Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-13 / 112. szám

1994. Május 13., Péntek Világpolitika ESZAK-Magyarország 5 Holtponton Moszkva (MTI) - Holtpontra jutot­tak az Észtországban állomásozó orosz csapatok kivonásáról folyta­tott orosz-észt tárgyalások, s egye­lőre nincs értelme újabb tárgyalási fordulót tervbe venni - közölte az orosz tárgyalóküldöttség vezetője. Észtország moszkvai nagykövetsé­ge sajnálkozását fejezte ki Oroszor­szág döntése miatt, ős leszögezte, hogy kizárólag tárgyalásos úton le­het megállapodásra jutni. Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter a múlt héten azzal fenyegetőzött, hogy újabb alakulatokat vezényel Észtországba, ha megsértik az ott élő orosz ajkú lakosság jogait. Adol- fas Slezevicius litván miniszterel­nök a litván rádiónak adott szerdai interjújában aggodalmát juttatta kifejezésre Gracsov nyilatkozata miatt, s kijelentette, hogy országa szolidaritást vállal Észtországgal. Idegesek a katonák Kairó (MTI) - Miközben a dél-gá­zai Deir el-Balah lakosai a palesztin rendőrség első alakulatának érke­zését ünnepelték, a ciszjordániai Jerikóban - ahová csak péntekre várhatók a palesztin rendőrök -, szerdán a távozásra készülő izraeli katonák rendkívüli idegesség jeleit mutatták: helyszíni beszámolók szerint több ízben ütlegelték a vára­kozó palesztinokat és újságírókat, máskor gumival bevont acélgolyók­kal adtak le rájuk lövéseket anél­kül, hogy őket bárki veszélyeztette volna. A helyiek szerint, egy hete zajlik már ez az ideges, provokálat- lan lövöldözés. Az elmúlt napokig a sqjtó képviselőit nem engedték be a megszálló hatóságok az autonómia küszöbén álló palesztin városba. A kirgiz államfő a kormányt bírálja Moszkva (MTI) - Aszkar Akajev kirgiz államfő szerdán igen hevesen bírálta kormányának működését és egyes vezetőket azzal vádolt, hogy „egyenesen szabotálják az elnöki rendeleteket és közpénzeket sik­kasztanak el. Ugyanakkor az elnök bírálta a költségvetési politika el­lentmondásait, a veszteséges válla­latok finanszírozását, miközben a kormány korlátozza a szociális rá­fordításokat, ami a lakosság elsze­gényedéséhez vezet. A kirgiz állam­fő közleménye nem tesz említést egy esetleges kormányátalakítás­ról. ' Kuba és Dél-Afrika Havanna (MTI) - Diplomáciai kap­csolatot létesített a Kubai Köztársa­ság és a Dél-afrikai Köztársaság - közölte Pretoriában Roberto Robai- na kubai külügyminiszter. Robaina és dél-afrikai kollégája, Alfred Nzo már alá is írta a Havanna és Preto­ria közti diplomáciai kapcsolatról szóló jegyzőkönyvet. A lépésre azu­tán került sort, hogy Dél-Afrikában Nelson Mandela kedden letette az államfői esküt és ezzel véget ért a Havanna által is elítélt faji megkü­lönböztetési rendszer. Zsirinovszkij a feleségekről Moszkva (MTI) - Vlagyimir Zsiri- novszkij ultranacionalista orosz po­litikus háromnapos jugoszláviai lá­togatásáról hazaérkezve szerdán azzal vádolta a NATO-t, hogy a ka­tonai szervezet a Balkánon egy Oroszország elleni háború hadgya­korlatát hajtja végre. Az orosz Libe­rális Demokrata Párt vezetője ugyanakkor Slobodan Milosevic szerb elnök feleségét azzal vádolta: azon munkálkodott, hogy betiltas­son egy gyűlést, amin Zsirinovszkij is részt vett. Milosevic feleségéről azt mondta: ugyanolyan Nyugat­barát mint Raisza Gorbacsova, és egy napon a szerb elnök felesége mi­att fogja elveszíteni posztját. Harcok Kabulban Kabul (MTI) - Kétnapos nyugalom után szerda este kiújultak a fegyve­res harcok az afgán fővárosban. Szemtanúk páncélosokkal és tüzér­séggel vívott párbajokról adtak hírt Kabul déli és délkeleti negyedeiből. A város hetek óta elkeseredett csa­tározások színhelye, amelyek a Burhanuddin Rabbani elnökhöz hű egységek és ellenfele, Gulbuddin Hekmatjar kormányfő csapatai kö­zött dúlnak. Alkotmány vita Japánban Tokió (MTI) - Japánnak az alkot­mány felülvizsgálatával kellene egyértelművé teműe, milyen nem­zetközi hozzájárulást kíván vállal­ni. Ha ezt elmulasztja, annak az or­szág nemzetközi elszigetelődése le­het a következménye - figyelmeztet a Jomiuri Simbun című japán lap vezércikkében a teendőkre. Arra is ügyelni kell, nehogy az alkot­mánnyal kapcsolatos vitákból azok kerüljenek ki győztesen, akik vissza szeretnének térni a második világ­háborút megelőző időkhöz - teszi hozzá. Nemrég ünnepelte a szigetország az alkotmány hatályba lépésének nap­ját. Az amerikaiak vezette szövetsé­gesek fogalmazták meg 1946-ban, alig két hét alatt a ma is érvényben lévő békealkotmányt, amit azóta ta­buként kezeltek, attól tartva, hogy a világ a japán alkotmány revízióját az imperialista időkhöz való visz­szatérés szándékaként értelmezi. Az elmúlt években, a hidegháborús időket követő változások után azon­ban állandósult Japánban az alkot­mány megváltoztatásáról folyó vita és az áttörést ebben az jelentette, hogy 1992-ben lehetővé tették, hogy a védelmi erők, a hadsereg egységei békés feladatokkal részt vegyenek az ENSZ békefenntartó tevékenysé­gében. A két hete hivatalba lépett, Hata Cutomu vezette kormány különö­sen kényes helyzetbe került a kore- ai-félszigeti konfliktus kiéleződése miatt, el kell ugyanis döntenie, hogy adott esetben csatlakozik-e a KNDK elleni szankciókhoz, a tenge­ri blokádhoz. Ez az erőszakos eszkö­zöket tiltó békealkotmányba ütköző lépés lenne. A Hata-kormány bázi­sát jelentő Sinszeito (Megújulás) Párt vezetői hajlanak arra, hogy Ja­pán nemzetközi tekintélyének meg­őrzése érdekében tegye egyértelmű­vé, meddig megy el a „kollektív biz­tonság” megőrzésében, míg a koalí­cióból a minap kivált Szociáldemok­rata Párt ellenzi az alkotmány reví­zióját. Nemcsak a biztonságot, az alkot­mánynak a hadsereg státusát érin­tő pontjairól és arról folyik vita, hogy Japán mennyben képes eleget tenni a világközösség elvárásainak, hanem számos egyéb kérdésről is. A demokratikus alkotmány alapvető elveinek érvényességében egyetér­tés van az országában, viszont so­kan fontosnak tartják, hogy korsze­rűsítsék a közel ötven éve érvény­ben lévő alaptörvényt. Tiltja példá­ul az alkotmány a magániskolák, intézmények közpénzekből való tá­mogatását, nem foglalkozik a kör­nyezetvédelem követelményével és nincsenek benne garanciák a ma­gánélet sérthetetlenségéről sem. Izraeliek helyére palesztinok Sokan azt állítják, hogy palesztin nemzedékek nőttek fel úgy, hogy semmi máshoz nem értenek, csak a gerillamunkához. Az izraeli katonákat, rendőrséget felváltó palesztin rendfenntartókat ettől füg­getlenül nagy örömmel fogadja a Gáza-övezet lakossága. Fotó: AP Albánia „vörös szultánjának” életrajza (MTI) - Enver Hodzsának, Albánia „vörös szultánjának” titokzatos sze­mélyiségéről rántotta le a leplet Thomas Schreiber életrajzi könyve, amely a napokban jelent meg Pá­rizsban. Arról a Hodzsáról derül ki az igazság, aki a messiási kommu­nizmus nevében és a rendszer „egyetlen politikailag feddhetetlen politikusaként” élete végéig vezette a könyörtelen diktatúrát. A valóság az, hogy a gazdag muzul­mán kereskedő gyermekének ifjú­korában nem volt semmi köze a for­radalmi eszmékhez. Bohém arany­ifiú módjára Montpellierben folyta­tott jogi tanulmányokat az albán ál­lamfő, a későbbi Zogu király által adományozott ösztöndíj jóvoltából. Hodzsa végül nem szerzett semmi­féle diplomát, de karrieije itt nem tört meg, az uralkodót diplomata­ként szolgálta tovább Brüsszelben - ismerteti az AFP az életrajzban írottakat. Később Korea gimnáziumában francia nyelvet és erkölcstant!!) ta­nított, majd vendéglőt nyitott Tira­nában. Ezután bekapcsolódik az olasz megszállók elleni mozgalom munkájába, amiért halálra ítélik. A második világháború után Albá­nia teljhatalmú vezetője lesz. Előbb titóista, sztálinista majd maoista jelzőkkel illetik, ő pedig nagy csin­nadrattával szakít a kommunista országokkal, s kitaláfia a „csak öne­rőre való támaszkodás” ismert jel­szavát. Vajon tudta-e, hogy az általa legin­kább csodált Sztálin úgy jellemezte az albánokat, hogy „hűségesek, mint a kutyák, ám a hűség a primi­tívek jellemvonása”. Sztálin előbb a jugoszlávoknak szánta Albániát, s azt javasolta Belgrádnak, hogy „minél előbb kebelezze be Albániát". Az albán pártvezért pedig a „na­cionalizmus irányába túlságosan is elhajlott kispolgárnak” minősítette. Schreibemek valóságos rendőri nyomozást kellett végeznie, hogy összegyűjtse a megbízható adatokat a „vörös szultán” életéről és politi­kai elképzeléseiről. Az eddig rendel­kezésre álló és bőségesnek nevezhe­tő életrajzok ugyanis tele vannak hamisításokkal. A rendszeresen módosított írások arra szolgáltak, hogy „eltüntessék" a történelemből Hodzsa korábbi társait, akik a kö­nyörtelen és véres leszámolás áldo­zatává váltak. így járt Mehmet Se- hu is, aki 1981 decemberében ön­gyilkos lett, núután azzal vádolták meg, hogy az amerikai, a szovjet és a jugoszláv titkosszolgálatoknak kémkedett. Az írónak emellett sikerült bemu­tatnia e különös személyiség másik felét is: a .kiváló családapa és érzel­mes ember” arckepét. Erről az albá­nok maguk soha nem tudtak meg semmit, mert Hodzsa magánéletét és családját teljes titok övezte, oly annyira, hogy még súlyos betegsé­geiről sem szerzett tudomást a kül­világ. Finn nyelvoktatás Svédországban (MTI) - Úgy tűnik, hogy a svédor­szági finnek most legalább az anya­nyelvi képzésben különleges helyet kapnak a többi bevándorlóval szem­ben. A közelmúltban Per Unckel svéd közoktatási miniszter bejelen­tette, hogy a kormány különleges leiratban fogja meghatározni a finn nyelv helyzetét Svédországban. Bár a svéd kormány régóta tanul­mányozta az Európa Tanács azon javaslatát, hogy a finnek - a lappok­hoz hasonlóan - kapjanak nemzeti kisebbségi státust, de a végered­mény egy közös jogi döntés alapján az, hogy a finn nyelv nem tekinthe­tő ősi nyelvnek Svédországban. A legtöbb amit jelenleg tenni lehet az az, hogy a kormány jelezze a helyi önkormányzatoknak a finn nyelv különleges helyzetét és hívja fel a fi­gyelmet arra, hogy az anyanyelvi képzés csökkentése esetén a finn nyelv oktatása megmaradjon az is­kolákban. Svédországban minden, nem svéd anyanyelvű gyermek a legtöbb tele­pülésen az iskolahálózaton belül in­gyenes anyanyelvi oktatásban ré­szesül. Ezt a gyakorlatot most több önkormányzat a rossz gazdasági helyzetre való hivatkozással csök­kenti vágj' teljesen meg is kívánja szüntetni. így a finn nyelv oktatása is veszélybe kerülhet. A kormány mostani állásfoglalása azonban megakadályozza ezt a fo­lyamatot. A svédországi finnek, akiknek szá­ma 300-500 ezer közé tehető, már régóta az! kívánták, hogy a kor­mány adja meg nekik a nemzeti ki­sebbségi státust. A közelmúltban Svédországba látogató új finn mi­niszterelnök, Martti Ahtisaari ked­vezően fogadta a mostani svéd ja­vaslatot. A finnek részéről a nyomás egyéb­ként a közelmúltban lezajlott elnök- választás idején különösen meg­nőtt, mivel az egyik elnökségre pá­lyázó egy finnországi svéd, Elisa­beth Rehn volt. Több jelölt azzal fe­nyegetőzött, hogy a svéd kormányt az Európa Tanács elé idézteti, mivel az nem tartja be a kisebbségekre vo­natkozó konvenciót. A névhasználatról Pozsony (MTI) - A szlovák kormány - a je­lek szerint kedvezőnek látszó - döntést hozott a névhasználat és az anyakönyvi törvény ter­vezetéről. A tervezet még májusban a parla­ment elé kerül, ahol a jelenlegi erőviszonyok alapján ezt várhatóan el is fogadják. Ladislav Pittner szlovák belügyminiszter sze­rint a törvény tervezete teljes mértékben meg­felel az Európa Tanács által megszabott elvá­rásnak. A törvénytervezet minden nem szlovák nem­zetiségű szlovák állampolgár számára lehető­vé teszi, hogy a személy- és vezetéknevet az adott nemzetiség anyaországában szokásos alakban anyakönyvezzék. Ezt azonban kérni kell, mert az alaptörvény eleve az államnyel­ven történő bejegyzésről rendelkezik. A nem­zetiség anyanyelvi szokásainak megfelelő anyakönyvi bejegyzést szóban is elegendő kér­ni. Az anyakönyvvezető a kérésnek illeték- mentesen köteles eleget tenni. Mindez születés, házasságkötés és halotti bi­zonyítvány kiállítása esetében egyként érvé­nyes, és - első kérelem esetén - visszamenő­leges hatállyal is térítésmentesen érvényesít­hető. Hasonlóan rendelkezik a törvény arról is, hogy a nők ennek értelmében az ,,-ová” tol­dalék elhagyása nélkül használják a nevüket a hivatalos okmányokban is. Ivan Simko, a szlovák kormány alelnöke - kérdésre vála­szolva elmondta - hogy a helységnévhaszná­latról rendelkező törvény tervezetével előbb a kormány törvényelőkészítő tanácsa, majd a kormány is rövidesen foglalkozni fog. Lubbers Delors helyére Brüsszel, Hága (MTI) - Ruud Lubbers, Hol­landia leköszönő miniszterelnöke is megpá­lyázza Jacques Delors jövő év január 1-jén megüresedő székét az brüsszeli EK Bizottság élén - jelentette be Hágában a holland kül­ügyminisztérium. A közlemény azt követően látott napvilágot, hogy Lubbers - a holland alkotmány értelmé­ben - a parlamenti választások alkalmával benyújtotta lemondását Beatrix királynőnek. Lubbers-et már évek óta Delors egyik legvaló- • színúbb utódjának tekintették, ó maga azon­ban mindeddig elzárkózott attól, hogy beje­lentse érdekeltségét, arra hivatkozva, hogy előbb miniszterelnöki mandátumát kell letöl­tenie. Mint a hágai külügyminisztérium közlemé­nye most tudatta, Pietr Koojmans holland külügyminiszter az EU soros elnökségének hamarosan formálisan is beterjeszti Lubbers jelölését az EK bizottsági elnöki posztra. Delors utódját a soron következő, júniusi EU- csúcstalálkozón fogják kijelölni: a tisztségre hivatalosan eddig csak Sir Leon Brittan bi­zottsági tag jelentette be érdekeltségét; emel­lett német és francia részről jelezték - egyelő­re nem hivatalos formában -, hogy esetleg szí­vesen látnák a brüsszeli testület élén Jean- Luc Dehaene belga kormányfőt. Borisz Jelcin könyve Moszkva (MTI) Moszkában bemutatták Bo­risz Jelcin orosz elnök újonnan megjelent könyvét. „Az elnök feljegyzései” címet viselő kötet sok újdonságot tartalmaz a politikus pá­lyafutását fokozott figyelemmel kísérő olvasók és a történészek számára, ugyanis amint azt a bemutatón személyesen Jelcin közölte: sok olyan adatot is közzétett, amelyről jóformán csak ő tudott eddig. Az orosz elnök elmondta: megérti, hogy az ál­lamfők akkor írnak emlékiratokat, amikor már távoztak hivatalukból. Jelcin azzal indo­kolta az ettől való eltérést, hogy „Oroszország rendkívüli időket él, igazságra és őszinteségre van szükség, és ezeket az igaz szavakat most kellett kimondani”. Az elnök közölte: édesanyjának ajánlotta a könyvet, aki tavaly halt meg, amikor heves tá­madások érték a Legfelsőbb Tanácsban. - Anyám nem bírta ezt ki - mondta Jelcin, hoz­zátéve, hogy már akkor írta a könyvet, s ezért szentelte azt anyja emlékének. Korábban ma­gyarul „Szemben az árral” jelent meg már könyve az orosz elnöknek, amelyben bepillan­tást engedett életrajzába és beszámolt moszk­vai pártvezetőként vívott csatározásairól. Dél-Korea OECD-tagságot kér Szöul (MTI) - Dél-Korea ez év végén hivatalo­san folyamodik teljes jogú tagságért a jelenleg a világ 24 legfejlettebb államát tömörítő Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szerve­zethez (OECD). Ez áll abban a levélben, ame­lyet Han Szung Dzsu külügyminiszter küldött a szervezet vezetéséhez, és amelynek tartal­máról a diplomata csütörtökön számolt be Szöulban. A dél-koreai kormány jövőre kívánja megkez­deni a tárgyalásokat a tagságról, és azt remé­li, hogy 1996-tól nyeri el azt - úja az AP.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents