Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-16 / 114. szám

1994» Május 16«, Hétfő ...Hírek - Tudósítások - Hirdetés : — ÉSZAK-Magyarország 3 E urópa etnikumairól Varsó (MTI) - A hét végén Gdansk­ban tartották meg az Európai Etni­kai Csoportok Föderatív Uniójának Kongresszusát (FUEV), amelyen 23 európai ország, valamint Kazahsz­tán és Grúzia nemzeti kisebbségi szervezeteinek képviselői vettek részt. A 25 ország 75 kisebbségi szervezetét összefogó FUEV elnöké­vé Christoph Pan professzort vá­lasztották, aki kifejtette: felháborí­tó, hogy a világ a kihalóban levő de­nevérfajokat védi, de a kipusztuló­ban levő etnikai kisebbségeket nem. A tanácskozáson többen an­nak a véleményüknek adtak han­got, hogy az Európában végbemenő változások nem minden esetben kedvezőek a kisebbségek számára. A résztvevők szerint az államok nem nyújtanak kellő védelmet a nemzetiségeknek, ezért ezt a fela­datot a nemzetközi szervezeteknek, mint az ENSZ és az Európa Tanács kellene vállalniuk. Bibó-emlékülés Hévízen Hévíz (MTI) - Reményt ad, hogy Bibót kezdik felfedezni Közép-Euró- pában, mert gondolatai fontos ka­paszkodókat adnak a közép-európai párbeszédhez - hangsúlyozta Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész a szombaton Hévízen Bibó István ha­lálának 15. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen. Kifejtette: térségünk népeinek a nagy társada­lomtudós szellemében kellene át­gondolniuk nemcsak a nemzet fo­galmát, hanem meglévő problémáik megoldásának közösen elfogadott s az európai demokratikus hagyomá­nyokban gyökerező módjait is. A. Gergely András szociológus a bibói életműből a szélsőségek kizárását, a párbeszédre és politikai konszen­zusra hívó elemeket, a „mély ma­gyarkodással” és az egység hamis felfogásával szembeszálló megálla­pításokat, s a szabadság, a félelem­mentesség és a demokrácia biztosí­tékait emelte ki. Vöröskeresztes világnap Budapest (MTI) - A vöröskereszt világnapja, a mozgalom alapítójá­nak, Henry Dunantnak a születés­napja alkalmából a Magyar Vörös- kereszt országos vezetősége vasár­nap délelőtt ünnepséget rendezett Budapesten. (A május 8-i évforduló megünneplését a választások miatt halasztották későbbre.) A vöröske­reszt világnapi jelszava, az „Emberi méltóságot mindenkinek!” jegyében a holocaust 50. évfordulójára emlé­kezve elsősorban azokat köszöntöt­te a Magyar Vöröskereszt vezetősé­ge, akik 1944-ben a fasizmus idején saját életüket veszélyeztetve segí­tették az üldözötteket. Andics Lász­ló a szervezet elnöke és Szilárd Ist­ván főtitkár a „Vöröskeresztes mun­káért” kitüntetéseket adott át. Rendőrőrsöt avattak Csanytelek (MTI) - A Csongrád megyei Csanyteleken szombaton Kónya Imre avatta fel a megye nyolcadik rendőrőrsét. A belügymi­niszter beszédében hangsúlyozta: a kormány 1990-ben azzal a céllal ha­tározta el a helyi rendőrőrsök létre­hozását, hogy az alakuló polgári társadalomban a rendőrség minél eredményesebben léphessen fel a bűnözés ellen. A megelőzés és a bűnüldözés hatékonyabb, ha a rendőr helyben, s gyorsan intézked­het. Az elmúlt három évben 210 új rendőrőrs kezdte meg működését az országban. A csanyteleki az egyik legkorszerűbb őrs, az itt szolgálatot teljesítők a rendelkezésükre álló technikai eszközökkel Csanytelek, Tömörkény és Felgyó közrendjét vi­gyázzák ajövőben. hirdetés — ...................... T ermészeti értékeink védelme VI. Országos Földtani Természetvédelmi Nap Jósvafőn A jósvafői tengerszem: egy, a megőrzendő értékek közül Fotó: Fojtán László Jősvafö (MTI) - Magyarország a Föld­golyó egészét figyelembe véve mikro- méretű, ennek ellenére olyan földtani, morfológiai és Hidrológiai értékek rib kaságok találhatók itt, amelyek világ­méretekben is egyedülállók. Ezek megőrzése, folyamatos kutatása igen fontos feladat - mondta szombaton a jósvafői Tengerszem Szállóban rende­zett VI. Országos Földtani Természet- védelmi Napon Tardy János, a Kör­nyezetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium helyettes államtitkára. Geológusok, bányászok, erdészek, a föld mélyét kutató tudósok és hiva­tásos természetvédők 1989-től min­den év májusában, a minisztérium szervezésében egy napot arra szán­nak, hogy összejövetelükön megvi­tassák a hazai felszín alatti kutatá­sok legfrissebb eredményeit és kije­löljék természeti értékek védelmé­nek feladatait. A tudóscsapat 1989- ben még csupán 40 tagot számlált, a mostani szombati tanácskozáson pedig már másfélszáz szakember vett részt, illetve tartott elő­adásokat. A kutatások évmilliók tit­kaira adnak választ, következtetni lehet, belőlük a klímaváltozásokra, szerkezeti mozgásokra. A kutatási eredmények mindig valamiféle, a felszín alatti mesterséges beavatko­zás, például a bányászkodás ered­ményeként születnek. Ezáltal nem csupán gazdasági, hanem esztétikai értékek is hozzáférhetővé válnak. Ilyen értékek váltak a nagyközön­ség számára is láthatóvá a mostani tanácskozás színhelyén az ag- gtelek-jósvafői karszt és barlang- rendszerek feltárásával. A tudomá­nyos fórum előadói ismertettek több világszenzációnak számító kutatási eredményt, téma volt a világörök­ségre felteijesztett ipolytamóci ős­lábnyom, a budapesti 12 négyzetki­lométeres területen feltárt 23 kilo­méter hosszú termálkarszt, a káli­medencei és sümegi feltárások, az aggteleki, budapesti, bükki, tihanyi barlang- és karsztkutatások számos tapasztalata.Azzal, hogy az elmúlt években az ipari szerkezetváltással együttjárva csökkent a nehézipar aránya és visszafogottabb a környe­zetre veszélyt jelentő ipari tevé­kenység, könnyebb lett a védelem munkája - hangzott el. Azonban a bányászat is megszűnőben van, ami viszont nem kedvez a kutatások elő­rehaladásának. A központi kutatási finanszírozás pedig egyre szegényesebb: a magyar földtani alapszelvény gazdája a Ma­gyar Állami Földtani Intézet a leg­jelentősebb értékekről még gondos­kodni tud, ám a kisebb értékek, te­rületek megóvására és a további ku­tatásokra új gazdákat kell keres- ni.Jósvafón bejelentették, hogy má­jus 29-étól június 4-éig hazánk ad otthon a PROGEO címet viselő nemzetközi földtani természetvé­delmi tanácskozásnak, ami a ma­gyar szakemberek igen nagy meg­becsülését jelenti. Az MSZP koalícióban gondolkodik Budapest (MTI) - Az MSZP igen is koalícióban gondolkodik. Nem aka­runk olyasfajta egypárti kormány­zást, mint amilyet az MDF valósí­tott meg Magyarországon - szögez­te le Horn Gyula, hozzátéve: készek minden demokratikus erővel össze­fogni, amely az elmúlt négy eszten­dőben nem kompromittálta magát a hatalomban, és nyitottak a pártok­hoz nem tartozó személyek, mozgal­mak iránt. Az MSZP elnöke balesete óta vasár­nap először vett részt nyilvános ren­dezvényen, amikor beszédet mon­dott a szocialista kampányfőnökök és megyei elnökök budapesti ta­nácskozásán. A pártelnök okosnak és felnőttnek nevezte a magyar társadalmat, hisz a szélsőséges támadások nem tud­ták elfordítani az emberek bizalmát tőlük. Szavazataikkal a polgárok ki­nyilvánították, hogy nem lehet bün­tetlenül népre-nemzetre hivatkoz­ni, közben a legalapvetőbb érdekei ellen cselekedni, s egy szűk hatalmi elitet szolgáló politikát folytatni. Az MSZP elnöke ismét leszögezte, hogy semmiféle felelősségrevonással, számonkéréssel nem foglalkoznak. A választások második fordulója kapcsán felhívta a kampányfőnö­kök figyelmét: ne hallgassanak azokra, akik azt mondják, hogy a szocialisták túlnyerik magukat. — Nemcsak minden mandátumra, ha­nem minden egyes szavazatra is szükségünk van - hangoztatta. Meglátása szerint van esély arra, hogy az MSZP abszolút többséget szerezzen, de, mint hangsúlyozta: akkor is emberközpontú politikát kívánnak folytatni, és koalíciós kor­mányt képzelnek el. Bejelentette, hogy a kongresszus jóváhagyása alapján tervezetben rögzítették azo­kat a feltételeket, amelyekhez a ko­alíciós tárgyalásokon ragaszkodni kívánnak. Horn hangsúlyozta, hogy a koalíció összetételét a választópolgárok dön­tik el. Ha az MSZP kapja a legtöbb szavazatot, logikusnak tartja, hogy a szocialisták adják a miniszterel­nököt is. Szekeres Imre ügyvezető alelnök az MSZP legfőbb elveit hangsúlyozta: azt, hogy végrehajták, sőt felgyor­sítják a kárpótlást; garantálják a kialakult földtulajdont; folytalják, ám országgyűlési felügyelet alá he­lyezik a privatizációt; végrehajtják az egyházi ingatlanokról szóló tör­vényt és megfelelő tájékoztatást ad­nak az egyházaknak ténykedésük­höz. Újságírók kérdésére válaszolva Horn az új kormány első teendői kö­zé sorolta a reális gazdasági pénzü­gyi kép kialakítását az ország hely­zetéről, és megállapodáskötést a munkaadók, valamint a munkavál­lalók érdekképviseleti szervezetei­vel. Egyértelművé kell tenni a köz- társasági elnök hatáskörét és növel­ni a parlament ellenőrző szerepét a kormány fölött. Az SZDSZ és az abszolút többség Budapest (MTI) - Az SZDSZ nem híve annak, hogy a pártelnökök kor­mányzati szerepet vállaljanak az el­következendő időszakban, ám azt sem tartaná szerencsésnek, ha a számos egyeztetendő téma közül le­ragadnának ennél az egynél - mondta szombaton, újságírók előtt Kuncze Gábor, az SZDSZ listaveze­tője pártja kampányfőnökének pén­teki kijelentéséhez kapcsolódva. Magyar Bálint ugyanis úgy véleke­dett, hogy az SZDSZ nem vállalna szerepet egy Horn Gyula által veze­tett kormányban. Kuncze Gábor kifejtette: egy esetle­ges koalíciós tárgyaláson sok fontos kérdésben kell egyezségre jutni, ezek közé tartozik a programok összehangolása, a hatékony kor­mányzati és parlamenti munka fel­tételeinek biztosítása, valamint a személyi ügyek, amelyek közül a kormányfő személye mindössze egyetlen. Nem érdemes tehát túl nagy vitát gerjeszteni e körül, lé­nyeges viszont, hogy minél több kérdésben lehessen kompro­misszumot találni. Az újságírók megtudhatták azt is, hogy a szabaddemokraták minisz­terelnök-jelöltje nem sok esélyt lát 'arra, hogy az SZDSZ szerepet vál­laljon a következő kormányban, ha a szocialisták abszolút többséget szereznek a parlamentben. Ebben az esetben ugyanis a szabaddemok­raták nem tudnák megfelelően kép­viselni választóikat. A liberális párt 90-100 képviselőt szeretne a T. Ház­ba küldeni, vagyis körülbelül a he­lyek 25 százalékát megszerezni. Amennyiben ez sikerül, és az MSZP nem szerzett abszolút többséget, akkor minden valószínűség szerint megindulhatnak a tárgyalások a szociálhberális koalícióról - véleke­dett Kuncze Gábor, akit az újságí­rók ezúttal egy hajó fedélzetén fag­gattak. Az SZDSZ ugyanis szomba­ton rendezte meg, immár hagyomá­nyos hajókirándulását, amellyel a Budapesttől délre fekvő Pest me­gyei Duna-szakasz környezeti prob­lémáira kívánta felhívni a figyel­met. A Budapest-Dömsöd-Bu- dapest úton jelen voltak az érintett települések SZDSZ-szel rokonszen­vező lakosainak küldöttei, valamint a párt Pest megyei képviselőjelöltjei is. A Kis-Duna vidék környezeti gondjait jórészt a főváros szennyvi­ze okozza, ezért is akaiják a szabad- demokraták az agglomeráció és Bu­dapest környezeti problémáit együtt orvosolni. Az Alkotmánybíróság teljes ülése Budapest (MTI) - Az Alkotmánybíróság má­jus 16-án és 17-én teljes ülést tart. A testület hétfőn megvitatja: hátrányos helyzetbe kerül- nek-e a gazdasági társaságok a jövedelemadó­előleg befizetésének eltérő szabályozása mi­att, valamint azt, hogy miért csak meghatáro­zott személyek élhetnek jogorvoslattal a kár­pótlásra elkülönített szövetkezeti földekkel kapcsolatos eljárásban. Az alkotmánybírák megvizsgálják azt is, mi­ért nem szab a törvény határidőt a törvényes­ségi felügyeleti eljárás megindításával kap­csolatban, továbbá alkotmányosan tiltja-e meg a jogszabály, hogy a nem állami gazdál­kodó szervezetek használhassák a Magyar Köztársaság címerét. Az Alkotmánybíróság kedden nyilvános ülésen arról hirdet határo­zatot: alkotmányosak-e a személyi szám hasz­nálatát előíró jogszabályok. Az alkotmánybí­rák döntenek arról az indítványról is, amely szerint a védett természeti területek magán- tulajdonba adása a természeti értékek pusz­tulásához vezethet, így sérti a polgárok jogát az egészséges környezethez. Magyar-román kerekasztal Tusnád (MTI) - A Hargita megyei Tusnádon vasárnap délben véget ért az a premiernek te­kinthető háromnapos magyar-román kerék­asztal, amelyen az RMDSZ meghívására ro­mán polgáijogi szakértők a Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvényfogalmazóival együtt górcső alá vették az RMDSZ által a parlamentben benyújtott kisebbségi törvény- tervezetet. A találkozón román részről első­sorban a Helsinki Bizottság tagjai vettek részt, Gabriel Andreescuval, a bizottság elnö­kének vezetésével. A tanácskozás után tartott sajtóértekezleten mind a román, mind a magyar résztvevők hasznosnak nevezték az eszmecserét, amely lehetővé tette bizonyos, az RMDSZ tervezeté­ben szereplő fogalmak tisztázását, másrészt azoknak az éneknek a felmérését, amelyek­kel szemben a törvénytervezet híveinek meg kell találniuk a választ a parlamentben vár­ható vitában. Elsősorban a „belső önrendelke­zés”, az „autonóm közösség” és a „kollektív jo­gok” meghatározás, valamint a kisebbségek „államalkotó tényezőként” történő kezelése váltott ki vitát. Gabriel Andreescu kijelentette, hogy a tör­vénytervezet parlamenti elfogadásának esé­lyeit illetően bizonyos mértékig szkeptikus, te­kintettel a dokumentumban szereplő új fogal­makra, amelyekkel kapcsf 'atban ellenvetések merülhetnek fel, de a vita mutatta azt is, hogy miként segíthető elő annak parlamenti útja. Az RMDSZ jelenlévő vezetői jelezték, hogy a tusnádi szakértői kerekasztal tanulságait be akaiják építeni a törvénytervezetbe, amelyről készek a szakértői eszmecserén túlmenően politikai párbeszédre az összes többi román politikai erővel. Thürmer Gyula Bukarestben Bukarest (MTI) - A nemzeti kisebbségek problémájának megoldása minden egyes ál­lam saját feladata - tartalmazza az a közle­mény, amelyet az Ilié Verdet vezette Szocialis­ta Munkapárt hozott nyilvánosságra Thür- mer Gyulának, a Munkáspárt elnökének bu­karesti látogatásáról. A Szocialista Munkapárt „üdvözli az MSZMP álláspontjának realizmusát és merészségét, azt az állásfoglalását, hogy a romániai magya­rok etnikai autonómiájának problémáját egyes magyarországi és romániai jobboldali erők kreálták és hogy steril emlegetése nem oldhatja meg a romániai magyarok gazdasági és szociális problémáit” - olvasható a közle­ményben. A közlemény szerint a két párt ál­láspontja közeli vagy azonos az időszerű kér­désekben, így a román-magyar alapszerződés szükségességét és tartalmát illetően. Thür­mer Gyula találkozott Ilié Verdet mellett Ad­rian Paunescuval, Tudor Mohorával, az SZMP alelnökeivel, valamint Hajdú Győzővel, a párt országos tanácsának tagjával is. Jó-e az országnak, ha az MSZP egyedül alakít kormányt? A megkérdezettek így válaszoltak: (két nappal az első forduló után) Telemédia / Magyar Hírlap 1994. május 12. hátrányos: 53% előnyős: 14% Május 29-én Ön dönt. SZDSZ X

Next

/
Thumbnails
Contents