Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Június 14», Kedd-------------APROPÓ-------— G otqhetóqhi Filip Gabriella Hogy mi is az a Golghelóghi?! Vagy pon­tosabban ki?!No, ezt most nem mesélem el. Talán Határ Győző Kossuth-díjas író - a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora - sem tudna röviden válaszolni. Mert ugyan miért szentelt volna kilenc részes drámai ciklust e témának, ha néhány mondattal is el tudná mesélni. Vasárnap délután a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában rendezett irodalmi összejövetelen is felvetődött a kérdés, bemu­tatják-e valamikor ezt a drámát. Van-e megfelelő érdeklődés? Elég fogékony-e az elvontabb gondolatok megértésére a mai közönség? Van-e türelme, ideje ilyen hatal­mas drámai mű befogadására? Bírná-e pénzzel a színház? Nem is hagyományos kőszínház kellene a Golghelóghi bemuta- % tásához, hanem egy amfiteátrumszerű sza­t bad tér, ahol kilenc egymást követő estén megelevenedhetne a dráma. Ilyen nincs, legyinthetnek lemondóan a pesszimisták. Mert itt volt például ez a ta­lálkozó is: ha csak minden tizedik magyar­tanár, ha évfolyamként csak négy-öt böl­csészhallgatójött volna el, a helyi írók, köl­tők már be sem fértek volna a MAB-szék- ház nagytermébe. Kint maradt volna min­den könyvtáros, művházvezető, az összes más pályán tevékenykedő irodalombarát és egyéb érdeklődő. Csak azok miatt mon­dom, akik előre féltek a tumultustól, és el sem jöttek, hogy jutott volna nekik is ülő­hely. Ezt a félházat nevezte Kabdebó Ló­ránt professzor, a Miskolci Egyetem Böl­csészettudományi Intézetének igazgatója népes közönségnek. Mert végül is, nyilván mindenki ott volt, aki fontosnak tartotta, hogy ott legyen. És tudjuk a példázatot a félig üres és a félig telt pohárról is. A professzor úr az irigylésre méltó optimis­ták képviselője. O a Golghelógi bemutatá­sának sem látja akadályát. A darab készen áll. Rendező is akadna. És a helyszín szin­tén adott: a Herman Ottó Gimnázium ud­vara. Miért ne mutathatnák itt be a Golg- helóghit?! Miért is ne?! Duplikált emlékmű Emlékmű Norwolk-ban ÉM-repró Norwolk, Miskolc (ÉM) - Hungary 1956. Egy emléktábla Amerikában - a mi forradal­munkról. Hiszen a felirat egy, az Amerikai Egyesült Államokban lévő Norwolk-ban felál­lított emlékművön szerepel. Bronz emlékmű 3x2 méteres betonlapon... Az 1966-ban ké­szült alkotás az 1956-os forradalom első közté­ri emlékműve. S ami számunkra, a megyében élők számára különösen fontos: Szalay Lajos - ma már Miskolcon élő - grafikusművész alko­tása. A Miskolci Galéria, valamint a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium úgy döntött, hogy a helyi vonatkozások miatt az emlékmű­vet a helyszínen lemásolják, s a másodpél­dány helyet kap a Miskolci Galéria állandó Szalay-kiállításán. Hogy ez minél hamarabb megvalósulhasson, szakmai küldöttség uta­zott ki Amerikába, várhatóan június 23-án térnek majd haza. A küldöttséget Sümegi György művészettörténész vezeti, ő rendezte egyébként a Szalay-kiállítást is. Az emlékmű lemásolásával a Miskolci Galéria Győrfi Sán­dor karcagi szobrászművészt bízta meg. A má­soláshoz szükséges anyagok „megelőzték” a küldöttséget, így már érkezésükkor munká­hoz láthattak a szakemberek. • A Miskolci Szimfonikus Zenekar június 17-én, pénteken este hét órától a Minorita templomban Mozart c-moll miséjét adja elő. Az oratórium megszólaltatására az együttes a Budapesti Ifjúsági Kórust kérte fel. A szóló­kat a Magyar Állami Operaház magánéneke­sei éneklik: Kóródi Anikó, Somogyi Erika, Wendler Attila és Rácz István. Eddig csak testvéreinek mesélt Prügy (ÉM - CsM) - „Cserkészügy­ben" a kisebb falvak egyszerre van­nak Kátrányban és előnyben. Mert a nagyobb településeken, ha nem is abban az iskolában, ahová a gyerek jár, de még leküzdhető távolságban nagy valószínűséggel megalakul egy cserkészcsapat. Alcis falvakban vi­szont vagy nincs, és akkor még sze­rencse, ha „csak" a szomszéd telepü­lésre kell átjárni cserkészkedni, vagy van, de akkor egészen helyben: álta­lában az iskola egy tanára vállalja a tiszti kiképzést, gyűjti maga köré a „farkaskölyköket". Prügyön is ez utóbbi történt, ott ma­ga az igazgató, Parajos Tibor a pa­rancsnok, a helytörténeti szakkör­ből kinőtt 1216. Számú Nagy Ber­csényi Miklós Cserkészcsapat pedig ma már több mint 30 főt számlál.- Most (hétfőn) tartottuk a csapat­gyűlést - mondja az igazgató-pa­rancsnok -, a téma természetesen az értékelés és a nyári programok megbeszélése volt. Nem fognak unatkozni a cserkészeink. Néhá- nyan őrsvezetőképző táborba ké­szülnek a fiizéri vár mellé. Mások Pestre mennek, ahol angol cserké­szekkel táborozhatnak együtt. Ok most a nyelvtanulást hajtják, mu­száj az angollal foglalkozni - de kell-e ennél jobb ösztönző erő? Ott leszünk a nagyvázsonyi Kinizsi-na­pok regionális cserkésztalálkozóján is. Manapság a szülők keresetéből nemigen futja drága táborokra, mi pedig a kimagaslóan teljesítőknek hozzájárultunk a költségeihez. Vagy tárgyjutalmat kaptak, prakti­kus ajándékot, ami jól jön a nomád életben: kulacsot, tőrkést, hátizsá­kot, de cserkészkönyveket is adtunk át. Az az igazság, Prügy egy isten háta mögötti kis település. Ki más vinné el a hírünket, ha nem a tehet­séges gyerekek? És - szerencsére ­bőven sorolhatnám az iskola tanu­lóinak és a cserkészcsapat tagjai­nak eredményeit. Hároméves cser­készéletem legboldogabb pillanata mégis az országos cserkész vers- és népmesemondó verseny kerületi eredményhirdetése volt. A mese­mondó kategóriában csak sorolták: harmadik Gál Renáta 1216. Számú Nagy Bercsényi Miklós Cs. Cs. Prügy, második Venczel Viktória és Sikesdi Sándor - Nagy Bercsényi, Prügy, és első Seres Kornélia - Nagy Bercsényi, Prügy. Seres Kornélia, a mesemondó Fotó: Fojtán László Seres Kornélia, 4. a osztály. Míg megérkezik, a Magyar Cserkész címlapfotója alapján próbálok is­merkedni vele. Vállán hosszú szőke haja takarja el egyenruháját, keze hátul összekulcsolva. Nem geszti­kulál. De minek is. Kissé előredőlt teste, kék szeme, a szót határozot­tan formáló szája minden kézmoz­dulatot helyettesít. Azután megjele­nik élőben. Kicsi és törékeny, apró szeplői riadtan pislognak. Tízéves, és ez lesz élete első nyilatkozata.- Nekem igazgató bácsi szólt a ver­senyről — kezdi sikertörténetét kül­seje alapján nem várt, de nagyon kellemes, mély hangon. - A mesét anyukámmal és tanár nénimmel közösen választottuk ki. Megigazítja egyik elszabadult haj­tincsét, mielőtt kérésünkre röviden elmesélné a Székely menyecske tör­ténetét. Ezt mondta a felsőzsolcai kerületi versenyen és az országos döntőn is. Nem csoda hát, hogy feb­ruár óta élénken benne él, lassan előtörnek a megtanult mondatok is, és ahogy halad a történet, úgy kere­kedik a kislány fölé a mesemondó.- A zsolcai siker után mit szóltál a döntő eredményéhez, a harmadik helyhez?- Boldog voltam. Izgalmas, érdekes volt a verseny, és sokan gratuláltak ott is, itthon is, anyukám pedig na­gyon örült.- Arra nem is gondoltál, hogy az or­szágos versenyt is megnyerhetnéd?- Eszembe jutott, gondoltam rá egy kicsit, de igazán remélni nem mer­tem.- Azt azért zárójelben el kell mon­dani - szól közbe Parajos Tibor -, hogy a verseny után sorra jöttek gratulálni a résztvevők, kísérők, én meg mondtam,, köszönjük, de nem mi győztünk. Ok meg csak annyit feleltek, tudjuk, de szerintünk Kor­nélia volt a legjobb.- Előzmények nélkül nehéz elérni ilyen sikert...- Szoktam verset mondani - mond­ja befejezésként a kislány. - Olvas­ni pedig nagyon szeretek és otthon, a kistestvéreimnek mesélgetek. Igaz, a kicsi kétéves, ő nem mindig figyel, de a négyéves tesóm szívesen hallgatja, ha mesélek neki. Az uráli nyelvcsalád költészete Budapest (ÉM) - Az Országos Vers- mondó Egyesület a Reauly Társaság szakmai támogatásával, a Magyar- Finn Társaság, az Észt-Magyar Tár­saság segítségével és a Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola köz­reműködésével meghirdeti a „Rokon népek költészete" fesztivált, melynek országos döntőjét 1994. október 22-23-án Esztergomban rendezik. Az esztergomi fesztivált megelőző­en szükség szerint megyei regioná­lis találkozókat tartanak. A ver­senyzők által bemutatandó nép- és műköltészeti alkotásokkal szeret­nének ízelítőt adni az uráli nyelv­családhoz tartozó rokon népek iro­dalmából. A nevezés feltételei: be­töltött 14. életév; a felsorolt népek irodalmából egy mű- és egy népköl­tészeti alkotás — vers, vagy próza. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó né­pek ábécé rendben: cseremisz (ma­ri), enyec (jurák-szamojéd), észt (eestilane), finn (suomalainen), izsór inkeri (izoralaine), kamaassz, kaijalai (kaijalan’e), lapp (sabme, sami), lív (liibo), mordvin (erza és moksa), nganaszan (tavgi-szamo- jéd), nyenyec (jurál-szamojéd), oszt­ják (hanti), permják, szölkup (oszt­ják-szamojéd), vepsze (vepsil’ain’e), vogul (manysi), vót (vad’jalain), vot- ják (udmurt), zűrjén (komi). A felsorolás a magyart nem tartal­mazza, mert a fesztiválra magyar nép- és műköltészeti alkotással nem lehet nevezni. Jelentkezni név, lakcím (irányítószám) megnevezés­sel az alábbi címen lehet: Országos Versmondó Egyesület, 1251 Buda­pest, Pfi: 101. (Corvin tér 8.). Jelent­kezési határidő: június 30. A felkészüléshez minden jelentke­zőnek küldenek bibliográfiát és ajánlójegyzéket, ezért kérik a mie­lőbbi visszajelzést. Elmaradtad megtartott koncert Lillafüred (ÉM - DK) - Az elmúlt hét­végén a Miskolci Szimfonikus Zene­kar Palotaszálló kertjébe hirdetett nosztalgia koncertje elmaradt. Az előadás előtt ugyanis szemerkélt az eső, s bizony értékes hangszerekről lévén szó, a zenészek nem kockáz­tattak. Az elmúlt hétvégén a Palotaszálló­ban - „programon kívüli" - koncertet tartott a Miskolci Szimfonikus Zene­kar Kovács László vezényletével... A műsor kifejezetten kellemes volt, pontosan az, amit a kertben adott volna elő a zenekar. Rossini-, Ko­dály-, Csajkovszkij-, Erkel-, Stra­uss- és Balogh Sándor-darabokat játszott a zenekar. Ahogy haladt a műsor, egyre több bujkáló mosolyt lehetett felfedezni a közönség ar­cán, s olykor még a zenészeken is látszott, hogy - bár nekik munka a mi szórakozásunk — örömmel „dol­goznak”. Még az is csak pillanatok­ra tudta elvenni a kedvünket, mi­kor egy „bennfentes” (talán a kony­háról?) teljes nyugalommal és nagy zajjal végigcsoszogott papucsában a székek között, majd visszafelé ugyanez... S hogy finom ételillatok keveredtek a muzsika hangjaival, az a szállónak lehetett plusz bevé­tel, hiszen valószínűleg néhányan ott maradtak vacsorázni... Mondom tehát, nagyon hangulatos és elegáns koncertet hallgathatott végig, aki kiment Lillafüredre. De persze annak is van oka, hogy erre így ráerősítek. Mert szeretném hangsúlyozni, hogy a továbbiakban — az „elmaradt” koncert kapcsán — nem a jó nevű miskolci szimfoniku­Palotás a Palotaszállóban sokról lesz szó, sokkal inkább álta­lánosságokról. Annak idején „sirat­tam” a Belvárosi Szabadtéri Szín­pad” megszűnését. Mert emlékeze­tes koncertélményeim fűződnek hozzá. Na már most, ha a szakem­berek esetleg azt is mondják, hogy ott nem szólt igazán szépen Kodály Psalmus Hungaricusa - akár el is hihetem nekik. Csakhogy most nem érdekel. Az érdekel, hogy az „átlagközönség” telítődött élményekkel, nagyon jó zenekar és énekkar tolmácsolásá­ban átütő darabot hallott, úgy, hogy közben érezte azt, hogy a kiáltást az Úrhoz nem fogják vissza, tompítják el a falak, s azt is, hogy nyári este van, madárdallal, langy szellővel. S Fotó: Dobos Klóra ez nem egy könnyűzenei, „nyári” darab... Vagy szeretem a koncerte­ket a Diósgyőri várban. Persze, hogy nem olyan „tömény” a hang­zás, mint a színházban vagy a hang- versenyteremben, de ilyenkor ez megbocsátható. Milyen más hangulata lett volna a lillafüredi koncertnek a kertben?! Persze - mert így is jó volt - ennek a kérdésnek már nincs értelme. Vi­szont én mint közönség (könnyű ne­kem) akkor is keveslem — mert sze­retem — a szabadtéri koncerteket. Nem zavar, hogy a párás levegőben könnyebben elhangolódnak a hang­szerek, hogy több lehet a hamis hang, de még az sem, ha a kottát el- fujja a szél... OKTV-témák Budapest (ÉM) - az Országos Kö­zépiskolai Tanulmányi Verseny pá­lyatételei és témái az 1994/95-ös tanévre a következők: Magyar nyelv: Nyelvi humor a magyar irodalomban Mikszáthtól Esterházyig; Környezetem nyelvi illemtana; A magyar helyesírás logikája. Magyar irodalom: Intuíció és ere­detiség Csokonai lírai műveiben; Az ekloga mint sajátos társadalmi helyzetek költői kifejezési módja; Az emberiség-költemény a 19. szá­zadi európai irodalomban (Goethe, Byron, Madách, Ibsen); Az új ma­gyar próza egy jellegzetes változata (Mészöly Miklós vagy Hajnóczy Péter vagy Grendel Lajos művei alapján). Földrajz: Egy hazai kistáj komplex természetföldrajzi vizsgálata; Ha­zánk külgazdasági kapcsolatrend­szere 1960-tól napjainkig; Vendég- munkások Európában. Történelem: A polgári alkotmá­nyosság alapelvei Kossuth Lajos forradalom előtti munkásságában (kiadott munkái alapján, 1847-től 1848 március 15-ig); Ház és ember. Egy épület társadalomtörténete; Az infrastruktúra változása lakóhelye­men a vasútépítéstől napjainkig (közlekedés, víz, villany, csatorna, gáz, hírközlés). Természetismeret Miskolc (ÉM) - A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület július 4. és 11., illetve július 11. és 17. között általános iskolás gyermekek részé­re nyári természetismereti gyer­mektábort szervez. A létrástetői sá­tortáborban a Bükki Nemzeti Park természeti értékeivel ismerkednek majd a résztvevők. Érdeklődni a 351-601-es telefonszámon lehet. Új egyetemi szak Mosonmagyaróvár (MTI) - Élel­miszer-minőségbiztosítási agrár­mérnöki szakot indít a következő oktatási évben a Pannon Agrártu­dományi Egyetem Mezőgazdaság- tudományi Kara Mosonmagyaróvá­ron. Az ötéves nappali tagozatú ok­tatás során diplomát szerző szak­emberek működésétől a mezőgaz­dasági termékek minőségének javu­lását várják. Feladatuk a talajmű­veléstől az élelmiszer-feldolgozásig terjedő technológiai folyamat egé­szét a beltartalmi érték megőrzésé­nek, javításának szolgálatába állít­sák. Az új szak osztrák-magyar együttműködésben valósul meg a képzésben a bécsi Agrártudományi Egyetem és az Osztrák Szövetségi Élelmiszerminőség Vizsgáló és Ku­tató Intézet szakemberei is közre­működnek. Az oktatás nyelve a ma­gyar mellett a német lesz. A tan­anyag az élelmiszer analízis és a mikrobiológia, az élelmiszer marke­ting, a minőségbiztosítás és az élel­miszer-jog területét öleli föl; az Eu­rópai Unió által elfogadott minőség- vizsgáló módszereket a mémökje- löltek a szóban forgó osztrák intéze­tekben sajátítják majd el. Táncgála Miskolc (ÉM) - A Szemere Berta­lan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tánc­tagozatos tanulói június 16-án, csü­törtökön este fél héttől gálaműsort adnak az iskola aulájában. A tánc­gála műsorában láthatók néptán­cok (kölpényi, dél-alföldi, mezőségi, zempléni) illetve klasszikus- és mo­dem táncok az 1993/94-es tanévben készített koreográfiákból. A tánco­kat a gimnázium I—II—III. éves né­pitánc és színpadi tánc tagozatos ta­nulói adják elő. A táncokat és a jele­netet Fügeczkyné Balogh Mária, Gergely Petronella, Tóth György, Makár Zsuzsa, Berke István, Gyar­mati Ferenc tanították be. Közre­működik az iskola énekkara, Bisz- terszky Andrásné vezetésével. Zon­gorán kísér: Dobrik Istvánná. Kiscserkészek Miskolc (ÉM) - A 19. Bükk Cser­készcsapat kiscserkészei már a va­káció első hetét is táborozással töl­tik. A Tisza-parton, Bárányszegen vertek tanyát, itt ismerkednek a tá­bori élet nehézségeivel és szépségei­vel. Maguknak főznek, éjszaka őr­séget állnak, kirándulnak, tábortü­zet gyújtanak, énekelnek, beszél­getnek az egy hét alatt. . 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents