Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-16 / 114. szám

L. évfolyam, 114- szám 1994. május 16., hétfő Ára: 17,90 Ft / BORSOD - ABALj - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Ötgólos vereség Hazai környezetben kísérelte meg a baj­noki pontok szaporítását a Miskolci Víz­művek vízilabdacsapata, de ötgólos vere­séget szenvedett. (Sport 9^11. oldal) ; ÉM-portré: Kocsis István... ...az ózd-hódoscsépányi plébánia lelkésze- vezetője. A hívek és nemcsak a hívek köré­ben örvend elismerésnek. A közelmúltban vette át a Szacsvay Imre-díjat. (5. oldal) Lengyelország „keblére ölelte” Urbán Ti­bort. A Szikszón élő festőművésznek egy éven belül már a második nemzetközi nagydíjat ítélték oda. (8. oldal) Fekete-fehér nagydíj Tábori püspök felszentelése Budapest (MTI) - Ünnepi isten­tiszteleten tábori püspökké szentel­ték és a római katolikus egyház li­turgiája szerint beiktatták tisztsé­gébe Ladocsi Gáspárt szombaton a Szent István Bazilikában. A kato­nai püspökké szentelést Paskai László bíboros prímás-érsek végez­te; a társszentelők Angelo Acerbi ér­sek apostoli nuncius és Seregély Ist­ván egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke voltak. A püs­pökszentelésen megjelent Für Lajos honvédelmi miniszter. A tárca ré­széről Szendrei László politikai ál­lamtitkár’ mondott ünnepi köszöntő beszédet. II. János Pál pápa ez év április 18-án nevezte ki Magyaror­szág katonai ordináriusává Ladocsi Gáspárt, akinek egyúttal a sebargai püspöki címet adományozta. Bihari román nap Körösszegapáti (MTI) - Ma­gyar-román határ közeli kulturális találkozót tartottak szombaton Kö­rösszegapátiban. A vegyes lakosú Hajdú-Bihar megyei településen a nap folyamán a romániai Bihar me­gye 65 tagú küldöttségét látták ven­dégül. A bihari román nap alkalmá­ból a települési önkormányzatok képviselői nemzetiségpolitikai kér­désekről cseréltek véleményt. Ezen példaszerűnek értékelték a magyar és a román lakosok csaknem félszá­zados együttélését Körösszegapá­tiban. Többen megfogalmazták azt is, hogy a mostanihoz hasonló sze­mélyes megismerkedés vezet el az átjárható határokhoz. ____________ V árosi diplomácia Székesfehérvár (MTI) - Székesfe­hérvár önkormányzata igyekszik előmozdítani, hogy közvetlen kap­csolat alakulhasson ki helybeli és a testvérvárosokban működő vállal­kozások, üzemek között, így vált rendszeressé a kereskedelmi és iparkamarák képviselőinek találko­zója, a gazdasági kiadványok cseré­je. A hagyományos májusi vállalko­zói napokra minden esztendőben meghívják egy-egy testvérváros vál­lalatait is; az idén a német cégek mutatkoznak majd be a rendezvény keretében. Fülep Lajos-díj Budapest (MTI) - Idén immár ne­gyedik alkalommal adták át a Fü­lep Lajos-díjat az ELTE művészet- történeti tanszékén. A miskolci MissionArt Galéria által alapított díjat a tanszék javaslata alapján ítélik oda annak a végzős művészettörténész hallgatónak, aki szakmai munkájával kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt ta­névekben. Korábban Babarczy Esz­ter, Tóth Miklós, Varga Koppány, ez évben pedig Bártfai Andrea ve­hette át a pénzjutalommal járó díjat. Lelkiismeret szerint Székesfehérvár (MTI) - Játék- fegyvereikért cserébe palacsintát kaptak a gyerekek vasárnap Szé­kesfehérvárott a lelkiismereti tilta­kozók világnapja alkalmából tartott rendezvényen. A programsorozatot azzal a céllal rendezték, hogy felhívják a figyel­met a háborúk, a fegyverkezés ve­szélyeire, megismertessék a fiata­lokkal a civil szolgálat lehetőségét, tájékoztassanak a magyar és a nemzetközi és egyházi békemozgal­makról, a katonaság-megtagadás történetéről, az erőszakmentesség elleni küzdelem eredményeiről. Elballagtak a gimnazisták Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hét vé­gén szerte a megyében megkezdőd­tek a ballagási ünnepségek. Borsod- Abaúj-Zemplénben több mint ötezer negyedikes diák vesz búcsút az al­ma matertől és készül az érettségi vizsgákra. A szakközépiskolák és a gimnáziumok többségében az el­múlt hét végén, míg a szakmunkás- képzőkben és a szakiskolákban egy későbbi időpontban ballagnak a végzősök. A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium­ban szombaton délelőtt tartották az ünnepséget. A végzős diákok az al­sóbb évfolyamokra járó társaik sor­fala között énekszóval járták végig a tantermeket, a folyosókat. A bal­lagásra nagyon sok szülő, rokon volt kíváncsi. A végzősök nevében Szép Anita IV. E. osztályos tanuló a szép búcsú je­gyében adta át a stafétabotot a kö­vetkező évfolyamoknak. Svéda Vik­tória III. A. osztályos tanuló pedig kijelentette: folytatják a hagyomá­nyok megőrzését. Kovácsné Szegedi Ildikó búcsúztató beszédében egyebek között utalt rá, A ballagó diákok az ünnepségen örömmel tölti el, hogy a negyedike­sek végül is sikerrel vették az aka­dályokat. A búcsú része azonban a bizonytalanság is, amely a jövőtől érzett félelemben mutatkozik meg. A ballagok előtt egy kihívásokkal Fotók: Fojtán László teli világ áll és rajtuk múlik, hogy megteremtik-e önmaguk számára a jól berendezett, tisztességes és a rendre épülő környezetet. Őrizzék meg jól magukban az iskola emléke­zetét és őket is számon tartják itt. Munkanélküliek felkészítése Már négy képzési központban segítenek új munkahelyhez Budapest (MTI) - Már négy képzé­si központ várja a munkanélkülie­ket országszerte - ilyen intézetek működnek Miskolcon, Pécsett, Deb­recenben és Székesfehérvárott és hamarosan átadják a kecskeméti és a békéscsabai intézményt is. Első­ként a miskolci képzési központ kezdte meg működését 1991 őszén. Ma már nyíregyházi, ózdi és egri ki- rendeltségekkel fogadja a munka- nélkülieket: széles szakmai profil­ban az ipar, a szolgáltatások igé­nyeihez alkalmazkodva folyamato­san indítja képzési programjait. A működés során a tanfolyamokra több mint 6500-an jelentkeztek. A képzést mintegy 70 szakra hirdetik meg, az analfabétáktól a diplomáso­kig minden szinten ajánlanak tan­folyamokat. A jelentkezők csaknem fele semmiféle szakképesítéssel nem rendelkezett. A végzettek ötö­dének a beiratkozáskor is volt mun­kaviszonya, ám csak az új ismere­tek birtokában maradhattak koráb­bi állásukban. A tanfolyamok elvég­zését követő három hónapon belül a munkanélküliek 43 százaléka talált megfelelő állást. Hosszabb idősza­kot tekintve megállapítható, hogy a végzettek csaknem 60 százaléká­nak sikerül elhelyezkedni az új kép­zettség segítségével. A legsikere­sebb tanfolyam a kosár- és fonottá- rukészítő volt, itt az elhelyezkedet­tek aránya 86 százalék. A faeszter­gályosok 80 százalékának, az építő­ipari fenntartók 58 százalékának sikerült állást találni.A miskolcit követően Pécsett, Debrecenben és Székesfehérvárott múlt évben nyi­tották meg a képzési központokat. Mindenütt a nemzetközi tapaszta­latok alapján kialakított tananya­gokat, módszereket hasznosítanak. A gyakorlati oktatáshoz korszerű, sok esetben a jövő technológiáját képviselő felszerelést hasznainak. Egy-egy újabb központ évente mint­egy 1200 jelentkezőt fogadhat, de más iskolákkal, intézményekkel együttműködve jelentősen bővítheti hallgatói körét. A számítások szerint az eddig áta­dott négy intézmény önmaga évente 6000, de más intézményekkel együttműködve 10 000 munkanél­küli felkészítését vállalhatja. A tan­folyami felkészítéseken túl fontos a jobb munkaerópiaci fellépést előse­gítő tréningek indítása. A tanfolya­mok tematikájának kialakításánál a gazdálkodók, a munkaerőpiaci ke­reslet igényeihez igazodnak a köz­pontok. „Tíz kicsi iparművész” kiállítása Sárospatak (ÉM - GYG) - Mél­tóbb környezetet aligha találhattak volna munkáiknak azok a fiatal iparművészek, aki a pataki várban állították ki alkotásaikat. A magát bizonyára nem minden analógia nélkül „tíz kicsi iparmű­vésznek” aposztrofáló csoport erre az alkalomra állt össze, s így nem­csak önmagának teremtett bemu­tatkozási lehetőséget, de a Sárospa­taki Rákóczi Múzeumnak is ese­ményt, a múzeumi hónap küszöbén. Alkotásaik hajdani variánsai ugyanis ott láthatók a szomszéd ter­mekben, ahol a múzeumnak is ne­vet adó Rákóczi család iparművé­szeti színvonalú tárgyai vannak ki­állítva, s amelyek bizonyítják, hogy a magyar iparművészet a XVIII. század elején - s értelemszerűen a XVII.-ben sem lehetett lemaradva attól a fejlettségtől, amit ma világ, vagy európai színvonalnak szokás nevezni. A most kiállító „tíz kicsi” iparmű­vész sem nevezhető már ebben az értelemben kicsinek, hiszen a négy keramikus: Bráda Enikő, Karsai Zsófia, Molnár Gabriella, N. Csehi Edit (aki különben egyedül szárma­zik erről a vidékről), a három ötvös: Holló István, Jermokov Katalin, Stomfai Krisztina, a két textiles: Nyíri Katalin és Szűcs Blanka, va­lamint a bőrmúves Bráda Judit Közelebbről sem árt szemügyre venni az alkotásokat. A látvány nemcsak a színekben, formákban rejtőzik, de az anyagokban is. A textilesek e téren valóban szolgáltak egy-két meglepetéssel, hi­szen az anyagokat jórészt maguk szőtték. olyan iparművészeti tárgyakkal léptek a nyilvánosság elé, amelyek a magyar vagy európai iparművé­szet legjobb és legértékesebb hagyo­mányait követik, s amelyek az anyaggal folytatott küzdelmükben azt mutatják, hogy a nemes nyersa­nyagokhoz és a hozzájuk illő forma­világhoz, a bennük megtestesülő ér­tékekhez fordulnak vissza. Ebben az értelemben az egyszerűen meg­nevezhető tárgyak (táska, ruha, gyűrű, szelence, dob, doboz, nyak­ék,) a művészeti alkotások rangjára emelődnek, amelyek anyagukban a nemest, formájukban a hagyo­mány- és anyagtiszteló modemet képviselik. s’SKWfflW»« *'■ '••'■ío888S6V-------KOMMENTÁR-------­B otozás Priska Tibor Nyilván a választásokkal, kampányolá­sokkal járó idegkimerültség az oka, hogy az ember mindenfélékre gondol, ahelyett, hogy koncentrálna, magába szállna és megfontolná miként is viselkedjen a követ­kező sza vazásnál. Jómagam például elég­gé el nem ítélhető módon most azon töpren­gek, vajh, ha külországban huligánkod- nék, az ottaniak fülön csípnének, a magyar miniszterelnök szót emelne-e kemény meg­büntetésem ellen. Szakítana-e drága idejé­ből valamennyit ügyem megismerésére, hogy utána pennát ragadjon, megírja til­takozását, kopertát, bélyeget vásároljon, cí­mezzen és elküldje a külország illetékesé­nek az enyhítést, netán a büntetés eltörlé­sét kérelmező sorait? Mint tetszettek olvasni, Szingapúrban egy amerikai turista, 18 éves fiú jódolgában festékkel csúfított el több gépkocsit. Elkap­ták, garázdaság miatt elítélték. Több hó­napi börtönre, pénzbírságra, mindeneke­lőtt pedig a bíróság nevelő célzatból hat bot- ütést is kiszabott rá. Az ütögetést itt, Dél­kelet-Ázsióban a hagyományokat tisztelve vízbe áztatott bambuszbottal eszközli az ítéletvégrehajtó, méghozzá oly alaposan, hogy a második, legföljebb a harmadik su­hintás után az elítélt sokkot kap, elveszíti eszméletét. A modern világot képviselő Amerika természetesen mélységesen fölhá­borodott a barbár ítélet hallatán, úgyannyira, hogy maga Clinton elnök(l) is közbe lépett. Félretolta a boszniai jelenté­seket, ríem mérlegelte aEATO-csapás szük­ségességét, a tankok, az F-l 16-os félelmes harcirepülők, a városnyi tiagyságú repülő­hordozó anyahajók, a lézerirányítású bom­bák hirtelenjében másodlagossá, harmad­rangúvá váiltak, ugyanígy a világ sok-sok tűzfészke, menekültje, legyilkoltak soka­dalma, üldözöttek jajveszékelése is félreté­tetett, hogy a randalírozó srác érdekében levelet írjon a távoli országba. A szingapú­ri bíróság elnöke értékelte is ezt a gesztust. Úgyannyira, hogy megváltoztatta ítéletét: a hat botütést négyre mérsékelte. Mert azért rendnek kell lennie, különben is a hagyo­mány ugye az hagyomány, a szabály, az szabály. Akárhogy is: ez az amerikai srác érezhette, hogy tartozik valahová! Vajon a mi minisz­terelnökünk, ha úgy adódna... Ha... De hát erre sohsem volt, soha nem is lesz szükség. Mi, magyarok ugyanis külországban pél­damutatóan, a világ minden országa szá­mára értékteremtőén viselkedünk. Méltó­ságteljesen, önérzetesen, soha semmihez nem nyúlunk stb. Tessék? Szólt valaki? Hősök és mártírok napja Budapest (MTI) - Csaknem 50 évi szünet után vasárnap koszorúzással és ünnepséggel emlékeztek meg a hősök és mártírok napjáról, Budapesten, az Ismeretlen Katona Sírjánál. A két világháború közötti emléknapot a Magya­rok Világszövetsége és több, egykori politikai foglyot és elítéltet tömörítő szervezet elevení­tette fel. Régen az elesett frontkatonák előtt tisztelegtek ezen a napon, mostantól megem­lékeznek a diktatúra 1945-1966 közötti áldo­zatairól is. A Hősök terén rendezett ünnepsé­gen az egykor szoyjetunióbeli kényszermun­kára hurcoltak nevében Menczer Gusztáv szólt az egybegyűltekhez. Fehérváry István, a Volt Magyai’ Politikai Foglyok Világszövetsé­gének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hősöknek és a mártíroknak a mai napig nincs méltó pantheonja. Horvath Sándor színmű­vész - a Magyarok Világszövetsége nevében - az elmúlt értizedekben meghurcolt erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyarokról emléke­zett meg. Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke az 1956-os forradalom szellemiségét idézte fel.

Next

/
Thumbnails
Contents