Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

1994. Július 5., Kedd : Hitélet A SZELLEM VILÁGA 11 Hangverseny Miskolc (ÉM) - Jótékonysági hangversenyt rendeznek a miskolci Szent István-templomban a hátrá­nyos helyzetű gyermekek nyári fog­lalkoztatásának segítésére. Közre­működnek: Kun Zsuzsa, Kis Zoltán (orgona) és a Hassler Énekegyüttes. A műsorban Buxtehude, Bach, Hassler, Gárdonyi Zoltán darabok szerepelnek. Mindszenti búcsú Miskolc (ÉM) - A miskolc-mind- szenti plébánia az elmúlt vasárnap ünnepelte felszentelésének 250. év­fordulóját. Ezen a napon tartották a templom búcsúját is, az ünnepi nagymisét Seregély István egri ér­sek celebrálta. Hitről a médiákban Keszthely (MTI)-Vallási műsorok Közép-Európában címmel konfe­renciát tartottak Keszthelyen. A ta­nácskozás védnöke Várszegi Aszt- rik püspök, pannonhalmi főapát, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar médiafelelőse bevezető előadá­sában az utóbbi évek katolikus mű­sorainak tartalmi kérdéseiről be­szélt. Olyan programokat kell ké­szíteni - mondta amelyek a val­lás örök üzenetét, erkölcsi tartal­mát közvetítik nem csupán a hívő emberek számára. Szólt arról is, hogy a szocializmus utolsó éveiben is voltak pozitív törekvések, melyek révén egyházi kultúrértékeket is­merhettek meg a nézők. A történelmi egyházak és a Magyar Televízió között 1990-ben született megegyezés, azóta láthatók rend­szeresen egyházi és vallási műsorok - tájékoztatott Csiszér Ferenc, az MTV Vallási és Egyházi Műsorok Stúdiójának vezetője. A jelenlegi évi 7400 perces (1990-ben 3400 perc volt) műsoridő egyharmada a kato­likus, egyharmada a protestáns és a zsidó felekezeteké, egyharmada pe­dig más vallási műsor. A programo­kat ötvenen készítik, felerészt tévé­sek, tízen egyházi szakemberek, a többiek szervezők és műszakiak. Több műsort külföldi televízióktól vesznek át; jelenleg megbeszélése­ket folytatnak az izraeli tévével a folyamatos műsorcseréröl. Keresztény Élet Miskolc (ÉM) - A Keresztény Élet című hetilap legfrissebb számában többek között beszélgetést olvashat­nak Andrásfalvy Bertalannal a ke­resztény érdekvédelem erősítéséről, sorozat kezdődik a jezsuita tarto- mányfónök, P. Nemesszeghy Ervin gondolataiból, jegyzet szól a debre­ceni körmenet-botrányról. A lap miskolci szerkesztősége egyébként július elsejével új helyre költözött, s így most egy épületben található a Szent Maximiliam Lap- és Könyvkiadóval. A cím tehát: Mis­kolc, Vasvári Pál u. 13. (Telefon: 360-402) Kelendő katekizmus London (MTI) - Kelendőnek bizo­nyult a római katolikus egyház új katekizmusa Nagy-Britanniában, amit mi sem bizonyít jobban, mint­hogy 80 000 példányban kelt el két hét leforgása alatt. A katekizmus első két kiadása a vártnál sokkal hamarabb elfogyott és sürgősséggel megrendelték a harmadik kiadást. Nagy-Britanniában körülbelül öt­millió római katolikus él. Az angli­kánok száma meghaladja a 26 milli­ót, akiknek kisebb része gyakorolja vallását. A nem angolszász országokban 1992 vége felé megjelent új katekiz­mus egy év alatt hárommillió pél­dányban kelt el világszerte. Az an­golon kívül kilenc nyelven jelent meg, ezek: olasz, francia, német, spanyol, katalán, portugál, román, máltai és a szlovén. Kolping-napközi Békéscsaba (MTI) - Kolping-nap­közi kezdődött tegnap Békéscsabán. Az egy hónapos nyári napközi ott­honba majdnem száz óvodás és ál­talános iskolás kisdiák jelentkezett. A nemzetközi Kolping Egyesület tagszervezeteként működő békés­csabai Kolping család a belvárosi római katolikus plébániával és a hitoktatókkal közösen szervezi a nyári keresztény napközi otthont. A gyermekek programjában játékké­szítés, népdal-tanulás, a Bibliáról, a hitről és a vallásról tartandó beszél­getések szerepelnek. „Vessed az Útra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.” (Zsoltárok könyve 55,23) A Szűzanya és a színjátszók „Minden nap imádkozzatok a rózsafüzért, hogy a világ elnyerje a békét és véget érjen a háború" - így szólt a Szűzanya Luciához, Ferenchez és Jácintához, a három kis fatimai pásztorhoz 1917. má­jus 13-án déli 12 órakor. Ezek a mondatok legutóbb július 3-án, vasárnap délután a hernádpetri templomban hangzottak el. A miskolci Mindszenti templom színjátszói közel harminc alkalommal mutatták már be a fatirqpi jelenésről szóló előadásukat, s most - eleget téve Polgári Ferenc plébános atya meghívásának - az abaúji kisközség lakói és az ide érkezett vendégek is részesei lehettek a „csodának". A mindszenti plébánián hatodik éve működik színjátszócsoport. Nagy Máté Sarolta ve­zetésével kisiskolások, gimnazisták, főiskolások játszanak, tanulnak együtt, teszik szebbé, emelke­dettebbé az egyházi ünnepeket. Fotó: Filip Gabriella Megnyílik a kegyelmi kincstár A búcsújárás kialakulásától a mai zarándoklatokig Miskolc (ÉM) - Mi a búcsú? A kérdés­re még a hívő emberek sem adnak egyértelmű választ. Mert a búcsú je­lenti a templom védőszentje tisztele­tére rendezett ünnepi szentmisét és az ehhez kapcsolódó szokásokat, de jelenti a bocsánatos bűnökért járó büntetés elengedését. Vezekléssel, imával, zarándoklattal teljes búcsút lehet nyerni. Persze emlékszünk arra is, hogy történtek már visszaélések ezzel a lehetőség­gel. Gondoljunk csak a búcsúcédu­lák árusítására. És bizony már Ja­nus Pannonius is kikacagta a bú­csúsokat. De a búcsú kiállta az idők próbáját. Különösen nyáron zarán­dokok ezrei indulnak a szenthelyek­re. Ezek közül is talán a legnépsze­rűbbek: Fatima, Loreto, Mariazell, Lourdes, Einsiedeln, Montserrat, Altötting; a magyarországi kegyhe­lyek közül Máriabesnyő, Máriapócs, Andocs, Máriagyüd; és persze nem feledkezhetünk meg Csíksomlyóról sem. Ilyenkor már az időjárás is megengedi, hogy a hitetlen templo­mokban, vagy a szabadtéri oltárok­nál egész éjjel imádkozzon, énekel­jen a hívősereg. A katolikus egyház búcsúról szóló tanítását a bűnbánati fegyelem, a bűnbánattartás kapcsán fogalmaz­ta meg. Erről így ír a Hitünk és éle­tünk című imakönyv. „Az ósegyház- ban a bűnbánókra engesztelő csele­kedeteket róttak ki, mielőtt a felol- dozással visszafogadták volna őket a hívek közösségébe. Ebből ajóváté- teli tartozásból elengedtek bizonyos részt, elsősorban akkor, ha valame­lyik életben maradt vértanú az elengedést szenvedéseire való te­kintettel kérte. Az ilyen búnelenge- désből fejlődött ki a búcsúengedé­lyezés. Ma azt nevezzük búcsúnak, hogy az egyház Krisztus és a szen­tek érdemeire való tekintettel az őszinte bűnbánónak részben vagy egészben elengedi bűneiért való tar­tozását.” Tudjuk, az egyház számtalan temp­lomot ruházott fel a búcsúnyerés ki­váltságával, különösen azok a he­lyek lettek népszerűek, ahol vala­milyen csoda történt. De a Kárpát­medencében megtelepedő magyar­ság, a kereszténységre áttért nép hazai kegyhelyek híján először az európai búcsújárókhoz csatlakozott. Akkoriban még a Szentföldre indul­tak a zarándokok, de ugyanilyen népszerű volt Róma is, az egyház központja, az apostolfejedelmek, Szent Péter és Pál sírja. Mentek őseink más kegyhelyekre is, ennek köszönhető például, hogy az aache­ni dómban magyar kápolnát építte­tett Nagy Lajos király. De sok ma­gyar vonatkozása van a lengyelor­szági Czestochowának is. Nagy La­jos korában Márianosztráról érkez­tek ide azok a pálos szerzetesek, akik megalapították a Jasna Gora kolostort. István király, Imre herceg és Gel- lért püspök szentté avatása után nekünk is lettek kegyhelyeink. Még a Nyugatról érkező Szentföldre tar­tó zarándokok is megálltak Székes­fehérvárott Szent István király sír­jánál. A századok folyamán nagyon sok búcsújáróhellyel gazdagodott hazánk. Persze volt idő, amikor alábbhagyott az érdeklődés, sem a reformáció sem a török hódoltság, sem a későbbi harcok, háborúk nem kedveztek a zarándoklatoknak. A lobogós, kegyképes, feszületes egykori precessziók, a napokig tartó gyalogos zarándoklatoknak már csak a nyomait találjuk. Erre spe- ciálizálódott utazási irodák külön- buszokat indítanak egy-egy kegy­helyre. A körülmények, a külsőségek meg­változtak, de a lényeg megmaradt. Ma is a vezeklés, a búnbánat, elmé­lyült ima igénye viszi a hívőket a szenthelyekre. Az egyház ilyen­kor kegyelmi kincseket oszt. De csak az részesülhet a búcsú kegyel­meiben, akiben erős a búnbánat és az Istenszeretet. A monostor millenniumáról Pannonhalma (MTI) - Szent Már­ton monostora, a Pannonhalmi Főa­pátság 1996-ban ünnepli alapításá­nak 1000. évfordulóját. Az ünnepi előkészületekről Várszegi Asztrik püspök, főapát tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a mil­lenniumra történeti kiállításo­kat, tudományos ülésszakokat ter­veznek. A rekonstrukcióval összefüggő régé­szeti ásatások során számos építé­szettörténeti értékre bukkantak, a torony alatt megtalálták a XI. szá­zadi román templom apszisát, s a kerengő fala mögül Zsigmond kora­beli freskótöredék került elő. Ezek bemutatásával és az ünnepségsoro­zattal igyekeznek szellemi élményt nyújtani azoknak, akik ellátogat- . ,. . , , . , £ . . , nak Pannonhalmára, a nemzet A kormány az elmulf három evben evente 100 millió forinttal fa- szentélyébe - mondotta. mogatía a műemléki értékek megőrzését Mustármag Tulajdonképpen jubilálunk. Nem nagyju­bileum, de mégiscsak ez a25. alkalom, hogy lapunkban Hitélet-oldalt láthatnak az ol­vasók, vagyis-hiszen havonta jelenik meg -több mint két éve, hogy kitaláltuk, elkezd­tük. Nem hiszem, hogy össze kellene foglal­ni, miről is írtunk. Mindig igyekeztünk egy­házi aktualitásokra figyelni, érdekességek­re találni, megkerestük, amiről úgy gon­doltuk, fontos, érdekes lehet a hívő ember számára. De talán nem csak az a fontos, hogy mit írtunk, hanem az, hogy írtunk... Lehet, hogy egy napilapban nincs igazi je­lentősége egy ilyen oldalnak, a napilapnak nem ez a lényege. De - bármily patetikus is - hisszük, hogy a hitet ebben a formában is ébren kell tartani. Eszembe jut, mikor a címen gondolkodtunk. Mustármag volt az egyik variáció, hiszen „monda pedig az Úr: Haannyi hitetek volna, minta mustármag, ezt mondanátok lm az eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe, és engedne nektek.” Mindannyian gyakran kifogyunk a hitből. Éppen ezért hisszük, hogy egy-egy mottó (a Bibliából) elgondol­kodtat, hogy egy-egy írás leköt, egy-egy gon­dolat maradandó, s ha rövid időre is, de feledteti az olykor keserű földi létünket. Mustármag lehet. Amit adunk és kapunk. A minap felhívott például egy idős asszony, aki betegsége miatt nem tudott elmenni imádkozni az éppen Miskolcon járó fati­mai kegyszoborhoz. Megköszönte nekünk, hogy rajtunk -a lapon-keresztül lélekben ő is ott lehetett azok között, akik megsimo­gatták, megérinthették a szobrot s leborul­tak elé, ő is láthatta a Madonnát. Egyszer pedig el kell jönni annak az idő­nek, amikor közösen Jézust kiáltunk... Emlékkép A fatimai kegyszobor július 8-tól a Deb- recen-Nyíreayházi Egyházmegyében halad, majd július 18-an a Kaposvári Egyházmegyébe indul tovább. Felvéte­lünk Miskolcon a Szent István-templom­ban készült. Fotók: Dobos Klára Vallás és egyház Varsó (MTI) - A CBOS lengyel közvélemény­kutató intézet nyilvánosságra hozta több ku­tatásának eredményét, amelyek a lengyelek vallásosságát vizsgálták 1984-1994-ben. A felmérések szerint a lengyelek vallásossága 1992-ig növekedő tendenciát mutatott. Azok aránya, akik vallásosnak mondták önmagu­kat, 94-ról 97 százalékra emelkedett 1992- ben, és azóta is ezen a szinten van. Azok ará­nya, akik nem gyakorolják vallásukat, a vizs­gált időszakban 9 és 14 százalék között hul­lámzott. Amikor konkrét kérdéseket tettek fel a vallásosság jellegét vizsgálva, némileg mó­dosult ez a kép. A legújabb felmérések során a lengyelek 59 százaléka állította, hogy lega­lább hetente egyszer jár templomba, 31 száza­lék tartott fenn kapcsolatot plébánosával a szertartásokon kívül is, 37 százalék olvasta rendszeresen a katolikus lapokat, és 15 száza­léka a megkérdezetteknek vett részt zarán­doklatokban. A Válaszolók 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy volt egyházi esküvője, illetve ha megházasodik, templomban kí­ván esküdni. Az összeállítást készítette: Dobos Klára és Filip Gabriella ✓T>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents