Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
1994. Június 7., Kedd 4 Z Itt-Hon Kertészkedőknek Milyen tanácsokat ad a százéves kalendárium? Június. A kertben. Téli káposzta-, paradicsom-, paprikapalántákat kiültetjük, téli retket vetünk szabad földbe. A cukorborsót, ha érett, le lehet szedni. Az érett káposzta- és répamagvakat leszedjük. Ha a dinnyének négy levele van, meg lehet herélni. A fokhagyma szárait letipoijuk, hogy magba ne menjen. Az epret reggel szedjük, mert így zamatját megtartja. Öntözésre nagy gondunk legyen, állandóan kapáljunk, ezáltal a gyomot irtjuk és a föld kiszáradását akadályozzuk meg. Melegágyakról az ablakokat végleg eltávolítjuk. A gyümölcsösben. Cseresznye, meggy, kajszibarack, ribizke, egres érnek. Gyümölcsöt leszedjük, értékesítjük, vagy befózzük, aszaljuk. Száraz időben, különösen az idén ültetett fák öntözéséről ne feledkezzünk meg. A baromfiudvarban. A kotlóstyúko- kat ugyan még meg lehet ültetni, de a júniusi csirkék tenyésztésre nem valók. Kis pulykákat száraz mezőre kell járatni, récék, libák részére fürdőhelyről és legelőről kell gondoskodni. A kakasok herélését és a jércék pulardíro- zását megkezdhetjük. A méhesben. A legtöbb rajzás ebben a hónapban történik, ezért állandó felügyeletről gondoskodjunk. A kicsiny rajokat egyesítsük, a gyenge rajokkal anyátlan családokat anyásítsuk. Méz- pergetés nagyban folyik. Kipergetett kereteket újból visszahelyezzük a kaptárba. A méhes előtt a méhek részére ivóvízről gondoskodjunk. A szőlőben. Elvirágzás után következik a hónaljazás és a második kötözés, ezek után azonnal hozzálátunk a második permetezéshez és utána a második kapáláshoz. A pincében. A teli hordók még legalább havonként egyszer feltöltögeten- dők. Új borok második lefejtését ebben a hónapban be kell fejezni. Nagyobb melegek esetén a pince ablakait be kell csukni és éjjel kell szellőztetni. A külső gazdaságban. Megkezdődik a repcearatás; kapásnövények kapálása folytatódik, burgonyatöltögetést is meg lehet kezdeni. - Péter-Pál napjával elérkezik a gabonaaratás ideje is, melyet azonban a beérés határoz meg. A kaszálási és szénakészítési munkák teljes erővel folynak. Az évszak változásai A hold fényváltozásai. Holdtölte: 6-án 19 óra 50 perc. Utolsó negyed: 13-án 16 óra 36 perc. Újhold: 20-án 18 óra. Első negyed: 28-án 10 óra 27 perc. A hold földközelben: 12-én 1 órakor. Földtávolban: 27-én 1 órakor. Június 1-jén a nap hossza 15 óra 47 perc. 21- ig 16 perccel nő, a hónap végéig 5 perccel fogy. Nyár 21-én 14 óra. Nem igazán éledt újjá a nádazás Egy juhhodály, melynek tetejét náddal fedték Tiszaladány (ÉM - K.S.) - A Tisza jelenléte és közelsége mindig meghatározó volt Tisza- ladányban. Az itteniek élete mindig összekapcsolódott a folyóval, s a folyók szabályozása óta a holtággal közeli a kapcsolatuk. A Tisza adta á ladányi- aknak a nádat a fűzfavesszőt amelynek felhasználása foglalkozást és megélhetést is biztosított. Mára már megváltozott az életforma és ezért is van az, hogy napjainkra némely foglalkozások teljesen eltűnnek, ám nekünk még alkalmunk adódott találkozni az utolsó igazi náda- zóval. Tiszaladányi otthonában beszélgetünk a 84 éves Eles Bálinttal. Frissen és jókedély- lyel fogad a szinte még szálegyenes Bálint bácsi. Gondolatai frissek, mondanivalója tanulságos, szavai csak úgy szót szóra követve idézik fel a múltat. Beszélgetünk a régi életmódról és a kihalófélben levő foglalkozásokról. Hiszen a nádazás, meg a kosárfonás - ki is halt már, meg újra is éledt. Divatjuk is van most, meg érdekesek is. Vajon hogy állunk most a tetők nádazásával, miért van az, hogy most reneszánszát éh ez a foglalkozás? Megtudjuk, hogy nem igazán éledt újjá a nádazás, hanem csak a nádfedelek készítése lett a divat, s a divatból készített díszítés nem igazán jó.- Valamikor sok nádtetős ház volt, még a jobb módúak is ná- daztattak, de azért, mert a nád alatt jobb volt a kukorica, meg a hús is, és a szalonna sem ava- sodott meg. Ötven centi vastag volt a nádfedés, ami nyáron hűvöst adott, télen pedig meleget. Régen a szegények tetője volt, ma már a gazdagoké. De kevesen értenek ehhez. Katán Janit én iktattam be, ő érti is, de mások is kezdik csinálni. Olyanok is, akik nem értenek hozzá. Azonban aki nem ért hozzá, az ne kezdjen bele, mert olyan ez, mintha én például Bibliát írnék. Azt szokták mondani, hogy azért csinálta a nádazást mert látta. Én is láttam Bibliát, de azért nem kezdtem hozzá Bibliát írni. Éles Bálint az édesapjától tanulta a tetőfedést és a kosárfonást is, s ez mindig megélhetést biztosított számára. Ha szegények is voltak az emberek, annyi aprópénzük mindig volt, hogy ezeket a dolgokat megfizessék, s így mindig volt munkája. A Tisza adta a nyersanyagot, ezért is alakultak itt ki valamikor ezek a foglalkozások. A nádazásnak megvolt a folyamata. Télen szedték meg amelyet kévébe kötöttek. Egy épülethez annyi száz kévét használtak fel, ahány öl volt a ház. (Egy öl két méternél valamivel kisebb hosszmérték). A munkafolyamatot a hagyományoknak megfelelően betartották. Nem lehetett kihagyni semmit, nem lehetett gyorsabban csinálni, nem lehetett kevesebb nádat felhasználni, mert a természetet nem lehet becsapni... Két sor nádkévét raktak egymásra, amikor az indító sorral megvoltak. Azt lekorcolták, majd fedéssel következett a másik két sor és ez így ment egymás után. Először az épület hátulját fedték le, a tetőn túlnyúló nádat lehajtották és lefogatták. Ezután következett ugyanilyen módszerrel az épület eleje, aztán jöttek a befejező munkák. Ez a munka embert próbáló volt, mert fél lábon állva, féloldalt feküdve végezték a nádazást. Fontos szerszámuk volt a fedőtű és segédanyaguk a korcolni való vessző.- Ha becsületesen be volt fedve egy tető, húsz, harminc évig is eltartott. Javítani azért kellett, mert a nád sem egyforma, így árkok keletkeztek benne és azokat be kellett verni. Harminc év múlva újonnan kellett nádazni a tetőt. Most már a nádazás ki fog veszni, no meg már a nád sem az igazi, már az is gyenge volt az elmúlt száraz évek miatt. Az utolsó nádazást tíz évvel ezelőtt csinálta Tarca- lon. Éles Bálint sokféle munkát végzett. Mindegy volt, hogy mit kellett csinálni, mindent megcsinált. Szőlőt metszett, napszámbaj'árt, aratott, vályogot vetett. Értett a juhászkodáshoz is, juhokat is nyírt, ha kellett, de kosarat is font. Mindezek közül a kosárfonást szerette a legjobban csinálni. Fűzfavesszőből fontak paprikáskosarat, varaskast, hófogót, szekérkast. Volt úgy, hogy negyvennél több kast vitt a vásárra. De egy-egy nagy vásárra egyszerre húsz szekér is elindult ilyen rakománnyal a faluból, hiszen majdnem minden házban foglalkoztak kosárfonással. Kelendő is volt az árujuk, vissza sohasem kellett hozni semmit. Várták őket a nánási, nyíregyházi, tokaji, bodrogkeresztúri vásárokon. A régmúlt és a jelen is ott van Éles Bálint befejező mondataiban:- Valamikor ezemégyszáz lelkes volt ez a falu, ma csak nyolcszáz körül lakjuk. Már szombat délután seperte mindenki az udvart, délben véget ért a munka. Olyan nem volt, hogy vasárnap valaki egy kis tűzrevalót is vágjon. Vasárnap mentünk a templomba. Délután mindig kiültek a kapuba, én még most is kiülök. 1994. Június 7., Kedd Itt-Hon Z 5 Aranyat erő eső a földeken (ÉM - K.L.) - A korábbi évek aszályos időjárása után szinte bőségesnek mondható a megyénkben - igaz, hogy pásztá- san - hullott májusi eső. A szeszélyes tavasz szeszélyes májusi időjárást is hozott. Elmúltak ugyanis a fagyosszentek - és fagyok helyett, csapadékot hoztak. Túl vagyunk az „utolsó” fagyosszenten, Orbánon is. Ám a szőlősgazdák nem örültek tiszta szívből Orbánnak, mert ugyan igaz, hogy fagyot nem hoztak - csapadékot annál inkább. Márpedig a népi regula úgy tartja: „Orbán, hogyha napja tiszta, új borát édesen issza; de ha tőkéje megázik, itala ecetté válik”. Reméljük, hogy az idén nem válik be a régi népi mondóka. Édes, jó mustot szűrhetenek majd a szőlősgazdák mind Tokaj-Hegyalján, mint pedig a dél-borsodi jó bort termő vidéken. A hajdani Orbán-napi regulákból jószerivel már csak ennyi maradt meg. Eltűntek ugyanis Orbán szobrai a szőlőkből; nincs mit virággal övezni, hajó az idő. Mint ahogy nem vonszolják már sárba se a vincellérek, szőlősgazdák legfőbb pát- rónusának szobrát, ha esős, hideg az idő. Azért legtöbb helyen a pinceszerzés még megmaradt, s a szomszédok egymásra köszöntik a korábbi termésből a pohár bort. Bízva az idei jó szüretben is. Nagy becsben tartották hajdan Orbánt. Mutatja, hogy a római pápák közül is nyolcán viselték ezt a nevet. Leghíresebb közülük első Orbán volt, akit szőlőfürttel a kezében ábrázoltak. így lett a szőlőművelők, s a hozzá kapcsolódók, a kádárok, kocsmárosok védőszentje. A méhészek is védőszentjükként tartják nyilván. Mondván, hogy a méhek az ő bogarai. Merthogy Orbánkor kezdődnek a méhek rajzása. De elindulnak a méhészek vándordíjukra is. Felkeresik az illatos virágú akácosokat. Megyénkben azonban most Sárospatak környéke akácos „méhlegelői” tilalmas területnek minősülnek a vándoroltatás szempontjából - méhegész- ségügyi okok miatt. Ajándékba kapják a hídelemeket Jelenleg még ez a komp biztosítja a Bodrogon az átkelést Tokaj (ÉM) - Egyelőre még ez a (fotónkon látható) komp köti össze a Bodrogzugban található négy települést Tokajjal. Már nem sokáig, hiszen - a tervek szerint - jövőre elkészül az a híd, melynek révén az ezekben a falvakban élők is könnyebben részesülhetnek mindazokból a szolgáltatásokból, melyek Tokajban érhetők el. így például az egészségügyi ellátás, az oktatási lehetőségek, a kulturális élet. Mindez egy pályázat elnyerése révén vált lehetővé. Nemrégiben ugyanis a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium pályázatot írt ki a Német Szövetségi Köztársaság által hazánknak adományozott hídszerkezetek odaítélésére. Tokaj is benyújtotta pályázatát, s el is nyerte azt a majd’ 34 miihó forint értékű acélszerkezetet, melyet a Bodrogon kívánnak felállítani. A tokajiak pályázatának sikere azon is múlott, hogy a már fentebb említett kisebb régió infrastrukturális fejlődését szolgálja majd az építendő híd, hiszen a pályázati kiírásban szereplő feltételek egyike ez volt. Fotó: Laczó József A híd, mely négy méter széles lesz, közvetlenül csatlakozik majd a 38-as számú főútvonalhoz. A Bodrogzug és Tokaj közti kapcsolatát biztosító új híd a tokaji révlejárónál épül majd meg. Mivel húsztonnás teherbírásúra tervezik, így teherautók is közlekedhetnek rajta. Jóllehet, csak egysávos lesz, így forgalomirányító lámpák szabályozzák a forgalmat. A kivitelezéshez ősszel kezdenek hozzá, s ha minden jól megy, a jövő esztendő nyarán már a közlekedők birtokba is vehetik a kis hidat. Mi otthonában is A Zemplén Televízió heti műsora Június 7. (kedd) 15.00 Szív TV 19.00 Hétfői HTV 30 ismétlése Június 8. (szerda) 18.10 Saját adás - HÍR7 - Tudósítások a hét aktuális eseményeiről - „11- es” közéleti vitamúsor - Önálló lesz Nagyhomok?! - Speciális csoport a Partizán úti óvodában - Befejezés előtt a sárospataki Rákóczi-vár rekonstrukciója - Kisvállalkozók - ,A méhecske” szorgalmával 19.00 HTV 30 filmek - Sárga boríték. Rajzfilm. - Stúdiók magazinműsora. Don Quijote 19. r. - Rózsafabot 1940.- Magyar film. Június 9. (csütörtök) 18.00 Szerdai saját adás ismétlése 19.00 Szerdai HTV 30 filmek ismétlése Június 10. (péntek) 19.00 HTV 30 filmek - Fényképező-' gép. Rajzfilm. - Stúdiók magazinműsora - Meghökkentő mesék 17. r. - Csend. Svéd játékfilm. Június 11. (szombat) 87-I6.OO Agro TV adásai Június 12. (vasárnap) 18.00 Saját adás - Kisvállalkozók - Sportösszefoglaló 18.30 A pénteki HTV 30 ismétlése Június 13. (hétfő) 15.00 Szív TV 19.00 Vasárnapi adás ismétlése 19.30 HTV 30 filmek - Erdei mese. Rajzfilm. - Stúdiók magazinműsora- Brémai muzsikusok XXVI/1. - A fogoly. Angol krimi. Végrendelet- Végű!, szeretett kis unokámra hagyom a lottószámaimat...
