Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

Á. SZELLEM VILAGA Balassi-emléktábla Zólyom (ÉM) - Balassi Bálint, az első nagy magyar lírikus ezelőtt 440 évvel a zólyomi várban látta meg a napvilágot. Halálának kerek évfor­dulója - mely 1594. május 19-én kö­vetkezett be - szintén ebben az év­ben van. Ez adta az apropót Ma­gyarország kulturális minisztériu­mának, hogy a kétszeres évforduló évében leélje egy emléktábla elhe­lyezését a reneszánsz költészet nagy képviselőjének szülőhelyén, a zólyomi várban. A Szlovák Kulturális Minisztérium megtárgyalta a kérvényt és végül pozitívan bírálta azt el.’ De Peter Henes, a zólyomi vár ügyvezetője bejelentette, hogy úgy a kulturális tárca, mint a Nemzeti Galéria egyetért a tábla elhelyezésével, de cserébe azt kéri, hogy Magyarorszá­gon is helyezzenek el emléktáblát - mégpedig kétnyelvűt - ott élt, vagy alkotott szlovák értelmiséginek. Numizmatikai tárlat Esztergom (MTI) - Kétnapos nem­zetközi numizmatikai találkozó volt az elmúlt hét végén Esztergomban, a Balassa Bálint Múzeumban. Elő­zőleg megnyitották az I. Lipót és ko­ra az érmeken című kiállítást, ame­lyet a bécsi Kunsthistorisches Mú­zeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Numizmatikai Társu­lat rendezett közösen a házigazda intézménnyel. A kiállítás témavá­lasztása tudatos volt. Az elmúlt években ugyanis az érmegyűjtés legjobb hazai és közép-európai mű­velői áttekintették az antik, az Ár­pád- és a középkori pénzverés törté­netét, s most értek el a XVII. szá­zadhoz. I. Lipót a kor éremművésze­tében jelentős szerepet játszott, el­sősorban azzal, hogy anyagilag is támogatta azt. A kiállítás május 15- éig tekinthető meg. Kortárs fesztivál Dunaújváros (MTI) - Fény-hang- szín-tér címmel kortárs művészeti fesztivál kezdődött az elmúlt hét vé­gén Dunaújvárosban. A programso­rozat keretében a modem hazai és külföldi kortárs művészetek képvi­selői - zene-, képző-, balett- és szín­művészek - mutatkoznak be. Tavaszi tárlat ’94 Budapest (MTI) - Tárlatot nem csak a művészetek szentélyében, a múzeumokban lehet rendezni. A művésztársadalom és az érdeklő­dők legyenek türelmetlenek, és bi­zonyítsák be: az első alkalmas sza­bad helyiség is lehet a kultúra, a művészetek otthona. E gondolatok jegyében nyitotta meg Szabad György a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége orszá­gos tárlatát az elmúlt hét végén a Petőfi Csarnokban. Az Országgyű­lés elnöke természetesnek tartotta, hogy ahol sok képzőművész dolgo­zik, ott sokan érdeklődnek munkás­ságuk iránt, ha kiállítanak. A nagy múltú seregszemlék sorozata ré­szint azért szakadt meg - utalt a hatéves szünetre Szabad György mert a Műcsarnok épületének felú­jítása megfosztotta a művészeket a legfontosabbtól, a bemutatóhelyből. A patinás épület rekonstrukciója ugyanakkor mindenki számára ör­vendetes. A kortárs magyar képző­művészek tavaszi tárlatán a szövet­ség nyolcszáz fős tagságából ötszáz­hetven alkotó képviselteti magát egy-egy alkotással. Láthatók fest­mények, kisplasztikák, szobrok, ér­mek, tűzzománcok, textilképek, ék­szerek, bőr- és famunkák. Ä jelent­kezők anyagát nem zsűrizték, ugyanakkor kilenc alkotó munkáját díjjal jutalmazta a szövetség. Elis­merésben részesült: Bíró János szobrász-, Fátyol Zoltán festő-, Gá­dor Magda szobrász-, Halbauer Ede festő- és grafikus-, Jakovits József szobrász-, Nagy Sándor Zoltán fes­tő-, Székelyi Katalin ipar-, Újházi Péter festő, valamint Záborszky Gá­bor festőművész. A május 8-áig nyitva tartó hazai képzőművészeti seregszemle a művelődési tárca és a Nemzeti Kulturális Alap anyagi tá­mogatásával valósult meg. Igazi nagyság és igazi siker Dombrovkszky Adám Május 23-ig Budapesten, a Magyar NemzeH Galériában látható a magyar festészet egyik kiemelkedő egyénisé­gének, Csontváry Kosztka Tivadarnak az életmű-kiállítása. A Budapesti Ta­vaszi Fesztivál, illetve az Európai Kul­turális Hónap szenzációja ez az ese­mény, amelyről végre elmondható: az igazi nagyság az igazi közönségsiker­rel találkozik. Szinte a teljes Csontváry-életmű látha­tó, (hatalmas méretei, a szállítási ne­hézségek miatt a Baaíbeck és a Mária kútja Názárétben maradtcsak Pécsett) s a szakemberek nagy várakozással néznek a kiállítás nyugat-európai kör­útja elé. Vajon sikerül-e szert tenni az oiy régen áhított világhírnévre? Rész­ben erre voltunk mi is Kíváncsiak, ami­kor Romváry Ferencet kérdeztük. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum kép­ző- és iparművészeti osztályának ve­zetője személyében alkalmasabbat nem is találhattunk volna, hiszen ő már hét esztendeje készíti elő a Csont­váry-életmű nyugat-európai megmé­rettetését. •1987 májusában Amszterdamban a koronázó templomban volt egy „Magyar hét” kiállítás. Akkor egy holland minisztériumi főtisztségvi­selő azt mondta: nagyon szeretnénk egy Csontváiy-kiállítást Amszter­damban. Aztán a holland miniszté­rium megkereste a magyart, bizott­ság is létrejött 1989 decemberében, amely eldöntötte, hogy a képeket érdemes lenne utaztatni, s előnyös volna számunkra, ha Csontváryt Nyugat-Európában bemutatnánk. A rendszerváltozás azonban lelassí­totta e folyamatot. A kapcsolatok megszakadtak egészen 1990 szep­temberéig, amikor a minisztérium­ban egy radikális döntés született. Nevezetesen az, hogy a pécsi múze­umot és engem megbíztak mint mi­niszteri biztost, hogy a nyugat-euró­pai kiállítást készítsem elő. □ Mindent elölről, kellett kezdeni? • A legfontosabb az volt, hogy el­döntöttük: a tönkrement képeket restaurálni kell. Főleg a nagy képek voltak katasztrofális állapotban, amelyeknek ráadásul a szállítása sem olyan egyszerű. Eddig mindig tekercselve szállították azokat, és a festésmódból adódóan károsodás­nak voltak kitéve. Ezek egyébként már 1949-ben nagyon sérült álla­potban került haza Párizsból. A ké­pek a Rákosi-rendszerben tulajdon­képpen megsemmisítésre voltak ítélve. Csontváry akkoriban egyszer volt kiállítva: valakinek sikerült be­csempésznie a Képzőművészet a kertészetben című kiállításra... □ Mikor fejeződött be a restaurálás? • Mára tulajdonképpen a nagymé­retű Taorminát kivéve befejeződött a restaurálás. Itt Pesten a megnyi­tón még szerepelt a Taormina, de a nyugat-európai kiállítássorozatra most készítik elő. Az állomások a következők: június 10-tól Stock­holm, szeptember 10: Rotterdam és november végén München. □ Mennyire teljes az itt látható Csontváry-életmű ? • Minden olyan képet előbányász­tam, ami csak elképzelhető volt. így gyűjtőktől kölcsön kértem Stock­holmból, Losoncról, Pozsonyból, Sorban állók a Magyar Nemzeti Galéria előtt Prágából is. Sajnos, két magyaror­szági (egy budapesti és egy eszter­gomi) magángyűjtő is akadt, áld er­re a kiállításra nem adta kölcsön a tulajdonát. Ezen kívül még két ke­vésbé ismert miskolci képet leszá­mítva tulajdonképpen minden most elérhető Csontváry-kép és grafika ki van állítva. Még olyan grafika is, ami még Pécsen sem volt soha sem. Ezenkívül van a Magyarok bejöve­tele című híres karton, ami jelenleg is valahol lappang... No és termé­szetesen a két legnagyobb méretű kép: a Baalbeck és a Mária kútja, amelyek eleve Pécsett maradtak. □ Korábban Londonról és Párizsról volt szó mint külföldi helyszínről. Nem mintha Stockholmot, Rotter­damot és Münchent lebecsülném. Milyen könnyű volt ma Csontváryt „eladni”? • Nagyon nehéz volt. Amikor a nyolcvanas évek végén Nyugat-Eu­rópában a posztimpresszionista ki­állítás-sorozat lezajlott, akkor abba a sorba passzolt volna Csontváry. Mi nem engedhetjük meg magunk­nak azt a luxust, hogy egy csak álta­lunk ismert festőt, akit odatartozó- nak vélünk, azt késleltessük, hogy mi szabjunk feltételeket. Ha akkor, annak idején 1987-ben azonnal be­indul a gépezet, akkor London és Párizs is szóba jött volna a fogadó városok között. □ Milyenek lettek a képek a restau­rálás után? • Most olyannak látjuk a festmé­nyeket, mint amilyennek Csont­váry leírta őket. És nem olyannak, mint amilyennek 5-10 évvel ezelőtti állapotukban ismertük! Ezért so­kan jajgatnak, hogy a képek túl „csicsásak”. De ez ugyanaz, mint ahogy a Sixtusi-kápolna falán mi megszoktuk a sötét tónust, s most a japánok az eredeti állapotot re­konstruálták, ami sokaknak nem tetszik. □ Két képről: a Magányos cédrusról és a Sétakocsizás újholdnál Athén- bon címűről mostanában sokat cik­keznek... • Gerlóczy Gedeon lánya annak idején örökösként eladta Magyaror­szágnak a Csontváry-képek nagy részét. Akkor kettőt megtartott ma­gának. O azonban - apjával ellen­tétben - érzelmileg nem kötődik sem Magyarországhoz, sem Csont- váryhoz - szóval meg lehet érteni, hogy ezeket is el akarja adni. Vall­juk be: százmillió forint, vagy egy­millió dollár az pénz. Neid van há­rom lánya, s most szüksége van er­re a pénzre... □ Mit gondol: el vezetheti-e Csont­váryt ez a körút a világsikerig? • Sajnos nem hiszek benne! Ehhez borzalmasan sok dolog leime szük­séges. Mi most egy kísérletet te­szünk arra, hogy Csontváry ismer­tebb legyen. De valljuk be őszintén, senki sem érdekelt abban, anú nem az övé. A szakemberek számára a Csontváry-irodalom csak magyarul áll rendelkezésre, a képekhez sem könnyű hozzáférni. Az illető intéz­ményekhez, az országokhoz sem kö­tődnek a képek. Nehéz lesz olyan szakembert találni, aki mégis Csontváryval fog foglalkozni. Naiv- ság ezt feltételezni. □ Végeztek-e valamilyen jóértelem­ben vett reklámmunkát? • Ez borzalmasan nehéz. Nem ké­szülhet levelezőlap, nem készülhet poszter, mert hatalmas jogdíjat kér­nek. Ezen sajnos Csontváry és á kultúra veszít. Szóba kerülhetne egy katalógus is. Én ezen két éve dolgozom. Már szponzort is szerez­tem, de így sem megy, mert min­denki előre kéri a pénzt... Pedig én a kezdetektől a minisztériumban is mindig hangsúlyoztam: a kiállítás mellett a katalógus is roppant fon­tos. Hiszen a kiállítás két hónapig látható, a katalógust viszont, ha vi­lágnyelveken adjuk ki, akkor a föld­kerekség összes könyvtárába eljut­hat. Kétmilliót kértem rá, hogy a szerzőknek tudjunk előre fizetni... □ Mi lesz a nagy képek sorsa? Azok Nyugat-Európába sem mennek? • A Taormina részvétele feltétel volt. Ha nehézségek árán is, de azt tudjuk szállítani. Egy az egyben ki­emelhető a kép. A két legnagyobb méretű: a Baal- beck és a Mária kútja viszont hen­gerlés nélkül nem hozható ld a pécsi Csontváry Múzeumból csak falbon­tás árán. A restaurátorok hengerelt állapotban nem is javasolták e ké­pek szállítását. Ez újabb kockázatot jelentett volna, így mindhárom fél tudomásul vette, hogy csak egy nagy kép megy. Szabad Tér Budapest (ÉM) - A Szabad Tér Színház már elkészítette nyári műsortervét. Programjaikat a margitszigeti színpadon, a Hilton Dominiká­nus-udvarban, a Budai Parkszínpadon és a Városmajorban tartják. Az előzetes tájékozta­tás szerint a Margitszigeten június 24-én és 25-én a Rock Színház gálaestjét rendezik meg, július 1-én és 2-án Mendelssohn: Szentivánéji álom című művét szólaltatja meg a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, jú­lius 7-én és 8-án pedig Orff: Carmina Burana- ja csendül fel nyolcszáz tagú kórussal a Szent István Gimnázium Zenekara és Énekkara elő­adásában, neves szólisták közreműködésével. A Dominikánus-udvarban lesz többek között Schumann-est, Chopin-est, Vivaldi-Bach-est, Romantikus-est, Szerenád-est, és játszik majd ott a Muzsikás együttes is. I am you Budapest (ÉM) - I am you (Te én vagyok) címmel láthatunk május közepétől kiállítást a Goethe Intézet rendezésében a Palme Ház előtt (Olaf Palme sétány 1.). A cím arra utal, hogy egymásban magunk tü­körképét látjuk. A másikat gyűlölni annyi, mint önmagunkat gyűlölni. Növekszik az ide­gengyűlölet, a türelmetlenség és az erőszak Európában. Az idegenként megbélyegzett em­berek brutális támadások áldozataivá lesz­nek. Am valamennyien érintettek vagyunk. Az I am you kiállítás nemzetközileg ismert művészek álláspontját fejezi ki, akik képeik­kel az erőszak ellen lépnek fel, akciójukkal az érzést, a gondolkodást szeretnék mozgásba hozni európaszerte. A kiállítás védnökei a né­met államfő, Richard von Weizsäcker és az Európai Bizottság elnöke, Jacques Delors. A Goethe Intézet és a budapesti Műcsarnok a műveket óriásplakátfalakon mutatják be a Palme Ház előtt a Városligetben. Tom Barth címadó képe Doktori képzés Debrecen (ÉM) - Az 1993-ban elfogadott fel­sőoktatási törvény megadta az egyetemeknek a szervezett doktori képzés és a tudományos doktori (PhD) fokozatadás valamint a habili- táció (az egyetemi előadókészség megítélésé­nek) jogát. A szervezett képzés ún. akkreditált doktori programok keretében történik. A deb­receni Kossuth-Lajos Tudományegyetemen az elmúlt évben 13 doktori program keretében 109 doktoijelölt mái' elkezdte hároméves fel­készülését a doktori (PhD) fokozat megszerzé­sére. Mostantól kezdve ez utóbbi fokozat az egyetlen megszerezhető tudományos fokozat hazánkban, amit. csak egyetemek adhatnak. Ennek birtokosai pályájuk során - előrelépés­ként' - az egyetemeken habilitált doktorokká válhatnak vagy megszerezhetik a Magyar Tu­dományos Akadémia doktora címet. A Kossuth Egyetem a napokban hirdette meg a doktori (PhD) fokozatszerzési és a habilitaci- ós eljárások megkezdését, valamint, a jelent­kezés lehetőségét az 1994-97. közötti képzési időszakra. Az egyetem a következő tudomány­ágakban kapott akkreditációt és ezzel lehető­séget e három tevékenységre: magyar és összehasonlító irodalomtudomány; modem fi­lológia (amerikamsztika); szinkron és diakrón nyelvészet (angol); történelem; néprajz-folk­lór; pszichológia; neveléstudomány; fizika; ké­mia; matematika; biodiverzitás; vízi ökológia; terrisztris ökológia; mikrobiológia. Elbírálás alatt van és várhatóan szeptemberre döntés születik még három programról: modem filo­zófia; német nyelvészet és fóldrajz/földtu- domány. A programokba egyetemi diplomával és vala­melyik idegen nyelv ismeretével lehet jelent­kezni április 30-ig az egyetem rektori és déká­ni hivatalaiban. A felvételi elbeszélgetésekre június 13. és 18. között kerül sor. A felvételt nyerték 1994 szeptemberétől 36 hónapon át (jelenleg) 14 000,-Ft hava ösztöndíjat, indokolt esetben kollégiumi ellátást kapnák és hallga­tói jogviszonyba kerülnek. A Magányos cédrus - nézőkkel Fotók: Nagy Gábor (ISB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents