Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

1994« Iúlius 4.» Hétfő Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Ünnepi megemlékezés a holocaust 50. évfordulójáról Százesztendős Kossuth-szobor Siómaros (MTI) - A siómarosi Kos­suth-szobor felállításának 100. év­fordulójára emlékeztek szombaton a Balaton-parti településen. Ez volt a világon az első köztéri Kossuth- szobor: 1894. június 26-án leplezték le az akkor 200 lelket számláló falu­ban. (Ez mellszobor, Kossuth első egész alakos szobrát Miskolc városa állíttatta - szerk. megjegyzése) A polgárok annak idején 640 forin­tot adtak össze a „magyar szabad­ság legnagyobb apostolának” állí­tandó mellszobor elkészítésére. A megformálója a budapesti Geren- day Antal műszobrász és fia volt. Az avatóünnepségen Miklós Endre tör­ténész, valamint Pápai Lajos, a Kossuth Kör elnöke méltatta Kos­suth érdemeit, akinek a neve a sió­fokiak számára egyet jelentett a jobbágyfelszabadítással, a szabad­sággal. A falu két lelkes polgára ágyút öntetett a nagy nap tisztele­tére, és el is dördült egy lövés, ám a falu elöljárója tiltott fegyverhaszná­latért 10-10 forintra büntette a túl­buzgó atyafiakat. Püspökválasztás Kolozsváron Kolozsvár, Bukarest (MTI) - A kolozsvári Szabadság szombati szá­mának közlése szerint újjáválasz­tották Csiha Kálmánt a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egy­házkerület püspökévé. A püspök mandátumának megújí­tására az előírt négyéves határidő lejártával került sor. A csütörtökön lezajlott választáson az MTI tudósí­tójának értesülése szerint Csiha Kálmán 97, ellenjelöltje, Juhász Ta­más 17 szavazatot kapott a 16 egy­házmegye küldötteitől. Az egyházkerület főjegyzője (püs­pökhelyettese) Bustya Dezső lett, generális direktorrá Székely Józse­fet választották. Az öt főgondnok: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba Ist­ván, Tónk István és Tónk Sándor. A romániai református egyház má­sik, királyhágómelléki egyházkerü­letében - amelynek püspöke Tőkés László - ősszel kerül sor a püspök­választásra. Mozgó hentesüzlet Békésben Gyula (MTI) - Békés megye tizen­hét településére jár hetente egyszer a Gyulai Húskombinát mozgó hús­boltja, amelynek hetente mintegy félmillió forint a forgalma. A nyolc­vanmázsás - eladópultos - hűtóko- csi keddtől péntekig jáija a megye déli, csanádi részétől az északi, bi­hari tájig - Mezőkovácsházától Kö- rösnagyharsányig - a falvakat és a kisebb városokat, hogy friss és olcsó húst vigyen oda, ahol megszűntek a szövetkezeti hentesüzletek. Míg ko­rábban az „ellátási felelősség” okán volt kénytelen a gyulai „kolbász­gyár” járatni e mozgó húsboltot, most - kiegészítő tevékenységként - elsősorban a kombinát hírnevét növelő szolgáltatásnak tekintik. A gyulaiaknak nem igazán nyeresé­ges a „húsjárat”, s hogy valóban gazdaságossá váljék, újabban a na­gyobb helyeket, a kismezővárosokat is útjába ejti a megállása után két­személyes üzletként működő hűtő­kocsi. Míg a húskombinátnak némi gondot okoz, hogy nem igazán gaz­daságos e szolgáltatás, a napokban újabb két falu önkormányzata kérte a gyulaiakat, jöjjön el hetente egy­szer hozzájuk is a mozgó boltjuk, amely az olcsóbb húsokat kínálja vevőkörének. Majki nyár Mqjk (MTI) - A Magyar Korái Kvintett hangversenyével kezdő­dött meg szombaton a Majki nyár elnevezésű kulturális rendezvény- sorozat. Az Oroszlányhoz közeli Majkpusztán - az egykori Eszter- házy-kastély és a 17 kamalduli re­metelak övezte ódon hangulatú té­ren - immár ötödik alkalommal szervezi meg a tatabányai Közmű­velődés Háza a hamar népszerűvé vált nyári hangversenysorozatot. A szombati nyitóelőadást követően két hét múlva a Győri Ütősegyüttes vendégszerepei Majkon. Július 23- án a Győri Klarinét Együttes, július 30-án pedig a Vujicsics Együttes hangversenyét hallgathatják a ze­nekedvelők. A rendezvénysorozat augusztus 13-án zárul a Los Andi- nos Együttes műsorával. Budapest (MTI) - A magyarországi de­portálások 50. évfordulóján a Főpol­gármesteri Hivatal és az Emanuel Ala­pítvány megemlékezést tartott vasár­nap a Magyar Zsidók Emlékművénél, a volt budapesti gettó közelében. A holocaust évfordulóján rendezett gyászszertartáson megjelent Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnö­ke, Gál Zoltán, a parlament elnöke, Israel Meir Lau, Izrael Állam főrab­bija, dr. Israel Singer, a Zsidó Világ- kongresszus főtitkára, Teller Ede atomfizikus, a Magyar Zsidók Vi­lágszövetségének képviselői, a társ­egyházak, a magyar politikai pár­tok, a diplomácia testületek és a magyarországi zsidó hitközségek ve­zetői, a rabbi kar tagjai és a magyar- országi zsidó szervezetek vezetői. Göncz Árpád köztársasági elnök a büntetlenül elpusztított honfitár­sakra emlékezve mondta: „sötét na­pok, sötét tettek emlékét idézzük - egykori üldözöttek és üldözők mara­déka, gyerekei, unokái”. A köztársa­sági elnök hangsúlyozta: együtt em­lékezünk. Göncz Ái-pád a gyász órá­jában mégis az életről szólt: „az Úr lebírhatatlan akaratából a lélek erősebb mint a test, az emberség erősebb, mint az embertelenség, ember és ember között a megbánás és megbocsátás erősebb kötelék, mint a gyűlölet”. Az élet erősebb, mint a halál, amelyet ez az együtt- emlékezés is bizonyít - mondotta Göncz Árpád. Hóm Gyula, aki személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen Keller Lászlóhoz, az Emanuel Ála- pítvány elnökéhez írt levelet, ame­Balassagyarmat (MTI) - Balassagyar­maton tartja 47. vándorgyűlését és 118. közgyűlését a Magyar Földrajzi Társaság. A szombaton kezdődött há­romnapos összejövetel nyitó előadá­sában Tardy János helyettes államtit­kár, a Természetvédelmi Hivatal elnö­ke kijelentette: a magyar természetvé­delem olyan helyzetbe jutott, amire a világban sincs példa. Ahelyett, hogy a kormány, illetve a parlament döntése­it hajthatná végre, előbb a saját létéért kell megküzdenie, megteremtve mű­ködési feltételeit. Visszautasította a kárpótlás során a természetvédelmet ért „álla­mosítási” vádakat. Mint mondta, a természetvédelem joggal tiltakozik a legértékesebb nemzeti parkok, re­zervátumok, védett természeti érté­kek magánkézbe adása ellen, hi­szen ezek világszerte állami tulaj­donban vannak. A természetvédel­mi hatóság különben is mindössze 85 ezer hektár szántót kezel az összesen 4,5 millió hektár művelés alá vont területből, s annak is tizede védett csupán, szó sem lehet tehát a mezőgazdasági tulajdonváltás aka­dályozásáról. Minden gond ellenére sem teltek si­kertelenül az elmúlt évek. Mint Tardy János elmondta, az utóbbi három esztendőben 6,7 százalékról 7,6 százalékra nőtt a védett terüle­tek aránya, 76 ezer hektárt nyilvá­nítottak újonnan védetté. Létrehoz­tak, illetve bővítettek 45 tájvédelmi körzetet, természetvédelmi terüle­tet. Sajnos nem tartozik még ezek közé az éppen Balassagyarmaton kezdeményezett Duna-Ipoly nem­zeti park, mely az északi határ mindkét oldalára kiterjedne. A szlo­vák féllel ez ügyben folytatott tár­Budcpest (MTI) - Az MDF Országos Választmánya szombati, egynapos zárt ülésén elhatározta, hogy a párt legmagasabb döntéshozó szerve - az Országos Gyűlés - szeptember 10-én és 11-én Budapesten tartja tanácsko­zását, s egy, az Országos Gyűlésen meghatározandó harmadik napon - már az új alapszabály szerint -, de még szintén szeptemberben újjává­lasztja a párt elnökségét és teljes tiszti­karát. Erről szombaton délután tájékoz­tatták az újságírókat. Egy kérdés nyomán az is elhangzott: a párt új elnökének megválasztása már az lyet a megemlékezésen felolvastak. Áz MSZP elnöke, miniszterelnök-je­lölt levelében arra utalt, hogy ötven év történelmi tapasztalata talán elég erős ahhoz, hogy a magyarság végre bátran és őszintén szembe­nézzen önmagával. Emlékeztetett arra, hogy a Magyarországot min­dig hazájuknak tekintő zsidók kire­kesztése, üldözése nem a német csa­patok bevonulásával kezdődött, ha­nem a különítményesek gyilkossá­gaival, a gyalázatos jogtipró zsidó- törvényekkel. Horn Gyula levelé­ben megfogalmazta: egyértelműen ki kell tehát mondani, hogy törté­nelmi bocsánatkéréssel tartozunk 600 ezer elpusztított és több tízezer elhurcolt és meggyötört honfitár­sunk miatt. Horn Gyula a további­akban emlékeztetett a választás eredményére, amely bizonyítja, hogy a magyar népre nem hatottak a kirekesztő szólamok, a történe­lemhamisító megnyilvánulások, s ez adhat erkölcsi erőt, hogy egyér­telműen kimondjuk a bocsánatkérő szót. Dr. Schweitzer József országos fő­rabbi jiddisül, németül, angolul és magyarul szólt a gyászoló tömeg­hez. A főrabbi kérdéseket tett fel: hol vannak a zsidó gyermekek, hol vannak a zsidó tanítók, hol vannak a zsidó templomok? De mint mond­ta: „átvéve Göncz Árpád tanítását” ne a halálról, hanem az életről be­széljünk, Izrael istenének dicsősé­géről. Demszky Gábor főpolgármester, a megemlékezés fővédnöke a törté­nelmi visszapillantás után azt hangsúlyozta, hogy a magyarorszá­Országos Gyűlés első két napjának egyikén megtörténhet. Herényi Ká­roly szóvivő azt is elmondta, hogy a készülő alapszabály-módosítás egyik variációja szerint a jelenleg 21 tagú elnökség kisebb létszámú lesz, de arra törekszenek, hogy tag­jai révén intenzívebb legyen az or­szág nyolc köztársasági megbízotti régiójában működő MDF-szerveze- tek képviselete. Az is kiderült, hogy az ez év eleji Országos Gyűlés kül­dötteinek mandátuma az év végéig tart, de az MDF-szervezeteknek jo­guk van egyes küldöttek cseréjére, illetve pótlására is. Ezt azonban 30- 35 napon belül meg kell tenniük. gi vészkorszak a legitim, választott kormány apparátusának aktív köz­reműködésével történhetett meg. A budapesti zsidóság túlélői sem az akkori magyar kormánynak kö­szönhetik életüket, hanem annak, hogy a gyilkosoknak és a cinkosaik­nak már nem volt elég idejük és ere­jük velük is végezni. Israel Meir Lau, Izrael Áll'am főrab­bija arról beszélt, ha 50 évvel ezelőtt mái- létezett volna Izrael, akkor nem lett volna holocaust. Israel Sin­ger, a Zsidó Világkongresszus főtit­kára arról szólt, hogy a 40 éves év­forduló megemlékezésén Magyaror­szágon, még félelemben éltek az emberek, de ma már félelem nélkül élhetnek zsidók és nem zsidók egya­ránt. Alan C. Hevesi, New York pol­gármestere képviseletében kijelen­tette, hogy sajnos az egész világon tapasztalhatók antiszemita meg­nyilvánulások, ezek ellen határo­zottan fel kell lépni. Gáti Norman, a Magyar Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozatának elnöke em­lékeztetett, hogy a holocaust nem a háborúval kezdődött, hanem az uszító beszédekkel. Amerikában a törvény szerint súlyos börtönbünte­tés vár azokra, akik uszító beszéde­ket mondanak, legyenek azok poli­tikai pártok tagjai, vagy „csak” sír- gyalázók. Keller László, az Emanu­el Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy a fűzfa-emlékmű hasonló az idős ember által ültetett diófához, a jövőnek szól: „Hely a Kádis elmon­dására, sűja azoknak, akiknek ez nem jutott, s az életet adó tápláló víz helyett könny, amely majd öntö­zi örökkön-örökké”. Az Országos Választmány tagjai szombati tanácskozásukon megvi­tatták és elfogadták az előző vá­lasztmányi ülésen kijelölt öt bizott­ság beszámolóját. Az MDF pénzügyi helyzetét elemző testület jelentéséből Herényi Ká­roly szóvivő tájékoztatása szerint kiderült, hogy a párt hitelállomá­nya 200 millió forintra rúg. Mint a választmányi ülésen elhang­zott: a pártok gyakorlatától nem idegen sehol a világon, hogy a vá­lasztások alatt eladósodnak. Heré­nyi Károly hozzátette: a hitelállo­mány nem rendíti meg a párt gaz­dálkodását. gyalások ugyanis még nem jártak sikerrel. Elkészült a természetvédelmi tör­vény tervezete, mely a XX. század végének megfelelő színvonalon sza­bályozza a természetvédelmet. Új elemei közt említésre érdemes, hogy minden külön eljárás nélküli védelemben óhajtja részesíteni a legfontosabb élőhelyek közé tartozó forrásokat, lápokat, mocsarakat. Ilyen kiváltság nálunk eddig csak a barlangokat illette meg. Törvénybe emeli a javaslat a környezetileg ér­zékeny rendszerek nemzetközileg egyébként szabályozott kialakítá­sát, és biztosítja a kártalanítási kompenzációs alapot is. Tardy János szólt arról is, hogy be­fejeződött az ország természeti álla­potának komplex felmérése. Ennek alapján a Fertő-Hanságra, a Szi­Ülésezett az MDF választmánya Az ország természeti állapota Rendőrtiszteket avattak a főiskolán Budapest (MTI) - Szombaton első ízben avatták a nyilvánosság előtt a Rendőrtiszti Főiskola végzős hallgatóit. A csütörtökön dip­lomát kapott fiatalok Hadtörténeti Múzeum épületétől indult menete zeneszóra végigvo­nult a Vámegyeden, hogy azután a Budavári Palota Oroszlánudvarában, ünnepélyes körül­mények között letegye az esküt. Az első nyilvános tisztavatáson a pályakezdő­ket köszöntötte Kónya Imre, az ügyvezető kor­mány belügyminisztere és Dános Valér rend­őr altábornagy, a Rendőrtiszti Főiskola pa­rancsnoka. Az ünnepségen jelen volt Göncz Ái-pád, a Magyar Köztársaság elnöke és Kun- cze Gábor, az új kormány leendő belügymi­nisztere. Részt vettek a ünnepségen fegyveres erők, testületek és rendészeti szervek vezető képviselői is. A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatán eb­ben az évben összesen 151 hallgató végzett. A többségük bűnügyi, közrendvédelmi, igazga­tásrendészeti, büntetésvégrehajtási, valamint vám- és pénzügyőri szakon szerzett diplomát. A végzős hallgatók 72,2 százaléka férfi, 17,8 százaléka pedig nő. Többségük az alapfokú, 20-an a középfokú, négyen pedig a felsőfokú nyelvvizsgát is meg­szerezték. A leendő rendőrtisztek közül 113 vidéki, így a többségük az ország különböző pontjain kezdi meg szolgálatát. Érik a kajszibarack, kevesebb a termés Kecskemét (MTI) - Megkezdték a kajsziba­rack szedését a Kecskemét környéki kertek­ben, s egyben megindult a felvásárlók ver­senyfutása is az immár világhírűvé vált gyü­mölcsért. Az ország napfényben leggazdagabb táján és a karcos homokon különleges zamat­tal termeszthető kajszi ugyanis az idén meg­mutatta, hogy az általános közhiedelemmel ellentétben mégsem a Duna-Tisza közi Ho­mokhátság az őshazája. Az eredetileg Ör­ményországból származó sárgabarack mint már annyiszor, most is nehezen viselte el a té­li fagyokat és a tavaszi jégkárokat. A szór- ványszerúen - tehát a kertek legvédettebb he­lyére - telepített fák bővebb hozamát is beszá­mítva összességében kétharmadnyi arányra becsülik a szakemberek az időjárás miatti ter­méskiesést. A térség egyik legnagyobb egybefüggő, 150 hektáros ültetvényén, ahol az időközben ma­gánkézbe került területen a Kecskeméti Agro- mix Szövetkezet végzi továbbra is a gépi mun­kákat, a terméskilátás gyenge-közepes. Ha­sonló a helyzet a Matkó, Matkópuszta környé­ki barackosokban, míg a jakabszállási körzet­ben alig néhány szem termés akad a fákon. A nyers gyümölcsként, befőttként, lekvárként a hazai és külföldi piacokon egyaránt keresett kajszi miatt érzékelhetően nem lesznek az idén sem értékesítési gondok. Nemcsak a fel­vásárló telepek fogadják szinte megszakítás nélküli nyitva tartással a barackot, de nem csekély azon vállalkozók száma sem, akik - ezúttal akár kisebb mennyiségért is - a terme­lőkhöz helybe mennek. Az induló ár kilónként 60-80 forint között mozog, s a feltételezések szerint legfeljebb 40-50 forintra esik le a napo­kon belül bekövetkező dömpingben is. A sze­zon előreláthatóan - mivel nagyobb lehűlésre nem lehet számítani-igen rövid lesz, a kajszi­nál később érő fajtákat is beleértve a sárgaba­rack-idény két-három héten belül lefut. ígéretes export a Herbáriánál Budapest (MTI) - Angliába és Írországba szállít majd kozmetikumokat a Herbária. A cég vezetői a londoni Intrinsic Beauty céget ruházták fel a Herbária-termékek szigetor­szágra vonatkozó kizárólagos forgalmazási jo­gával - tájékoztatta Ujlaky Zoltán, a Herbária képviselője az MTI-t. A keretmegállapodás szerint első évben 250 ezer font értékű gyógynövény alapú kozmeti­kumot értékesítenek az Egyesült Királyság­ban és Írországban. A londoni székhelyű part­ner nemcsak lerakatokkal rendelkezik, ha­nem számos bio-bolttal és natúrtermék-keres- kedóvel áll kapcsolatban, így tudja biztosítani a Herbária áruinak terítését. Jelenleg a tubu­sok és flakonok címkéinek angol nyelvű szöve­gét egyeztetik. A Herbária mintakollekció után az első kami­on várhatóan augusztus közepén és 40-féle termékkel indul Angliába. A Herbária az elmúlt évben 120 millió forint értékű exportot bonyolított le, zömében gyógy- teákból és ömlesztett árukból, kamillából és édesköményből. Az idei exportterv 150 millió forint, amelybe már az angliai és az írországi kozmetikai kivitel is vélhetően benne lesz. A gyógynövény alapú kozmetikumok további ex­portjáról más országokkal is tárgyal a Herbá­ria vezetése. A táj és az ember harmóniájának szép példája a Heves megyei Noszvaj község Fotó: Fojtán László getközre, a Dráva-Duna, a Balaton felvidék és a Duna-Ipoly kende nemzeti parkra, valamint a Bükki Aggteleki, a Hortobágyi és a Kis­kunsági Nemzeti Parkra kijelölték a tabunak számító magterületeket, a köréjük vonható kezelt területet, majd az ezeket határoló kiszolgáló övezetet. E felmérés is mutatja egyébként, hogy nem igaz a termé­szeti környezet általános romlása: a Hortobágy csodálatos madárvilága például éppen az utóbbi években alakult ki. A hazai természetvédelem nemzet­közi elismertségének jeleként az Európai Unió országai által a hol­landiai Tilburgban létrehozott Eu­rópai Természetvédelmi Központ­ban a magyar Természetvédelmi Hivatal kapta a közép-kelet-euró- pai igazgatóságot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents