Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-01 / 77. szám

1994« Április 1., Péntek Világpolitika ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 A pápa az USA-ba látogat New York (MTI) - II. János Pál pá­pa ez év októberében az Egyesült Államokba látogat. A római katoli­kus egyházfő előreláthatólag októ­ber 20-án beszédet mond az ENSZ közgyűlésének ülésszakán - jelen­tette be John O’Connor New York érseke a CBS tévétársaságnak adott nyilatkozatában. Az TTÁR-TASZSZ jelentése szerint a pápa látogatásának további rész­letei egyelőre nem ismeretesek. A fundamentalisták győztek Ankarában Ankara (MTI) - Törökországban az iszlám fundamentalista Jólét Párt­ja kihirdette győzelmét Ankarában a vasárnap tartott helyhatósági vá­lasztásokon. Az ország legnagyobb városában, Isztambulban is az erő­sen Izrael-ellene8 párt aratott si­kert. A szavazatok 92 százalékának összeszámlálása alapján a Jólét Pártja 18 százalékot ért el, s ezzel megduplázta az öt évvel ezelőtti he­lyi választásokon szerzett voksai- nak számát. Tansu Ciller kormány­fő Igaz Út Pártja 22 százalékot szer­zett, míg a legfőbb ellenzéki párt, a Haza Pártja 21 százalékot tudhat magáénak. A Jólét Pártja ellenzi Törökország törekvését az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Mivel az országban a városi elöljárók széles jogkörrel ren­delkeznek a helyi szolgáltatások és üzleti élet irányítása terén, a Jólét Pártja polgármesterei a szigorú isz­lám hagyományoknak megfelelően például bezárathatják az alkoholt is felszolgáló éttermeket, vagy akár elrendelhetik a nemek szétválasz­tását a tömegközlekedésben. Melih Gokcek ankarai győzelme ko­moly csapást jelent annak a törté­nelmi városnak a lakóira, ahol Ke- mál Atatürk musztafa a század ele­jén kivívta Törökország független­ségét, és nyugati stílusú reformok bevezetésével egy modem, világi or­szágot teremtett - írta az AP. Újabb ENSZ- szakértők Irakba Manama (MTI) — Rakéta-szakér­tőkből álló 14 tagú ENSZ ellenőrző csoport utazott szerdán Irakba az­zal a feladattal, hogy megvizsgálja a ballisztikus hordozó eszközöket gyártó létesítményeket és a hosszú távú megfigyeléshez szükséges in­formációkat gyűjtsön róluk - jelen­tette a dpa. A német hírügynökség emlékezte­tett rá: az ENSZ érvényes határoza­ta értelmében Bagdad nem állíthat elő semmilyen tömegpusztító fegy­vert. Ami a rakétákat illeti, legfel­jebb 150 kilométer hatótávolságú hordozóeszközöket gyárthat. Görög-román tárgyalások Athén (MTI) - Ion Iliescu román ál­lamfő és Andreasz Papandreu görög miniszterelnök szerdán Athénban bírálta azt a tervet, amely szerint az ENSZ török kéksisakosokat szán­dékozik Bosznia-Hercegovinában állomásoztatni. Iliescu - aki szerdán érkezett két­napos, hivatalos görögországi láto­gatásra - emlékeztetett az ENSZ alapszabályára, amely tiltja, hogy „történelmileg terhelt” szomszédos országok beavatkozzanak a válság­övezetekben. Az ENSZ BT kezdeti aggályok után elfogadta Ankara felajánlását, hogy kész'2700 török katonát az ENSZ égisze alatt békefenntartó misszió­ra küldeni Boszniába. Athén - vala­mint Románia és Bulgária - attól tart, hogy a boszniai konfliktus ki­szélesedhet, ha török katonák ér­keznek a helyszínre, hiszen az osz­mán birodalom balkáni uralma csak századunk elején ért véget. Iliescu egyébként szerdán Konsz- tantin Karamanlisz államfővel és Andreasz Papandreu miniszterel­nökkel találkozott Görögországban, amely jelenleg az Európai Unió so­ros elnökének tisztségét tölti be. Papandreu a közös sajtóértekezle­ten hangsúlyozta: Athén különös je­lentőseget tulajdonít a Romániához fűződő kapcsolatoknak, s a kétolda­lú együttműködés elmélyítése nyo­mán Bukaresttel közösen kíván hozzájárulni a Balkán békéjéhez és haladásához. Borúlátó kép Németország jövőjéről (MTI) - Amulf Baling neves publi­cista meglehetősen borúlátó képet fest Németország társadalmi-gaz­dasági távlatairól a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung cí­mű lapban. Sokan - írja - arra rendezkednek be, hogy a szociáldemokrata párt ősszel relatív többséget szerez. Ez a párt azonban, hasonlóan másokhoz, sem lesz képes a jelentkező nehéz­ségeket leküzdeni. Németország csaknem minden tekintetben fáj­dalmas alternatívák előtt áll. Baring több szerzőre hivatkozik, így például Hendrik Auhagen gaz­dasági szakértő azt állítja, a jelenle­gi helyzetben a rendkívül nagy tár­sadalmi cselekvési igényekkel szemben nagyon gyenge cselekvési képesség áll. Ez a pénzügyi válság fő oka. Az egy helyben topogás je­lenlegi állapotában minden új köve­telménynek versenyeznie kell más követelményekkel. így például Ke- let-Németország újjáépítése szem­ben áll a munkahelyek megtartásá­val Nyugaton. Minél nagyobb a megoldandó probléma, annál ki­sebb az esély a fennmaradó többi megoldására. A hagyományos feltételek között valószínűleg nem leszünk képesek megoldani nehézségeinket - úja a szerző. Legfeljebb akkor, ha hozzá­nyúlunk országunk legszentebb kérdéséhez, a magánvagyonhoz. Auhagen a terhek kiegyenlítése mellett foglal állást, a vagyon igaz­ságos elosztása mellett, amelyet egy új társadalmi szerződéssel kell összekapcsolni. Ezalatt azt érti, hogy a társadalomnak meg kell egyeznie abban, hogy mit tart igaz­ságosnak a jövedelem és a vagyon elosztásánál. Ilyen szolidáris fele­lősség-vállalás nélkül a legközeleb­bi választás eredménye, bármilyen diadalmas lenne is Kohl ellenfelei számára, nem jelentene áttörést. Éppen ellenkezőleg, gyötrelmes cse­lekvési képtelenség időszakának kezdetét jelentené. Kérdéses azonban, hogy a vagyon részleges kisajátítása, még ha poli­tikailag és jogilag keresztülvihető is lenne, tényleg segítene-e a problé­máink megoldásában. Ugyanis nem a meglévő újrafelosztása a fontos, hanem ipari teljesítőképességünk biztosítása. Ehhez pedig több kell mint pénz: újítási képesség, amely azonban országunkban hiányzik. Mindenekelőtt bele kell verni a né­met fejekbe, hogy a jó évek elmúltak és a gyötrődés vége még egyáltalán nem látható. Mindenkinek meg kell tanulnia másképpen gondolkodni. A régi fel­fogás szerint kétféle elképzelés léte­zett a szociális igazságról. Az egyik úgy hangzott: jogom van vagyonra és jövedelemre, mert megdolgoztam érte. A másik szerint: jogom van szociális segítségre, lakásra, egyete­mi tanulmányok folytatására, egészségügyi ellátásra, mert szük­ségem van rá. A jólét éveiben a lakosság mindkét felfogást támogatta, anélkül, hogy felismerte volna köztük az ellenté­tet. Most azonban ezt mondják: „Éppen elég bajom van a saját prob­lémáimmal”. Az önzetlenséget az a meggyőződés táplálta, hogy min­denkinek telik mindenre. Ezt azon­ban felváltotta az a magatartás­mód, hogy nem kell másokkal bajai­val törődni. Van ezenkívül egy másik új vonása is közéletünknek — állapítja meg Amulf Baring. Azelőtt ragaszkod­tunk a demokráciának ahhoz a sa­játosságához, amely az állampolgá­rok tevékenységét korlátozta. Ma már politikai körökben is szeretné­nek minden fontos ügyet népszava­zással megoldani. A nehéz döntése­ket a politikusok elhárítják maguk­tól. Senki sem akaija vállalni a koc­kázatot, hogy rosszat akart, mon­dott vagy cselekedett. A pártok még uralkodnak a politikai életben, de mind kevésbé tesznek eleget legfon­tosabb kötelességüknek, hogy a la­kosság, a választók akaratát képvi­seljék. „Mit ér akár a legélénkebb vita is, ha hiányzik az országban a végre­hajtás?” - teszi fel cikkének végén a* kérdést Amulf Baring. A zuluk lándzsával az autonómiáért Dél-Afrikában heves összecsapások zajlanak a zuluk és a rendfenntartó erők között. A lándzsával, dárdával felfegyverkezett zuluk az Inkatha Szabadságpárt vezetésével autonómiájuk kivívásáért in­dultak harcba. Az összecsapásoknak számos halottja es sok sebesültje is van már. Képünkön a zu­luk éppen egy vonatot támadnak Johannesburgban. Fotó: AP Sumejko egy újfajta államközösségről Moszkva (MTI) - Vlagyimir Su­mejko, az orosz parlament felsóhá- zának elnöke támogatja egy újfajta eurázsiai szövetség létrehozásának gondolatát. Az újfajta államközös­ségre vonatkozó elképzelést eredeti­leg Nurszultan Nazarbajev kazah államfő fejtette ki, s egy a FÁK-tól alapvetően eltérő nemzetek feletti szervezet létrehozását szorgalmaz­ta. Hivatalos moszkvai látogatásának során egy keddi beszédében Nazar­bajev „az egyenlőségen, az államok függetlenségének és a személyes szabadságjogok tiszteletben tartá­sán” alapuló nemzetek feletti szer­vezet felállítását javasolta. Elkép­zelése szerint a volt szovjet tagálla­moknak közös parlamentet kellene alakítaniuk, amelybe a későbbiek­ben közvetlenül választanák meg a képviselőket. A stratégiai felada­tokkal az államfők és a kormányfők tanácsa foglalkozna, s szükség len­ne egy állandóan múködő államközi végrehajtó bizottságra is. A gazda­ságpolitika egyeztetésén kívül kö­zös pénzt is bevezetnének. Nazar­bajev mindemellett hangsúlyozta, hogy nem az egykori Szovjetunió feltámasztásáról, hanem a gazdasá­gi problémák együttes leküzdéséről van szó. Az orosz felsóház elnöke szerdán új­ságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy a jelenlegi állapotról fokozato­san át kell térni a nemzetekfeletti- ségre. Véleménye szerint a FÁK je­lenlegi intézményrendszerére épít­ve létrehozhatók a kívánt, nemze­tek feletti szervek, s elképzelhető­nek tartotta közös valuta és közös hadsereg létrehozását, illetve a ha­tárok lebontását. Sumejko egyúttal beszámolt arról is, hogy a parlament felsóháza jövő kedden tárgyalja majd az Oroszor­szághoz tartozó Csecsenfóld és az Orosz Föderáció között feszültséget okozó kérdést, melynek lényege: mi­ként osszák fel a hatalmi jogosítvá­nyokat Moszkva és Groznij között. A felsőház Sumejko szerint várha­tóanjavasolni fogja Borisz Jelcin ál­lamfőnek, hogy ismeije el Dzsohar Dudajev csecsen elnök jogkörét, en­nek fejében azonban Moszkva a vi­tát rendezni hivatott szövetségi szerződés aláírását kéri Dudaj évtől. EU-nepszavazás Ausztriában Bécs (MTI) - Osztrák politikai kö­rökben az EU-csatlakozási tárgya­lások sikeres brüsszeli lezárása - a szerdai végleges aláírás - után is­mét erősödött a remény, hogy mégis van lehetőség az eredeti menetrend betartására és a végleges csatlako­zás 1995. január 1-jei határideje va­lóra válik. Elismerik azonban, hogy az utolsó pillanatig pattanásig feszült lesz a tempó, és az előkészítés sok izgal­mat tartogat még. A következő nagyobb lépés a nép­szavazás - feltételezve, hogy az osztrák parlament megteszi április­ban a szükséges lépéseket, elfogad­ja a törvénymódosítást, az Európa Parlament pedig május 4-éig kedve­zően dönt. Bécsi vélemény szerint kisebb izgalmakkal, de biztosan ha­ladnak a dolgok ebben az irányban, s lassan elhárulnak az akadályok az elől, hogy az ausztriai népszava­zást az eredetileg gondolt napra, jú­nius 12-ére kitűzzék. A témával foglalkozó politikusok többsége valószínűsíti ezt a dátu­mot, ám végleges döntés még nincs, s változatlanul alternatívaként szó van június 19-éról is. A kérdés az, vajon a belügyminisz­térium végez-e az előkészületekkel. Az osztrák kormány most ettől teszi függővé, melyik időpontot teijeszti Klestil államfő elé, aki az alkot­mány előírásai szerint azután majd kiírja a referendumot. A kampány javában tart: az osztrák kormány európai tájékoztatási cso­portot létesített a kancellári hivata­lon belül, amelynek dolga az inten­zív felvilágosítás. A polgárokat nőtt anyaggal is ellát­ják, emellett forródrót áll rendelke­zésükre, amelynek végén időről idő­ié a kormány illetékesei tartanak ügyeletet és válaszolnak a telefoná­lóknak. Egy-egy vezető kormánytag „Európa-telefonos" ügyeletét a rá­dió élőben közvetíti. Nem viselnek Kim-jelvényt Tokió (MTI) - Észak-Korea képviselői ágyje­lentek meg egy nemzetközi értekezleten, hogy zakójukon nem viselték a „nagy vezért” ábrá­zoló Kim-jelvényt. A dél-koreai hírügynökség számol be arról, hogy az észak-koreaiak, akik minden hivata­los alkalommal kötelezően kitűzik a Kim ír Szen-jelvényt, az Interparlamentáris Unió pá­rizsi értekezletén e dísz nélkül jelentek meg, nyilvánvalóan központi utasításnak engedel­meskedve. A dél-koreai megfigyelők a háttérben zajló eseményekről nem sokat tudnak, csak annyit közöltek, hogy jelentős változásnak” kellett történnie, tekintettel Kim ír Szén megkérdő­jelezhetetlen státusára. A szöuli országegyesítési minisztérium illeté­kesei is felfigyeltek arra, hogy újabban az észak-koreai hivatalos személyiségek nem vi­selik magukon a Kim ír Szen-jelvényt. Halottra szavaztak az olaszok Róma (MTI) - Silvio Berlusconi, az olasz vá­lasztások győztese közel állt ahhoz, hogy be­váltsa „az új olasz csoda” megteremtésére tett választási ígéretét. Domenico Longo, a Berlusconi által vezetett „A szabadság pólusa” nevű jobboldali válasz­tási szövetség jelöltje majdnem képviselői mandátumhoz jutott a parlamentben, jóllehet egy ideje már halott. A nemrégiben elhunyt politikus a dél-olaszor­szági Corigliano választási körzetben a máso­dik legtöbb szavazatot kapta, szám szerint 18 ezret. Longo neve azért maradhatott a szava­zólapon, mert a belügyminiszter vasárnap úgy rendelkezett, hogy az időközben meghalt kép­viselők neveit nem kell törölni a listákról. A választásokon diadalt aratott politikusok hétköznapjai sem mentesek a rémálmoktól. Umberto Bossinak, az Északi Liga vezetőjé­nek, Berlusconi szövetségesének az éjszakai győzelmi mulatság után kellemetlen ébredése lehetett. Ismeretlen tettesek szerdára virradóra a ga­rázsból ellopták páncélozott Lanciáját - úja a Reuter. Kubai ellenzéki bűnpere Havanna (MTI) - Sebastian Arcos Bergnes, a kubai belső ellenzék egyik vezéralakja, akit 1992 októberében „ellenséges propagandate­vékenység" miatt négy év nyolc nőnapi börtön­büntetésre ítéltek, kedden megjelent a havan­nai bíróság előtt, amely tanúként hallgatta ki egy másik ellenzéki aktivista most zajló DŰnpe- reben. Az elmúlt hetekben a kubai fővárosban szá­mos híresztelés volt a kubai Emberi Jogi Bi­zottság 63 éves elnökhelyettesének megrom­lott egészségi állapotáról, a börtönben elszen­vedett megpróbáltatásaitól. Diplomáciai megfigyelők szerint - akik a ko­rábbiakkal ellentétben ezúttal a külföldi tudó­sítókkal együtt akadálytalanul bejuthattak a tárgyalóterembe - a kubai vezetés ezen a köz­vetett módon kívánta cáfolni a nemzetközi hí­rű politikus börtönviszonyaival kapcsolatos értesüléseket, s egyben a máskéntgondolko- dók elleni fellépés, az emberijog-sértések min­dennapos híreit. A jelenlegi tárgyalás ugyanis Rodolfo Gonzá- lez, a bizottság szóvivője ügyében folyik, s Gonzálezt hasonló okból állították bíróság elé, mint annak idején Sebastian Arcost: azzal vá­dolják, hogy hamis információkkal látta el az Egyesült Államokból Kubába sugárzó rádióa­dókat, a többi között a politikai foglyokkal va­ló durva bánásmódról, a meggyőződésük mi­att üldözöttek, munkájuktól megfosztottak eseteiről, a spontán rendszerellenes megmoz­dulásokról. A vád a perben felsorakoztatott tanúkkal, köz­tük Arcos meghallgatásával igyekezett bizo­nyítani, hogy szándékosan elferdített, eltúl­zott információkat juttatott ki az országból a szóvivő, mivel az idézett konkrét ügyekben hí­rei nem voltak megalapozottak. Az ügyész hét év börtönbüntetést kért Gonzá- lezre. A kubai hatóságok „humánus megközelítését” bizonyítandó a tanúkihallgatást követően le­hetővé tették, hogy Sebastian Arcos megláto­gassa otthonában fivérét, Gustavót, s a két testvér az állambiztonsági szolgálat tagjainak jelenlétében beszélgethetett. Gustavo Arcos Bergnes, aki ugyancsak tekin­télyes ellenzéki vezető, a közelmúltban ház­tartási balesetet szenvedett, s égési sérülések­kel fekszik lakásában. *

Next

/
Thumbnails
Contents