Észak-Magyarország, 1994. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

1994. Június 7., Kedd 4 Z Itt-Hon Kertészkedőknek Milyen tanácsokat ad a százéves kalendárium? Június. A kertben. Téli káposzta-, paradicsom-, paprikapalántákat kiül­tetjük, téli retket vetünk szabad föld­be. A cukorborsót, ha érett, le lehet szedni. Az érett káposzta- és répamag­vakat leszedjük. Ha a dinnyének négy levele van, meg lehet herélni. A fok­hagyma szárait letipoijuk, hogy mag­ba ne menjen. Az epret reggel szedjük, mert így zamatját megtartja. Öntözés­re nagy gondunk legyen, állandóan ka­páljunk, ezáltal a gyomot irtjuk és a föld kiszáradását akadályozzuk meg. Melegágyakról az ablakokat végleg el­távolítjuk. A gyümölcsösben. Cseresznye, meg­gy, kajszibarack, ribizke, egres érnek. Gyümölcsöt leszedjük, értékesítjük, vagy befózzük, aszaljuk. Száraz idő­ben, különösen az idén ültetett fák ön­tözéséről ne feledkezzünk meg. A baromfiudvarban. A kotlóstyúko- kat ugyan még meg lehet ültetni, de a júniusi csirkék tenyésztésre nem va­lók. Kis pulykákat száraz mezőre kell járatni, récék, libák részére fürdőhely­ről és legelőről kell gondoskodni. A ka­kasok herélését és a jércék pulardíro- zását megkezdhetjük. A méhesben. A legtöbb rajzás ebben a hónapban történik, ezért állandó fel­ügyeletről gondoskodjunk. A kicsiny rajokat egyesítsük, a gyenge rajokkal anyátlan családokat anyásítsuk. Méz- pergetés nagyban folyik. Kipergetett kereteket újból visszahelyezzük a kap­tárba. A méhes előtt a méhek részére ivóvízről gondoskodjunk. A szőlőben. Elvirágzás után követke­zik a hónaljazás és a második kötözés, ezek után azonnal hozzálátunk a má­sodik permetezéshez és utána a máso­dik kapáláshoz. A pincében. A teli hordók még lega­lább havonként egyszer feltöltögeten- dők. Új borok második lefejtését ebben a hónapban be kell fejezni. Nagyobb melegek esetén a pince ablakait be kell csukni és éjjel kell szellőztetni. A külső gazdaságban. Megkezdődik a repcearatás; kapásnövények kapálá­sa folytatódik, burgonyatöltögetést is meg lehet kezdeni. - Péter-Pál napjá­val elérkezik a gabonaaratás ideje is, melyet azonban a beérés határoz meg. A kaszálási és szénakészítési munkák teljes erővel folynak. Az évszak változásai A hold fényváltozásai. Holdtölte: 6-án 19 óra 50 perc. Utolsó negyed: 13-án 16 óra 36 perc. Újhold: 20-án 18 óra. Első negyed: 28-án 10 óra 27 perc. A hold földközelben: 12-én 1 órakor. Földtávolban: 27-én 1 órakor. Június 1-jén a nap hossza 15 óra 47 perc. 21- ig 16 perccel nő, a hónap végéig 5 perc­cel fogy. Nyár 21-én 14 óra. Nem igazán éledt újjá a nádazás Egy juhhodály, melynek tetejét náddal fedték Tiszaladány (ÉM - K.S.) - A Tisza jelenléte és közelsége mindig meghatározó volt Tisza- ladányban. Az itteniek élete mindig összekapcsolódott a fo­lyóval, s a folyók szabályozása óta a holtággal közeli a kapcso­latuk. A Tisza adta á ladányi- aknak a nádat a fűzfavesszőt amelynek felhasználása foglal­kozást és megélhetést is bizto­sított. Mára már megváltozott az élet­forma és ezért is van az, hogy napjainkra némely foglalkozá­sok teljesen eltűnnek, ám ne­künk még alkalmunk adódott találkozni az utolsó igazi náda- zóval. Tiszaladányi otthonában beszélgetünk a 84 éves Eles Bálinttal. Frissen és jókedély- lyel fogad a szinte még szále­gyenes Bálint bácsi. Gondolatai frissek, mondaniva­lója tanulságos, szavai csak úgy szót szóra követve idézik fel a múltat. Beszélgetünk a régi életmódról és a kihalófélben le­vő foglalkozásokról. Hiszen a nádazás, meg a kosárfonás - ki is halt már, meg újra is éledt. Divatjuk is van most, meg ér­dekesek is. Vajon hogy állunk most a tetők nádazásával, miért van az, hogy most reneszánszát éh ez a foglalkozás? Megtudjuk, hogy nem igazán éledt újjá a náda­zás, hanem csak a nádfedelek készítése lett a divat, s a divat­ból készített díszítés nem iga­zán jó.- Valamikor sok nádtetős ház volt, még a jobb módúak is ná- daztattak, de azért, mert a nád alatt jobb volt a kukorica, meg a hús is, és a szalonna sem ava- sodott meg. Ötven centi vastag volt a nádfedés, ami nyáron hű­vöst adott, télen pedig meleget. Régen a szegények tetője volt, ma már a gazdagoké. De ke­vesen értenek ehhez. Katán Ja­nit én iktattam be, ő érti is, de mások is kezdik csinálni. Olya­nok is, akik nem értenek hoz­zá. Azonban aki nem ért hoz­zá, az ne kezdjen bele, mert olyan ez, mintha én például Bibliát írnék. Azt szokták mon­dani, hogy azért csinálta a ná­dazást mert látta. Én is láttam Bibliát, de azért nem kezdtem hozzá Bibliát írni. Éles Bálint az édesapjától ta­nulta a tetőfedést és a kosár­fonást is, s ez mindig megél­hetést biztosított számára. Ha szegények is voltak az embe­rek, annyi aprópénzük mindig volt, hogy ezeket a dolgokat megfizessék, s így mindig volt munkája. A Tisza adta a nyers­anyagot, ezért is alakultak itt ki valamikor ezek a foglalkozá­sok. A nádazásnak megvolt a folya­mata. Télen szedték meg ame­lyet kévébe kötöttek. Egy épü­lethez annyi száz kévét hasz­náltak fel, ahány öl volt a ház. (Egy öl két méternél valami­vel kisebb hosszmérték). A munkafolyamatot a hagyomá­nyoknak megfelelően betartot­ták. Nem lehetett kihagyni semmit, nem lehetett gyorsab­ban csinálni, nem lehetett ke­vesebb nádat felhasználni, mert a természetet nem lehet becsapni... Két sor nádkévét raktak egy­másra, amikor az indító sorral megvoltak. Azt lekorcolták, majd fedéssel következett a másik két sor és ez így ment egymás után. Először az épület hátulját fedték le, a tetőn túl­nyúló nádat lehajtották és lefo­gatták. Ezután következett ugyanilyen módszerrel az épü­let eleje, aztán jöttek a befeje­ző munkák. Ez a munka embert próbáló volt, mert fél lábon állva, félol­dalt feküdve végezték a náda­zást. Fontos szerszámuk volt a fedőtű és segédanyaguk a korcolni való vessző.- Ha becsületesen be volt fed­ve egy tető, húsz, harminc évig is eltartott. Javítani azért kel­lett, mert a nád sem egyforma, így árkok keletkeztek benne és azokat be kellett verni. Har­minc év múlva újonnan kellett nádazni a tetőt. Most már a ná­dazás ki fog veszni, no meg már a nád sem az igazi, már az is gyenge volt az elmúlt száraz évek miatt. Az utolsó nádazást tíz évvel ezelőtt csinálta Tarca- lon. Éles Bálint sokféle munkát végzett. Mindegy volt, hogy mit kellett csinálni, mindent meg­csinált. Szőlőt metszett, nap­számbaj'árt, aratott, vályogot vetett. Értett a juhászkodáshoz is, juhokat is nyírt, ha kellett, de kosarat is font. Mindezek közül a kosárfonást szerette a legjobban csinálni. Fűzfa­vesszőből fontak paprikáskosa­rat, varaskast, hófogót, szekér­kast. Volt úgy, hogy negyven­nél több kast vitt a vásárra. De egy-egy nagy vásárra egyszer­re húsz szekér is elindult ilyen rakománnyal a faluból, hiszen majdnem minden házban fog­lalkoztak kosárfonással. Kelen­dő is volt az árujuk, vissza so­hasem kellett hozni semmit. Várták őket a nánási, nyíregy­házi, tokaji, bodrogkeresztúri vásárokon. A régmúlt és a je­len is ott van Éles Bálint befe­jező mondataiban:- Valamikor ezemégyszáz lel­kes volt ez a falu, ma csak nyolcszáz körül lakjuk. Már szombat délután seperte min­denki az udvart, délben véget ért a munka. Olyan nem volt, hogy vasárnap valaki egy kis tűzrevalót is vágjon. Vasárnap mentünk a templomba. Délu­tán mindig kiültek a kapuba, én még most is kiülök. 1994. Június 7., Kedd Itt-Hon Z 5 Aranyat erő eső a földeken (ÉM - K.L.) - A korábbi évek aszályos időjárása után szinte bőségesnek mondható a me­gyénkben - igaz, hogy pásztá- san - hullott májusi eső. A sze­szélyes tavasz szeszélyes máju­si időjárást is hozott. Elmúltak ugyanis a fagyosszentek - és fagyok helyett, csapadékot hoz­tak. Túl vagyunk az „utolsó” fa­gyosszenten, Orbánon is. Ám a szőlősgazdák nem örültek tiszta szívből Orbánnak, mert ugyan igaz, hogy fagyot nem hoztak - csapadékot annál in­kább. Márpedig a népi regula úgy tartja: „Orbán, hogyha napja tiszta, új borát édesen issza; de ha tőkéje megázik, ita­la ecetté válik”. Reméljük, hogy az idén nem válik be a régi né­pi mondóka. Édes, jó mustot szűrhetenek majd a szőlősgaz­dák mind Tokaj-Hegyalján, mint pedig a dél-borsodi jó bort termő vidéken. A hajdani Orbán-napi regulák­ból jószerivel már csak ennyi maradt meg. Eltűntek ugyan­is Orbán szobrai a szőlőkből; nincs mit virággal övezni, hajó az idő. Mint ahogy nem von­szolják már sárba se a vincel­lérek, szőlősgazdák legfőbb pát- rónusának szobrát, ha esős, hi­deg az idő. Azért legtöbb helyen a pinceszerzés még megma­radt, s a szomszédok egymásra köszöntik a korábbi termésből a pohár bort. Bízva az idei jó szüretben is. Nagy becsben tartották hajdan Orbánt. Mu­tatja, hogy a római pápák kö­zül is nyolcán viselték ezt a ne­vet. Leghíresebb közülük első Orbán volt, akit szőlőfürttel a kezében ábrázoltak. így lett a szőlőművelők, s a hozzá kapcso­lódók, a kádárok, kocsmárosok védőszentje. A méhészek is vé­dőszentjükként tartják nyilván. Mondván, hogy a méhek az ő bogarai. Merthogy Orbánkor kezdődnek a méhek rajzása. De elindulnak a méhészek vándor­díjukra is. Felkeresik az illatos virágú akácosokat. Megyénkben azonban most Sá­rospatak környéke akácos „méhlegelői” tilalmas terület­nek minősülnek a vándorolta­tás szempontjából - méhegész- ségügyi okok miatt. Ajándékba kapják a hídelemeket Jelenleg még ez a komp biztosítja a Bodrogon az átkelést Tokaj (ÉM) - Egyelőre még ez a (fotónkon látható) komp köti össze a Bodrogzugban találha­tó négy települést Tokajjal. Már nem sokáig, hiszen - a tervek szerint - jövőre elkészül az a híd, melynek révén az ezekben a falvakban élők is könnyeb­ben részesülhetnek mindazok­ból a szolgáltatásokból, melyek Tokajban érhetők el. így példá­ul az egészségügyi ellátás, az oktatási lehetőségek, a kultu­rális élet. Mindez egy pályázat elnyerése révén vált lehetővé. Nemrégi­ben ugyanis a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­um pályázatot írt ki a Német Szövetségi Köztársaság által hazánknak adományozott híd­szerkezetek odaítélésére. Tokaj is benyújtotta pályázatát, s el is nyerte azt a majd’ 34 miihó forint értékű acélszerkezetet, melyet a Bodrogon kívánnak felállítani. A tokajiak pályáza­tának sikere azon is múlott, hogy a már fentebb említett ki­sebb régió infrastrukturális fej­lődését szolgálja majd az épí­tendő híd, hiszen a pályázati kiírásban szereplő feltételek egyike ez volt. Fotó: Laczó József A híd, mely négy méter széles lesz, közvetlenül csatlakozik majd a 38-as számú főútvonal­hoz. A Bodrogzug és Tokaj köz­ti kapcsolatát biztosító új híd a tokaji révlejárónál épül majd meg. Mivel húsztonnás teher­bírásúra tervezik, így teherau­tók is közlekedhetnek rajta. Jóllehet, csak egysávos lesz, így forgalomirányító lámpák sza­bályozzák a forgalmat. A kivi­telezéshez ősszel kezdenek hoz­zá, s ha minden jól megy, a jö­vő esztendő nyarán már a köz­lekedők birtokba is vehetik a kis hidat. Mi otthonában is A Zemplén Televízió heti műsora Június 7. (kedd) 15.00 Szív TV 19.00 Hétfői HTV 30 ismétlése Június 8. (szerda) 18.10 Saját adás - HÍR7 - Tudósítá­sok a hét aktuális eseményeiről - „11- es” közéleti vitamúsor - Önálló lesz Nagyhomok?! - Speciális csoport a Partizán úti óvodában - Befejezés előtt a sárospataki Rákóczi-vár rekonstruk­ciója - Kisvállalkozók - ,A méhecske” szorgalmával 19.00 HTV 30 filmek - Sárga boríték. Rajzfilm. - Stúdiók magazinműsora. Don Quijote 19. r. - Rózsafabot 1940.- Magyar film. Június 9. (csütörtök) 18.00 Szerdai saját adás ismétlése 19.00 Szerdai HTV 30 filmek ismét­lése Június 10. (péntek) 19.00 HTV 30 filmek - Fényképező-' gép. Rajzfilm. - Stúdiók magazinmű­sora - Meghökkentő mesék 17. r. - Csend. Svéd játékfilm. Június 11. (szombat) 87-I6.OO Agro TV adásai Június 12. (vasárnap) 18.00 Saját adás - Kisvállalkozók - Sportösszefoglaló 18.30 A pénteki HTV 30 ismétlése Június 13. (hétfő) 15.00 Szív TV 19.00 Vasárnapi adás ismétlése 19.30 HTV 30 filmek - Erdei mese. Rajzfilm. - Stúdiók magazinműsora- Brémai muzsikusok XXVI/1. - A fo­goly. Angol krimi. Végrendelet- Végű!, szeretett kis unokámra hagyom a lottószámaimat...

Next

/
Thumbnails
Contents