 3000 Ft, III. díj. 2000 Ft. Ajánlott témakörök: - visszaemlékezések, önéletrajzok; - egy falu története a szájhagyományban; - első és második világháborús tábori levelezőlapok felkutatása, feldolgozása egy településen; - színjátszás egy adott településen; - régi választások, kortes- nóták és versek; - egy törzsökös parasztcsalád története; - egy család történetét dokumentáló fotósorozat; - családi levéltárak, iratok felkutatása és ismertetése; - eredeti kéziratok (naplók, gazd. feljegyz., stb.) bemutatása; - zsidótemetők egy településen, tájegységen; - híres-neves emberek sírjai (pap, tanító, elöljárók) egy településen, tájegységen; - útszéli keresztek (leírás, történet, fotó); - hősi emlékek, sírjelek egy településen, tájegységen (tört. leírás, fotó); - iskolai csoportképek összegyűjtése egy településen; - vőfély-versek. Sztártörténet (ÉM - SzS) - Kabos Gyula, a régi magyar filmek sztárja, szabadidejében maga is szívesen járt moziba. Egy ízben a feleségét is elhívta, s miután elhelyezkedtek a nézőtéren, udvariasan megkérdezte:- Jól ülsz, szívem?- Jól, jól... - nyugtatta meg a felesége.- A lábadnak is van hely?- Persze hogy van!- És jól látsz is...?- Kitűnően, de...- Akkor cseréljünk helyet! - cihelödött fel Kabos.
