Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
8 A Itt-Hon 1994. Július 19., Kedd- ABALJJI PORTRÉ A természetjáró Szanticska (ÉM - B.Gy.) - A kéktúrán ismerkedett meg Merza József a Csereháttal. Felesége - aki nyugdíjas matematika-fizika szakos tanár - elkísérte túráira a férjét, bár még 80 kilométere hátravan, ahogy a férj mondja: Párom még Encsen van (mindez szanticskai birtokukon hangzik el). Ági lányukat már hatéves korától magukkal „cipelték” mindenhová, a polgárok nem kis megrökönyödésére, mondván „minek kínozzák a gyereket!” Két fiuk hivatásos sziklamászó. István járt a Pamir csúcsain is. Ő a Magyar Sziklamászó Társaság titkára. Szeptemberenként az aggteleki falmászást Berán János emlékére ő rendezi. A család számára létkérdés a friss levegő és a mozgás. A példa ragadós. Merza József Sárospatakon szül atett ugyan, de a Földes Gimnáziumban érettségizett. Három nővére most is Miskolcon él. A Bükköt nem tudta feledni Debrecenben és a fővárosban sem. Talán ezért lett matematikai kandidátus létére (az MTA Matematikai Kutató Intézetéből ment nyugdíjba, de az Akadémia matematikai osztályának negyedéves lapját most is a professzor úr szerkeszti) természetjáró. Túrái során hátizsákkal sokat szélesedett a látóköre. Kis szociológiai ku- tatóútnak is beillett, amikor a tejfehér ködben eligazította az intelligens fancsali cigány, a boltosnő, az abaújszol- noki Márta néni, az irótai és a bakta- kéki csordás. A nyomós kútnál lábmosáskor világosították fel a nyéstai helyzetről. Merza Józsefék kinőtték a gyönyörű Széchenyi-hegyen levő lakásukat, s kénytelen-kelletlen „leszálltak” Kelenföldre a zajba, a büdösségbe, immár 27 esztendeje. Nem buják megszokni, ezért szöknek a természetbe. Szan- ticskán kijött eléjük Eta néni, s megkérdezte: „Nem akarják megvenni a házamat?” - Nem! - válaszoltuk kicsit keményen. - „Nem baj, de azért legalább nézzék meg!” Felírtuk a címét - emlékezik vissza honalapítására Merza úr. Két hónap múlva nyélbe ütöttük a vásárlást. Most áprilisban beköltözött Eta néni Encsre az öregek otthonába.- A nomád életet kóstolgatjuk. Korrektúrát javítani, szerkeszteni Szan- ticskán is lehet. 62 évesen teljesítménytúrázó vagyok, ez 50 -70 - 100 kilométert jelent gyalog. Kedvet kaptunk a vidéki életre. Egyelőre nem hiányzik a komfort - mondja búcsúzóul az újdonsült boldog szanticskai háztulajdonos. Csavlek testvérek a templomért Szikszó (ÉM - B.Gy.) - Mór eddig is több jótékonysági koncertet és képzőművészeti kiállítást rendeztek a szikszói Petőfi Sándor Művelődési Központban a műemléki jellegű református templom újjáépítése érdekében. Legutóbb a Csavlek testvérek látogattak el Szikszóra: közös tárlatukat Mező István, Abaúj újdonsült országgyűlési képviselője nyitotta meg. Csavlek Andrásnak ugyan nincs köze Abaújhoz, hiszen tősgyökeres budapesti, itt is született 1942-ben. A gesztus, hogy segítsen a templom újjáépítésén, ez vezette Szikszóra. Festőművészeti diplomát 1968- ban szerzett a Képzőművészeti Főiskolán és azóta rendszeresen rész't vesz hazai és külföldi kiállításokon, egyebek mellett Róma, Varsó, Moszkva, Berlin, Szófia, Kairó, London, Tomyosnémeti, Encs (ÉM- B.Gy.) - Egy iszapból kiálló kezet találtak július 10-én a Her- nád árterén, Tomyosnémetitől két kilométerre, a szlovák-magyar határtól 500 méterre. Fát szedni ment arra a Tonyosnémetiben élő Vadász Pál, amikor elrémülve látta, hogy egy kéz emelkedik ki az iszapból. Azonnal jelentette az Encsi Városi Rendőrkapitányságnak. Ambrus János rendőr zászlós, bűnügyi nyomozó, az encsi tűzoltóság szakembereivel nyomban a helyszínre sietett. A fák alatti mélyedésben egy már oszlásnak indult hullát találtak, amelyet délután hat órakor kiemeltek. A halottaskocsi beszállította a szikszói kórház proszektúrájára a tetemet. Az első orvosi megállapítás szerint feltehetőleg egy idős nő holttesDuisburg, München, Nápoly, Bécs, Linz, Salzburg, Aachen, Stockholm, Párizs, Milánó városokban, valamint Mexikóban és Kubában is. Díjakat nyert itthon a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának pályázatain, a Balatoni Nyári Tárlaton, az Egri Aquarell Bi- ennálén. 1978-ban Munkácsy- díjjal jutalmazták. A Nemzetközi Táblakép Biennálén ugyanebben az évben Nápolyban az „Italia 2000” kitüntetést érdemelte ki. 1980-ban tagja lehetett Nápolyban a „Vanvitelli” Akadémiának:. Murális munkái megtalálhatók 1984-től Margitszigeten, 1985-től a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban (kerámia falburkolat), 1986-tól pedig zo- mánc-öntöttvas-kompozíciója a budapesti Árpád-hídi metróállomáson. Csavlek András Szikszóra olyan képeit hozta el, amelyeken a forma helyett a tóról van szó. Dr. Kondrács Ágoston rendőr őrnagy, igazságügyi orvosszakértő aztán megállapította, hogy minden valószínűséggel legalább négy hónapja feküdt a vízmosásban a már teljesen oszlásnak indult hulla. A fej átvizsgálásakor kiderült, hogy a felső állkapcsában műanyag protézis volt. Melltartója után ítélve a 160-170 centiméter testmagasságú szerencsétlenül járt ember nő volt. Mivel Tornyosnémeti, Zsujta, Abaújvár környékéről nem jeleztek eltűnt személyt, így különösebb kockázat nélkül gondolhattak arra: bizonyára Szlovákiából sodorhatta ide az ár. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság felvette a kapcsolatot a kassai fő- kapitánysággal, ahol már több vízbefúlásos eset után is nyoszíneket, a tónusokat helyezte előtérbe. A természet szerete- te, változatossága alkotásairól azonnal eszébe jut a nem műértőknek is. Új oldaláról ismerhettük meg a Liszt-díjas énekművészt, Csavlek Etelkát. Ő egyébként végzett ipar- és kerámiaművész is. A szikszói galériában elsősorban tálakat mutatott be, melyek népzenei ihletésűek. Kerámiafigurái pedig a népmesék hőseivel rokonok. Élmény megtekinteni műveiket. Az érdeklődő nagyközönség egy hétig még megtekintheti közös tárlatukat, sőt meg is vásárolhatók a rangos művészek alkotásai, melyek egyáltalán nem olcsók, hiszen van olyan is, melynek ára 170 ezer forint. A Csavlek testvérek az itt eladott munkáik bevételének egy részét felajánlották a szikszói református templom újjáépítésére. Női holttest a Hernád árterén Gyerekek honi rajzasztala A kismalac és a farkas Mikka Csaba Abaújszántó Iskolai tornaterem Selyeben Kulcsfontosságú, hogy Csereháton sem állt meg az élet Selyeb (ÉM) - Körzetesített iskolába járnak a selyebi, a nyéstai és az abaújszolnoki gyerekek. A 72 tanulónak minden álma az volt, hogy egyszer végre nekik is legyen szép és modem tornatermük. Ez az álom teljesült július 8-án, amikor Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke ünnepélyes körülmények között átadta Selyeb községben az iskolai tornatermet. Hubi József a selyebi önkormányzat vezetője tájékoztatása szerint még 1992-ben benyújtották a pályázatot az iskolai tornaterem megépítésére. A hivatalos átadás első eredeti határidőpontja 1993 augusztusa volt. A kivitelezői hiányosságok miatt azonban csak most, ez év július 8-án vehették birtokukba a gyerekek a gyönyörű tornacsarnokot. A selyebi polgármester büszkén újságolta, hogy a 24x12 méteres tornatermet kiszolgáló helyiségekkel látták el: öltözővel és fürdővel, ahogy az másutt dukál. A téli időszakban a központi fűtés hivatott arra, hogy ne fázzanak a diákok. A nagy méretű termet természetesen leparkettázták. A beruházás teljes összege 19 millió 639 ezer forint volt. Ebből 8 millió 200 ezer forintot sikerült pályázattal elnyerniük a selyebieknek, mivel a három község: Nyésta, Abaújszolnok és Selyeb közösen építtette az új tornatermet. Az is magától értetődik, hogy az üzemeltetést is közösen végzik. A selyebiek Fotó: Knyizsók Ferenc azzal is hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat a tornateremben, hogy gondoskodtak a parkosításról, a kerítés elkészítéséről és a tornaterem kicsinosításáról, tisztításáról. A tornaterembe bepillantva azonnal szembetűnik a bordásfal, a védőhálóval. Nem felejtkeztek el az orvosi és a tanári szoba kialakításáról sem. A korszerű fürdő és öltöző is bizonyítja, hogy Csereháton sem állt meg az élet. Apró, de határozott lépésekkel igyekeznek azért, hogy ne néptelenedjenek el az itteni falvak. S ehhez kulcsfontosságú, hogy a gyerekek jól érezzék magukat otthonukban, és ne vágyódjanak el innét máshová. Az allergiáról — csokorba kötve A kórokozók évszakonként változnak (5. oldal) r- A TARTALOMBÓL - Holocaust-ünnepség „Izrael gyermekei, akik eljöttetek 50 év után emlékezni szerencsétlenül járt őseitek lakóhelyére, tegyetek egy kavicsot a temető jelképes sírjaira, mondjatok egy imát, hogy a félévszázad előtti politikai gaztett megkönnyítse szíveteket, telketeket!” - e kegyeletes szavakkal köszöntötte az Abaújszántón megjelenteket dr. Angyalos László főorvos. (2. oldal) Cseh-nap Göncön Azon fáradoznak Göncön, hogy megalakuljon a Cseh - Magyar Baráti Társaság helyi szervezete. A cseh államünnep alkalmából egyébként július 9-én a Gönci Nagyközségi, Önkormányzat és a Károli Gáspár Általános Iskola cseh-napot rendezett. (2. oldal) Esküvő Szanticskán Huszonkét esztendei szünet után július 9-én tartottak ismét esküvőt a szanticskai templomban. A Nyíregyházán élő Nácsa Lászlót és Várhidi Gabriellát itt adta össze Deli Lajos felsővadászi lelkész. E festői környezetbe úgy kerültek, hogy Várhidi József itt vásárolt egy házat a Völgy utcában, s a fiatalok kedvet kaptak, hogy a templomi esküvő színhelyéül ezt a gyönyörű vidéket válasszák. (3. oldal) Mini sörfesztivál Az abaújdevecseri parkban első alkalommal rendezték meg július 10-én azt a mini sörfesztivált, amelyet az Encsi Közművelődési Intézmények szervezett a helyi sörfőzdék támogatásával. A premier jól sikerült, egy napra a „sörök városává” vált Encs. (5. oldal) moztak. A teljes azonosítás ugyan még hátravan, de Ambrus János bűnügyi nyomozó tájékoztatása szerint az áldozat szlovák állampolgár, Maria Machurava, és októberben lett volna 61 éves. A kassai járásban lévő Zsdanyai otthonában a nyomozók megtalálták másik protézisét. A holttest jobb lábán orosz gyártmányú gumicsizma volt. Iratot nem találtak ruhamaradványai között. Ennek ellenére mindezt már július 12- én kiderítették. Abban megegyezett a vélemény: nem szép látványban lehetett részük a szemtanúknak. Az encsi rendőrök egy nehéz nap után a német-bolgár focimeccsre értek haza, s akik az utóbbiaknak szurkoltak, azoknak sikerült valamennyire elfelejteniük ezt a szörnyű élményt.