Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-01 / 179. szám
6 B Itt-Hon 1994. Augusztus 2., Kedd Egy kicsit megkésve, de annál nagyobb szeretettel köszönt születésnapod és közelgő névnapod alkalmából: Tibi, Andi, Rolika. RITO NIKOLETT Szőlősardó SZABÓ ÁGOTA mim Alacska, Petőfi út 11. 5 éwes Születésnapod alkalmából sok boldogságot kívánunk: szüleid, testvéreid f és nagymama ? TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! smerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a dmzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk Közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON (Eszak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. m HIRDESSEN AZ ÉSZAK- MAGYARORSZÁG BORSODI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. TISZAÚJVÁROS BARTÓK BÉLA U. 7. SZ. (3. EMELET) ALATTI IRODÁNKBAN VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET!. TELEFON: (49)343-316 A REGIONÁLIS MELLÉKLET HTPnPTPGT Adat. 2/1 oldal S1.7ö0.»Ft + ÁFA 2/2 oldal 4Ö.8ÖÖ.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 40.250.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 2O.100.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 10.200.-Ft + ÁFA 1« oldal 5.100.-Ft + ÁFA ingyenesen közöljük a névadók, Hí. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. l ábbá felvesszük az Észak-Magyarországi 1994. Augusztus 2., Kedd Itt-Hon B 3 A határ biztonságát szavatolják Életcélnak tekintik e nem könnyű feladatot Egy kis diskurzus a fák hűvösében Mészáros József százados és Kovács József zászlós között Fotók: Adóm István Fekete Béla „Vitézek mi lehet ez széles fold felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól kivel ember ugyan él, Mező jó illatot az ég szép harmatot ad, ki kedves mindennél”... (Balassi Bálint: Inlauden con- finorum) Tornanádaskától Bánrévéig hosszan kanyarog az államhatár, s csak alig néhány rés rajta, ahol a magyar, vagy a külhoni turista átkelhet a túloldalra. Dombok gerincén, fenyvesek mellett, egykori vizesárkok karéjától ölelve húzódik a láthatatlan vonal, amelyet észrevétlen vigyáznak. Életvidám fiatalok, zömében a harmincon innen, életcélként választották ezt az embert próbáló feladatot. Hogyan és milyen körülmények között élnek, erre kerestünk választ körleteikben. Egyedüli szórakozás a tv-video A tornanádaskai határőrizeti kirendeltség csendes. Az erre tévedő idegen mozgást alig észlel, pedig benn a körletben, s a zöldhatár nyomvonalán éber szemek vigyázzák a biztonságot. Mészáros József százados két éve irányítja a kirendeltséget. A fiatal napbarnított tiszt alig idősebb beosztottjainál. A hivatásos állomány 80 százaléka nős, a környező öt településen lakik, s otthonából jár zömében éjszakai szolgálatba, ami nem könnyű, teljes embert igényel. Ezért is tartja fontosnak a jó családi hátteret, a megélhetés megfelelő lehetőségét a parancsnok. A határőrök legtöbbje szülőkkel közös fedél alatt lakik, s a szolgálat letelte után a „házi-gazdaságban” folytatja, ki állatot nevel, ki kapásnövényt, gyümölcsöt termeszt. Az eldugott észak-borsodi aprófalvakban a szórakozás lehetőségei beszűkültek, s ezt a határőrök is megtapasztalják. Ami marad számukra kikapcsolódásként az a tv, a video vagy az összejárás jelesebb alkalommal névnapon, születésnapon. Fontos a jószomszédi kapcsolat Molnár László őrnagy több mint három évtizede bújt a mundérba. Az egykori sorállományi határőr végigjárta a ranglétrát, s mára az aggteleki kirendeltség parancsnoka. E helyen 22 éve lakik szolgálati lakásban, s minden vágya, hogy mire nyugállományba vonul sajátjába lakjon. Beosztottjai négy településen laknak és elégedettek körülményeikkel. Az állomány nőtlen tagjainak könnyebb a megélhetése, hiszen szülői háttérrel egyszerűbb és jobb az élet. Jó néhá- nyan építkeznek, itt kívánnak letelepedni, véglegesíteni szolgálati helyüket. Sajnos a hivatalos kölcsönhöz nehéz hozzájutni, pedig enélkül aligha megy. A határőrök közéleti szereplése sokoldalú és változatos, ki- rendeltsége válogatja. Mindenesetre Aggtelek kivételnek számít. Itt ugyanis a határőrök egyike tagja a helyi önkormányzatnak. Az államhatár e részén átkelő is van igaz, csak a két ország állampolgárai számára, s főleg azok veszik igénybe, akiket rokoni szál fűz a másik oldalhoz. A szomszédos szlovák határőr-szervekkel felhőtlen a kapcsolat, nem érződik benne a „nagy” napi politika hatása. A szűkre szabott átkelőn nehezen araszol a kirándulókat szállító Ikarus. Váradi Lajos határforgalmi főhadnagy szerint a tornanádaskai és az aggteleki „sorompót” lényegesen többen lépték át idén, mint az elmúlt évben. A csúcs július végétől szeptember elejéig tart. Tavaly a két átkelőhelyet közel 100 ezren vették igénybe, főleg magyarok. Bánréve változatlanul felkapott határátkelő mind a turisták, mind a kamionosok körében, s ezt nemzetközi minősítésének köszönheti. Mindezt Rák Róbert és Mocsári János főhadnagyok is megerősítik. Míg az előző tiszt szúkebb területe a határforgalom, addig az utóbbi a határőrizet feladatait irányítja. Hála Istennek kevés kirívó esetről tudnak számot adni. Egyfajta szerencsének is betudható, hogy a határ e szakaszát elkerülték a keményebb események, de ehhez az is hozzátartozik, hogy a választott hivatást példaszerűen gyakorolják. Vízumkiadással bővült a munka A szolgálattevők munkáját négylábú segítőtársak erősítik, s szüntelen ugrásra készen strázsálnak. Ez év májusától mindkét részleg munkája szaporodott, elsősorban az új idegenrendészeti törvényből és vízumkiadásból adódóan. A kárpótlás végrehajtásának köszönhetően, a határ mindkét oldaláról jönnek-mennek az emberek, felértékelődött a forint-korona átváltásának igénye. Az összetartozás talán itt jobban érvényesül, elsősorban a vámosokkal és a túloldali kollégákkal. Ezek közé sorolják a már hagyománynak számító foci meccseket is, egy-egy nehéz nap után. S talán az itteni szolgálattevőknek kikapcsolódásra több lehetőséget biztosít Miskolc és Ózd közelsége, színházi előadást, múzeum látogatást, egyéb szórakozást kínálva. Teszik a dolgukat, amire felesküdtek, amire vállalkoztak: óvni-védeni az államhatárt, biztonságot szavatolni az állampolgároknak, segíteni őket, hogy úticéljukat el éljék. — HETI JEGYZET Döqmeleq klíma nélkül Mészáros István Persze, tiszta bolond az ember ebben a nagy fene kánikulában. így aztán nem is csoda, hogy olyan elképesztő gondolatok cikáznak az agyában, melyek ugyebár, télvíz idején még álmában is ritkán jönnek elő. Biztos ennek tudható be, hogy például az emberfiának legjobb barátja, Lajos olyanokkal jön elő, hogy ő ezt már nem bírja. Hogy valószínű csak ő olyan hülye, mert nézd meg ezt az X-et, aki pedig an-nak idején senki nem volt a vállalatnál, most micsoda luxuskörülmények közt él. Kocsi ilyen meg olyan, gyermeke nem is tud már választani, hová menjen nyaralni, Spanyolországba avagy a mit tudom én milyen szigetekre. Pedig sima árubeszerző volt annak idején és most? Vajon miképpen tehetett szert ekkorajólétre? Nem értem, mormogja Lajos. Nyugtatgatom, öreg ne izgasd magad, majd elmúlik - mármint ez a dögmeleg -, aztán helyrebillen a lelki egyensúlyod is. Tudod, ha sokat süti az ember fejét a nap, az meglehetősen felmelegszik. Aha, replikázik, akkor azért látok én oly sok egyént az utcán, akik csak a hűvös oldalon hajlandók közlekedni, hiszen gondolom a vaj könnyedén megolvad a napsütéstől... Reménytelen eset ez a Lajos. Mindenben csak a rosszat látja, jóra már nem is tud gondolni. Például arra, hogy milyen frappáns dolog az, ha valaki - aki olyan, de olyan sokat tett,... a miért is?, no ez mindegy... - akinek csak úgy beszüntetik valami ok miatt tevékenységét bizonyos munkahelyen, s már kapja is azt a végkielégitésecskét. Amit természetesen a hatályban lévő jogszabályok lehetővé tesznek. Úgy pár mil- liócskát. Annyit, amit Mari néni szegény - aki életében két házasságot kötött, az egyiket a megboldogult János bácsival, a másikat pediglen a kapával - még sosem látott. Mondom, rémes ez a meleg. Eső egy szem se, a népek meg csak úgy tikkad- nak. Géza is fel van nagyon háborodva, mert betrafált a klíma a Merőiben. Káromkodik is rendesen, ami bűnöket majd nem fogja győzni meggyónni, mert különben hívő ember ő, csak néha elfeledkezik magáról. Mint legutóbb is, amikor egyik beosztottja késett két, azaz kettő percet az ő magánboltjában. Feje elvörösödött - nem kis mértékben köszönhetően a nagy kánikulának levegőt is alig kapott, miután lehordta a hűvös sárga főidig kicsike beosztottját. S ez volt az utolsó eset, mert itten rendnek kell lenni! - búcsúzott szépen kedves emberétől. Aztán beült a klímátlan autójába és elrepesztett. Szegény, ebben a hőségben...
