Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-11 / 188. szám

SZABADIDŐ Házi Gazda Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Augusztus 11. Lóhalál Frauendorf (MTI) - A hét végén a Passau környéki Frauendorfban 58 éves korában szívgyengeség követ­keztében kimúlt Németország vél­hetően legidősebb lova. Fajtája, a shetlandi póni egyedei kö­zött ez szinte aggastyáni életkor­nak számít. A Römer névre hallgató póni, a gyermekek kedvence 46 éves kora óta ette legutolsó gazdája, egy alsó- bajorországi parasztgazda „ke­gyelemkenyerét”. Előrehaladott ko­ra miatt - a pónik ritkán élnek to­vább 40 évnél - gyakran került a la­pok címoldalára. Halálát érezve Rö­mer az istállóban arra a helyre hú­zódott vissza, ahol 10 esztendővel korábban „élettársa”, Szulejka szenderedett jobblétre. Gazdanapok Bábolna (MTI) - A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló rendezvény­ként tartják meg immár harmadíz­ben a Bábolnai Nemzetközi Gazda­napokat szeptember 21-24. között. A rendezvényen az előzetes számí­tások szerint mintegy 150 cég vesz majd részt hazánkból és külföldről is. A külföldi cégek száma várható­an meghaladja majd a százat. Az eseményt a Bábolna Rt. és az HÍR Rt. közösen szervezi. Tóth László, az IKR vezérigazgatója elmondta: cége, mely elsősorban a szántóföldi növénytermesztés integrálásával foglalkozik, az elmúlt két év gazda­sági nehézségeit leküzdötte és meg­újulva kívánja tevékenységét foly­tatni a jövőben. A vezérigazgató há­rom fontos területet jelölt meg, ahol az IKR fejlesztési teendőket lát el. Az egyik a biológiai alapok területe, a másik a talajerő-gazdálkodás nor­malizálása, továbbá a mezőgazda­ság műszaki fejlesztésének előmoz­dítása. Az IKR vezérigazgatója azt külön hangsúlyozta, hogy a kister­melők támogatása érdekében piac- szervezési feladatokat is magukra szeretnének vállaln; a jövőben. A termelőknek biztosítják a termékek előállításához szükséges anyagokat és technológiákat. Papócsi László vezérigazgató azt hangoztatta, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében a jövőben jelentős szerepet kell vállalnia a kormány­zatnak. Itt elsősorban a gazdálko­dás feltételeire utalt a vezérigazga­tó. Szükséges a gazdálkodást érintő jogszabályi keretek mielőbbi megte­remtése. A Bábolna Részvénytársa­ságot nemzetközi méretekben is ütőképes céggé szeretnék tenni. Kü­lön kiemelte, hogy a céget átszerve­zik. Öt ágazata lesz Bábolnának: a broyler-csirkére alapuló, az áruto- jás-termelést végző, a keverékta- karmány-gyártó, az élelmiszeripari és a vágóállatokat-hasznosító. Gyógy ító gyapjú Miskolc (ÉM) - Az angóragyapjú gyógyító hatásáról olvashatunk a Kistermelők Lapja júliusi számá­ban. Mint Tar István, az Angóra Kft. munkatársa írja: „Az angóra- gyapjúszál mint szőrképlet, több- csatornás képződmény, a csatornák válaszfalakkal szabdaltak, így mint hosszanti légkamrák működnek. A levegő a legjobb szigetelő, vagyis az angórából készült ruházati termé­kek nagyon jó hőtartók. Ez a tulaj­donság a fedett testrészeket egyenlő hőmérsékleten tartja, és ennek kö­vetkeztében enyhül a fájdalom, kü­lönösen a reumatikus megbetegedé­sek esetében.” A hazai angóratenyésztés és gyap­jútermelés a ’70-es évek végén in­dult meg. 1985-86-ra elértük a 220 t/év termelést és exportértéke­sítést, aminek árbevétele megha­ladta az évi 6 millió dollárt. Még sincs biztonságban az ágazat, hi­szen a gyapjút iparszerűen feldol­gozni, és megfelelő minőséget előál­lítani csak nagyon sok pénzből le­hetne, így a kisvállalkozási forma elképzelhetetlennek tűnik. Úgy­hogy mihamarabb ki kellene találni a hazai gyapjútermelés gazdaságos feltételeit, hiszen a jelenlegi pár ez­res angóranyúl-állomány fenntartá­sa is komoly erőfeszítéseket igényel. Falugazdászok felelősségéről Elkel a segítség Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - A „gaz­daság” újjáéledése - vagyis hogy egyre többen vágnak bele magángazdálkodásba, sokszor szakmai ismeretek nélkül ma­gával hozta egy régi mesterség, a falugazdászság újjáéledését. Az elmúlt évtizedek szaktaná­csadói hálózata ugyanis nem igazán alkalmas a kistermelők segítésére. S bár a családi farm­típusú gazdálkodástól még elég messze vannak a termelők, szakmailag közelebb viheti őket a célhoz egy falugazda. Március elsejével kezdték meg munkájukat a falugazdászok, me­gyénkben ötvenheten. Kovács Krisztina (Vizsoly, Hernádcéce, Korlát, Fony, Regéc, Mogyoróska) és Czina György (Bekecs, Szerencs, Legyesbénye, Mezőzombor, Takta- szada, Taktakenéz) beszéltek lehe­tőségeikről, feladataikról.- Eleinte sok kritika ért minket, volt, aki azt hangoztatta, hogy poli­tikai szerepet vállalunk, az MDF előretolt bástyái vagyunk. Ez nagy tévedés. Mindannyian csak munka- lehetőséget láttunk ebben, egy olyan munkalehetőséget, amelyet — magunk is falun élő emberekként - fontosnak és hasznosnak tartunk, így örömmel vállaltunk - mondják. - A gazdálkodó embernek nagyon sok információra van szüksége. Mint kiderült, sok parasztember nem ismerte az állam idei, támoga­tó intézkedéseit. Pedig a gabonave­tési-, földhasznosítási-, gázolajtá­mogatás és az útalap együtt több mint ötezer forintot tesz ki. Az itte­ni emberek esetleg a vetési támoga­tásról tudtak. Működésünk óta gya­korlatilag mi intézzük az ilyen ké­relmi ügyeket, és ha az APEH-nak van valami problémája, akkor is - meghatalmazás birtokában - mi képviseljük a gazdát. Az önkormányzatok kifejezetten pozitívan fogadták a falugazdákat. Ez nem csoda, hiszen tulajdonkép­pen az ő vállukról is vettek le ter­het, és olyan szakmai munkát vé­geznek, amely az önkormányzatnak is fontos, ám eddig nem volt erre embere. Most a kormányváltás után készült felmérések is ezt bizo­nyítják. A helyi önkormányzatok kedvezően ítélik meg a falugazdá­szok eddigi munkáját. A polgármes­teri hivatalok szerint, a szervezet tevékenységére a továbbiakban is szükség van. A támogatások odaítélésénél és ellenőrzésénél a falugazdászok a gondok jelentős részét átvállalták a termelőktől. Emellett nagy szere­pük van a konkrét információszer­zésben is. Az adatokat a megyei földművelésügyi hivatalokhoz to­vábbítják, amelyek összegzik azo­kat. A gyakorlati munka úgy törté­nik, hogy falvanként falugazdász­esteket szerveznek, elmondják a közvetlen termelési támogatásokat, az igénybe vehető beruházási támo­gatásokat, a mezőgazdasági fejlesz­tési alapból igényelhető támogatá­sokat. A gazdák otthon is megtalál­ják őket - hiszen maguk is gazdál­kodnak -, de rendszeresen fogadó­órákat tartanak. Fontos, hogy a fa­lugazdák is gazdálkodjanak, mert így személyesen is példát mutathat­nak, illetve bármilyen problémára könnyebben tudnak megoldást ta­lálni, ha az közelebb áll hozzájuk is. És az emberek könnyebben elfogad­ják a tanácsokat attól, akiről „látván tudják”, hogy ért hozzá. Felvállaltak egyfajta továbbkép­ző szerepet is. Erre szintén a falu­gazdász-estek keretében nyílik le­hetőség, ahol beszélhetnek a problé­mákról, az időszerű technológiai dolgokról. Ezeken felül még termel­tetést és piacot is szerveznek. Szinte mindenkit ismernek sze­mélyesen, aki a területükön érin­tett. Elkészítették a gazdakatasz­tert, amelyben minden gazdálkodó címe, tevékenységi köre, földterüle­te szerepel, és az is, milyen támoga­tásban részesült már eddig. Segít­ségükkel sokan kaptak támogatást a gépvásárlás mellett az állatállo­mány minőségi javítására is. A me­gye ezt a keretet ugyan az idén már kimerítette, sőt túl is lépte, de bizto­san lesz jövőre is valamilyen formá­ja. A legnagyobb gond az, hogy na­gyon alacsonyak a felvásárlási árak, így aki eddig öt sertést hizlalt, most csak kettőt - magának. Még a támogatás sem csábítja őket ellen­őrzött állományból való, minőséget javító anyakoca beállítására. Hogy a falugazdák honnan jut­nak naprakészen információhoz? Havonta összejöveteleket tartanak, ahol elhangzanak az aktuális lehe­tőségek, a termeltetési konstrukci­ók, illetve bemutatkoznak a külön­böző cégek is. Színhúsban mérhető lemaradás A PATE Állattenyésztési Kar Ka­posvár a közelmúltban tudomá­nyos fórumot szervezett. A fórumon dr. Kakuk Tibor és dr. Házas Zoltán a vágósertés-minősítés módszeré­ről, a vágási minőség tartási, takar­mányozási kérdéseiről adott tájé­koztatást. A vágósertések minősége elma­rad a nyugat-európai színvonaltól. A hazai végtermék színhústermelé­se ugyanis mindössze 46 százalék, a hollandiai 54 százalék, illetve a bel­ga 59 százalékkal szemben. A kuta­tók szükségszerűnek ítélik a pietra- in, valamint a belga lapály fajták­kal történő színhústermelés-növe- lést. Az 54 százalék feletti színhús­termelést produkáló állományok­ban több gazdaságilag fontos tulaj­donság, értékmérő károsodásával számolhatunk, ez az intramuszku- láris zsír csökkenése miatt a hús él­vezeti értékének romlását jelenti. A hús-zsír arányt befolyásoló té­nyezők közül legjelentősebb a geno­típus (fajta), az ivar, a vágási tömeg, a takarmányozás, valamint az ete­téstechnika. A sertés testének ké­miai összetétele az életkor előreha­ladtával, illetve a testtömeg növe­kedésével egyidejűleg jelentősen változik. A tízkilogrammos malac 8,9 százalék zsírt és 15,3 százalék testfehéijét tartalmaz, míg a 120 kg-os hízott sertés zsíraránya meg­közelíti a 34 százalékot, a testfehér- je-mennyisége pedig a 14 százalé­kot. Amíg a 70-90 kg-os egyedek fe­héráruaránya 28,4 százalék, addig a 100:120 kg-os hízóké 34,7 száza­lék. Értelemszerű a vágósertések értékesítéskori testtömegének opti­malizálása, melyet ma 95-100 kg- ban határozhatunk meg. Nyugat- Európában gyakorlat az irányított takarmányozás. A 20 kg-os egyedek napi fejadagját 0,9 kg-ban, a 60 kg- osokét 1,9 kg-ban, határozták meg. Az étkesség és a sertésre jellemző agresszivitás miatt jelentős lehet a napi takarmányfelvétel-különbség, amely a szétnövésben nyilvánul meg. A takarmanyadag fehéijetar- talma hatással van a zsírbeépülés hatékonyságára. A dánok például a befejező táp 16 százalékos fehéije- tartalmánál fogva a zsírbeépülés mérséklődését érték el. Mára bebi­zonyosodott, a takarmány beltartal- mi összetételét, a napi fejadagot faj­tára szükséges lebontani és alkal­mazni. (Kistermelők Lapja) Háziállatfajták: a belga pietrain A belgiumi Brabant tartomány Pietrain községében jelent meg elő­ször, 1920 táján. Valószínűleg mu­táció szülötte. A rendkívül széles vállak, a dúsan izmolt far és comb, valamint a gerinccsigolyák tövis­nyúlványai fölé emelkedő tömeges hátizmok miatt a „négysonkás” jel­zővel illetik. Napi gyarapodása és takarmányértékesítése sokat ja­vult. Magyarországra 1963-ban im­portálták. Nagy szerepe van a kor­szerű sonkatípusú sertés és a kö­zépnehéz ipari sertés előállításá­ban. Jó apai vonal, örökíti a 64-65 százalékos húskihozatali. .GAZDÁTLAN Állati (étek Dobos Klara A főiskolán volt egy jó nevű tárgyunk: ál­lati-termék előállítás műszaki-technológi­ai alapjai. De a húsminőségről nemcsak ennek keretében beszélgettünk, szóba jött az anatómiánál, a tenyésztésnél, a takar­mányozástannál is. Szinte az összes jegy­zetben szerepelt a PSE-típusú (sápadt, pu­ha, vizenyős) hús, amely leginkább a ser­tésekre jellemző, s amelynek oka sokszor maga az ember. Vagyis az a stressz, ami a tartás, szállítás során éri az állatot. A malacok - ab ovo (genetikailag is) - kü­lönösen (stressz)érzékeny teremtmények, és ezt már nemcsak gazdászok, hanem pszichológusok is állítják. Egy osztrák „lélekbúvár" kijelentette, hogy ezek a jó­szágok a rossz bánásmód miatt állandó stresszben élnek, éppen ezért több jóin­dulatot és megértést kellene irántuk tanú­sítanunk. A malacok még a szelídebb em­beri viselkedést is támadásnak veszik, s ha íitik-rúgják a disznókat az egyik ólból a másikba terelés közben - állandó sokkos állapotot válthat ki bennük. A pszicholó­gus véleménye szerint ez a bánásmód nö­veli az állatok félelemérzetét. Ezzel szem­ben például barátságos simogatással csök­kenthető a stressz, növelhető a szaporu­lat, ezzel együtt az állatállomány. És vég­eredményben javítható a húsminőség... Ausztrál sertéskutatók szerint - akik már 13 éve tanulmányozzák a sertés és az em­ber kapcsolatát - a gazdaságok eltérő ter­melési eredményei, részben az állatokkal való különböző bánásmóddal magyaráz­ható. Ez a kutatás is motiválta a Sertésku­tató és Fejlesztő Tanácsot, amikor felkér­te a victoriai Állattudományi Intézetet egy „sertéssimogató" program kidolgozására. Ami már (legalább is látszatra) átesés a ló (vagyis a malac) túloldalára. De ha a si(nó­gatás mellett még a genetikai okokat is megpróbáljuk kiküszöbölni stresszre- zisztens vonalak kialakításával és te­nyésztésbe vitelével, akkor idővel eljön a röfik földi paradicsoma. Persze ebben a paradicsomban is van vágóhíd... Takarmányozásról A gazdasági állatok táplálóanyag-szükségletét csak akkor tudjuk hiánytalanul kielégíteni, ha pontos ismeretekkel rendelkezünk az állatok szükségleteiről, és egyúttal ismerjük a takar­mányok táplálóanyag-tartalmát is. A takar­mányadagok összeállításakor arra töreked­jünk, hogy az állatok energia-, fehérje-, ásvá­nyianyag-, valamint vitaminszükségletét min­den tekintetben kielégítsük. Hazánkban közel egy évszázadon át a ke­ményítőérték szolgált a takarmányok energia- értékének mérésére. Az új értékelési rendszer­ben a sertéstakarmányok energiaértékét emészthető energiával (DE) fejezzük ki. Ha­sonlóképpen a ló- és a nyúltakarmányok ener­gia értékét is. A baromfitakarmányok energiaértékét a metabolizálható energiatartalommal méljük. A kérődzők takarmányainak energiaértékét az új értékelési rendszerben a nettó energia- tartalommal mérjük. Tekintettel arra, hogy az energia értékesü­lését a hasznosítás módja jelentősen befolyá­solja, életfenntartási, tejtermelési és test­tömeg-gyarapodási nettó energiát különböz­tetünk meg attól függően, hogy az állatok milyen célra használják fel a takarmány energiát. Kiss István szaktanácsadó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents