Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-09 / 186. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1994- Augusztus 9., Kedd A Tankerület hírei —Július 14-én tartotta alakuló ülését az Észak- Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Köz­pont Szakmai Testületé. A Szakmai Testület feladatait a 3/1994/111.29VMKM. rendelet a kö­vetkezők szerint határozza meg: a/ figyelemmel kíséri a régió tanügyi helyze­tét, a közoktatást érintő jogszabályok, a szakmai és képesítési követelmények érvénye­sülését; b/ figyelemmel kíséri a régióban végzett ne­velő és oktató munka színvonalának alakulá­sát; d javaslatot tesz a tankerületi oktatásügyi központ vezetőjének a közoktatást érintő - a tankerületi oktatásügyi központ feladatkörébe tartozó - kérdésekben. Dr. Mádai Gyula, az Észak-Magyarországi Oktatásügyi Központ igazgatója az alakuló ülé­sen ismertette a tennivalókat, az együttműkö­dés lehetőségeit és a testületi munkával össze­függő gyakorlati feladatokat, majd átadta ré­szükre a 3 évre szóló megbízást. A Szakmai Testület tagjai: Ambrus Anna­mária tanító, Kázsmárk, Általános Iskola; Elek Elemér igazgató, Eger, Bornemissza G. Szak­képző Intézet; Finta István igazgató Eger, Szi­lágyi E. Gimnázium; Hekeli Sándomé igazgató, Eger, Móra F. Általános Iskola; Kajor Béla igazgatóhelyettes, Miskolc, Kossuth Gimnázi­um; Kelemenné Boschánszky Anna óvodaveze­tő, Eger, Kalló-malom Óvoda; Kiss Józsefbe óvónő, Miskolc, József Úti Óvoda; Kocsis Ágnes koll. nevelőtanár, Eger, Középiskolai Kollégi­um; Kormos Lajosné tanár. Ózd, Bem Úti Álta­lános Iskola; Kovács Lászlóné óvónő, Ózd, Ár­pád Vezér Úti Óvoda; Lévainé Toldi Edit óvoda­vezető, Tiszaüjváros, Rózsa Úti Óvoda; Lipcsei Gábor igazgatóhelyettes, Miskolc, Szemere B. Középiskola; Majoros Gábomé igazgatóhelyet­tes, Éger, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola; Melykóné Tózser Judit tanító, Hatvan, Géza Fejedelem Úti Általános Iskola; Molnámé Cza- kó Erika tanító, Kondó, Általános Iskola; Mócz Ferenc igazgató, Miskolc, Erkel Ferenc Zeneis­kola; Oldalné Pusztai Erbt óvodavezető­helyettes Hatvan, Balassi Úti Óvoda; Ondrek Dezsőné zenetanár, Gyöngyös, Pátzay J. Zene­iskola; Pataky Márta igazgató, Miskolc, Köz­ponti Lánykollégium; Petránné Képes Gizella óvodavezető, Miskolc, Kabar Úti Óvoda; Szabó Imréné igazgató, Miskolc, Kazinczy Általános Iskola; Varga-Somogyi Istvánná, Miskolc, Mú- velődésigazgatási Társulás; Wágner Géza igaz­gatóhelyettes Alsózsolca, Általános Iskola. Az alakuló ülésen a Szakmai Testület meg- • választotta tisztségviselőit. Egyhangú szava­zással Szabó Imrénét, a miskolci Kazinczy Fe­renc Általános Iskola igazgatóját elnöknek, .„..Elek Elemért, az egri Bornemissza Gergely Szakképző Intézet igazgatóját titkárnak vá­lasztották meg a testület tagjai. *- Az októberi teljes és javító érettségi, illetve érettségi-képesítő vizsgákkal kapcsolatban fel­hívjuk a gimnáziumok és szakközépiskolák igazgatóinak figyelmét arra, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994./VI.8./MKM- rendeletnek az érettségi, illetve érettségi-képesítő vizsgasza­bályzat egyes szakaszait módosító rendelkezé­sei életbe léptek. (45. és 46. paragrafus) Ennek megfelelően a kijelölt középiskolák a. jelentke­zőkről hozzánk küldik meg a jelentést (SZÉV. 2. számú, illetve GÉV. 3. számú minta szerint.) Az októberi teljes és javító érettségi vizsga megtar­tására az alábbi gimnáziumokat jelöljük ki: Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépis­kola, Miskolc, Dayka Gábor u. 4. (A miskolci ta­nulók részére.) Ságvári Endre Günnázium, Kazincbarcika, Jószerencsét u. 2. (A Miskolcon kívüli, Borsod megyei tanulók részére.) Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Eger, Ifjúság u. 2. (A Heves megyei tanulók részére.) A szakközépiskolai érettségi-képesítő vizs­gákat az októberi időszakban ugyanazok az in­tézmények rendezik, amelyek az elmúlt évben. Észak-Magyarországi Tankerületi, Oktatásügyi Központ Táborban szép a nyár xk Tér és idő a történelemórán A „vakáció"-felirat még érvényes - de már készülnek az új tanév új tan­könyvei Fotók: Dobos Klára Eszenyt Miklós Tér - idő modell a történelem­ben címmel jelentetett meg könyvet a Miskolci Bölcsész Egyesület, Módszertani kézi­könyv rengeteg új szemléletű grafikonnal, amely egyidejűleg ábrázolja például a világ egy időben történt eseményeit. Szerzőije Kovácsné dr. Szigeti Klára, a Történelem-Régészet Tanszék oktatója. □ Tér, illetve idő: természettudomá­nyi fogalmak. Hogyan kapcsolódik mindez a történettudományhoz ? • Sokban, hiszen az eseményeket idő- és térbeliség jellemzi, ez a törté­nelem két fontos összetevője. Törté­nelemtanításunkban az idofolya- mat ábrázolására esik hangsúly, noha már két-három évtizede be­szélünk régióelméletről. □ Mennyiben nyilvánul meg a régió­elmélet a történelemoktatásban? • Sajnos nem eléggé. Történelemta­nításunkban még mindig azok a sé­mák érvényesülnek, amit a harmin­cas évek szovjet oktatási modelljé­ből vettek át A jelenlegi „időszálo­gos” történelemszemléletet módosí­tani kell, mert a tértől szinte telje­sen elvonatkoztatták. Például az európai országokban, így Magyar- országon is, tanítják a saját népük történetét és egy többé-kevésbé át­fogó képet a világtörténelemből. Ezért, aztán nút tud a magyar kö­zépiskolás a portugál, az örmény, vagy az ausztrál történelemről? Mint ahogy differenciálni sem tud­nak: felvételikben az egyik legtöbb gondot okozó feladat az egyidóben élt történelmi személyiségek, ural­kodók, politikusok csoportosítása. Emellett lényeg, hogy ne évszámok­kal terheljük a tanulót, hanem kul­túrákat tanítsunk, beleértve az adott nép anyagi, szellemi, filozó­fiai, vallási,művészeti, államszerve­ző eredményeit. Ugyancsak új el­gondolás, hogy az egyes népek tör­ténetét a mitológiával kell kezdetű. □ Mennyiken lehet más szemlélet- módot kialakítani a tér - idő modell segítségével? • Ezáltal részletesebben meg lehet ismerni az egyes országok, régiok történetét, jobbán bemutatható a különböző kultúrák: egyenrangúsá­ga. Ha Közép-Európa történetét a tér - idő modell szerint elemezzük, fontos tanulságokra jöhetünk rá. A Kárpát-medence népei évszázado­kon keresztül egymásra voltak utal­va, így a „visegrádi királytalálkozó” üzenete máig hat. Viszont az „oszd meg és uralkodj” elv érvényesítésé­vel a térségen kívüli hatalmak elér­ték befolyásuk megnövekedését, egymásnak ugrasztották, elnyom­ták az itt élő népeket. A problémák gyökerei mindig a múltbeli konflik­tusokból merítkeznek, elég erre Er­délyt említeni példaként. □ Gondolom, más jellegű, tanköny­vekre lenne, szükség • Természetesen, új elrendezésű tankönyvekre. Vagyis: az eddigiek­től eltérően nem időrendi, hanem térbeli csoportosításban lennének a könyvek, például Ázsia Könyve. Az egyes földrészek történetén kí­vül külön könyv tartalmazná a magyar történelmet és - ami szintén újdonság - helytörténeti munkafüzetet is készítenénk, hiszen a helytörténet sem kapott helyet a mai történelemoktatásban. □ Minden új rhódszert, elméletet ér­nek kritikák.. Bizonyos, hogy ezek Önt sem kerülték el. • Szerencsére még csak jóindulatú kritikákat kaptam. Ezekben legin­kább azt hangsúlyozzák, hogy mód­szerem túlságosan elméleti. Valójá­ban, amikor gimnáziumi tanár vol­tam, akkor kezdtem ezt a módszert kidolgozni, s evvel tanítani. Igaz, már nem tanítok középiskolában, de .jelenlegi hallgatóimnak e modell alkalmazásával tanítom a középko­ri egyetemes történelmet, és speci­álkollégium keretében külön foglal­kozunk a tér - idő modellel. Az lenne a jó, ha minél több középisko­lában, minél több tanár kipróbál­ná a módszert. Egyébként ebben a témakörben készítettem el kan­didátusi értekezésem is, ennek vé­désére még nem került sor, így - nem tudom, hogy a tudósvilág ho­gyan reagál felvetéseimre. Bízom benne, hogy elterjed módszerem, mert - ismétlem - nem adathal­mazokat kell a tanulóra zúdí­tani, hanem az összefüggéseket kell felismertetni. Hitoktatás az erkölcsi nevelésben IV. Szabóné Borítás Marianna A hitoktatás fejlesztésében elkép­zelhetetlen más út, mint összetett, koordinált, sokirányú és sokszintű szervezések megindítása, amelyek a legszélesebb társadalmi szférákat érintik, amelyek hatnak azokra, és kétoldalú kapcsolatban vannak ve­lük: 1. Ä politikai szférát illetően meg kell ismertetni a fiatalokat a társa­dalmi konfliktuskezelés megfelelő mintáival, az emberi jogok és az em­beri méltóság biztosításának lehe­tőségeivel. 2. A tudomány és kultúra terüle­tén elengedhetetlenül szükséges művészek, elsősorban írók, továbbá felkészült tudósok bevonása a hi­toktatási programok kommunikáci­ós eszközök általi színvonalas köz­vetítésére. 3. A nevelésben mutatkozik a legtöbb tennivaló, ugyanis a hitok­tatók képzése nemcsak egyszerűen egyházi feladat. A hitoktató lehet nagyon jó keresztény, de ettől még nem válik automatikusan jó hitok­tatóvá is. Ezenkívül egyfajta peda­gógiai szakmaiságnak is meg kell jelennie a munkájában, mégpedig a kor tudományos színvonalának megfelelően. A hitoktatás folyama­tában elsősorban a személyközi kommunikáció elvei és módszerei lehetnének az irányadók. A hitokta­tó vallási tartalma ezzel nem szen­vedne csorbát, sót ezekkel a haté­kony módszerekkel közelebb lehet hozni a gyermekekhez az elsajátí­tatni kívánt tortáimat. 4. A családvédelem, családsegí­tés egyházi hálózatrendszere szin­tén szoros kapcsolatban van a hi­toktatással. Hiszen a családi neve­lést erősítő szolgáltatások és prog­ramok kiegészítik és felerősítik azokat a pozitív hatásokat, amelyek a hitoktatás során érinti a gyer­mekeket. Az előbb említett és pontokba szedett szolgáltatások és lehetősé­gek kombinációból elengedhetetlen néhány olyan országos program- rendszer megindítása, amely a ma­gyar társadalom égető gondjaira ke­res megoldást. A hitoktatás keretén belül a következő célzott és keresz­tényi tartalommal megtöltött prog­ramokra lenne szükség, amelyek az órák anyagába beágyazva, erösza- koltság nélkül irányítanák a fiata­loka: öngyilkosságmegelózés, a fia­talkori alkoholizmus megelőzése, fi­atalkori devianciák és viselkedésza­varok kezelése, drogfogyasztás elle­ni harc, a válások és egyéb csa­ládi tényezők káros hatásamak ke­zelése. Mindegyik területnek megvan­nak azok a részfeladatai, amelyek megoldását külön intézményekkel, illetve szervezetekkel az egyházak már megkezdték. A hitoktatás első­sorban a megelőzés lehetőségeinek kihasználására szolgálna. A hitoktatás: magasabb szintre emelését átfogó koncepció kidolgo­zásával és tudományos munkával kellene megalapozni. A tudomá­nyos munkának elsősorban infor­mációk, adatok, szakirodalmi isme­retek gyűjtésében és koordinálásá­ban kellene megnyilvánulnia. Alapvető feladat lenne a külön­böző egyházakban és felekezetek­ben folyó, sokirányú és sokszintű munka információs és irányítási ko­ordinációja. A keresztény megújulás hívei és részesi sürgetik és szorgalmazzák az egyházak hitoktatási rendszeré­nek irányváltását, az eddig követett stratégia átértékelését. Nem arról van szó, hogy ugyanazt kell folytat­ni, amit eddig tettek, csak valami­vel eredményesebben, hanem arról, hogy a hitoktatásnak új módon kell válaszolnia a kor kihívására, ame­lyek új kérdéseket vetnek fel. Bí- ztmk benne, hogy ezekre az egyhá­zak megfelelően fognak reagálni. A következőkben a hitoktatás egyik központi témájával, a bibliais­merettel, a Biblia oktatásával kap­csolatban szeretnek elmondani egy pár gondolatot, ami a szak­irodalom tanulmányozása köz­ben felkeltette a figyelmemet. A kötelező és államilag finanszí­rozott hitoktatást az iskola ideológi­ai semlegességének zászlaja alatt elutasította a társadalom. így a hit­tanjelen van az állami, önkormány­zati iskolákban, de nem kötelező. ' Emiek következtében nagyon sok gyermek nem ismerkedik meg részletesen a Bibliával. Az ötödik osztályban a történelem tantárgy keretén belül két tanítási óra fordít­ható a Biblia ismertetésére. Egy- egy óra az 0-,és az Új szövetségié. Ez csak arra elegendő, hogy néhány bibliai történetet megísmeijünk. Igaz, a gyermekek ilyenkor nagyon aktívak. Gyönyörű, színes, gyerme­kek számára készített képes bibliá­kat hoznak be, röviden ismertetnek egy-egy bibliai történetet. Ezek megbeszélése, értelmezése során rögtön kitűnik,, hogy melyik tanuló jár hittanra. Ok sokszor és nagyon ügyesen szólnak hozzá a té­mához, a Bibliában való alapos jár­tasságról tesznek bizonyságot. A Biblia világörökség, műveltsé­günk, kultúránk, ismereteink ré­szévé kell válnia, akkor is, ha nem járunk hittanra Ennek elhagyása hiányos műveltséghez vezet. A Bibliát választékos nyelvezete, stílus gazdagsága irodalomtörténe­ti értékké emeli. Aki ezeket a csodá­latosan gazdag elbeszéléseket a megfelelő életkorban nem ismerheti meg, pótolhatatlan értéket veszít el. Nem minden gyerek tanul tovább, jut el a gimnáziumig. Aki nem tanul művészettörténetet, nem ismerke­dik meg az egyház kulturális érté­keivel, legyen az építészet, szobrá­szat, festészet vagy zene. Ezeknek a megértéshez, élveze­téhez bibliai ismeretekre van szük­ség. A várható tantárgyi reform so­rán talán kivitelezhető lesz, hogy az európai minta szerint a hittan, ha nem is kötelező jelleggel, de épüljön be az órarendbe, s aki nem akar hit­tant. tanulni, az ugyanabban az idő­ben bibliaórán vehessen részt. Információik a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Közmüvelédási Intézetből A tanév előkészítéséről a megye iskoláit körlevélben tájékoztatta az intézet. Az abban foglaltak szerint augusztus 19-ig kapják meg az intézmények a részletes programot (időpont és helyszín megjelö­lésével). Az intézményvezetők ta­nácskozásán (augusztus 22^én az ITC-ben) Jánosi György, a Művelő­dési Közoktatási Minisztérium ál­lamtitkára és dr. Szabó Lajos, Bel­ügyminisztérium főosztályvezetője tart előadást oktatáspolitikai kér­désekről cs a minisztériumok okta­tással összefüggő elképzeléseiről. Bállá Árpád történelem témazá­ró feladatlapjait augusztus 15. és 25. között juttatják el azokhoz az is­kolákhoz, amelyek megrendelték a sorozatot. Környezetvédelem az oktatás­ban címmel országos konferenciát rendez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelő­dési Intézet. Az októberi tanácsko­zásra a témával foglalkozó pedagó­gusokat és a szakembereket várjál. Ä konferencia részletes programját a legközelebbi Katedra-oldalunkon közöljük. A Fókusz 4. számának megjele­nése augusztus közepén várha­tó. A szakmai folyóiratban többek között. Korinthus Katalin or­szággyűlési képviselő válaszol a Fó­kusz kérdéseire, részletes, össze­foglalókritika olvasható a Miskolci Nyár színházi rendezvényeiről, az elmúlt, négy év közoktatási változá­sairól, egy, megyénkben most. meg­jelent pedagógiai tárgyú könyvről. A Megyei Pedagógiai és Közmű­velődési Intézet az Iskolafejlesz­tési Alapítvánnyal együttműködve megjelenteti Kopácsi Gelberger Ju- 1 dith Viselkedési problémák kezelé­se című könyvét. „Ez a könyv olyan , magatartásbeli modellt kínál a pe­dagógusoknak és ehhez a modellhez olyan eszköztárat biztosít, mely egybeesik saját szakmai törekvé­seikkel és segítséget nyújt azok si­keres megvalósításához.” Megjelent a Kazincbarcikán meg­rendezett országos pedagógiai ta­nácskozás anyaga. Ä könyv címe Helyi tantervek. A kiadvány a ta­nácskozáson elhangzott előadáso­kat, illetve a szekciók vitavezetói- nek összegzését tartalmazza. A kö­tet megrendelhető a Megyei Peda­gógiai és Közművelődési Intézetben. Tábori hír Sárospatak (ÉM) - A Magyaror­szág Felfedezői Gyermekszövetség augusztus 16. és2Í. között Sárospa­takon, a szövetség központi táborá­ban rendezi meg III. Nemzeti talál­kozóját. A szervezetnek itthon 39 ezer, a határokon túl 21 ezer tag­ja van. A mostani találkozót' is együtt szervezik a hazai és a hatá­rokon túli csapatok. A programban zempléni felfedező utak, váijáté- kok, néprajzi gyűjtóutak, népi játé- kolimpiák, tábori,üzek szerepelnek. A táborral egyidóben a Rákóczi-vár- ban tartja összejöveteleit a Pro Pák ria kollégium, a határokon túli ve­zetők tanfolyama. Augusztus 20-án a szervezet kopjafát, állít a kárpátal­jai Pro Pátria testvérszóvetségnek. A kárpátaljai szövetség pedig Kos- suth-zászlót adományoz a hazai szervezetnek. Ezen az ünnepségen adja át a legügyesebb hagyomá­nyőrzőknek a város kitüntetéseit Jánosdeák Gábor, Sárospatak pol­gármestere. t mnvr in ttv n\r / fiíLfícdiízöi y ....

Next

/
Thumbnails
Contents