Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban .. 1994- Iúlius 7., Csütörtök S zolzsenyicin a duma felé kacsingat Moszkva (MTI) — Az orosz alsóház, a duma meghívta Alekszandr Szolzsenyicint, azonban a nemrégiben hazatért világhírű ellenzéki író valószínűleg nem tesz eleget a kérésnek és nem mond beszédet a képviselők előtt. Az író meghívását Sztaniszlav Govorukin, naciona­lista képviselő kezdeményezte, aki az elmúlt évben dokumentumfilmet készített Szolzse- nyicinről. A filmrendező szerint a beszéd „megszüntethetné az írót körülvevő informá­ciós vákuumot”. Megszálló Zsirinovszkij Moszkva (MTI) - Az orosz alsóház tanácsa átadta a képviselői mandátumvizsgáló bizott­ságnak Alekszej Iljusenko megbízott főügyész kérelmét a szélsőjobboldali Vlagyimir Zsiri­novszkij mentelmi jogának felfüggesztéséről. Erről Ivan Ribkin, a duma elnöke szerdán tá­jékoztatta a képviselőket. A főügyészség ké­relme egyszer már a mandátumvizsgáló bi­zottság elé került, amely megvitatta ugyan, de nem hozott döntést az ügyben. Zsirinovszkij számláján akkor még csak a Végső roham dél­re című könyvében szereplő kijelentések sze­repeltek. Ehhez csatolták most a múlt héten Nyizsnyij Novgorodban történt botrányt. Zsirinovszkij N/izsnyij Novgorodban en­gedély nélkül berontott a területi kor­mányzó szobájába és két órán át „megszállás" alatt tartotta Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Faragó Lajos Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika). Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-611/203, gazdasági: 341-601, kulturális: 341-611 /239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7., tel: (49) 343-316. Szikszó, Kálvin tér 25., tel: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-4064 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Reklám és hirdetés: Toka Zoltán. Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós. Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámá­ra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 378 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 17,90 forint, a pénteki lapszám 19,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)358-522 Kazincbarcika (48)317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47)323-340 Tiszaújváros (49) 346-098 Clinton rigai látogatása Clinton befejezett ténynek tekinti a Lettországból történő augusztus végéig esedékes kivonulásokat, és véleménye szerint rövid időn be­lül Észtországból is távozik az utolsó orosz katona Fotók: AP , a (MTI) - Bili Clinton az w# Államok elnöke szerdán rövid, mind­össze néhány órás látogatásra Rigá­ba érkezett, ahol a házigazda Lettor­szág vezetőin kívül Észtország és Lit­vánia államfőiével is találkozott. Ő az első amerikai elnök, aki látoga­tást tett a Baltikumban. Az útnak - mint azt a Fehér Ház ré­széről a lett sajtó tudomására hoz­ták - az volt a legfőbb célja, hogy megerősítse az Egyesült Államok­nak a balti országok függetlensége, demokratikus fejlődése melletti el­kötelezettségét. Clinton ezt oly mó­don vitte véghez, hogy ne sértse ve­le a szomszédos Oroszországot, Moszkva érzékenységét. Rigába utazása előtt még konzultált is tele­fonon Borisz Jelcin elnökkel, és ígé­retet tett rá, hogy a balti vezetőkkel találkozva felhívja a figyelmüket azokra az aggodalmakra, amelye­ket a Lettországban és Észtország­ban élő oroszok helyzete vált ki Moszkvában. Mint Clintonnak a szerdai rigai lapokban megjelent in­terjújából kitűnik, az amerikai el­nök a lett és észt vezetőktől eltérően nem tekinti fenyegetőnek az egyko­ri szovjet köztársaságokkal szembe­ni orosz magatartást. Véleménye szerint Moszkva elfogadta, hogy ezek független államok és ennek megfelelően kívánja alakítani velük kapcsolatait. Vélemények a béketervről Genf (MTI) - A boszniai miniszter- elnök szerint komoly hiányosságai vannak a nagyhatalmak által java­solt boszniai béketervnek. Haris Si- lajdzic ugyanakkor úgy fogalma­zott, hogy nem t eljesen borúlátó a területi felosztás elfogadását il­letően. A kormányfő azt követően adott nyilatkozatot Genfben, hogy szerda délelőtt átvette az összekötő csoport küldöttségétől a Bosznia szétdara- bolására vonatkozó térképvázlatot. Silajdzic csaknem két órán át tár­gyalt az amerikai, az orosz, a brit, a francia, a német és a görög külügyi illetékesekkel. Silajdzic a kelet-boszniai felosztási tervekkel kapcsolatban beszélt ko- moly gyengeségekről. Mint említet­te, egyes övezetekben, mint például Prijedor környékén, népirtást haj­tottak végre és ezek a területek ép­pen azok ellenőrzése alá kerülné­nek, akik elkövették e bűntetteket. Silajdzic elmondta, szeretne további részleteket megtudni a béketerv végrehajtásáról, illetve arról, hogy milyen szankciók várnak a szerb félre, ha elutasítja a tervezetet. Az összekötő csoport a Silajdziccsal folytatott megbeszélés után fogadta Radovan Karadzic boszniai szerb vezetőt és tájékoztatta őt a nyugati tervezetről. Silajdzic ugyanakkor értésre adta azt is, hogy a horvát és a muzulmán fél részéről a végső döntést a béke­tervről Szarajevóban hozza majd meg az új horvát-muzulmán föde­ráció illetékes testületé, a kormány, vagy a törvényhozás. * Radovan Karadzic boszniai szerb vezető szerdán közölte, hogy a szer- bek kihasználják a kéthetes gondol­kodási időt, amelyet a nemzetközi közvetítők adtak a legújabb béke­terv megfontolására. Karadzic nem utasította el a tervet, de részrehajlónak és amerikai dik­tátumnak tartja. — Úgy tűnik, a má­sik négy közvetítő semmit sem tett hozzá az amerikai javaslatokhoz. Az orosz kormányt minden bizony­nyal az a vád éri majd, hogy magára hagyta szerb szövetségesét. A kor­mány lépésére valószínűleg élesen reagálnak majd az orosz nacionalis­ták is, ami újabb fejfájást okoz Bo­risz Jelcinnek - tette hozzá a bosz­niai vezető. * Szerdán is folytatódtak a muzulmá­nok és szerbek közötti harcok Észak-Boszniában - közölték az egykori jugoszláv tagköztársaság területén állomásozó ENSZ-béke- fenntartók illetékesei. A kéksisako­sok szerint a leghevesebb harcok Brckónál és az Ozren-hegységben térségében dúlnak. Az ENSZ-kato- nák szerda hajnalban mintegy 80 tüzérségi gránát becsapódását hal­lották Zavidovici és Gracanica kör­nyékén. Továbbra is feszült a hely­zet a kelet-boszniai Gorazde kör­nyékén, ahonnan újabb szerb­muzulmán összetűzésekről érkez­tek hírek. Eric Chaperon őrnagy, a boszniai kéksisakosok szóvivője arról is be­számolt, hogy ismeretlen fegyvere­sek tüzet nyitottak az ENSZ egyik helikopterére, amely a szarajevói frontvonalak fölött repült. A gépet találat érte, melynek következtében tönkrement az egyik fedélzeti rádió. A helikopter a támadás után visszatért támaszpontjára. Vita az önrendelkezési jogról Bécs (MTI) - Az önrendelkezésről, a meneKÜltkérdésről és a nemzetközi hadbíróságról előterjesztett beszá­molótól maga az előterjesztő, az osztrák Peter Schieder is elhatárolta magát: az EBEÉ parlamenti közgyű­lésének szerda délelőtti bizottsági ülésén Schieder vitathatónak nevezte a jelentés néhány pontját. Mint el­mondta, a beszámoló egyes hangsú­lyaival nem ért egyet, ami úgy lenek séges, hogy a jelentést készítő mun­kacsoport utolsó ülésén az osztrák parlament munkája miatt nem tudott részt venni. Az érintett részről, amely a kisebb­ségek önrendelkezési jogáról szól, a Hofburgban az 53 országból érke­zett parlamenti képviselők is összeszólalkoztak. Schieder egyéb­ként saját véleményét úgy foglalta össze, hogy ő szívesebben látná a ki­sebbségek jogainak világos rögzíté­sét, mert az önrendelkezési jog ha­mis reményeket kelt. Példának azt hozta fel, hogy Törökország aligha akarna hallani ezen elvek alapján egy önálló kurd államról. A kisebb­ségek kiválása helyett ó szíveseb­ben veszi a világos kisebbségi jogo­kat és az autonómiát. Schieder sze­rint ebben a formában ezt a jelen­tést aligha fogják elfogadni. Utalt arra is, hogy a nyugati országokban nincs egyetértés a kisebbségi jogok tekintetében. Másrészt nem tartja célravezetőnek a nemzetközi szervezetek jelenlegi gyakorlatát, vagyis hogy „mindenki mindennel foglalkozik”. A gazdasá­gi együttműködéssel hosszú távon az OECD-nek, a kisebbségi kérdé­sekkel az Európa Tanácsnak kelle­ne foglalkoznia, míg jobb lenne, ha az EBEÉ megmaradna a biztonsági kérdéseknél, a válságmegelőzésnél. A vitában a kurd kérdés miatt éle- 'sen összetűztek Törökország és az Egyesült Államok képviselői. A tö­rök küldöttség vezetője közölte: nem ismeri el, hogy országa terüle­tén vannak nemzeti kisebbségek és nem hagyja magát az emberi jogok kérdésében kioktatni. Az amerikai küldött viszont a kurdok elleni tö­rök kormányakciókat ítélte el - le­szögezve, hogy a terrorizmus min­den fajtáját ellenzi. Vlagyimir Zsirinovszkij is hozzá­szólt a vitához és világosan jelezte a volt Szovjetunió iránti előszerete­tét. Az utódállamok nem az önren­delkezési jog gyakorlása alapján jöt­tek létre, az egész folyamatot Moszkva irányította és hajön egy új elnök, aki megszünteti a gazdasági támogatást, ezek az országok há­rom hónap alatt összeomlanak. Másrészt csak az orosz hadsereg­nek köszönhető, hogy a volt Szovjet­unió területén nincsenek millió számra halottak és elúzöttek - tette hozzá. Ha az önrendelkezési jogot követke­zetesen alkalmaznák, az oroszok bárhol alapíthatnának saját álla­mot - mondta és élesen bírálta az emberi jogok megsértését a volt Szovjetunióban, főként a balti or­szágokban. Az EBEÉ parlamenti közgyűlése csütörtökön a három munkabizott­ság vitájával folytatódik. Arafat—Rabin találkozó Párizsban Párizs (MTI) - Izrael, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet, valamint EgyifJlom és Jordánia tanácskozást tart majd a közel-keleti menekültek problémájának megoldására - jelen­tette be szerdán Párizsban Jichak Ra­bin izraeli miniszterelnök, miután külügyminisztere, Simon Peresz tár­saságában másfél órás megbeszélést folytatott Jasszer Arafattaí, a PFSZ vezetőjével. Rabin nem közölte, hogy erre a nemzetközi tanácskozásra hol és mikor kerül majd sor. Az izraeli-palesztin megbeszélésre egyébként az teremtett alkalmat, hogy szerdán e három pohtikus Pá­rizsban veszi át az UNESCO béke­díját: ezt a közel-keleti rendezésben játszott szerepükért ítélte oda nekik a nemzetközi testület. A díj átvételét megelőző kétoldalú találkozón - az előzetes híreknek megfelelően — mindenekelőtt az au­tonómiafolyamat továbbvitelének következő szakaszai kerültek szó­ba. Rabin közölte, hogy megállapo­dásra jutottak három vegyesbizott­ság létrehozásáról: az egyik a két hónappal ezelőtti kairói megállapo­dásban még függőben hagyott kér­désekkel, a másik a gázai' és jerikói autonómiaterületeken a különböző hatáskörök átadásának folytatásá­val, a harmadik pedig a menekültü­gyi találkozó előkészítésével foglal­kozna. Arafat a maga részéről úgy vélekedett: néhány fontos kérdés­ben megállapodás született, így a mostani tanácskozás pozitív volt, amely „új impulzust ad” a békefo­lyamatnak. - Bár egyes kérdéseket még rendezni kell, a felek jóhisze- * műsége és rugalmassága esetén ez megoldható - mondta. A PFSZ vezetője egyébként kijelen­tette: az elmúlt napokban tett gázai és jerikói útján a fogadtatás szerin­te egyfajta népszavazást jelentett a béketárgyalások és egyáltalán a „bátrak békéje” mellett. Román válasz Bukarest (MTI) - A román Alkot­mánybíróság megalapozatlannak találta a romániai parlamenti ellen­zék indítványát az államfő hivata­lából való felfüggesztésére. Az al­kotmánybírák egyöntetű vélemé­nye szerint a román ellenzék vádjai nem bizonyultak helytállóknak, Ion Iliescu államfő nem vétett az alkot­mány előírásai ellen. A testület vá­lasza szerdán született, a román parlament határozata szerinti dá­tumon. A szenátus és a képviselő­ház együttes ülésén, csütörtökön vi­tatja meg az ellenzék indítványát. IJj kazah főváros Almati (MTI) - A kazah parlament szerdán élénk vita után megszavaz­ta Nurszultan Nazarbajev elnök ja­vaslatát, mely szerint a közép-ázsi­ai köztársaság fővárosát Almatiból 1000 km-rel északra, Akmolába, a korábbi Celinográdba helyezzék át. A terv ellenzői egyebek között úgy vélték, hogy a súlyos gazdasági gon­dokkal küzdő országban nincs pénz a költözködés költségeinek fedezé­sére. Akmolának 2000-ig kell a fő­város szerepét átvennie. Katonai összeesküvés Havanna (MTI) - Kuba keleti me­gyéjében, Guantanamóban katona­tisztek és belügyi funkcionáriusok egy csoportja rendszerellenes összeesküvést készített elő. Az érte­sülés szerint a keleti hadsereg és a guantanamói belügyi alakulatok számos tisztje fegyvereket és más szükséges eszközöket rejtegetve ar­ra készült volna, hogy felkelést rob­bantson ki, átvegye az ellenőrzést a megyei székváros felett. Az állam­biztonsági szolgálat azonban tudo­mást szerzett az összeesküvésről, és a résztvevőket letartóztatták. Sztrájkszerda London (MTI) - Négy hét alatt a negyedik egynapos sztrájkjukat tartották szerdán Nagy-Britanniá- ban a vasúti váltó- és jelzókezelők. A vasúti dolgozók 11 százalékos béremelést követelnek az eddigi el­bocsátások nyomában járt haté­konyságnövekedésre hivatkozva, a Railtrack azonban csak 3 százalé­kot kínál, feltéve, hogy tovább nö­vekszik a hatékonyság. Mintegy négyezren sztrájkol­tak, ez a vasúti dolgozóknak alig több mint 5 százaléka, de akciójuktól ismét leállt az or­szágban a vonatközlekedés 90 százaléka =RÖVIDEN — ------­W ashington - A Szabad Európa és a Szabadság Rádió új helyre, Prágá­ba, a volt parlament épületébe köl­tözik - közölte kedden Bili Clinton. New York - A Human Rights Watch nevű emberjogi szervezet kedden bírálta Franciaországot, amiért Ruandában biztonsági öve­zeteket hoz létre, mely védelmet je­lent a közép-afrikai országban elkö­vetett tömeggyilkosságokért fele­lős milíciák és katonai vezetők számára. London - A brit miniszterelnöksé­gen szerdán nem voltak hajlandók hivatalosan kommentálni azt a hírt, hogy hét olyan jelölt van az EU brüsszeli bizottsága elnöki tiszté­nek betöltésére, akik közül bárki megkapná Nagy-Britannia támoga­tását. Phnompen - Phnompeni értesülé­sek szerint a kormánytagokat és magas rangú hivatalnokokat szer­dán utasították, hogy maradjanak távol irodájuktól és otthonuktól, mi­vel a kambodzsai fővárosban újabb puccskísérlettől tartanak.

Next

/
Thumbnails
Contents