Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

1994« Július 4., Hétfő Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Termékoltalom Budapest (MTI) - Az egyes ipar- jogvédelmi és szerzői jogi jogszabá­lyok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény értelmében az elmúlt hét végétől megszűnt hazánkban a vegyi úton előállított termékek és élelmiszerek szabadalmi-jogi meg­különböztetése: bevezették a ter­mékoltalmat. Adler Györgyné, a Országos Találmányi Hivatal főosz­tályvezetője elmondta: az iparjogvé­delmi törvény Magyarországon 1896 óta nem változott, protekcio­nista jogszabályok voltak érvény­ben, védvén a hazai ipart. Számos külföldi ország nyomására azonban szükségessé vált a szabadalmi olta­lom bevezetése, ami azt jelenti, hogy ezentúl az eredeti, hazai fej­lesztéseket kell előtérbe helyezni, nem pedig az úgynevezett repro­dukciós gyártmányok előállítását. Ez egyébként azért is fontos, mert az Európai Unió szabadalmi egyez­ményéhez szándékozunk kapcso­lódni, ennek érdekében a jogsza­bálymódosítás már valamennyi környező országban megtörtént. A találmányi hivatal szakembere úgy vélekedik, hogy egyelőre nem számítható ki, hogy az érintett ter­melő vállalatokra milyen hatással lesz a törvény módosításának beve­zetésének. A termékoltalom bevezetésével egyidejűleg hatályba lépett az úgy­nevezett átmeneti szabadalmi olta­lom is, ami altkor kérhető, ha kül­földön már szabadalmazott termé­keket itthon szándékoznak szaba­dalmaztatni. Freonmentes hűtő Jászberény (MTI) - Már csak fre­onmentes hűtő- és fagyasztószekré­nyeket készítenek péntektől a jász­berényi Lehel Hűtőgépgyár Kft.- nél. Noha Magyarországon 1994 elejétől tiltja jogszabály az ózonká­rosító anyagok és technológiák al­kalmazását, a svéd Electrolux transznacionális cég tulajdonába tartozó társaság ennek betartására fél év haladékot kapott. A halasztás oka, hogy a jászsági nagyüzemben az idei esztendő közepére fejeződtek be a környezetvédelmi programhoz is illő beruházások. Ezek szerint a Lehel Hűtőgépgyár Kft. jászberényi gyárában a három, kompresszoros, illetve az egy, ab­szorpciós hűtőszekrényeket előállí­tó gyártósort állították át „zöld” ké­szülékek kivitelezésére. Ugyanez valósult meg a kft. jászá­rokszállási gyárában is. Ennek kö­szönhetően Jászárokszállásról a próbaüzemet követően kikerülő fa­gyasztóládák 200,300 és 400 literes változatából kétfélét - energiataka­rékos és hagyományos típust - kí­nálnak majd a vásárlóknak. Megvette az MBFB Budapest (MTI) - Az Investbank Rt. csütörtöki rendkívüli közgyűlé­sén a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank Rt. (MBFB) képvise­lője bejelentette: az állam befekteté­si bankja többségi tulajdonhoz kí­ván jutni a pénzintézetben. A köz­gyűlésen ennek megfelelően olyan határozatok születtek, melyek a könnyebb kivásárlást segítik, illet­ve új vezérigazgatót is választottak a tulajdonosok. A részvényesek módosították a bank alapszabályát, megszüntették a tulajdonosok elővásárlási jogát, így bárki bárkinek eladhatja az üz­letrészét. A jövőben a közgyűlés csak igazgatósági tagokat választ és a testület maga bízza meg - tagjai sorából - a vezérigazgatót. Az MBFB az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság 53 százalékos tu­lajdoni hányadát vásárolja meg. =Röviden== Ősszel, október 8-a és 11-e között rendezik meg a Visegrádi Négyek országai - immár második alkalom­mal - az Agrofórum ’94 nemzetközi kiállítást és vásárt. A rendezvény­nek ezúttal Abaúj történelmi szék­helye, Kassa ad otthon. A kiállítás - amelyre július 15-ig lehet jelentkez­ni - magyarországi szervezője a miskolci Technika Háza. Negyvenéves a tiszalöki vízlépcső. A jeles alkalomból július 8-án ünne­pi emlékülést tart a Magyar Hidro­lógiai Társaság a helyszínen, ahol előadások hangzanak el - többek között - a vízlépcső tervezéséről és építéséről, az energiatermelésről. Nem lesz titkos a privatizáció Sós Károly Attila a válságról, a gazdaságról, a koalícióról Szarvas Dezső Miskolc (ÉM) - Nem túlzás azt állítani, hogy nincs ma aktuálisabb, a közvéle­mény figyelmét, érdeklődését jobban lekötő téma, mint az ország gazdasá­gának helyzete, az infláció, a munka- nélküliség, a privatizáció hogyanja, mikéntje, az ország egyes területeinek elmélyülő válsága, illetve a válság ke­zelésének lehetősége. A választásokat követően az új kormánynak új gazda­sági programmal kell a közvélemény elé állnia. A várakozás pedig igen nagy az új koalíció programja iránt, amelynek csak egyik, ám igen fontos szelete a gazdaság. Az iméntiekről be­szélgettünk Sós Károly Attilával, a Szabad Demokraták Szövetsége gaz­dasági szakértőjével, aki mint az SZDSZ gazdasági programjának egyik kidolgozója részt vett az egyez­tető koalíciós tárgyalásokon. □A tárgyalásokon a gazdaságpoliti­kai munkabizottság az úgynevezett stabilizációs csomagot tekintette át. Mit tartalmaz a csomag? • A csomag tartalmát hamarosan megismeri a közvélemény. Jóma­gam csak a gazdasággal kapcsola­tos tárgyalásokon vettem részt. A mi csomagunk két fő teendő-csopor­tot tartalmazott. Az egyik a gyors teendőket, a másik pedig a hosz- szabb távú, rendszerváltoztató te­endőket. A gyors teendők vonatkoz­nak például arra, hogy az egyensúly javítása érdekében költségvetési ki­adásokat kell megtakarítani; a fo­gyasztói adók kulcsait az infláció­hoz hozzá kell igazítani és ilyen mó­don többlet bevételt kell teremteni, mert ellenkező esetben az ország eladósodása túlzott mértékű lenne. Az iméntiek mellett a rövid távú te­endők közé tallóznak a gazdaság- ösztönző, a foglalkozás feltételeit ja­vító adócsökkentések, amelyekre már a jövő évben sor kerülhet. Mindkét fél, az MSZP és az SZDSZ delegációja is javasolta a forrásadó, a minimumadó megszüntetését, il­letve az átalányadózás bevezetését, beruházási adókedvezményeket. A tárgyalási csomagban benne volt az adóskonszolidáció, a bankkonszoli­dáció, valamint a privatizációval kapcsolatos sürgős teendők. □ Ön szerint milyen állapotban van ma a gazdaság? Rosszabb, vagy kedvezőbb-e a helyzet, mint négy év­vel ezelőtt, amikor a Németh-kor- mány a most. leköszönő kabinetnek átadta a kormányrudat? Az ellenzék szerint a helyzet rosszabb, Boross úrék ennek ellenkezőjét állítják. • Ennek a vitának szerintem nincs túl sok értelme, mert az ország más szempontból áll rosszabbul, mint korábban és más szempontból áll jobban. Jómagam azt hiszem, hogy a vállalati szerkezet átalakulása, egy sereg exportképes kisebb vállal­kozás létrejötte javított az ország gazdasági helyzetén és erre alapoz­ni lehet a következő években a fejlő­dést. A másik oldalon viszont az is kétségtelen, hogy az állami költeke­zés túlzottan magas szintje, az adók beszedésének az a roppant szeren­csétlen rendszere - amelyben nyil­vánvalóan nagyon jelentős gazdasá­gi tevékenységek maradnak adózat­lanul -, olyan egyensúlytalanságo­kat okozott, amelyek nem voltak ilyen súlyosak négy évvel korábban. Ráadásul a kormányzat az elmúlt hónapokban rosszízű, káros válasz­tási gazdaságpolitikát folytatott, s ez a fogyasztás fedezetlen növeke­Sós Károly Attila: A büntetőjogi felelősségre vonás az ügyész­ség és a bíróság dolga Fotó: Jakubik László déséhez vezetett. Ez pedig most ko­moly gondokat okoz. Mindent összevetve, szerintem is súlyosabb a helyzet, mint négy évvel ezelőtt volt, de ezen most már nem érde­mes töprengeni, vitatkozni. Inkább ésszerű gazdaságpolitika kell és széleskörű társadalmi összefogás. DA szakértők szerint csupán árnya­lati a különbség az SZDSZ és az MSZP gazdasági, illetve válságke­zelő programja között. A koalíciós tárgyalások eredményeként végül is a szocialista program nyert priori­tást, amelyet Békési László neve fémjelez, s aki a jelek szerint gazda­sági csúcsminiszter lesz. Azonosul-e Ön a Békési-programmal, illetve mi­lyen elemeiben talál kifogásolni va­lót? • Tulajdonképpen három fő vita­pont volt a két párt programja kö­zött. Ezekre most sikerült egy kompromisszumos formulát találni, de ettől még bizonyos szemléleti kü­lönbségek továbbra is megmarad­nak. Ezek közül az egyik a keleti ke­reskedelem kezelése; a vita nem ar­ról szól, hogy azt segíteni kell, ha­nem egyfelől arról, mekkora remé­nyeket fűzünk egy továbbra is sú­lyos gazdasági nehézségekkel küsz­ködő régióval folytatott cserekeres­kedelem rövid távú fellendüléséhez. Másfelől arról is vitatkozhatunk, hogy az elképzelések összhangban állnak-e a keleti fejleményekkel, gondolok például arra, hogy a gabo­na-, olajcserét Oroszországgal nem sokáig iehet folytatni, hiszen ott a mezőgazdaság privatizálása olyan fantasztikus méretben és ütemben javítja a gabona felhasználását és termelését, hogy nem lesz szükség gabonaimportra, sót Oroszország exportőrré válik. Olajat pedig mi nem igen adhatunk gabona he­lyett... □ És a barter-kereskedelem más le­hetőségei? • A barter ellen semmi kifogásom nincs, egészen addig, amíg nagy kockázatú állami forrásokra jelen­tős mértékben nem kerül sor. Vagy­is: ha mi ezt a kereskedelmet nagy pénzekkel támogatjuk és ha onnan az import ténylegesen nem érkezik be, akkor ez nagy veszteség az or­szág számára. Úgyhogy a barter-ke­reskedelem, mint támogatott, de azért a vállalatok saját kockázatára alapozott ügylet mehet, azt nem szabad kifogásolni. Egy másik szemléletbeli különbség a két párt között a privatizáció felfogásában van. Az SZDSZ gyorsabb privatizá­ciót akar, nem ideológiai szempont­ból, hanem azért, mert példának okáért a statisztika szerint a ma­gántulajdoni többségű vállalatok­nál volt a legkisebb a létszámcsök­kentés az elmúlt években, tehát pri­vatizációval lehet a leginkább mun­kahelyeket megtartani. A harma­dik különbség a veszteséges vállala­tok gondja, illetve kezelése. Magától értetődő: a gazdaságilag ésszerűen megtartható cégeket meg keH men­teni, de mi hatékonyabb garanciá­kat szeretnénk arra vonatkozóan, hogy a nem jól működők és várható­an a jövőben sem jól működő válla­latok megmentésére ne fordítódjék olyan pénz, amit más, jól, vagy pers­pektivikusan jól működtethető vál­lalatoktól vonunk el. □ Az iméntiekhez kapcsolódik a bankprivatizáció. Egy jeles angol bankszakértő, David Hexter szerint Közép-Európában, így nálunk is rendelkezésre állnak a jogi keretek a bankok privatizációjához, ám ennek ellenére a privatizáció döcög. Miért? • A két párt álláspontja azonos. A bankprivatizációt gyorsítani kell. Ám az elvileg privatizálható nagy bankok helyzete rendezetlen, ezért ilyen állapotban nem privatizálha­tok. Rendezni kell a dolgokat, jó­részt szervezési intézkedésekkel, átszervezéssel, szétválasztással, összevonással és így tovább, sokféle módszer elképzelhető. Az már más kérdés, hogy azért van jó néhány olyan nagy bank, amelyeket már korábban el lehetett volna adni, de a kormány bizonytalankodott. Most szerintem nagy az elszántság az eladásra, a privatizációra. □ Privatizáció. Az AVÜ vezetői sze­rint könnyű mondani: gyorsítani kell. De szerintünk is joggal kérde­zett vissza Pongrácz Tibor: mondják meg, hogyan? • Például a tenderek lemondása és újra kiírása nem volt szerencsés gyakorlat, lassította a privatizációt, emellett pedig a később elérhető magasabb ár helyett később elérhe­tő alacsonyabb ár lett belőle. Erre tehát nem érdemes spekulálni, ezentúl pedig az olyan cégeket, amelyeknél a magas ár elérhetet­len, akár jelképes áron is oda kell adni a dolgozóknak és a menedzse­reknek, ily módon is gyorsítva a pri­vatizációt. □ Képviselő úr, mint tudjuk, a pri­vatizáció eddigi gyakorlata, techni­kája meglehetősen nagy társadalmi ellenérzést, sőt ellenszenvet váltott ki. Esedékes-é bizonyos megtörtént privatizációk felülvizsgálata? • Az, hogy milyen működési hibák történtek az Állami Vagyonügynök­ség és az Állami Vagyonkezelő Rt. berkeiben, természetesen feltáran- dók. Ám a korábbi állapot visszaál­lítása már káros következmények­kel járna és nincs is rá jogi lehető­ség. Ami pedig a vétkesek megbün­tetését, nem erkölcsi, hanem bünte­tőjogi felelősségre vonását illeti, az Magyarországon az ügyészség és a bíróság dolga, a kormányzatnak er­re, hogy úgy mondjam: nincs ráha­tása. Ä társadalomnak a privatizá­cióval kapcsolatos véleménye, megí­télése minden bizonnyal megválto­zik, ha nagyobb, sőt teljes körű lesz a nyilvánosság. Bizonyos, hogy par­lamenti felügyelő bizottságot kap majd a privatizációs intézmény, az ÁVU és az ÁV Rt. jogutódja, meg­szűnik a privatizáció titkossága, a jövőben az ellenzéki képviselők is fi­gyelemmel kísérhetnek minden ügyletet, amit eddig sajnálatosan nem tehettek meg. Szaktudást venni piaci áron Budapest (MTI) - Számos ország­ban létezik építésügyi minisztéri­um, nálunk jelenleg nincs, s valószí­nűleg nem is lesz a közeljövőben - mondotta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ta­nácskozásán Sárközy Tamás, a köz- gazdasági egyetem tanára, akit azért hívott meg az ÉVOSZ vezető­sége, hogy tájékoztassa a tagokat a központi gazdaságirányítási és kor­mányzati munka szervezeti rendjé­nek korszerűsítéséről. Sárközy Tamás hangsúlyozta, hogy kizárólag magánvéleményének ad hangot, amikor úgy véli, hogy az élenjáró szaktudást az építőiparban csakúgy, mint a gazdaság más terü­letein piaci áron kell megvenni. Ez független attól, hogy az egyes tárcák vezető garnitúrája pártállás­tól függően alakul-e ki. Szólt az ér­dekképviseletek feladatairól. Rámutatott: ezeknek a szervezetek­nek először a saját házuk táján kell rendet teremteniük, mert csak így képzelhető el, hogy a kormánnyal érdemben tudjanak tárgyalni. Arra számít, hogy az idén az építői­par termelése a tavalyi 330 milliárd forintot körülbelül 2 százalékkal meghaladja, s a növekedés üteme jövőre még nagyobb lesz. Az idén már látszik, hogy növekszik a kereslet, s gyarapszik az e terüle­ten működő gazdasági szervezetek száma. A több mint 8000 bejegyzett cégnek mintegy fele ténylegesen je­len van a piacon, az ágazat termelé­séből több mint 90 százalékkal ré­szesednek. Ugyanakkor sok az olyan nagyobb létszámú vállalko­zás, amely az építőiparhoz tartozik ugyan, de árbevételének döntő há­nyada a kereskedelemből vagy a szolgáltatásból származik. A cégek arra számítanak, hogy 1994-ben a nyilvános versenytár­gyalások száma meghaladja az ez­ret, s a kiírók többsége önkormány­zat lesz. A prognózis szerint nem növekszik az építési export. A fejlett országok piacvédelmi törekvései miatt a kivi­tel bővülésére nem lehet számítani annak ellenére, hogy az építési munkák minősége az utóbbi egy-két évben javult. Ez utóbbiban nagy szerepe van a vegyes vállalatok nö- vekvd piaci súlyának. Diósgyőrben a Demag Diósgyőr (ÉM - I.S.) - Úgy tűnik, sőt most már biztosra mondható: lesz acélgyártás Diós­győrött azt követően is, hogy az év végén leál­lítják a nagykohót. A kohászat képviselői a kö­zelmúltban aláírták a szerződést a német Mannesmann Demag céggel a már meglévő ívkemence úgynevezett intenzifikálására. Az elektrokemencéból ennek köszönhetően a mostani 250-300 ezer tonna helyett évi 500- 550 ezer tonna acélt csapolhatnak. E mennyiség pedig fedezi a kohászat szükségle­tét. Áz Állami Vagyonkezelő Részvénytársa­ság a közelmúltban a borsodi vaskohászat re­organizációjáról szóló kormányprogramból ki­emelte a diósgyőri elektrokemence kapacitás­bővítéséről szóló részt, elsősorban és főleg azért, mert ez nem várathat magára. Ellenke­ző esetben ugyanis lakat kerülhetne a gyárka­pura, hiszen a kohó az év végén már nem mű­ködne, a kemencéből pedig még nem lehetne csapolni. Nos, az alairassal, a szerződéskötés­sel megoldódott a probléma. Joósz Gábor, a borsodi vaskohászati vállalatok (ózdi és a di­ósgyőri kohászat, valamint a miskolci drót­gyár) prosperálására, fejlesztésére létrehozott Borsodferr Részvénytársaság vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva elmondotta: az elekt­rokemence intenzifikálására nemzetközi pá­lyázatot írtak ki, több pályázó közül választot­ták ki a Mannesmann Demag céget. A válasz­tás azért esett a németekre, mert a legjobb re­ferenciával rendelkeztek, nem ismereteiének Diósgyőrött, s nem utolsósorban a legkedve­zőbb áron szállítják a berendezéseket, s vállal­ták, hogy december 15-én már csapolni lehet. Lapunk információi szerint a németek 3,9 mil­lió márkás megrendelést kaptak a diósgyőri munkákra, a tervezés és a szállítás az ö fela­datuk, a munka kivitelezésében már magyar szakemberek is részt vesznek. Egyébiránt a majd’ négymillió márka és a 900 millió forint közötti összegből új transzformátor állomás és infrastrukturális létesítmények épülnek majd. Várják a magyarokat Wels (MTI) - Az idén a magyar vállalatok már 15 millió schilling értékű mezőgazdasági gépet exportáltak Ausztriába. Ez a múlt évhez képest 100 százalékos növekedés. A magyar mezőgazdasági áruk iránt van kereslet nyu­gati szomszédunknál. Éppen ezért lehet min­den mezőgazdasági árukkal kereskedő cég számára jó piacra jutási lehetőség az ausztriai Welsben augusztus 27. és szeptember 4. kö­zött megrendezésre kerülő nemzetközi mező- gazdasági vásár. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 148 üzletben 1658,865110 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapes­ti Értékpapírtőzsde a pénteki napon árfolyam- értéken. A részvények forgalma (94 kötés) névértéken 15,0400 millió forintot, árfolyamértéken pedig 47,136940 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy i miMlrtmftttiw ................... . ... í SS 8 í = 2; 2: 2; & > :> > >>5 5 5 ^ 5 Tőzsde Index (ideiglenes) júl. 1-jén: 1434,11 +6.64 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. július 1. Valuta Pénznem Vétel Eladás Angol font 155.46 358.46 Belgád íuxrt'r. *30846 313J56 Finn márka 19,00 19,34 francia frank 38,47 18,81 Holland forint 56.40 57,44 Japan ven- 102 50 104 36 Kuvaiti dinar 342.5!) 849.25 . ■HMM.' pú 64,4? Norvég korona 14,49 14,77 OSae-.lírn 68.97 65,19 | Osztrák schill.* 899.75 916,45 Deviza Középárf. 156,84 Spanyol peseta* 76,82 78,28 Svéd korona ÚSÁ-doöá ECU (KP) 13,11 13,35 ,«9 103,29';^| 321,00 123,24 122,09 A*megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents