Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

1994» Június 30., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 A Miniszterelnöki Hivatal új kiadványa Budapest (MTI) - „Magyarország -1100 esztendő” címmel új, s vélhe­tően legutolsó kiadványát adta ki a Miniszterelnöki Hivatal keretei kö­zött működő Nemzeti Tájékoztatási Iroda. Ennek közlésére Varga Do­mokos György, az iroda vezetője kérte a távirati irodát. A tájékoztató szerint a százoldalas kötet írója, Hegedűs László elsősorban a sors­fordító eseményeket emeli ki ha­zánk történelméből. Elfelejtett ada­tokra, összefüggésekre hívja fel a fi­gyelmet. A mű bevallottan nem tör­ténettudományi szakmunka, ha­nem a széles olvasóközönségnek szóló írás. Szerzője sem kutató, ha­nem olyan publicista, aki elsősor­ban az események, a tények bemu­tatásával kívánja felvázolni Ma­gyarország történetét az államala­pítástól az 1989-es parlamenti vá­lasztásokig. A kiadvány angol és né- met nyelven is megjelenik. _______ F elmentési javaslat Budapest (MTI) - A Miniszterel­nöki Sajtóiroda közleménye szerint Boross Péter miniszterelnök szer­dán - az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatásukat követően - javaslatot tett a Magyar Köztársaság elnökének, hogy dr. Csúcs Lászlót a Magyar Rádió alel­nöki és dr. Nahlik Gábort a Magyar Televízió alelnöki tisztségéből 1994. július 5-i hatállyal mentse fel. Átadják az expo alapúthálózatát Budapest (MTI) - A szerződésben vállalt határidőnél egy hónappal korábban, június 30-án csütörtökön üzembe helyezik az expo budai te­rületének, ideiglenes burkolattal el­látott alapúthálózatát, mely az el­következendő másfél évben az épí­tők felvonulási útvonala lesz. A Id- vitelezér során az expo területén hasznosítottak először építési tör­meléket Magyarországon. A meglé­vő beton és vasbeton létesítmények bontásából származott építési tör­meléket a kivitelezők a helyszínen fel aprították és az út alapjába beé­pítették. Június végére az építést végző - a Földgép Rt., a Swietelsky- Útvasút Kft. és a Kévmetro Kft. al­kotta Budaközmú Közkereseti Tár­saság- 67 ezer 230 folyóméter köz­művezetéket fektetett le. A műsza­kilag átadott és a közművállalatok által üzembe helyezett alapközmű­vek felett pedig 28 ezer négyzetmé­ter ideiglenes útburkolat készült el. A végleges burkolatot 1996 tava­szán építik meg. Határon túli magyar pedagógusok Mátrafüred (MTI) - Erdélyből, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Szlové­niából és a Vajdaságból nyolcvan magyar óvodapedagógus, tanító és természettudományos tárgyakat oktató tanár érkezett arra a tízna­pos szakmai továbbképzésre, amely szerdán kezdődött Mátrafüreden, a Magyar Környezetvédelmi Egyesü­let rendezésében. A mostani kurzu­son résztvevő pedagógusok tovább­képzésében a környezeti nevelés mellett a neveléselméletre teszik a hangsúlyt, de lesznek nyelvművelő foglalkozások és «természettudomá­nyos előadások is. Gazdára talált a szovjet laktanya Sárbogárd (MTI) - Gazdára talált az egykori szovjet laktanya Sárbo- gárdon. A több mint 115 ezer négy­zetméternyi területet elfoglaló, 29 épületből álló objektum nagy részét egy vállalkozó vásárolta meg a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet­től. Háromezer négyzetméternyi te­rületre és két, a többitől különvá­lasztható pavilonra pedig a helyi önkormányzat jelentette be az igé­nyét. A vállalkozó - a tervek szerint az önkormányzattal közösen - ag­rártermékeket feldolgozó üzemet akar létesíteni az épületekben, a polgármesteri hivatal pedig az áta­lakítások elvégzését követően a re­formátus egyház által visszaigé­nyelt épületben levő általános isko­lának biztosít ott új helyet. A sárbo­gárdiak örömmel fogadták, hogy végre elkelt az objektum, mivel hasznosításával munkaalkalmakat teremt az új tulajdonos. Négyéves az értéktőzsde A tőkepiac fejlesztése határozott stratégiát igényel A négyéves Budapesti Értéktőzsde Fotó: Nagy Gábor(ISB) Budapest (ISB - D.Zs.) - Elveszítettük az elsőbbségünket Kelet-Európábán - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Ro­tyis József, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója. A tőzsde elmúlt négy évi történetét jellemezve elmond­ta, nogy csak tavaly sikerült elkezdeni azt az érdemi munkát, amit már alapí­táskor, 1990-ben kellett volna, ft Jelenleg már 16 befektetési alap, 33 részvény, több mint ötven egyéb pa­pír, államkötvény, valamint a kár­pótlásijegy szerepel a tőzsdei forga­lomban. A pénzügyi szakemberek nagyobb arányú privatizációs pa­pírra számítottak, de hamarosan rá kellett döbbenniük, hogy a magyar tőzsde nem „privatizáció-vezérelt”. Ellenpéldaként az ügyvezető igaz­gató Prágát említette, ahol nem ke­vesebb, mint 1000 papír forog a' tőzsdén! Ezenkívül túlzottan nagy arányúnak értékelte a tőzsdén kí­vüli kereskedést hazánkban. A tőzs­dén belüli forgalom 60 százalékát viszont a külföldi befektetők bonyo­lítják le. Rotyis szerint egészsége­sebb lenne, ha a hazai kis-, illetve intézményi befektetők tudhatnák magukénak ezt az arányt, s a 40 százalékot tennék ki a külföldiek. Ezt az újonnan felálló kormány is elősegítheti. Például azzal, hogy az eddiginél jelentősebb adókedvezmé­nyeket kínál a befektetőknek, illet­ve az értékpapírok kibocsátóira is kiterjeszti a kedvezmények körét. (Olaszországban éppen a közel­múltban fogadott el a Parlament egy ilyen rendelkezést.) Az új kormánytól egyébként azt várják a tőzsde vezetői, hogy létre­hoznak egy külön bizottságot, illet­ve munkacsoportot, amely a tőkepi­ac fejlesztésével foglalkozik, s hatá­rozott stratégiát alakít ki az ügy­ben. Tapasztalataik szerint a kül­földi befektetők megnyugvással vet­ték tudomásul, hogy koalíciós kor­mány alakul Magyarországon. Re­mélhetőleg, a kivárásnak vége, s hamarosan újabb lépésekre szánják el magukat a befektetők. A hétfői tőzsdetanácsi ülésen három beveze­tési kérelemről döntöttek. A Gold- sun Hűtőipari Részvénytársaság részvényei június 30-tól vásárolha­tók. Az Inter-Európa Bank és a Pharmavit esetében még nincs ha­tározott időpont a részvények beve­zetésére. A banknál az igazgatóta­nács döntésére várnak (július 4), a másik cégnél pedig technikai prob­lémák merültek fel. Várhatóan au­gusztus folyamán vásárolhatók lesznek ezek a részvények is. A kis­befektetők kérésének engedve in­formációs központot rendeznek be a Budapesti Értéktőzsdén. A köz­pontból különböző adatokat kérhet­nek az érdeklődők (kibocsátók listá­ja, BÉT-szabályzat), s tájékozódhat­nak az osztalékfizetésről, a bróker­cégekről. A csütörtöki megnyitó előtt befektetői nyílt napot tart a tőzsde, amelyen előadásokat hall­gathatnak a befektetni szándéko­zók, többek között az intézmény működéséről, a befektetők védelmé­ről, a tőzsdei kereskedésről. A kö­zeljövő feladatairól szólva Rotyis József elmondta, hogy rugalmasab­bá kívánják tenni a bevezetéseket, vagyis meg szeretnék gyorsítani a feltételek elbírálását. Ezzel párhu­zamosan viszont kidolgozzák a tagi információs szabályzatot, amely le­hetővé teszi, hogy a bevezetett cé­gek működését folyamatosan figye­lemmel kísérje a tőzsde. Erre azért van szükség, hogy a Lupis-ügyhöz hasonló esetek a jövőben ne fordul­hassanak elő Magyarországon. A „népjólétiről” a leendő miniszter Higgye el a kormány: ez a terület jelenleg a legfontosabb! Budapest (MTI) - Szorongással vegyes optimizmussal tekint az elkövetkezen­dő évekre a Hom-kormány leendő népjóléti minisztere, ám mégis inkább a feladat elvállalásakor is nagy szere­pet játszó pozitív érzéseit és eddigi ta­pasztalatait tartja meghatározónak. Ezek ugyanis arra utalnak, hogy az egészségügy és a szociálpolitika - a kormányon és a parlamenten belül is - a korábbiaknál előkelőbb helyet vív­hat ki magának a fontossági ranglis­tán - nyilatkozta Kovács Pál, a minisz­teri szék várományosa. Kovács Pál fontos, a tárca, az ága­zat jövőjét meghatározó döntésnek tekintette, hogy ezentúl a népjóléti miniszter is tagja lesz a gazdasági kabinetnek. Ezzel a lépéssel is meg­nőtt az esély arra, hogy mind a kor­mányban, mind a parlamentben el­higgyék végre: ez a terület jelenleg az egyik legfontosabb. Nem csupán azért, mert valahol minden állampolgárt érint, de azért is, mert az emberek szociális és egészségügyi viszonyai, szociális biztonsága vagy annak hiánya je­lentősen befolyásolja a modernizáci­ót, a politikai stabilitást s végső fo­kon a demokráciát. Kétségtelen - ismerte el -, hogy a kabinet gazda­sági szakembereivel nehéz csatákat kell majd megvívni, különösen, ha esetleg néhányan úgy gondolják: elegendő bizonyos pénzügyi muta­tók ismerete és hangoztatása egy- egy kérdés mérlegelésénél, de nem teszik hozzá a társadalom állapotát leíró egyéb mutatókat. Ennek elle­nére - vélekedett -, a kormány tag­jai között nem a terület fontosságá­nak megítélésében lesz vita, hanem abban, hogy egy adott pillanatban milyen prioritások szerint használ­ják fel a rendelkezésre álló, nagyon szűk forrást. Úgy érzem tehát - mondta -, hogy megfelelő irányban haladnak a dol­gok, ám ezzel együtt is jó, ha az el­következendő két év alatt meg tud­juk őrizni a nyugdíjak reálértékét, és legalább a legelesettebbeknek egy kicsivel többet tudunk adni. Ha viszont erre képesek vagyunk, ak­kor megvan az esély arra, hogy a ciklus második felében már egy ki­csivel többet tehessünk. Ami a „népjólét” elnevezés mögött meghúzódó két nagy szférát, az egészségügyet és a szociálpolitikát illeti, Kovács Pál úgy nyilatkozott: szó sincs arról, hogy a tárca egyben tartása valamelyik oldal túlsúlyát jelentené a jövőben. Nyilvánvaló, bár talán nem eléggé tudatosult tény ugyanis - érvelt -, hogy a szociális jó- vagy „rossz”-lét és az egészségi állapot alapvetően összefügg. A beteg embernek gyengül a szociá­lis biztonsága, és a szegénységben élőnek romlik az egészsége. Nagyon fontos ezért a két terület összefo­gása, az egészségügyi és a szociális intézmények, ellátó rendszerek együttműködése. Annak eldöntése pedig, hogy milyen legyen a hivata­lon belül az egyik vagy másik terü­let súlya, azt mindig az éppen aktu­ális problémák döntik majd el - mondta a leendő miniszter. Kovács Pál elmondta azt is, hogy el­sődleges tervei között szerepel a tárca egész feladatrendszerének, struktúrájának áttekintése. Meg kell vizsgálni: melyek azok a tenni­valók, amelyeket mindenképpen a minisztériumon belül kell megolda­ni, illetve milyen tevékenységeket lehetne akár az orvosi kamarának vagy más szervezetnek, intézmény­nek átadni. Ez a feladatrevízió elképzelései sze­rint legalább két-három hónapot is igénybe vesz majd, és csak ezután következhet az esetleges szervezeti átalakítás - nyilatkozta Kovács Pál. Fórum a miniszterjelölttel Tovább növekedhet a kereskedelmi mérleg passzívuma Budapest (MTI) - Az elmúlt évi 3,5 mil­liárd dolláros kereskedelmi mérleg passzívum az idén akár 4 milliárd dol­lárra is növekedhet - mondta Pál Lász­ló ipari és kereskedelmi miniszterjelölt az MTESZ szerdán megrendezett gaz­dasági-műszaki fórumán. Hozzátette: nem sokat szépítenek ezen a tendencián azok az adatok, amelyek azt próbálják bizonyítani, hogy a magyar gazdaság fejlődik. A privatizációt ennek ellenére folytat­ni kell, noha ez eddig nem volt kel­lően hatékony. Háttérbe szorult a tényleges magá­nosítás, az állami bevételek helye­ződtek előtérbe, nem pedig a válla­latok hatékony működtetése. A pri­vatizációs törvényekben sok a hiá­nyosság - szögezte le Pál László. El­sősorban azt hangsúlyozta, hogy a privatizált vagyon sorsa az elmúlt években nem volt követhető. Szük­ség van arra, hogy a privatizáció hozzájáruljon a vállalatok teljesít­ményének növekedéséhez, s ez a tő­keemeléses privatizációval valósít­ható meg. Az elképzelések szerint új törvény szabályozza majd a pri­vatizációval foglalkozó szervezetek működését. A döntési folyamatba bevonják a parlamenti pártokat és az érdek- képviseleteket egyaránt. Pál László végezetül szólt arról, hogy a privatizációban várhatóan továbbra is zavarokat okoz a kár­pótlás folyamata. Jelentős mennyi­ségű kárpótlási jegy ugyanis még mindig nincs a lakosság tulajdoná­ban. Az E-hitelkonstrukciót is felül kell vizsgálni, s további feladat ol­csó hitel lehetőségek megteremtése. A KRP-ről az a véleménye, hogy az kampányjellegű, s bár szükség van kisbefektetői programokra, ezt a konstrukciót is át kell dolgozni. A tanácskozáson Csépi Lajos, az AV Rt. vezérigazgatója elemezte a pri­vatizáció folyamatának elmúlt négy évét. Megállapította: az állami me­nedzselés fáziskésésben volt. Elmondta: 1800 vállalatból 500-at felszámoltak, 550-et privatizáltak, 48 kisebbségi és 168 többségi ma­gántulajdonba került. Jelenleg 200 cég képezi tartósmi az állam tulajdonát, 400 pedig az ÁVÜ privatizációs döntésére vár. Csépi Lajos véleménye szerint nemzetkö­zi összehasonlításban is rendkívüli teljesítmény volt az eddigi privati­záció, s a további vagyonvesztés megelőzése érdekében cél a folya­mat mielőbbi befejezése. Már az új koalíciós páros utazik Varsóba Budapest (MTI) - Bár az új külügyi vezetés várhatóan csali július 16-tól foglalja el helyét a Külügyminisztériumban, a Visegrádi Cso­port külügyminisztereinek július 7-i varsói nemzetközi találkozóján már az új koalíciós páros képviseli Magyarországot. A varsói láto­gatás előkészületéről Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium szabaddemokrata politi­kai államtitkár-jelöltje tájékoztatta szerdán az MTI-t. Szent-Iványi István elmondta: a varsói talál­kozó alkalmat ad arra, hogy a közép-európai térség diplomáciai vezetői első kézből tájékoz­tassák az Egyesült Államok vezetőit a régió problémáiról. A tervek szerint Clinton elnök együttesen ta­lálkozik a külügyminiszterekkel, míg az ame­rikai diplomácia irányítója, Warren Christop­her kétoldalú eszmecseréket is lebonyolít kö­zép-európai partnereivel. A magyar delegációt Kovács László szocialista külügyminiszter-jelölt vezeti. A tervük szerint Szent-Iványi István mellett a Külügyminisz­térium egy szakdiplomatája egészíti ki a Var­sóba utazó csapatot. Korábban arról volt szó - mondta Szent-Ivá- nyi István -, hogy Martonyi János közigazga­tási állanttitkár utazna, ám a diplomata idő­közben benyújtotta lemondását. A szabaddemokrata politikus hozzátette: a maga részéről korrektnek tartja Martonyi Já­nos döntését, bár úgy ítéli meg, hogy Mártonja rátermett diplomata, aki a Külügyminisztéri­um több más területén is kamatoztathatta volna szakértelmét. Szent-Iványi István hangsúlyozta: a magyar delegáció Varsóban mindenekelőtt azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy az új magyar kor­mány a kapcsolatok minden területén előrelé­pésre törekszik az Egyesült Államokkal. A varsói tanácskozásnak egyben bemutatkozó jellege is lesz: a Külügyminisztérium két, le­endő vezetője új feladatkörében most találko­zik először külhoni partnereivel. Hárs bukaresti megbeszélései Bukarest (MTI) - Szerda reggel óta Buka­restben folytat megbeszéléseket Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője. A politikus kedden este érkezett a román fővá­rosba, szerdai programján találkozó szerepelt Marcel Dinu külügyi államtitkárral, a Petre Roman vezette Demokrata Párt képviselőjé­vel, majd Sergiu Cunescuval, a Demokratikus Konvencióban részt vevő Román Szociálde­mokrata Párt elnökével, Nicolae Manolescu- val, a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Oli- viu Ghermannal, a kormányon lévő Szociális Demokrácia Romániai Pártja elnökével, aki egyben az SZDRP küldöttségét vezette az áp­rilisi szegedi találkozón, ahol az MSZP delegá­ciójának élén Horn Gyula pártelnök állt, vala­mint az RMDSZ vezetőivel és másokkal. Csütörtökön kerül sor a magyar politikus ta­lálkozójára Emil Constantinescu professzor­ral, az ellenzéki Romániai Demokratikus Konvenció elnökével. Hárs Gábor még ma visszatér Budapestre. * A román külügyminisztérium szóvivője az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy mi­ként kommentálja a magyarországi koalíciós tárgyalások lezárását és az ott kidolgozott programot, kormánylistát, igen óvatosan fo­galmazott. Kijelentette, hogy várható: az új magyar kor­mány beiktatása után különböző érintkezé­sekre és kölcsönösen kezdeményezésekre ke­rül sor, amelyek során majd elválik, miként valósulnak meg a választási kampány idején és azt követően tett bíztató nyilatkozatok. Újból illetékkel az utazások ellen Bukarest (MTI) - A román kormány rendele­ti úton újból határátlépési illetéket akar beve­zetni, az RMDSZ ezért a parlament nyári sza­badsága idejére a kormánynak kiadandó fel­hatalmazás ellen foglalt állást - közölte az RMDSZ szerdai bukaresti sajtóértekezletén Székely Ervin képviselő. Emlékeztetett arra, hogy télen már bevezet­tek ilyen, 10 ezer lejes illetéket, hiába tiltako­zott az ellenzék - ezúttal a felhatalmazási tör­vényben a szándékon kívül egyáltalán nem je­lölik, mekkora összegről lenne szó, az indoko­lás csak annyi, hogy az így nyert összeget majd szociális célra fordítják. Székely Ervin jelezte, hogy az RMDSZ a szabad utazási jog korlátozásának tekinti az intézkedést és az al­kotmánybíróságon megóvja majd. Egy másik rendeleti úton bevezetendő adó­nem a profitadó lenne, ezt az RMDSZ szintén nem fogadhatja el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents