Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-01 / 179. szám

4 B ItT'Hon 1994. Augusztus 2., Kedd-----------Moziműsorok----------­A ugusztus 3-9-ig Kazincbarcika 4- én: Mrs. Dombtfire (Kezdés: 18 és 20 óra) 5- én: Kaszakő. Színes amerikai film­vígjáték 6- 7-én: Charlie Sheen: A hajsza. Szí­nes szinkronizált amerikai akció-víg­játék (18 óra) 8-9-én: Az utolsó törvényenkívüli. Szí­nes amerikai westemfilm (Kezdés: 18 és 20 óra) Mezőkövesd 5-6-án: Ace Ventura állati nyomozó. Színes szinkronizált amerikai filmvíg­játék 7- én: Intersection - Vágyak vonzásá­ban. Színes amerikai játékfilm (Kez­dés: 19 óra) Ernőd 5-én: Vágyrajárók. Színes szinkroni­zált francia társadalmi dráma (Kez­dés: 18 óra) Nyékládháza 5- én: Kaszakó. Színes amerikai film­vígjáték (Kezdés: 17 óra) Ózd 4-én: A szomszéd nője mindig zöldebb. Színes amerikai filmvígjáték 6- án: A szomszéd nője mindig zöldebb. Színes amerikai filmvígjáték 8- 9-én: Lángoló jég. Színes amerikai akciófilm (Kezdés: 17 és 19 óra) Tiszaújváros 4—5-én: Kötelező táncok. Színes szink­ronizált ausztrál zenés film 7- 8-án: Csupasz pisztoly 33 1/3. Szí­nes szinkronizált amerikai filmvígjá­ték (Kezdés: 19.30 óra) — Programajánlat — VRHK Edelény Augusztus 5-én 14.30 órától gyermek­foglalkozás keretében számítógépes já­tékok a könyvtár kisolvasójában. EMKK Kazincbarcika Augusztus 5-én a Matyó Néptáncfesz­tivál Kazincbarcikai Napja program keretében 15 órától az Egressy úton külföldi és magyar táncegyüttesek fel­vonulása. 16 órától bemutatók a Mű­velődési Központ előtti téren. Közösségi Ház Mezőkövesd Augusztus 6-7-én Matyófóldi Néptánc­fesztivál külföldi és hazai együttesek részvételével. A fellépések színhelye - a környező községek - a Zsóry-fürdő és a helyi szabadtéri színpad. Ezzel 1 egyidőben népművészeti kirakodóvá- \ sért is tartanak. Leletmentő ásatások a barlangnál Az újkőkori bükki kultúra gazdag relikviái Aggtelek (ÉM) - A szikrázó napfény, az embert próbáló me­leg ellenére szakavatott szor­gos kezek nyomán egyre több tárgy - cserépmaradványok, kezdetlegesen megmunkált csonteszközök, edény töredékek - bukkannak elő századok föld- leple alól, hogy a mindent tud­ni akaró szakemberek megfejt­sék titkait, bizonyítást szerez­ve őseink életmódjáról, napi cselekedeteiről. A műanyag szalagokkal elkerített mélye­désben óvatosan koppan a kis- formátumú csákány, s a kifor­dított fóldtömböket finom ecset tisztítja mígnem kiteljesedik eleink használati eszközeinek apró darabkái. Az aggteleki barlang lejáratá­tól mintegy félszáz méterre lé­vő újabb lelőhely gazdag anyag­ról tanúskodik. Az ásatásokat Rezi Kató Gábor régész, a Nemzeti Múzeum munkatársa irányítja, ő foglalja össze az ed­digi feltáró munkát. Egyre több lelef bukkan elő Fotó: Adóm István- A huszonöt évvel ezelőtti ása­tások alkalmával figyeltünk fel erre a gazdag lelőhelyre. Akkor egy őskori ház maradványaira bukkantunk és további két új- kőkori sírt is feltártunk. Ezen a helyen a közeljövőben épít­kezni szeretnének, s ezért a Nemzeti Park felkérésére ismét kiszálltunk. Közel 50 négyzet­méternyi területen dolgozunk. Az eddigi feltárás tovább gya­rapítja a leleteiket. Bronzkori és újkőkori maradványokra, egy ház padlószintjére, haszná­lati eszköz töredékére bukkan­tunk. Van közöttük csonttű, csontsimító, amelyet feltehető­en agyagedények formázásához használták. Mindezek a bükki­kultúra fejlettségére utalnak. Egészen az érintetlen altalajig szeretnénk lejutni, mert a je­lenlegi feltárás területi nagysá­gához képest rendkívül gazdag a leletanyag. A munka befeje­zését követően, az itt talált ma­radványok a Nemzeti Múzeum leltárába kerülnek, s a további kutatómunka alapjait képezik. Az ásatások végeztével meg­kezdődhet az építkezés. Hiedelmek a Hangony-völgyében id. Dobosy László Hajdan általános szokás volt, hogy pénteki napon nem kezd­ték meg az aratást még akkor sem, ha a Péter-Pál erre a nap­ra esett, mert az nem volt sze­rencsés nap. Az aratás megkez­désekor a földesúr is jelen volt. A marokszedő lányok és me­nyecskék figyelték mikor érke­zik az aratandó gabonatábla szélére. Amikor a hintójáról, vagy a lóhátról leszállt, körül­fogták és a kihúzgált gabona­szálakból font kötéllel lábát összekötözték. A kötést csak akkor oldották el, ha megfizet­te a váltságdíjat, ami bor, vagy pénz volt. Ahol az uraság a faluban la­kott, ott még az 1930-as évek­ben is szokásban volt az ara­tókoszorú-fonás. Az aratás be­fejezése napján a legügyesebb marokszedő lányok a szalma­szálakból díszes aratókoszorút, volt ahol aratókeresztet is fon­tak. Az aratás befejeztével az aratócsapat nótaszóval vonult haza a faluba, az uraság házá­hoz. Ott az első kaszás köszön­tötte a gazdát, a leányok pe­dig átadták a színes szalaggal és mezei virággal feldíszített szalmakoszorút. A gazda ezt a tornác koszorúgerendájára akasztotta a bejárat fölé. Meg­köszönte a jó munkavégzést és a koszorút és az aratókat bor­ral, pálinkával megvendégel­te. Ezen az ünnepségen a gaz­da családja is jelen volt. A leg­utolsó ilyen aratás befejezését az 1930-as években Susán a Léhy család tartotta. Régebben a földesúr, „az ura­ság” birkagulyással várta az aratókat. Megjelent a cigány­banda is és éjfélig tartó tánc­cal, vigalommal fejezték be az aratást. Környékünkön kevés község­ben lakott a nagybirtok tulaj­donosa. Többségében egyházi birtok volt. Ezeken a helyeken a gazdálkodást irányító intézőt köszöntötték az aratókoszorú­val. E szokásban a nyerendő ál­domás mellett az a gondolat is volt, hogy a gazda jövőre őket fogadja meg. Helyenként a kö­szöntőt verses alakban mond­ták el, de ilyenre e tájon már nem emlékeztek. Sarlós Boldogasszony (júl. 2.) Mária-ünnep, asszonyokra do­logtiltó nap volt. Azt tartották, hogy amilyen időjárás volt e napon, olyan időjárás lesz az el­következendő negyven napon is. Ezért nevezték ezt a napot a régiek „negyvenes nap”-nak is. Sarolta (júl. 5.) Ha ezen a napon esik, tönkre megy a di­ótermés. Margit-nap (júl. 13.) Vihart ho­zó. A szabadvizekben való für­dés ettől a naptól kezdődhet. Ülés napja (júl. 20.) Az ősi kí­gyó és medve ünnepének nap­ja. A pásztoroknál Is ünnepnap­nak számított. A régi gazdák is azt tartották, hogy aki a határ­ban dolgozik e napon, agyon­csapja a mennykő. A gonoszjá­ró napot mutatja az is, hogy aki más gyümölcsfáját meg akarja rontani, hajnalban fejszével ko­pogtassa meg á fát. Kiszárad az. Ha eső esik az rossz termést jelent. Mária Magdolna (júl. 22.) Szépségvarázsló leánynap. Néhol leányvasárnapnak is mondták. Zivatart hozó nap. Ha esik az bő vetemény, de rossz dió- és mogyorótermést jelent. Jakab napja (júl.25.) Ek­kor hagyja abba a szőlővessző a növekedését. Ettől kezdődő­en a szemet hizlalja. Ha derült az ég, jó gyümölcstermés lesz. Anna-nap (júl. 26.) E napnak Hangonyon és a szomszédos községekben gazdag egyházi kultusza van, mely a külön imákban és misékben mutatko­zik meg. Eredete oda vezethe­tő vissza, hogy határában, a Barát-völgyben 1368-ban Szent Anna tiszteletére egy pálos ko­lostort építettek, mely rövide­sen a környék búcsújáró helye lett. így terjedt és erősödött Szent Arrna tisztelete. A kolos­tort 1567-ben a törökök feldúl­ták és felégették, de Szent An­na emlékét napjainkig kiemel­ten ápolják. Hangonyon e na­pot tartják a hagyma kiszedés napjának. (Az Ózdi Vasas nyomán) 1994. Augusztus 2., Kedd Itt-Hon B 5 Nem csak a mezsgyéket vigyázzák Mezőkövesd (ÉM - SzS) - A helyi képviselő-testület egyik legutóbbi ülésén napirendi pontként szerepelt Szecskó Gá­bor igazgató tájékoztatója, a Vagyonkezelő és Városüzemel­tetési Szervezet munkájáról. Mivel - a városüzemeltetésen belül - a mezőőri szolgálat megszervezése és fenntartása is a WSZ hatáskörébe tarto­zik, beszámolójában erre is ki­tért. A város képviselő-testülete egyik 1992-ben hozott határo­zatával elrendelte a mezőőri szolgálat bevezetését, mivel na­gyon elszaporodtak a mezei lo­pások. Különösen a Dollár-he­gyi, és a Pazsagi területen, de a többi részen is jellemző volt az épületek feltörése, a gyü­mölcs, a zöldségfélék, a burgo­nya megdézsmálása. Mivel ezek általában éjjel történtek, a mezőőrök számára bevezet­ték az éjszakai ügyeletet. Az el­múlt évben 23 embert értek tetten a mezőőrök. Ezeket átadták a rendőrségnek, ahol szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményeztek ellen­ük. Ebben az évben eddig há­rom épületfeltörést, gyümölcs­fa-csemete és trágyalopást je­leztek, de a tetteseket nem si­került elfogni. Jelenleg az őrizendő terület négy körzete a Szomolyasi út­A folyamatos jelenlét visz- szatartó erő Fotó: Farkas Józsefné tói a Pazsagi területen keresz­tül Farkas-völgyig húzódik. A privatizációnak köszönhető­en nagy mértékben megnöve­kedett a magán-földterület nagysága. Ezek nem összefüg­gő területek, hanem a város ha­tárában szétszórva találhatók, s jelenleg e területek őrzése nincs megoldva, bár a lakosság részéről erre erős igény tapasz­talható. A városatyák egy korábbi dön­tése értelmében ugyancsak a WSZ kapta feladatul a zöld­ség- és a használtcikk-piac feb­ruár 1-jétől való szétválasztá­sát. Bár a téli, majd az esős idő­járás igen nehéz körülménye­ket teremtett, az adott időpont­ra a legszükségesebb munkák elkészültek. Az újonnan kiala­kított használtcikk-piac terüle­tének körbekerítése, az eláru­sító asztalok telepítése, a víz bevezetése, az ideiglenes egész­ségügyi mellékhelyiségek rend­betétele, a talaj nagy részének szilárdítása, a parkoló kialakí­tása, valamint a közlekedési út­vonal biztosítása, KRESZ-táb- lák kihelyezése, fontossá­guknak megfelelő ütemben megvalósul. Az első időszakban az ide tele­pített pavilonok sorozatos fel­törése, a folyamatos őrzésnek köszönhetően megszűnt. Jelen­leg a zöldséges piacon 69, a használtcikk-piacon 86 állandó bérlőt tartanak nyilván. A kö­zelmúltban különös esemény, rendbontás nem fordult elő, s a kezdeti bizonytalanság után a lakosság és az árusok megszok­ták és tudomásul vették az új helyzetet. A táblák nem helyettesítenek... (ÉM) - Az autós, a gyalogos fel­horkan: már megint a legna­gyobb kánikulában bontják, fol­tozzák az utca aszfaltját, ami­kor a szokásos forgalom a ki­rándulók, a hazai és a külföldi autósok sokaságával egészül ki. Ehhez képest azt is mondhat­nánk, hogy a Balaton után leg­keresettebb idegenforgalmi cél­pont, a főváros most éli Nagy- körútja felbontásának idejét a régi vezetékek cseréje miatt. Akkor valahogyan csak átvé­szeljük, ha a városban, a kör­nyező településeken ideig-órá- ig kitesznek korlátozó táblát, hogy mögötte zavartalanabbul javíthassák a megkopott fel­színt. Éppen ez az, hogy amíg a táblák mögött szorgos aszfal- tozókat lát az autós, addig nem is morog annyira, hiszen meg­érti, ez mind érte és a többi au­tósért történik. Kevésbé várható el a megértés akkor, ha heteken át csak a táblát látja, munkát sehol. Ilyenkor értelmetlen a korláto­zás, az ebből összeadódó idő­vesztés. A tábla azonban ennek ellenére marad, kerülgetni kell. Azt minden autós jól tudja, hogy a kint lévő táblák jelzé­sének érvényessége teljesen független attól, valójában dol­goznak azon a területen, vagy csak mímelik a munkát. A ren­dőri ellenőrzés jogosan kéri szá­mon a szabályok megszegését azokon, akik csak a lényeget akarják látni, azt, hogy itt sem­mi sem történik. Ha sebességcsökkentést ír elő egy ott felejtett tábla, akkor azt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ellenkező esetben vállalhatjuk a szabály megszegésével járó szankciókat is. Lehet, hogy hasonló esetek áll­nak annak a hátterében, hogy itt-ott az utak mentén a gondo­zatlan árokparton KRESZ-táb- lák hevernek, hogy a közleke­dők türelmüket vesztve egysze­rűen félredobják a közlekedést csak nehezítő jelzéseket. Ha így van, az megengedhetetlen, mert a táblák kihelyezése, el­távolítása nem az autós és nem a motoros feladata, ha­nem a hatóságé, legfeljebb azé, aki ott, azon az útszaka­szon valamilyen munkát végez. Ahhoz, hogy teljesebb legyen hazánkban és ezen belül me­gyénkben is a jelzések, táblák tisztelete, nagyobb felelősség­gel kell ellátnia feladatát min­denkinek, aki ezt a jogot az utakon gyakorolhatja. Ellenke­ző esetben, az bármennyire ti­los és veszélyes, előfordulhat­nak ilyen, a közlekedők véle­ményét tükröző jelzések. Mert, ha az árokba félredobva kicsa­vart táblát, különböző közúti jelzőt látunk, önmagában az is egy jelzés. Arra utal, hogy a közlekedő nem tisztek eléggé a vele szem­ben támasztott szabályokat, ám azt, hogy ki miért nem, az már egy másik vizsgálódás té­mája lehetne. Duzzog, mert nem fizet az általa eltartott biz­tosító, mert annyi terhet rak­nak a hazánkban a közfelfogás­ban még mindig gazdagnak mondott autósra, amennyit öt­tíz évvel ezelőtt még a túlzá­sokra hajlamosak sem hittek volna el. Kedvezmény meg sehol, hon­nan lenne hát a jókedv? Értékes díjak a pályázóknak (ÉM) - A Városi Rendezvények Háza és Könyvtár, az Edelényi Városszépí­tő Egyesület meghirdette az 1994. évi Bódva-völgyi-Csereháti Szathmáry Király Adám II. Honismereti Gyűjtő- pályázatot. A pályázat nyílt, bárki részt vehet raj­ta. Egy pályázó több pályamunkát is benyújthat, egy közösség is készíthet pályamunkát. Pályázni lehet a nép­rajz, a helytörténet, az irodalomtörté­net, a fotótörténet és természetisme­ret körébe tartozó bármilyen téma fel­dolgozásával. A pályamunkát két azonos tartalmú és kiállítású (gépelt) példányban kell beküldeni az edelényi Városi Rendez­vények Háza és Könyvtár címére (3780 Edelény, István király útja 49. Pfi: 22.), ahol bővebb felvilágosítást is lehet kérni. Beküldési határidő: ifjúsági és felnőtt kategóriában 1994. szeptember 1. A honismereti pályázat dijai: Ifjúsági kategória: I. díj. 3000 Ft, II. díj. 2000 Ft, III. díj. 1500 Ft. Felnőtt kategória: I. díj. 4000 Ft, n. díj. 3000 Ft, III. díj. 2000 Ft. Ajánlott témakörök: - visszaemléke­zések, önéletrajzok; - egy falu történe­te a szájhagyományban; - első és má­sodik világháborús tábori levelezőla­pok felkutatása, feldolgozása egy te­lepülésen; - színjátszás egy adott te­lepülésen; - régi választások, kortes- nóták és versek; - egy törzsökös pa­rasztcsalád története; - egy család tör­ténetét dokumentáló fotósorozat; - csa­ládi levéltárak, iratok felkutatása és ismertetése; - eredeti kéziratok (nap­lók, gazd. feljegyz., stb.) bemutatása; - zsidótemetők egy településen, tájegy­ségen; - híres-neves emberek sírjai (pap, tanító, elöljárók) egy településen, tájegységen; - útszéli keresztek (leí­rás, történet, fotó); - hősi emlékek, sír­jelek egy településen, tájegységen (tört. leírás, fotó); - iskolai csoportké­pek összegyűjtése egy településen; - vőfély-versek. Sztártörténet (ÉM - SzS) - Kabos Gyula, a régi ma­gyar filmek sztárja, szabadidejében maga is szívesen járt moziba. Egy íz­ben a feleségét is elhívta, s miután elhelyezkedtek a nézőtéren, udvaria­san megkérdezte:- Jól ülsz, szívem?- Jól, jól... - nyugtatta meg a felesé­ge.- A lábadnak is van hely?- Persze hogy van!- És jól látsz is...?- Kitűnően, de...- Akkor cseréljünk helyet! - cihelödött fel Kabos.

Next

/
Thumbnails
Contents