Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-01 / 179. szám
8 Z Itt-Hon 1994. Augusztus 2., Kedd r- ZEMPLÉNI PORTRÉ -i Király László Tárcái (ÉM K.S.J - Bizakodással és türelemmel viseli a nehézségeket, dolgait hittel teszi. Király László nagytiszteletű úr immáron huszonhét éve lelkésze a tar- cali református gyülekezetnek. Édesapja, nagyapja is lelkész volt, két lánytestvére szintén lelkészhez ment férjhez, édesanyja három fiútestvére szintén ezt a hivatást választotta. Király László 1937-ben, Csapon született. A háború során hétszer költözött a család, míg végül Bodroghalászon telepedtek le, ahol ő is nevelkedett. Legközelebb a sárospataki gimnázium volt- a bodroghalászi parókiától három kilométerre - így oda járt középiskolába. Ezután a Debreceni Református Teológián folytatta tanulmányait, majd segédlelkész volt Sárospatakon, Novajidrányban, Szikszón, Cigándon, Szerencsen és Ondón. 1966-ban került Tarcalra, az első önálló helyére. Azóta itt van, immáron huszonhét éve.- Megszerettem ezt a vidéket, az itt élő embereket - mondja. - Lett volna lehetőségem, hogy máshová menjek, de itt maradtam, mert érzem az itt élők megbecsülését. Tizenhét évvel ezelőtt megüresedett a mezőzombori lelkészi állás, és lelkipásztor hiánya miatt azóta ellátom az ottani szolgálatot is. Ez elég sok terhet jelent, de szívesen teszem, mert az emberek irántam való szeretete örömet okoz nekem. A kettős szolgálat állandó munkát és elfoglaltságot jelent, hiszen Tarcalon a hívek száma ezeregyszázharminc, Mezözomboron pedig kettőszáznyolcvan. Mindkét helyen a törvényeknek megfelelő presbitérium működik, húsz illetve tizenkét taggal, akikkel jól megértik egymást. A vasárnap délutáni istentiszteletekre néhányan gyakorta átjönnek Mezőzomborról is a hívek. A lelkészi tevékenységgel jár az egyházi épületek megóvása, felújítása, ami nem csekély gondot, törődést és töprengést jelent, mert hiszen ezekhez az anyagi fedezetet előteremteni, bizony nehéz feladat. Ennek ellenére mindig el tudják végezni azokat a munkákat, amelyek szükségesek, mindig előteremtik rá a fedezetet. Mindamellett, hogy két gyülekezetét szolgál, lakóhelyén önkormányzati képviselő-testületi tag is. Király László nagytiszteletú úr felesége matematika-technika szakos tanár, aki a helyi általános iskolában tanít. Két fiúk van, az egyik nős és test- nevelés-fóldrajz szakos tanár, a másik agrár egyetemet végzett és vadgazdálkodási szakmérnök lesz. Gyalogbodza és macskagyökér (ÉM - K.L.) - Nyár van, teli az erdő, mező virágokkal. Nemcsak illatoznak, szemet gyönyörködtetnek, de gyógyfűként és szépítőszerként is kínálják magukat. Akik ismerik ezeket, most bőségesen gyűjthetnek belőlük akár nyavalyák gyógyítására, miként eleink tették, vagy pedig arcvizet, szépítőszert készíthetnek belőlük. Szedhetik akár a Bükkben, akár a zempléni erdőségekben, de gyűjthe- tik az aggteleki karsztvidéken csakúgy, mint a Tisza menti részeken, mint egyes helyeken az univerzális kamillavirágot. A mindinkább dráguló, vegyi úton előállított gyógyszerek mellett ismét megnőtt a gyógyfüvek becsülete. Hasznosságukat - bízvást mondhatjuk - több évszázados tapasztalat igazolja a népi gyógyászatban. Noha a „füves asszonyokat” hajdan kuruzslóknak hívták - tudományuk öröklődött, s a betegek szívesen vették igénybe tudásukat. Mert ismerték a vadontermők közül a ligetekben, nyirkos, bozótos helyen tenyésző gyalogbodzát, melyet vesetisztítónak tartanak, de köhögés csillapítására is alkalmaztak. Nyugtató hatása miatt gyűjtötték a magas szárú, fehér vagy piros virágú mezei macskagyökeret. Azt is kevesen tudják, hogy nemcsak a kamillavirág főzete hasznos például égető-viszkető, dagadt szemünk borogatására, hanem a gabonatáblákban található búzavirág főzete is. Desztillált vízben maréknyi búzavirágot forraljunk fel, s leszűrt levében vattadarabot áztatva, 15 percig borogassuk vele szemünket. A szépítőszerek közül említsük meg az árvácska főzetét. Egy fiter forró vízben egy maréknyi virágot áztassunk, s ezzel gőzöljük arcbőrünket. A különböző virágokból házilag is készíthetünk magunknak illatszert. Két deci tiszta alkoholba áztassuk a különböző virágok szárított virágszirmát 10-12 napig, s utána felhasználhatjuk. Tessék kipróbálni! Srácok a mozdonykormánynál Hogy is megy ez a mozdony? - kérdezték ezek a srácok, mikor megvizsgálhatták a behemót gép vezérlőállását. A szerencsi vasutasnapon ugyanis megengedték a vasutasok, hogy az ifjú emberkék kipróbálják, milyen érzés mozdonyt vezetni. Persze lehet, hogy ok nem lesznek vasutasok, am egy élménnyel mindenesetre gazdagabbak lettek. Fotó: Laczó József Gyerekek honi rajzasztala Combázni voltunk Rajzolta: Behina Tamara 6 éves, Pálháza Vörös kakas a kánikulában I— A TARTALOMBÓL Továbbra is tilos mindenütt az erdei tűzrakás! Onga közelében ég a búzatábla, közvetlenül az aratás előtt Fotó: Fojtán László (ÉM - K.L.) - Az utóbbi időszak csapadék nélküli, kánikulai időjárása szinte aszalja a növényzetet. Száraz a fu, kevés a nedvesség a növényzetben - fokozódik a tűzveszély. A legtöbb esetben a felelőtlen gondatlanság okozza a bajt. Egy eldobott cigarettavég, egy el nem taposott gyufaszál, vagy éppen a szalonnasütéshez rakott és gondatlanul elhagyott tűz máris tetemes kárt okozhat. Mint okoz is. Az elmúlt évben már-már azzal büszkélkedhettünk, hogy megyénkben nem, vagy csak alig akadt gabona- tűz, idén viszont már több helyütt is égett a búza, az aratásra váró árpa. A mezőgazdasági tűzvédelem szabályai egyértelműek, könnyen betarthatók és betartásuk kötelező is, mégis előfordul hanyagság, könnyelműség, melynek következményei nagyon súlyosak. Nyilvánvaló, hogy ezekben a forró, száraz napokban könnyebben fellobban a láng bárhol is, de ezeket a fellobba- násokat gyakorta okozza emberi hiba. Nem lenne fontos okvetlenül rágyújtani kiszáradt gabonatáblák szélén, hersenő- en roppanó avarú erdőben, a csikket sem kellene elegánsan eldobni, akárcsak az égő gyufát sem, a szalonnasütés is szünetelhetne valameddig. A kiürült sörösüveget is inkább valamely tartóba, gödörbe lehetne helyezni - ha már haza nem cipeli a kiránduló -, nem pedig eldobni, hogy a nap feltüze- sítse, vagy éppen lencseként működtesse. A borsodi erdőségekben eddig szerencsére csak elvétve fordult elő erdőtűz, de például Dubi- csány közelében már 25 hektárnyi, Harsány-Kisgyőr között pedig fenyőerdő vált a lángok martalékává. Az Északerdő Rt. több mint százezer hektárnyi, a szlovák határtól a Tiszáig húzódó erdőségeiben továbbra is szigorúan tilos a tűzrakás - még az arra kijelölt helyeken is! Az erdészek, s önkéntes segítőik is szigorúan ellenőrzik - lehetőségeikhez mérten - ennek betartását. Figyelmeztető táblák hívják fel a turisták, természetjárók figyelmét erre a rendelkezésre. Számítanak a kirándulók fegyelmezettségére is. Hiszen minden kirándulóhelyen nem tudnak ellenőrzést, szolgálatot tartani. A múlt évben az erdőgazdaság területén 66 tűzesetet regisztráltak. A vörös kakas 159 erdőrészben mintegy 660 hektárnyi erdőséget tett tönkre. Különösen a Sajó- és a Bán-völgyében, Szendrő környékén, nemkülönben Ózd vidékén fordultak elő tűzesetek. De nem mentesültek a zempléni részek sem a tűzkártól. Az erdészek megítélése szerint az idei kevesebb tűzesethez az is hozzájárulhatott, hogy az erdőprivatizáció kapcsán jobban vigyáznak a már tulajdonukba került erdőre - s természetesen a vele szomszédos, állami tulajdonban maradiakra is. Hiszen a láng nem ismer „mes- gyehatárt”. Ezért hát közös érdek a túzrakási, -gyújtási tilalmak szigorú betartása! A lovasok sikereinek tapsoltak Híre már nemcsak a környéken vált ki jó visszhangot (3. oldal) Az erdei légtornász A gyerekek, de a felnőttek is szívesen nézegetik, ahogy az erdei légtornász bemutatja tudományát a fák ágain. Már amikor sikerül meglesni ezt a bozontos, farkával ugrásait kormányzó állatkát. (2. oldal) A hazai piac mellett Nyugatra is Évszázadokon át két dolog jelentette Mádnak a hírnevet: a bor és kaolin. A Zeotrade Kft. termékeit ma már el tudják adni a német, a svéd, az angol és az osztrák piacon is. A helyi önkormányzat 36 milliós értékű részvényét is meg kívánja vásárolni a cég. (2. oldal) A Zemplén szerkesztője volt Borúth Elemér Mádon született, ám életútja Zemplénhez köti, hiszen annak idején ő szerkesztette a Hegyalja című lapot, melynek nevét később Zemplénre változtatták. Népies és kedves humorú elbeszélő művei mellett az olvasók szívesen fogadták dalait is. (4. oldal) A tarcali református templomról Történelmi visszatekintés kapcsán érdemes a tarcali templomról is szót ejteni. A barokk építészet remeke ez az épület, melynek fenntartása komoly áldozatvállalást jelent a több mint ezer lelkes helyi református gyülekezetnek. (4. oldal) Hegyi maraton a Bükkben Immáron negyedszer rendezik meg a Bükkben a Nemzetközi Hegyi Maratoni futóversenyt. A kétnapos verseny rajtja és célja egyaránt a Csanyikban lesz. (7. oldal)
