Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-05 / 156. szám
......... " Kitekintő K ikötői galéria Esztergom (MTI) - Új, s első hallásra meghökkentő szerepet szánnak művészetpártoló magánszemélyek a Duna medrében Esztergom fölött található úgynevezett váltótérnek. A parttól 30 méterre és a vízszint fölött 15 méter magasan fekvő vasszerkezetű, nyeregtetős és körülbelül 300 négyzetméter alapterületű építmény egykor hajórakományok átrakására szolgált. A vízi szállítás mennyiségi csökkenése miatt azonban immár évek óta kihasználatlanul áll. Felvetődött az ötlet, hogy kevés ráfordítással alkotóházzá, illetve galériává kellene átalakítani a környék egyetlen ilyen objektumát; a javaslattevők és az ötlet támogatói a megvalósítás érdekében nemrégiben létrehozták a Váltótér Alapítványt. A terv valóra váltásához nem csak adományokat gyűjtenek, hanem igyekszenek kapcsolatba lépni hasonló ipari emlékek hasznosításában tapasztalatot szerzett személyekkel és intézményekkel. A leendő galériát nem csak a partról lehet majd megközelíteni, hanem hajóról is. Az épület pillére ugyanis korábban uszálykikötőként működött, így hajók is lehorgonyozhatnak mellette. Erdei Színház Zalaegerszeg (MTI) - Fasori kabaré című vidám estjével nyitotta meg szezonját a zalaegerszegi Erdei Színház, a megye egyik kedvelt kirándulóhelyén, az Alsóerdő tölgyfái övezte kiépített tisztáson. A klasszikus magyar humort, régi kuplékat és sanzonokat felidéző összeállítást a Hevesi Sándor Színház művészei vitték színpadra, Halasi Imre rendezésében. Az augusztus végéig, tizenöt játékesten át tartó folytatásra is a prózai és zenés vidám darabok a jellemzők, de lesznek rock-és dzsessz-estek és népi és modem tánc bemutatók is. Exkluzív vendége lesz az Erdei Színháznak az algériai Béni Ameur népiegyüttes és először láthatja a zalai és turistaközönség a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia hallgatóit, Csokonai vígjátékában, a Kar- nyónéban. Lehengerelt lemezek Budapest (MTI) - Százezer darab „kalóz” hang- és videókazettát, valamint CD-t semmisítettek meg az elmúlt pénteken az Albertirsai úton a 9-es számú vámhivatal előtt. A demonstratív akcióval azt kívánták kifejezni, hogy hazánk mindent megtesz a feketekereskedelem megfékezésére. A mostjnegsemmisí- tett kazetták és CD-k becsült forgalmi értéke elérheti akár a félmillíárd forintot is. A vámszervek különböző társszervezetekkel együtt az elmúlt hónapokban fokozták az ellenőrzést. Új jogi szabályozásra nincs szükség, mivel a szerzői művek jogosulatlan használatával már egy 1968-ban kiadott kormányrendelet is foglalkozik, s az érvényben lévő rendelkezések szerint a szerzői jogokra vonatkozó szabályok megsértésével sokszorosított kazetták és CD-k nem vámkezelhetők. Ilyen okok miatt nem vámkezelt és visszatartott termékeket semmisítettek meg pénteken. A szerzői jogvédelemre egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek világszerte, így nálunk is. Hazánkban százezrével forgalmazzák a hamisított vidókazettákat, magnófelvételeket, CD- lemezeket. Több állam képviselői teljes joggal tiltakoztak és tiltakoznak a Magyarországon kialakult helyzet ellen. Az USA Kereskedelmi Kamarája jelezte: amennyiben hazánkban nem hoznak hathatós intézkedéseket a kalóz- kazetta-forgalmazás visszaszorítására, úgy hazánk tiltólistára kerülhet. Ez az intézkedés pedig azt jelentené, hogy a filmvilág, a zene és részben az irodalom legújabb értékei nem juthatnának el a magyar közönséghez. Velencét nem lehet bezárni Lemezhengerlés Fotó: ISB Kép a Velencei Biennáléról Velence (MTI) - Velence az élő múzeum. Évről évre milliók keresik fel a várost, ahol a művészet kiemelkedő nagyságai éltek és alkottak. Kezük nyomát őrzik templomok, múzeumok. Gianfranco Mossetto közgazdásznak, a velencei városi tanács idegenforgalmi és kulturális tanácsnokának csak Costa professzor nevét kell kiejteni, s máris tudja, hogy milyen ügyben keresi az újságíró. „Velencét nem lehet bezárni” - kezdi rögtön. „Már technikailag is nehezen kivitelezhető lenne, mert ugyan a városba vezető egyetlen hídon a gépkocsik előtt le lehetne engedni a sorompót, de mit tennének a vasúton, vagy hajón érkező emberekkel?” Velence, a „zárt város” gondolata elfogadhatatlan a tanácsnok számára, már csak azért is, mert meggyőződése, hogy még most sem kellene kitenni a városra a „megtelt” táblát. „Velencének az 1500-as években Új művész születik 160 ezer lakosa volt. Ma hivatalosan 60 ezer a lakosok száma, de valójában csak 40-50 ezer ember él állandóan itt. A legnagyobb forgalom idején egyetlen nap 70-80 ezer turista érkezik, tehát a város még több embert is be tudna fogadni”. Az igazi gondot az jelenti, hogy a 70-80 ezer beutazó döntő többsége ugyanott lép be a városba (a Piazza- le Román, ahová a szárazfölddel összekötő híd betorkollik, illetve az onnan néhány százmétemyi távolságra lévő pályaudvaron.) Ez a tömeg aztán ugyanazt a két útvonalat követi: vagy a Canale Grandén hajózik vaporettóval a Szent Márk térre, vagy gyalogosan vág át a városon, a Rialto hídon keresztül, hogy ugyanoda érjen. A megoldás tehát csak az lehet, hogy a megszokott útvonalakat szervezzék át. Erre már készen is áll a terv, melyet Mossetto szerint egy-két éven belül meg lehet valósítani. A turistabuszok számára a Trochettónál alakítanak ki új, hatalmas parkolót, innen a hajók nem a San Marco térre, hanem az attól mintegy másfél kilométerre lévő Arsenálhoz viszik az embereket. Ez önmagában a turistaforgalom felének elterelését jelentené. A forgalom átterelését az is segítheti, hogy újjászervezik, jól elkülönít- hetővé teszik a város kínálatát. Az Arsenalnál, ahol jelenleg a kétévente sorra kerülő biennalékat rendezik, állandó kiállítási területet alakítanak ki a modem művészet számára. A Szent Márk téren, a Dózse- palotában és a Correr-múzeumban megszűnnének az időszaki kiállítások: itt a Velence történetét felölelő állandó kiállítás kapna helyet. „Nyilvánvaló, hogy nincs az a turista, aki kihagyná Velencéből a Szent Márk teret, a Sóhaj ok-hídj át, vagy a Canale Grandét, bár a város azért ennél sokkal többet tud nyújtani. A lényeg az, hogy ne egyszerre, egyi- dőben áradjanak ide az emberek” - hangsúlyozta Mossetto tanácsnok. Titiano síremléke a Frari templomban Fotók: Dobos Klára Környezeti—Körlánc konferencia Kecskemét (MTI) - Az Amerikai Egyesült Államok környezetvédelmi minisztériumának anyagi támogatásával, illetve amerikai és magyar kutatók közreműködésével egy hosszú távra szóló környezetvédelmi nevelési program kezdődött hazánkban két és fél évvel ezelőtt, s ez a-„Körlánc” néven ismertté vált projekt, amely elsőként a kecskeméti és esztergomi tanítóképzőkben honosodott meg, mára az oktatási intézmények falait messze túlhaladó mozgalommá nőtte ki magát - hangzottéi a Körlánc konferencián. A plenáris üléssel megnyíló tanácskozás több mint kétszázötven részt- ' vevőjét köszöntő Merász József polgármester és a Körlánc „atyjaként” elismert Havas Péter, a program hazai szakmai vezetője hangsúlyozták: ennek a mozgalomnak a lényege a mind szélesebb és szélesebb körben terjedő szemléletváltozás, amelynek jövőbeni végeredménye a természetet óvni, a természettel harmonikusan együttélni képes új nemzedék. Dovala Márta, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola főigazgatója arról adott számot, hogy a városban az általa vezetett intézményen kívül négy óvoda és egy általános iskola is bázishelye a programnak. Szeptembertől pedig a főiskolán kömyezetpedagógusokat is képeznek. Áz előadók beszéltek arról is, hogy a Körlánc-program szerinti környezeti nevelés nem egyetlen tantárgy, hanem az óvodától a felsőfokú intézményekig terjedő olyan oktatási módszer, amelynek segítségével kialakul és tudatosul a természetszeretet, a mindennapos élet minden területén érvényesülő környezetbarát magatartás. Árnyaltabban egy magyar piktorról Budapest (MTI) - Egry József (1883-1951) Kossuth-díjas festő és grafikus, a modem magyar piktora egyik kiemelkedő hatású képviselője volt. Láncz Sándor művészettörténész Egry monográfiájának átdolgozott kiadását a Gondolat Könyvkiadójelentette meg. A szerző elmondta: Egry-kötete első ízben 1980-ban látott napvilágot a Helikonnál. Átdolgozását és újra publikálását egyrészt az indokolta, hogy az elmúlt másfél évtizedben módosult, árnyaltabb lett az utókor „ítélete” a századfordulóról, arról az időszakról, amelyben megszületett a modem Magyarország. Változott annak a megítélése is, hogy ebből a folyamatból miként vették ki részüket a kor gondolkodói, írói, képzőművészei, mint például Egiy József. Egry József: Napfelkelte EM-repró Forog a Szeged (MTI) - A Szegedi Szabadtéri Játékok új forgószínpada kiállta a technikai teherpróbát, nincs tehát akadálya annak, hogy az ország egyetlen forgószínpaddal is rendelkező szabadtéri színpadán megkezdődhessenek a játékok nyitóelőadásának, Erkel Bánk bán című operájának próbái. Az idei évadra megújult a szegedi szabadtéri: önkormányzati támogatással és a játékok alapítványának pénzéből kicserélték a régi, elavult nézőteret, korszerűsítették a világítást, valamint elkészült az a raktár, amelyben az év tíz hónapjában tárolják a lebontható lelátót. Az idei évad július 15-én kezdődik az Erkel-operával. Az Állami Népi Együttes az Elindultam szép hazámból című produkciójával lép fel a csillagtetős színházban, láthatja továbbá a közönség Verdi Otelló című operáját. Nagy érdeklődésre számíthat az évadot záró musical: A. Boublil-C.-M. Schönberg Miss Saigon című zenés darabja. Ezüstkor Szentpétervár (MTI) - Két magyar alkotó szerzett elismerést a napokban véget ért szentpétervári nemzetközi filmfesztiválon. Bollók Csaba Ezüstkor című játékfilmjével elnyerte az első filmesek díját, és neki ítélték oda az orosz televízió különdíját is. A „Barátaink rólunk” elnevezésű kategóriában Geréb Anna, a budapesti Magyar Filmintézet munkatársa kapta a második díjat Variációk egy színészre című filmjéért. Az alkotásban egy legendás orosz színész, Szmoktunovszkij pályáját dolgozza fel. Folyószobor Peking (MTI) - Szoborba akaija önteni a Jangce folyót egy Amerikában élő kínai képzőművész. A szoborba öntést nem csupán átvitt értelemben ígéri: 5 kilométerenként vízmintát akar venni a Jangcéből, és azokat egy hosszú falba, magába a műbe építeni. A folyószobor így anyagának egy részét tekintve, mindenképpen „eredeti” lenne, bár az ötlet sem éppen elcsépelt. Az első minta a Jangce forrásvidékéről, Belső-Mongóliából származna, az utolsó pedig az 5464 kilométer hosszú folyót magába fogadó Sárga-tenger torkolatából. Azúr, majd szürke, később halványsárga, azután okkeres árnyalatú vízminták váltakoznának a tervek szerint 765 méter hosszú kőfalban, a szigorú származási sorrendben: összesen 1093 üvegdoboz kerülne a két és fél méter magas és egy méter vastag folyószoborfalba. A mintákat augusztusban kezdi gyűjteni a kínai mester és decemberben meri majd ki az utolsót a Sárga-tengernél. A folyószoborral szeretné kifejezni, hogy Kína történelme mennyire összefonódik a Jangcével, hogy milyen erős kapcsolattartó a folyó nagyon távoli területek között, s hogy milyen „szennyes életre” kényszerül környezetvédelmi szempontból. Gyermekfilmszemle Balatonalmádi (MTI) - A Televíziós Gyermekműsorok Cimbora Szemléjét július 11-16. között rendezik meg Balatonalmádiban. A Magyar Televízió Gyermek és Ifjúsági Műsorok Stúdiójának zenés, irodalmi, ifjúsági műsorait nemzetközi zsűri értékeli. Az Európa különböző országaiból érkezett gyerekek pedig az idei Prix Jeunesse elnevezésű gyerekfilmfesztivál felnőttek által értékelt nyertes alkotásait díjazzák. Az EBU (Európai Televíziók Szövetsége) döntése alapján jövőre több európai gyerekfilmfesztivál kiválasztott darabjait tekintheti meg a gyerekzsűri - mondta E. Szabó Márta, a Cimbora Szemle igazgatója. Elhangzott: az utóbbi években jelentősen csökkent a gyerekeknek szánt műsoridő és évek óta egyetlen játékfilm sem készült számukra. Terveik szerint a júliusi szemlén több műsort felvesznek, és a későbbiekben bemutatják a televízióban. A SZELLEM VILAGA
