Észak-Magyarország, 1994. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-07 / 158. szám
1994. Július 7., Csütörtök i .... Hírek - Tudósítások É SZAK-Magyarország 3 Géppisztolyosok a Magyar Rádió előtt Budapest (MTI) - A rendőrség továbbra sem kíván hivatalos tájékoztatást adni azzal kapcsolatban, hogy miért jelentek meg kedden géppisztolyos rendőrök a Magyar Rádió épülete körül. Az ORFK sajtóosztályán szerdán annyit közöltek, hogy nem a Rendőri Ezred erőit vezényelték ki, ezért e kérdésben a BRFK az illetékes, amelynek helyettes szóvivője a megerősített védelem okáról tömören mindössze annyit mondott, hogy „csak”. Rádiós forrásból úgy értesült az MTI, hogy július 5-ére bizonyos szélsőséges erők Csúcs László melletti, előre be nem jelentett szimpátiatüntetést terveztek. Boross Péter ügyvezető miniszterelnök ugyanis ettől a naptól kívánta felmenteni a Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnökét. Ismeretes azonban, hogy Göncz Árpád nem írta alá a médiumvezetők felmentését, így Csúcs Lászlónak még nem kellett távoznia az intézményből. Ülést tartott a Fidesz elnöksége Budapest (MTI) - A hét végi Fi- desz-kongresszus előtti utolsó ülését tartotta szerdán a párt, elnöksége Deutsch Tamás megbízott ügyvezető alelnök vezetésével. Áttekintették a kongresszus technikai jellegű előkészületeit, illetve a lebonyolítás rendjét. Ez utóbbi kapcsán szó esett arról, hogy a tanácskozáson valamennyi megye vezérszónoka révén ismertetheti véleményét a Fidesz választási szerepléséről és a párt politikájáról. Ezután Deutsch Tamás tájékoztatta az elnökséget a Fidesz megyei elnökeinek keddi budapesti értekezletéről. Az elnökség Szájer Józsefnek, az Országos Választmány leköszönő elnökének elő- teijesztésében első olvasatban megvitatta az Országos Választmány alapszabályának tervezetét. Erről az érintett testület egy héttel a kongresszus után tartandó budapesti ülésén fog dönteni. Utolsó napirendi pontként Szájer József számolt be az Európai Liberális, Demokratikus és Reformpárt római tanácsüléséről, amelyen a megfigyelő státust élvező Fideszt képviselte. Kisgazda nagyválasztmány Budapest (MTI) - A Független Kisgazdapárt alkotmánya előírja, hogy az országgyűlési választásokat követően össze kell hívni az Országos Nagygyűlést. A tanácskozásra július 9-én a Budapest Kongresszusi Központban kerül sor — költségkímélési okokból -, együtt az Országos Nagyválasztmány ülésével. Erről Gyimóthy Géza, az FKgP országos főtitkára tájékoztatta az MTI-t szerdán. A tanácskozás elsőrendű feladata az új elnökség megválasztása, a tisztségviselők beszámolóinak meghallgatása és az FKgP választási szereplésének értékelése lesz. A mintegy 1800 küldött mellett az országos elnökség tagjai, a megyei vezetők és a helyi szervezetek elnökei vesznek részt a fórum munkájában. Az MTI információja szerint a Független Kisgazdapárt elnöki posztjára egyedül a jelenlegi elnök, Tor- gyán József pályázik. Új járat Budapest és Kassa között Budapest (MTI) - A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság felügyelete alá tartozó Áviaexpress Légiközlekedési és Szolgáltató Kft. rendszeres, heti két alkalommal hétfőn és pénteken közlekedő légijáratot indított Budapest és Kassa között - mondta el az MTI-nek Horváth Sándor a left, ügyvezető igazgatója. Az Aviaexpress a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság tulajdonában lévő L-410-es gépekkel szállítja az utasokat. A kft. a regionális légiós utasforgalom fejlesztésébe kapcsolódott be. Tavaly óta rendszeresen heti két járat közlekedik Zágráb és Budapest között. Remélik, hogy az ukrán fél kérésére jelenleg szünetelő vlovi járatokat a közeljövőben újraindíthatják. A kassai járatot kedvezményes áron, 17 600 forintért lehet igénybe venni hét végi utazások esetén. Utolsó simítás a programon Átadás a környezetvédelmi tárcánál - vegyes szájízzel Pásztor Zoltán Budapest (ISB) - Miközben Baja Ferenc leendő környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter társaival együtt az új kabinet programján végezte az utolsó simításokat, a képviselői irodaházban megalakult a parlament új környezetvédelmi bizottsága. A szerdai találkozóra meghívót kaptak a tárca még hivatalban lévő és leendő vezetői, valamint a zöld mozgalmak képviselői. Gyurkó János, a minisztérium hamarosan búcsúzó vezetője vegyes szájízzel hagyhatja utódjára bársonyszékét: eredményeket is mondhat magáénak, de hosszú listát töl- tenének ki a mulasztások is. Ezek közül talán az egyik legsúlyosabb, hogy a tárca valószínűleg három legfontosabb területe, a környezet- védelem, a területfejlesztés és az építésügy közül egynek sem sikerült a négyéves kormányzati és parlamenti ciklus alatt önálló, illetve új törvényi szabályozást adni. Ennek is tudható be, hogy a legmagasabb rendű jogszabályok híján számtalan miniszteri rendelet, parlamenti állásfoglalás és határozat született a szakterület' szabályozására. A környezetvédelmi például az egyik legaktívabb bizottságnak bizonyult: összesen 22 törvényjavaslatot nyújtott, be az országgyűléshez. Tarján Lászlóné, a minisztérium távozó politikai államtitkára előszeretettel hivatkozik arra, hogy a szakterület legnagyobb feszültségeit a gazdasági mozgástér beszűkülése okozta, hogy a tárca mindig háttérbe szorult a kormányzat egészének munkájában. Az tény, hogy az elmúlt években Keresztes K. Sándor, majd Gyurkó János „csapata” jelentősen átalakult, nem túl hosszú időn belül már a harmadik közigazgatási államtitkár és ugyancsak a harmadik helyettes államtitkár koptatja hivatali székét, valamint a minisztérium szerkezeti rendjében is jelentős változások történtek. A zöldek nagy része azonban elégedetlen a munkával, és ezen még Gyurkó János szakember- és pénzhiányra vonatkozó „mentegetőzései” sem enyhítenek sokat. A miniszter és elődje - különös módon - nemcsak a zöldektől, hanem a koalíciós pártoktól is sok kritikát kapott, hiszen a kormánypárti többségű környezetvédelmi bizottság például öt alkalommal nem fogadta el a miniszteri jelentést. Az Ántall- kormány első kétéves beszámolójával kapcsolatban például a Rótt Nándor elnökletével működő testület sajnálattal állapította meg, hogy a környezeti érdekeket érvényesítő indítványai sok esetben azoktól a pártoktól sem kaptak támogatást a parlamentben, amelyek tagjai a bizottságban a javaslatokat előterjesztették és egyhangúlag támogatták. A bizottság radikális intézkedések megtételét sürgette „az ország múld kritikusabbá váló környezeti állapotának javítása érdekében”, ezek az intézkedések azonban elmaradtak. Még a kormánytagok között is voltak olyanok, akik a környezetvédelmet egyszerűen divatnak tartották, vagy legjobb esetben szükséges rossznak tekintették. A bizottság pedig a kormány mellett az országgyűlésre hárította a felelősséget: a kormánypártokra és az ellenzékre egyaránt. Ma már a tárca képviselői is bevallják, hogy a hazai környezet állapota az utóbbi években mit sem javult, annak ellenére, hogy például az ipari termelés jelentősen csökkent és valamelyest nőtt a bruttó hazai össztermék környezetvédelemre fordított aránya. A környezetvédők egy része, egész pontosan a Levegő Munkacsoport ugyanakkor azt álhtja: hatalmás összegeket fordított a kormány környezetszennyező technológiák támogatására, és a jelenlegi energiaárak sem szolgálj ák a „zöld érdekeket”. Meglehet, az Antall- és a Bo- ross-kormány működése alatt tucatszám készültek jobbnál jobb környezetvédelmi tanulmányok, ezek nagy része azonban ma is megvalósítatlanul pihen valamelyik hivatali szoba polcain. Ilyen például a zöldövezeti és a meliorációs program, vagy a keszthelyi öböl tisztítására készített terv. Igaz, hogy a védett területek aránya a korábbi 6,7 százalékról 7,6 százalékra nőtt, azonban ezt a tényt is beárnyékolja a területek egy részének - utólag alkotmányellenesnek minősített - privatizálása, nem is beszélve arról, hogy az évek óta tartó huzavona után még mindig nincs jelentős előrelépés a hazai környezetvédelem „elfekélyesedett” ügyében, a hősi vízlépcső sorsában. Sikerül-e erős núnisztériumot faragnia Baja Ferencnek a KTM-ből, lesz-e erős környezetvédelem Magyarországon? Ez még a jövő kérdése. A miniszteijelölt és Szili Katalin, a tárca politikai államtitkári posztjának várományosa mindenesetre a jövő héten esik át a bizottsági meghallgatáson. Terveik nekik is vannak... A HI/HI-as felett törik a pálcát Horváth Magdolna Budapest (ISB) - Azok a kifogások, amelyek az ügynöktörvény alkotmányosságát érintik, Lóvéiéi István alkotmányjogász véleménye szerint többségükben megalapozottak. Az Államigazgatási Főiskola tanára egyéb ag- álya mellett úgy véli: a társadalom izonyos körét diszkriminatív módon kiemeli a törvény, ami az egyenlőség elvét sértheti. A IH/III-as néven ismertté vált, Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvény július elsejei hatályba lépésével megkezdődtek a találgatások: vajon az Alkotmánybíróság, a hozzá eljuttatott indítványok nyomán hogyan ítéli majd meg ezt az egyébként igen nehezen megszülető törvényt. A testület helyt ad-e majd az indítványozók aggályának, és az alaptörvénnyel ellentétesnek minősíti-e az ügynöktörvényt, vagy sem, s akkor a már felállított háromtagú bírói tanács megkezdheti az átvilágítást. □ Milyen esélyt lát Lővétei István alkotmányjogász a törvény hatályon kívül helyezésére'? • Amellett, hogy az eddig felmerült kifogások többségét alaposnak, jogosnak tartom, ezeknél még fontosabb szempontokat is felhozható- nak vélek a törvény ellenében. Például azt, hogy sehol, semmiféle olyan tiltás nincs, amely kimondaná, hogy aki titkosszolgálati tevékenységet végez, annak különböző foglalkoztatási tilalommal kellene szembenéznie. Tehát nem mondja ki egyetlen jogszabály sem, hogy aki titkosszolgálati tevékenységet végez, vagy végzett, az nem lehet bíró, újságszerkesztő, és sorolhatnám. Ákkor hogyan hozhatunk egy jogszabályt, amely arra kérdez rá, ami egyébként nem tilos. A másik aggályom talán még ennél is súlyosabb. Vagyis: milyen jogszabály az, amelyik egy belső, titkos eljárás eredményétől teszi függővé a vizsgálat következményeit? Mert a törvény azt mondja, hogy amennyiben megállapítják valakiről, hogy ügynöki tevékenységet végez, és az önként lemond betöltött funkciójáról, akkor nem keiül nyilvánosságra múltbéli bűne. Am ha nem így cselekszik, akkor nyilvánosságra kerül. Ez nem más, mint egy fenyegetés, egy lelki terror. Jogszabályt véleményem szerint így nem lehet szerkeszteni. □ Ön szerint a nyilvánosságra hozatal nem tekinthető szankciónak? Márpedig egy szöveg jogszabállyá minősülésének ez egy igen fontos feltétele. • Ha a törvény úgy fogalmazna, hogy: ha bebizonyosodik, hogy az átvilágított személy ügynök volt, akkor ennek a következménye, hogy ez a tény nyilvánosságra kerül. De hogy ezt úgy tegyék, hogy a nyilvánosságra hozatal alól mentesülni lehessen akkor, ha az illető szép csendesen visszavonul, azt én visszataszítónak tartom. Terror alatt tartja ez a törvény azokat a személyeket, akiket ez alapján át kell világítani, és a csöndes visszavonulás lehetőségének megadásával nem ad védelmet azok számára, akik más - például egészségügyi - okokból lesznek kénytelenek felhagyni addigi állásukkal, tevékenységükkel. Senki sem fogja róluk elhinni, hogy nem „azért” vonulnak vissza. HA jogi és etikai ellenérveit félretéve véleménye szerint milyen törvény állná ki az alkotmányossági próbát? • Először is törvényt kellene hozni például arról, hogy mondjuk: a bírói, a média vezetői, stb tisztségekkel összeférhetetlen, ha valaki titkosszolgálati tevékenységet lát el. És akiről ez kiderül, azt felmentik állásából. Ezt most nem szabályozza, nem tiltja semmi. Az ügynöktörvény egy múltbéli tettet próbál erkölcsileg büntetni. Mégpedig erkölcsileg, jogszabályban. Hát ez nem jog. A nyilvánosságra hozatal véleményem szerint nem szankció. Megfélemlítő büntetésnek lehet nevezni. Olyan, mint régen, amikor pellengérre állítottak valakit. Nagykörúti felújítások Szerdán Budapesten nyomáspróba alá helyezték a nagykörúti rekonstrukció első 540 méteres szakaszának elkészült vízcsöveit, a Podmaniczky utca és az Oktogon között. Ebből az alkalomból látogatott el a helyszínre kora reggel Demszky Gábor főpolgármester. Miután végigjárta az egész rekonstrukciós szakaszt hangsúlyozta: elégedett a látottakkal. Leszögezte: a munkaterület rendezett, kulturált és a munkálatok nem zavarják sem a kereskedelem, sem a szállodák forgalmát a környéken. Fotó: Nagy Gábor (ISB) A „Kisebbségi”-ek fordulatot várnak Budapest (MTI) - A Kisebbségi Kerekasztal résztvevői szerdán megvitatták az MSZP és az SZDSZ által kötött koalíciós szerződés nemzetiségekre vonatkozó részeit. Lásztity Péró a kerekasztal ügyvezető elnöke elmondta: mindenképpen fordulatot várnak a kormány és a kisebbségek viszonyában. Elsősorban olyan szemléletváltozásra van szükség, amely túllép a deklarációk szintjén és a konkrét cselekvésben megteremti a kisebbségek kulturális autonómiájának anyagi és jogi feltételeit. Lásztity Péró szerint elsősorban az együttműködésre kell a hangsúlyt helyezni, megszüntetve azt a korábbi gyakorlatot, miszerint többnyire ellenséget látott a kisebbségben a hatalom. A Kisebbségi Kerekasztal reméli, hogy az állami kötelezettségvállalás szűkítő gyakorlatával is szakítanak. Göncz megbeszélése Boros Péterrel Budapest (MTI) - Boross Péter ügyvezető kormányfő nem kívánta elmondani az MTI munkatársának, hogy milyen megállapodásra jutott szerdán délutáni négyszemközti megbeszélésén Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Az ügyvezető kormányfő annyit elárult, hogy a médiumalelnökök felmentéséről tárgyalt a köztársasági elnökkel. Boross Péter azzal hárította el a további kérdéseket, hogy csütörtökön kívánják nyilvánosságra hozni megbeszéléseik eredményét. Boross Péter egy szerda délelőtti háttérbeszélgetésen kijelentette: értetlenül áll az előtt a tény előtt, hogy a koalíciós pártok vezetőivel és a hat parlamenti párt vezetőivel történt megállapodása ellenére, valamint annak dacára, hogy az országgyűlés kulturális bizottsága e szóbeli megállapodások nyomán döntött az alelnökök felmentési kérelmének támogatása mellett - mint fogalmazott — némi vacil- lálást lát a Köztársasági Elnöki Hivatalban a felmentési kérelmek aláírásával kapcsolatban. Boross Péter azt is hozzátette, hogy felmentési kérelmének határideje július 5-én lejárt, s ha a köztársasági elnök aláírta volna a dokumentumokat, akkor az alelnökök nem tudnának hosszabb időre kiható, végkielégítésekkel járó felmentéseket hozni. Az ügyvezető kormányfő, arra is emlékeztetett, hogy korábban Göncz Árpád a vele folytatott megbeszélés során természetesnek tartotta, hogy aláírja a felmentéseket, mégpedig rögtön az elóteijesz- tés benyújtása után. A kormányülésről — előzetesen Budapest (MTI) - Az ügyvezető Boross-kor- mány csütörtöki, várhatóan utolsó ülésén előzetesen mindössze két napirendi pont megtárgyalása szerepel. A Kormányszóvivői Irodán elmondták, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztett bős- nagymarosi perrel kapcsolatos költségek fedezésére - a Külügyminisztérium előteijesztése alapján - a kormány 60 millió forintot a költségvetés általános tartalékából kiutal. Erre az összegre többek között a különböző szakértői díjak fedezésére, illetve az esetleges peren kívüli magyar-szlovák megállapodás kidolgozásával kapcsolatos költségek miatt van szükség. A Kormányszóvivői Irodán úgy tudják, hogy ennek az összegnek a tartalékból való lehívásáról tájékoztatták a hamarosan megalakuló új kormány illetékeseit. Az ügyvezető kormány előterjesztést hallgat meg az 1994. szeptember 6. és 24. között hazánk területén tervezett magyar-brit közös katonai kiképzésről és gyakorlatról. A tervek szerint a NATO békepartnerségi programjának szellemében egy századnyi, 120 brit katona érkezik saját fegyverzettel hazánkba, ezzel is elősegítve a Magyar Honvédség NATO-hoz való illeszkedését. A közös gyakorlat nem jelent többletköltséget, mert a britek fedezik saját kiadásukat, a magyar katonák pedig az éves kiképzési költségek terhére vesznek részt a gyakorlaton. Mindehhez azonban még parlamenti jóváhagyásra is szükség van, ugyanis külföldi csapatok hazánkba érkezését csak az országgyűlés hagyhatja jóvá. Kárpótlási földárverések Budapest (MTI) - Bár a szövetkezeti területeken kijelölt kárpótlási földalapok árverezése több megyében már befejeződött az előírt május 31-ei határidőig, az elmúlt héten az ország 11 megyéjében tartottak még liciteket. Az 59 árverésen összesen 55 ezer aranykorona értékű föld került több mint 1800 kárpótlásra jogosult tulajdonába. A legtöbb, szám szerint 32 licitet Zala megyében tartották, az elárverezett területek aranykorona értéke azonban Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, álról az egyetlen megtartott liciten több mint 26 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára. A legtöbb jogosultat Zala megyében vonzott a földhözjutás lehetősége. Itt ugyanis az elmúlt héten 979-en vettek részt a liciteken, akik közül 825-en tulajdonhoz is jutottak. Az 500 forintról induló licitár is Győr-Moson-Sopron megyében érte el a legmagasabb értéket, ahol egy terület egy aranykoronájáért megadták a 45 ezer forintot is. Az elmúlt hét végéig az országban összesen 20 ezer 654 árverést tartottak, s ezeken több mint 35 millió aranykorona értékű terület jutott megközelítően 511 ezer kárpótlásra jogosult birtokába. A legnagyobb, 5 miihó aranykoronát is meghaladó értékben eddig Békés megyében keltek el a földek és legtöbben — mintegy 58 ezren — Pest megyében jutottak földtulajdonhoz.