Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-19 / 91. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Katedra : ~ ~ -------------— 1994. Április 19., Kedd A tankerület hírei-Az Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ Szakmai Testületének megalakításáról, az ezzel összefüggő tennivalókról még e hónap végéig körlevélben fogjuk tájékoztatni az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményeket, a 3/1994./III.29./MKM. rendelet előírásainak megfelelően. Azokon a településeken, ahol több nevelésioktatási intézmény működik, települési jelölő- bizottságot kell alakítani. A jelölőbizottság intézménytípusonként egy-egy pedagógust javasol a szakmai testületbe/ figyelembe véve a településen dolgozó pedagógusok véleményét. A testületnek tagja lesz megyénként az a két- két jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ez kiegészül intézménytípusonként (óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, kollégium, gyógypedagógiai intézmény) két-két pedagógussal. A felsoroltakon kívül tagja lesz még a szakmai testületnek az az öt jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja. A testület megalakításának határideje: június 30. Ekkor kerül sor a tisztségviselők megválasztására, és a működési rend kialakítására, elfogadására. A működési rend tervezetét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hagyja jóvá.- A száznál több tanulót nevelő általános iskolák vezetői számára tankönyvkiállítással és vásárral egybekötött szakmai fórumot tartunk május 3-án, kedden 9.30 órai kezdettel Miskolcon, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ nagytermében és annak előterében (Mindszent tér 1.). A rendezvényen Szilágyiné dr. Szemkeő Judit, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára a közoktatás időszerű kérdéseiről, dr. Szebenyi Péter, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatója a készülő követelményrendszerről, Farkas István a kecskeméti Piarista Gimnázium igazgatója „Értékrend és nevelés” címmel tart előadást. A tanácskozás konzultációval, a feltett kérdések megválaszolásával fejeződik be. Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ Az olvasás- és írászavarokról Mitró Ferencné Miskolc (ÉM) - Április 13-án Miskolcon a Nemzetközi Kereskedelmi Központban volt az Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ szakmai konferenciája az olvasás- és írászavarok (dyslexia-dysgrafia) kezeléséről. Néhány adat a régiónkban működő beszédjavító intézmények 1992/93-as tanévi statisztikájából: B.-A.-Z. megye 13 településén 15 intézményben 35 logopédus foglalkozott 2171 beszédhibás gyermekkel. Dyslexiás 336 fő volt. Heves megyében 4 település 6 intézményében 669 gyermek részesült terápiában, akik között 149 dyslexiás adata szerepelt. 13 logopédus látta el őket. Egyes intézményekben a pö- sze gyermekek kezelésekor végzik a dyslexia prevenciós (megelőző) terápiát, ezért valójában sokkal több az olvasás-, írászavarral küzdő gyermek. A konferenciára meghívott előadók a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Beszédjavító Intézetének szakemberei. Elsőként Marosits Isván- né munkaközösség vezető előadása hangzott el a dyslexia veszélyeztetettség tüneteinek felismeréséről, vizsgálati módszereiről és a készségfejlesztés lehetőségeiről óvodáskorú gyermekek vonatkozásában. Kiemelte a megelőzés fontosságát, így a szülők és óvodapedagógusok felelősségét. Ismertette azokat a tüneteket, amelyek jelzés-értékűek lehetnek. Ezek közül néhány: megkésett beszédfejlődés, szegényes szókincs, hangok torz ejtése, új szavak megtanulásának nehézségei, a látási megfigyelőképesség, a rész és az egész közötti viszony felismerésének zavara. Az úgynevezett „bőbeszédű” gyermek, amennyiben tartalmilag kevés információval rendelkezik a beszéde, szintén figyelmet érdemel. A balkezesség is tünetként jelentkezhet. Szalay Klára az írászavar megelőzéséhez kapcsolódó fejlesztő gyakorlatokról és az írás előkészítéséről tartott előadást. Szerinte 5-6 éves életkorban tanácsos elkezdeni a terápiát. Utalt Csabay Katalin módszerére, mely szerint fontos a hallási figyelem, a téri tájékozódás, a ritmusérzék, az emlékezet, a figyelem, a beszédkészség és a kézügyesség fejlesztése. Az írászavar tünetei között szerepel az ügyetlen, görcsös kézmozgás, a helytelen ceruzafogás, a rossz vonalvezetés, a lassú írás, a szín, alak, nagyság megkülönböztetésének nehézsége. Jelentkeznek a fogalmazási és helyésírási problémák, a figyelem és az emlékezet zavarai. A terápia során alkalmazott módszerek közül eredményes a nagymozgásos vonalvezetés, „ujjfestés”, papírtépés, gyurmázás, a széles vonalközű füzetek használata. Cortivó Erzsébet hasznos mozgásgyakorlatokat mutatott be a dyslexia, dysgrafia terápiájához, melyeket a számolási nehézséggel küzdő gyermekek esetében is alkalmazni lehet. Ismerni és követni a Messiást! Ennek a versenynek csak nyertesei voltak Fotó: Fojtán László Hajdú Imre Ha valaki azt mondaná, ez is egy volt a vetélkedők sorában, mondjuk az ezerkettőszáztizenkettedik, akkor én erre azt felelném: nagy tévedés. Ez nem egy szürke, szimpla vetélkedő volt, melyre úgymond három nap múlva már maguk a résztvevők sem nagyon emlékeznek. Más volt ez. Nemcsak a szokásos lexikális tudásszint vizsgája, hanem sokkal több annál. Több, mert mindenekelőtt tisztelgés volt annak a magyar államférfinak az emléke előtt, akit Juhász Gyulánál találóbban senki nem jellemzett: „Széchenyi csak legnagyobb, Deák •csak bölcs, de ő a mi édesapánk”. Igen, Kossuth Lajosról van szó. Az idei Kossuth év alkalmából (száz éve hunyt el Turulban) szerte az országban vetélkedősorozat keretében emlékeznek rá, tisztelegnek nagysága előtt, idézik fel halhatatlan érdemeit. S mivel ezt általános iskolás korú gyermekek teszik, azt mondom erre: íme, gyökeret ereszt a hazaszeretet. Kossuth Lajost ismerni, tudni, érezni ugyanis tápláló gyökér, s ennek a gyökérnek már gyermekkorban meg kell erednie! Kossuth és ez a szó, hogy magyar, egy és oszthatatlan. Kossuth a magyarság pozitív jelképe. Tragikus személyiség? Talán. Bár a már említett Juhász Gyula költő másként látja: „Kossuth nem tragikus alak. Mint ahogy a messiások nem tragikusak. Tragikus az a nép, amely nem ismeri meg, és nem követi a messiásait.” Ismerni és követni a Messiást! — nyilván ez volt a célja a Kossuth Szövetségnek és a Kossuth Alapítványnak, amikor meghirdette a 10-14 éves gyermekek Kossuth vetélkedőjét. Hisz’ ez a hét betű, Kossuth, a magyar égbolt Göncöl szekere, amely mindig mutatja az utat a szabadság győzelme felé. Miskolcon 21 iskola csapatának részvételével a Vörösmarty Mihály Általános Iskola rendezte meg példásan a területi döntőt. S példás volt az is, ahogy ezek a gyerekemberek válaszoltak az egyáltalán nem könnyű kérdésekre, vagy ahogy megoldották a bonyolultabbnál-bo- nyolultabb feladatokat. Legjobban egy - a városokhoz mérten - apró település, Felsőnyárád általános iskolájának tanulói, mintegy azt bizonyítván: nincs hátrányos helyzet. Hisz’ Kossuth is egy faluban látta meg a napvilágot, s lám mire vitte! Gratulálunk a felsőnyárádi gyerekeknek, s kívánunk nekik hasonló sikert a budapesti, országos döntőn is! A közoktatás jövőjéről volt szó... Az új rendszerű szakképzésre való áttérés fokozatosan történik Dr. Kovács Pálné Az iskolákat érintő szabályozás kérdéseiről, és a szakképzési törvény végrehajtásáról tanácskoztak a közelmúltban Miskolcon a Borsod-Aba- új-Zemplén és Heves megye középfokú nevelési-oktatási intézményeinek igazgatói és az iskolafenntartók képviselői. A múlt évben elfogadott közoktatási és szakképzési törvény egységes értelmezését, az ezekkel összefüggő végrehajtási rendeletek alapos megismerését hangsúlyozta megnyitó .beszédében Dr. Mádai Gyula, az Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ igazgatója, a rendezvény házigazdája. Szólt az iskolákat alapjaiban érintő változásokról: a fenntartói jogkör bővüléséről, újabb szakmák és szakok megjelenéséről, a gimnáziumokban a 6 és 8 osztályos képzés terjedéséről. Iskoláink igyekeznek megfelelni az újabb és újabb kihívásoknak, segítik a tanulmányaikat befejező fiatalok elhelyezkedését, társadalmi beilleszkedését. Ilyen körülmények között csak együtt, közös munkával, összefogva érhetünk el megfelelő eredményeket - mondta. A tanév rendjéről, a tankönyvrendelés módjáról, az iskolai dokumentumok tartalmáról Dr. Szüdi János, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Felhívta a figyelmet a most megjelent 3/1994. (III.29.) számú miniszteri rendelet előírásaira, amelyek - többek között - szabályozzál?: a tankerületi oktatásügyi központok szakmai testületének létrehozásával összefüggő tennivalókat, a szakértők bevonásával végzett ellenőrzések, vizsgálatok előkészítésének és lefolytatásának módját. Elmondta, hogy a minisztérium egyszerűsíteni kívánja az intézményvezetői megbízás jelenlegi — eléggé bonyolult - menetét annak érdekében, hogy a legalkalmasabb pedagógusok kerülhessenek az iskolák élére. A közeljövőben várható a nemzeti alaptanterv részét képező követelményrendszer megjelentetése, mely lehetővé teszi a vizsgáztatás reformját, új vizsgaszabályzatok bevezetését. Tervezik az érettségi vizsgatárgyak számának emelését, a felsőoktatási intézményekbe való bejutás megkönnyítését. A tanuló indokolt esetben független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról, ilyen módon felkészültségének objektív megítélésére lehet számítani. A tanácskozás második részében Bagics Lajos, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese ismertette a szakképzési törvény fontosabb rendelkezéseit és a végrehajtással kapcsolatos jogszabályok néhány - közérdeklődésre számot tartó - előírását. Elmondta, hogy az új rendelkezések egyszerűsítik és egységesebbé teszik a szakmai vizsgák megszervezését. A képzésben nagyobb szerepet kapnak a közismereti és a szakmai alapozó tantárgyak. A szakképzésben nagyobb jelentőségük lesz a gazdasági kamaráknak, ami kiterjed a vizsgáztatásra is. A képzés időtartama rugalmasan alkalmazkodik az adott szakma követelményeihez, így törekednek az„üresjá- ratok” csökkentésére. Az új rendszerű szakképzésre való áttérés fokozatosan történik, hiszen ehhez még a feltételeket nem tudtuk teljes mértékben megteremteni. Várhatóan 1996. szeptember 1-től lesz erre lehetőség, amikor a gazdaság átalakulása, az új gazdálkodási formák megszilárdulása, a gazdasági kamarák megerősödése kellő alapot adhat a szakképzési törvényben megfogalmazott célok megvalósításához. A szakképzésben a 10. osztály befejezése után vehetnek részt a tanulók. így a közismereti tárgyak tanítására fordított idő két évvel meghosszabbodik ezen tanulók számára, ami lehetővé teszi az alapkészségek fejlesztését, az általános műveltségi szint emelését. Ez a megoldás a szakképzés szempontjából is előnyös, hiszen az ezt követő időszakban - a 11. osztálytól kezdve — csak szakmai elméleti tárgyak tanulásával, illetve a gyakorlati ismeretek elsajátításával foglalkozhatnak a fiatalok. A szakmai vizsga tartalma is megváltozik, csak a szakmai elmélet tárgyaiból és szakmai gyakorlatból kell eleget tenni a követelményeknek. Természetesen a tízosztályos alapképzés bevezetése lehetővé teszi a pályaválasztás jelenlegi gyakorlatának módosítását is, csökkentve a túlságosan korai pályaválasztásból vagy iskolaválasztásból adódó problémákat. Emellett megkönnyíti a pályakorrekciót, egyszerűbbé teszi a különböző iskolatípusok közötti átjárhatóságot. A szakképzés új rendszerének bevezetése szükségessé teszi a rendelkezésre álló képzési idő jobb kihasználását, a tantervi előírások betartását. Vonatkozik ez a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra is, amelyre nem mindig jellemző a jó szervezettség és a tanulók megfelelő foglalkoztatása. Ezen is változtatni kell! Mindkét előadó hangsúlyozta, hogy az oktatást szabályozó rendeletek, utasítások számát sikerült jelentős mértékben csökkenteni, ami megkönnyíti az intézmény- vezetők és a pedagógusok helyzetét. A tanácskozáson sok kérdés hangzott el, ezek nagyrészt a szakképzésre vonatkoztak. A hozzászólásokból kiderült, hogy a pedagógusok várták és örömmel fogadták a megváltozott iskolai körülmények jogszabályi rendezését. Igyekeznek eleget tenni a rendeletekben megfogalmazott előírásoknak, s egyben megfelelni a társadalom elvárásainak is. Tízből tízen a döntőbe Miskolc (ÉM) - Már a kezdetek is szépnek bizonyultak, hiszen az idei OSZTV-n (Országos Szakmai Tanulmányi Verseny) a miskolci And- rássy Gyula Műszaki Középiskola mind a tíz elődöntős diákja továbbjutott a döntőbe. A döntő pedig soha nem látott sikert hozott. Igaz, értek már el az iskola tanulói első helyezést is a korábbi években, ami most nem sikerült, de az összteljesítmény idén magasan fölülmúlta az eddigieket. Mind a tíz versenyző elérte ugyanis azt a szintet, amely mentesíti őket a szakmai érettségi alól, hátuk pedig felvételi nélkül juthat be szakirányú egyetemekre. Az Egerben, április 11-13-án megrendezett döntőn a következő eredményt érték el az Andrássy diákjai. A gépészeti szakmacsoportban 3. lett Szabó Sándor, a 7-8. megosztott helyen Krasznai Norbert, a 11. helyen pedig Fodor László végzett. A jutottak gépgyártó szakmacsoportban 2. helyezést ért el Nagy János, 5. lett Le- benszki Balázs, a 7. helyen Ivancsó Kornél végzett. A14-16., és a 18. helyet Molnár Sándor, Pocsai Levente, Üveges Sándor, illetve Kuti Zoltán szerezte meg. A csapat felkészítésében kiemelkedő szerep jutott elméleti vonalon Párái Adriennek, gyakorlati ismeretekben pedig Kun János mühely- főnök-helyettesnek. Információk a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetből A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatásfejlesztési alapjának támogatásával a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet és a Miskolci Egyetem fizika-kémia tanszéke környezetvédelmi továbbképzést szervez a megye oktatási intézményei igazgatóinak, igazgatóhelyetteseinek, oktatási bizottsági tagoknak. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők környezetvédelmi ismeretei bővüljenek (kömyezetjog, környezete gazdálkodás, környezetkultúra, kömyezetetika). Kapjanak tartalmi és módszertani segítséget a globális szemléletű környezetvédelem beépítésére >az iskola oktató-nevelő programjába. Kapcsolatépítési lehetőség biztosítása az iskola és a környezetvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezetek között. Az június 27-től július 1-ig tartó tanfolyam helye: Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, 3534 Miskolc, Andrássy u! 96. A tanfolyam részvétek díja: 25Ö0.- Ft (amely az előadásokat, szakmai programokat, szakanyagok költségeit foglalja magába). Jelentkezési határidő: május 6. A jelentkezési lapokat a tanfolyam szervezőjéhez kell eljuttatni: Hegy- meginé Nyíry Enikő intézeti munkatárs (Pedagógiai Intézet 3534 Miskolc, Andrássy u. 96.). * A szaktanárok továbbképzése miatt április 11-én a megye általános és középiskoláinak zömében tanítás nélküli munkanap volt. A közel 30 helyszínen megtartott foglalkozásokon mintegy 2500 pedagógus vett részt. A fórumokon egyöntetűen fogalmazódott meg a központi tájékoztatás szükségességének, illetve évenként továbbképzési napok megrendezésének igénye. Néhány középiskolai tanácskozáson részt vettek az Eperjesi Oktatási Centrum képviselői is. * A Hírlánc (a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet kiadványa) áprilisi számában tájékoztatót közöl az idei érettségi vizsgákról. Ugyancsak ebben a lapszámban olvashatunk a különböző szaktárgyi versenyekről, a megyei fordulók eredményei mellett országos sikerről is beszámol a lap: Zergi Nóra, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanulója első helyezést ért el a Bőd Péter könyvtár- használati vetélkedőn. A továbbtanulni szándékozó pedagógusoknak számára jó hír, hogy ismét lehet jelentkezni a JATE Pedagógiai Tanszékén indított pedagógiai szakértő szakra. Minderről bővebben a Hírláncban. * A kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár, a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, a Megyei Közgyűlés és a Kazincbarcika Város Önkormányzatának támogatásával az idén első alkalommal, ám hagyományt teremtő szándékkal június 3-én, 4-én és 5-én Kazincbarcikán rendezi meg a művelődési házak és közösségek első megyei találkozóját. A rendezvény célja: olyan fórumot teremteni, ahol a művelődési házak, a művészeti csoportok, kulturális egyesületek és művelődéssel foglalkozó civil társadalmi szerveződések kötetlen és szabad formában mutatkoznak be, ismerkedhetnek meg egymással, bővíthetik ismereteiket, tapasztalatokat cserélhetnek, és nem utolsó sorban kikapcsolódhatnak, szórakozhatnak, örülhetnek egymás társaságának. Ennek érdekében kulturális bemutatókat, előadásokat, kulturális börzét, módszertani foglalkozásokat, kötetlen programokat szerveznek. A házigazdák hívnak minden olyan művelődési házat és közösséget, egyesületet, civil társadalmi szerveződést, magánembert, akinek fontos a művelődés ügye. A találkozóra május 15-ig lehet jelentkezni az alábbi címen: Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár 3700 Kazincbarcika, Fő tér 5. Telefon: 48/312-384; 312-413 Az érdeklődők itt kérhetnek részletes felvilágosítást Sajó Attila igazgatótól. *
