Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
= 1994. Június 7., Kedd 6 Z Itt-Hon —__ HIRDESSEN AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ZEMPLÉNI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. SÁTORALJAÚJHELY, DÓZSA GYÖRGY V. 12. SZ ALATTI IRODÁNKBAN VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET! A REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 2/2 oldal 1/1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/S oldal 71.300.-Ft + AFA 35.650.-Ft + ÁFA 34.500.-Ft + ÁFA 17.250.-Ft + ÁFA 8.800.-Ft + ÁFA 4.400.-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Továbbá felvesszük az Észak-Magyarországban megjelentetni kívánt és közületi hirdetéseiket is! TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. 1994. Június 7., Kedd Itt-Hon Z 3 A nemzeti alapítványok a bázisok Beszélgetés a Kárpátok Eurorégió főtitkárával Mészáros István Nagymihály (ÉM) - A Kárpátok Eurorégió másfél évvel ezelőtt alakult, s a közelmúltban a szlovákiai Nagymihályban tartotta soron következő ülését. Öt ország (Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és hazánk) határmenti megyéi rövid idő alatt hozták létre ezt a regionális szervezetet, melynek főtitkára dr. Virágh Pál tájékoztatta lapunkat az együttműködésről, a mostani, immáron nyolcadik tanácskozásuk eredményeiről. O Főtitkár úr, a Kárpátok Eurorégió megalakulása óta nem sok idő telt el. Mégis, arra kérem, röviden foglalja össze,'milyen eredményeket értek el ez idő alatt? 0 Önmagában az a tény, hogy létezik a Kárpátok Eurorégió, már eredménynek minősíthető. A múlt évben befejeződött a szervezeti építkezés, így idén - a februári, debreceni ülést is beleértve - már az érdemi munkát kezdtük el. Lassú, apró lépésekkel haladunk előre. Elsődleges eredménynek tekintem, hogy minden döntés a résztvevő országok delegátusainak a közös konszenzusán alapul. Az eredmények sorában a következő, hogy a határmenti megyék lakói, intézményei, vállalkozói között elkezdődött a két- és többoldalú kapcsolatteremtés, mely természetesen majd évek múltán fogja igazán mutatni hatását. Új határátkelők nyitását szorgalmazzák □ A mostani tanácskozásukon az egyik legfontosabb témakör a határok kérdése volt. • Az előbbiekhez kapcsolódik, hogy a határok kellőképpen átjárhatók legyenek. Most egy olyan, három évre szóló programot fogadtunk el, melyben kezdeményezi a Kárpátok Eurorégió tanácsa új határátkelő- helyek megnyitását, a régiek korszerűsítését. Mindezt azért, hogy még szélesebb körű legyen a határok mentén élő emberek kapcsolatrendszere. A határátkelők megnyitása érdekében a Kárpátok Eurorégió is pályázni fog, hogy ezzel is erősítsük a kormányok Európa Tanácshoz benyújtott projektjeit. □ A nagymihályi ülésen még egy - a Kárpátok Eurorégió működését, jövőjét nagyban befolyásoló - kérdésről is tárgyaltak. Ez pedig a nemzeti alapítványok ügye. 0 Minden résztvevő nemzet létre kívánja hozni azokat a nemzeti alapítványokat, melyek anyagi alapot teremtenek majd működésünkhöz. Ezen a tanácskozásunkon már arról számoltak be a delegátusok, hogy saját országukban hogyan állnak ezek szervezésével, meddig jutottak el. Van olyan ország, ahol már a bejegyzési procedura is megkezdődött, s van, ahol még a kezdetlegesebb stádiumnál tartanak. Szeretnénk elérni azt, hogy a nemzeti alapítványok létrejötte után az országok kormányai is támogassák mindazon folyamatot, melyeket az együttműködésünk során szeretnénk megvalósítani. Számítanak a kormányokra □ A Kárpátok Eurorégióban érintett megyék nagyrészben nehézségekkel küszködnek: hiányos az infrastruktúra, nagy a munkanélküliség, hogy csupán kettőt emeljek ki. Figyelembe veszik mindezt, mikor meghatározzák, hogy mik legyenek a fő célkitűzések? •Ha egy kertészeti hasonlattal élhetek, azt mondom, hogy ezeket az országrészeket öntözni kell, fényt kell adni nekik, hogy fejlődhessenek. Természetesen a mi tevékenységünkhöz is elengedhetetlenül szükséges a kormányok támogatása. Eddig ez többnyire erkölcsi volt, kivéve a magyar kormányt, melytől nagyobb rendezvényeinkhez anyagi segítséget is kaptunk. Mint már említettem, a nemzeti alapítványok létrejöttével lehetőségük lesz az adott országok kormányainak is megfelelő anyagi juttatást biztosítani. □ Hogyan alakulnak más, hasonló nemzetközi szervezetekkel kapcsolataik? • A bázeli régióval már felvettük a kapcsolatot. Azt tudni kell, hogy ennek a szervezetnek igen szép múltja van. Náluk tapasztaltuk azt a követendő példát, mely az egyetemek együttműködésére vonatkozik. Mostani ülésünkön - kívülről jött kezdeményezésre - elhatároztuk, hogy megkeressük az Alpok-Adria munkaközösséget kapcsolatfelvétel ügyében. Az Európa Parlamentbe való felvétel is napirenden van, itt jelenleg most tájékozódunk. Gyorsabb eredmények □ Milyennek ítéli meg a Kárpátok Eurorégió eddigi tevékenységét? m A résztvevő országok - s ezt nem bántó szándékkal mondom, hanem mint tényt állapítom meg - a demokrácia fejlettségének különböző szintjén vannak. Éppen ezért időigényes a munkánk. Különben a tagországok delegátusainak munkáját színvonalasnak ítélem. A munka- bizottságok tevékenységében azonban meglátásom szerint nagyobb aktivitásra lenne szükség. □ Főtitkár úr, mit hoz a jövő? 0 Abszolút bizakodó vagyok a jövőt illetően. Jóllehet a különböző országokban az elkövetkezendő helyhatósági választások után előfordulhat, hogy más emberek tevékenykednek majd a szervezetben, ám az meggyőződésem, hogy az elkezdett munkánkat folytatni fogják, folytatni kell. Bízom abban is, hogy az elkövetkező években gyorsabb, látványosabb eredményeket tudunk majd elérni a Kárpátok Eurorégió keretén belül. A kulcsok szeretik a búi ócskát (ÉM)- Nemcsak a lakás- meg a kocsikulcs hajlamos az elbú- jásra, de a barkács fúrógépek tokmányának oldásához szükséges tokmánykulcs, és a különféle rászerelhető tartozékok szereléséhez, állításához ugyancsak nélkülözhetetlen imbuszkules is, amellyel a belsó-kulcsnyüású csavarok-anyák oldhatók-rögzíthetók. Nem kettőt, hanem csak egyet kell keresni, ha a tokmánykulcs keresztszárát kiütjük, és helyébe- esetleg a szár furatának megfelelő méretűre felfúrása után- a géphez való imbuszkulcsot szorítjuk, és Ms fémekkel rögzítjük. Egyiket sem kell keresgélni, ha a fúrógép kábelére egy kb. 2x10 cm-es, 1 mm vastag gumi- vagy bőrdarabkát helyezünk félbehajtva. A páros, túlnyúló szárat a kábel mellett szegeccsel rábilincseljük a kábelre, és az így képződött fülekbe egymást fedő lyukat vágunk. |------HETI JEGYZET — P iacról élnek Priska Tibor Jól elhagyva a piaci tumultust, idősebb nénike rángatja meg ingem ujját és mondja, ugyan nézzem már meg a kis táskámat, megvan-e a pénztárcám. Az ember az ilyen biztatásra először is megijed és vagy kiszalad a vér az arcából, elsápad, vagy éppen belilul úgyannyira, hogy a közelben állók fedezéket keresnek, számítva a robbanásra. A jelenleg szóba került pénztárca most éppen - megvan! Erik az embert még sikerélmények! A második reagálás pedig egy kis faggatózás. De hát kedves nénikém, honnan tetszik tudni, hogy így, meg úgy, hiszen éppen magánál vásároltam két perce. Éppen ez az! Mondja. Éppen onnan tudom. Láttam, hogy amíg velem alkudozott, egy kék inges egyén, meg nehány társa huzigálta a cipzárt. De hát akkor miért nem szólt?! így a nagy ámuló kérdés. Szólni? Még hogy szóltam volna én, meg a szomszéd asszonyok, akik mindezt látták? így a még nagyobb ámuló visszakérdezés, majd a folytatás ekként: Hát akkor én most itt sem lennék, mert már rég levertek volna! Aki odaszól valakinek, hogy vigyázzon, mert lopják, kotornak a táskájában, hát az utána megnézheti magát! Próbáltunk mi jelezni, de maga nem vette észre. De jobb, ha innen is megyek, nehogy valamely gazember így lásson bennünket... Hát itt tartunk. Idáig jutottunk. Any- nyit azért mégis leírok, hogy ez a miskolci Búza téri piacon történt, de megtörténhet persze az ózdi, az újhelyi, a szerencsi, az edelényi, a csáti, vagy bármely más piacon is. Az ilyen történeteket, meg másféléket is tekintve valószínűleg a Búza téri a legocsmányabb. Évekkel ezelőtt a pirosozók átvették a területet és minden további nélkül letelepednek ládáikkal a legforgalmasabb helyekre, valójában a piac egyetlen „utcájára” is. Éz a piac amúgy is rendkívül, zsúfolt, méltatlan ehhez a városhoz, közlekedni csak lökdösődve, lépésenként nyomakodni lehet, de éppen ez a kiváló terep a zsebeseknek. Azoknak, akik elvegyülnek a tömegben, vagy ücsörögnek a sütödék , kimérések környékén és várják a balhét, vagy ha nincs, hát maguk csinálják. Igen, ezek a piacról élnek. A balekokból, akik elhiszik, hogy a pirosozó beépített - pedig mily naiv! - embere tényleg csupán játékos, aki nyert, meg a jóhiszeműek- ből, akik nem készülnek lépten-nyomon zsebmetszőkre, akik elhiszik, hogy fényes nappal nem éri őket semmi baj. De most már, miként a példa is mutatja, a rendes emberek szólni sem mernek. Megfélemlítették őket. Marad hát a remény, miszerint mégsem ez a végleges.Csak nehogy eszünkbe jusson a vers, miszerint kedv, remények, Lillák Isten véletek. __________________________________
