Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Április 19», Kedd------------APROPÓ----------­K önytfánt Fecske Csaba Szegeden élő költő barátom nemrégiben Miskolcon járt az egyik könyvtár meghívá­sára, s kihasználandó a lehetőséget, magá­val hozott néhány tucatnyit frissiben meg­jelent kötetéből. Némi protekcióval talált egy könyvesboltot, ahol bizományba átvet­ték árusításra a könyveket. A kiadónak - pesti kiadó egyébként - ugyanis nincs kié­pült terjesztőhálózata. Magad uram, ha szolgád nincsen. Tavaly megrendeltem az Akadémiai Kia­dónál a 16 kötetesre tervezett Magyar Nagylexikont, amelynek első, mondhatom gyönyörűséges kötete karácsonyra jelent meg, az én példányomat egy szimpatikus fiatalember hozta el a lakásomra. Hallom, hogy a József Attila-díjas költő maga házal pár száz példányban megje­lent verseskönyvével. Ha azt nézzük, hogy ezt tették annak idején József Attiláék is, nincs ebben semmi kivetnivaló. Ismerősöm kérdezi, nem tudnék-e segíteni neki egy néhány hónappal ezelőtt megje­lent esszékötet beszerzésében, egyetlen mis­kolci könyvesboltban nem jutott hozzá. Annyit tudok csak, hol rendelhető meg a könyv utánvéttel. Elég körülményes mód­ja ez a könyv beszerzésének, de úgy látszik, ez a legbiztosabb módja is. Ez van, ezt kell szeretni. Mostanában könyveim zömét a Magyar Könyvklubon keresztül szerzem be. így egy picikét olcsóbb, igaz a választás vadásziz­galma elvész. A Könyvklub a terjesztésen kívül könyvkiadással is foglalkozik. Szép és értékes könyveket adnak ki és juttatnak el az olvasóhoz kétségtelen, adnak klasszi­kusokat, magyart éppúgy, mint világiro­dalmit, de a kortárs magyar irodalom, fő­ként a költészet jelen idejű remekei fájóan hiányoznak a kínálatból. A legújabb kata­lógus szépirodalmi kínálatában Stefan Zweig, Jókai, Dsida Jenő, Kosztolányi, Stendhal, Tolsztoj, Pearl Beck Nobel-díjas írónő művei. Igazat kell adnom Szakonyi Károlynak, aki így ír: Jí könyvkiadás, könyvterjesztés is ízlésnevelés, aminthogy lehet ízlésrombolás is, ha elüzletiesedik. Éppen emiatt riadtunk meg az utóbbi idők­ben, látván, hogy betört a szakmába a ha­szonlesés, a sarlatánok hada, azonban sze­rencsére a nemes hagyományok is folyta­tásra találnak.” Elmondhatjuk talán, hogy nem egészen re­ménytelen a dolog-a könyvkiadás, könyv­terjesztés -, van ugyan javítani való rajta, reméljük, lesz is rá mód, lesz anyagi és szel­lemi kapacitás, jó szándék, jó ízlés tökéle­tesíteni. A fogyasztók, pardon, az olvasók érdekében. Műemlékvédelmi nap — országos ünnepség Szécsény (MTI) - Szécsényben rendezték hétfőn a Műemlékvédelmi világnap országos ünnepségét. A nap jelentőségéről A világ öröksége című tu­dományos ülés keretében emlékeztek meg. Részt vett az ülésen Jean-Louis Luxen, a Nemzetközi Műemlékvédelmi Alap (ICO- MOS) főtitkára is. Mint a tudományos ülés nyitó előadásában Gyurkó János környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter emlékeztette a hallgatósá­got: a kormányon belül most először egy kéz­ben összpontosul az épített és természetes környezet védelme, hasonlóan a Világörökség­re vonatkozó ENSZ-egyezményhez, amely ugyancsak egységes egészként tekinti az épített és természeti környezet értékeit. Ma­gyarországot ez idő szerint a Budai Vár és Nógrád megyei Hollókő képviseli a Világörök­ségek listáján. Mint Gyurkó János a tudományos ülésen el­mondta, újabb hazai értékekkel kívánják a lajstromot bővíteni. Az előkészületben lévő ajánlások között az épített környezetből az or­szág két Szent Benedek rendi apátsága, a ti­hanyi és a pannonhalmi, továbbá a magyar fa­lusi templomok jellegzetes, festett, kazettás, főleg református templomokat magába foglaló csoportja szerepel, illetve Pécs belvárosa, amely az ókeresztény emlékektől napjainkig teijedően számos értéket mutat fel. A termé­szeti értékek közül az Aggtelek-Domica karsztvidék pályázhat eséllyel, amennyiben a szlovák partnerrel sikerül egyetértésre jutni egy határon átnyúló, közös nemzeti park kia­lakításában. Ezen túlmenően újra kísérletet tesznek az ipolytamóci ősidé tek Világörökségi listára írására is. Európa az Avasi Gimnáziumban Margarida Belard asszony, az Európai Oktatási Dimenziók Osztá­lyának vezetője is köszöntötte az Avasi Gimnázium diákjait Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM) - Európában hagyo­mány volt minden év május 5-én megünnepelni az iskolák napját. 1964-ben az Európa Tanács határo­zata értelmében ezt a napot Euró- pa-napként ünnepük. Magyaror­szág 1993-ban nyerte el a mozga­lomban rendes tagságát. Az egyes országok nemzeti bizottsá­gai minden évre versenytémákat ja­vasolnak. A nyári szünetben pedig megrendezik a versenygyőztesek találkozóját. Magyarországon az első ilyen talál­kozó 1993. nyarán volt 35 külföldi és 15 magyar diák részvételével. Az idei versenysorozatban a diákok írásos és művészeti alkotásokkal pályázhattak. Magyarország, és ezen belül az észak-magyarországi régió diákjai mind mennyiségben, mind pedig minőségben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, többek kö­zött a képzőművészeti alkotások el­ső díját is ez a régió nyerte. A pályá­zatra beküldött rajzok, festmények közül a hatvan legjobbat álÜtották ki Miskolcon, az Avasi Gimnázium­ban. A kiállítást tegnap délben Lu- káts Miklós, a Miniszterelnöki Hi­vatal politikai államtitkára, a Euro­pe at School Magyar Nemzeti Bi­zottságának elnöke nyitotta meg. A kiállítás megnyitóját követően a gimnáziumban megalapították az első magyarországi Európa Klubot. Az alapító okiratot Margarida Be­lard asszony, az Európai Oktatá si Dimenziók Osztályának vezető­je és Takács Márta, az Avasi Gim­názium igazgatónője látta el kéz­jegyével. Meghívó az egykori diákoknak Abaúiszántó (ÉM) - Az abaújszántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkásképző In­tézet az idén ünnepli fennállásának félévszázados évfordulóját. Ebből az alkalomból tesszük közzé Kiss Tibor is­kolaigazgató öregdiák-találkozóra in­vitáló levelét. Azzal kezdem, amit már sokszor le­írtam: a fél évszázad kötelez, a múlt kötelez a jelen tisztességére a jövő érdekében. így van ez iskolánk, az abaújszántói mezőgazdasági szak- középiskola, közismerten a szántói teki esetében is. Igen, iskolánk most lett ötvenéves, most kell/ene/ elfúj­nunk az ötven szál gyergyát, ha... Ha - persze némi túlzással - lenne pénzünk gyertyára, a tortáról már nem is beszélve. Szívesen írnék a nagy múltú teki tegnapjáról, eredményeiről, s eddigi sok-sok gondjáról. A kezdetről, az eltelt öt évtized főbb történéseiről. Mindenekelőtt Dr. Bárczay János­ról, iskolaalapítónkról, a „hittel vé­gigjárt életútjáról”, az első kisdiák­ról, a mai gazdászokról. írnom kel­lene a húsz képzési formáról, me­lyek leképezték, követték az eímúlt évtizedek politikai és gazdasági tör­ténéseit, elvárásait s nem egyszer kikényszerített lépéseit. Itt csak a valamikori tangazdaságok meg­szüntetésére utalok, elsősorban azért, mert napjaink legnagyobb feladata és gondja ennek - vagy „kistestvérének”, a tanüzemnek - a kiépítése. Külön tanulmányt lehetne erről ír­ni, de egy biztos, nem könnyű, hisz- régi igazság - pénz nélkül gazdál­kodni több mint művészet. írnom kellene a rendszerváltozás szülte változásokról, változtatásokról. Napjaink ez irányú fő slágere - a mi „köreinkben” - az új közoktatási és szakképzési törvény. De térjek vissza Abaújba, Abaúj- szántóra, iskolánkba. Ide, ahonnan (lehetne mondani) a meszes is visszafordul. Ide, ahonnan telefo­nálni jobb esetben egy fél nap, ide, ahol a tanulók szüleinek többsége munkanélküli, de, ahol a (nagyköz­ség legnagyobb munkáltatója isko­lánk,... s még sorolhatnám tovább. Az ötvenéves iskolánk történelem- könyve — Gazdászévkönyv formájá­ban - megíródott. E könyvben nem láthatók az omladozó falak, a kieső­iéiben lévő ablakok, a kollégiumi vaságyak, a szekrénynek csúfolt fa­dobozok, a beázott tantermek, a süppedő parketták, egyáltalán a ma. Az a ma, mely nehezen orvosol­ható, sőt, úgy tűnik, gyógyíthatat­lan. Nehezen leírhatók a hiányjelek. Azok a hiányosságok, melyeket leír­ni a XX. század vége felé szégyen. Ugorjunk a mához, 1994 tavaszá­hoz. Élni akarunk, élnünk kell s él­ni fogunk. Kemény munkával dol­gozunk iskolánk jelenén, s holnap­jáért. Ezért kezdünk új képzési for­mát - a világbanki modell kereté­ben: a középfokú mezőgazdászkép­zést -, ezért építjük kemény mun­kával tanüzemünket, s egyáltalán ezért dolgozunk. Mert hisszük és valljuk, hogy korszerű mezőgazda- sági képzés nélkül nincs korszerű mezőgazdálkodás. (A jelen helyzet kérem ne tévesszen meg senkit. Le­het, sőt kell is ezt a magyar földet jobban, eredményesebben művelni.) Hogyan tovább? - kérdezik sokan önmaguktól, kérdezzük sokan egy­mástól, s tesszük föl ezt a kérdést aggódva szakmánkért, iskolánkért. Meggyőződésem, hogy a korszerű szakképzés - úgy közép-, mint felső­fokon - elképzelhetetlen a mezőgaz­dasági vállalatok, vállalkozások se­gítsége nélkül, mely az anyagi segít­séget is jelenti. Ehhez, ebben ké­rem, kérjük a mezőgazdálkodók se­gítségét. Külön kérem ezt a mi iskolánkra vonatkozóan a volt szántói diákok­ból lett gazdáktól, vállalatvezetők­től, s mindenkitől, aki felelősséggel gondolkodik hazánk, benne mező- gazdaságunk jövőjéről. Ünnepi torta, ötven gyertya, ünnep. Igen ám, de a szegénység nem jó „ajánlólevél” az ünnephez. Mi csak emlékezni szeretnénk, s fogunk. Is­kolaalapítónkra, az iskolánkban végzett szántói gazdászokra, s em­léket kívánunk állítani a ma és a holnap szántói tekiseinek. Az emlé­kezés napja április 23-án lesz isko­lánkban. Az öregdiák-találkozót kö­vetően gazdászbált szervezünk. Öregdiák-találkozó - első olvasásra furcsának tűnik. Hívunk s várunk mindenkit, akinek a szíve megdob­ban a szántói teld hallatán, aki akar és tud tenni az alma mater holnapjáért, s szívesen fogadunk mindenkit, aki felelősséggel gondol­kodik szakmánk - benne iskolánk - jövőjéért. Mátyás király és az iskolások Szakkörben - szoborközeiben Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - BG) - A miskolci Hunyadi Mátyás Általános Iskola az egyetlen a városban, ahol a moz-- gáskorlátozott gyerekek évek óta együtt tanulnak egészséges társaik­kal. Az iskola igazgatónőjével, Ró­nai Györgynével többek között arról beszélgettünk, mennyire vált be ez a kezdeményezés. • Szerencsére a gyerekekben még nem alakul ki a másságtól való féle­lem érzése, nem viszolyognak a to­lókocsi látványától, még az iskola legvadabb hírű tanulói is rögtön ug­ranak, ha egy mozgássérült társuk­nak kell segíteniük. Ezek a gyere­kek tudják azt, hogy értelmi képes­ségek terén a mozgássérült gyere­kek ugyanolyanok, mint ép társaik. A szülők egy részének körében még a mai napig tartja magát az a tév­eszme, hogy a mozgáskorlátozott­ság együtt jár a szellemi fogyatékos­sággal. Most nem azokról a szülők­ről beszélek, akiknek a gyermeke idejár az iskolába, hanem azoknak a szülőknek egy hányadáról, akik­nek beíratás előtt álló gyereke van. Sajnos arra nincs lehetőségünk, hogy minden egyes szülőt meginvi­táljunk ide az iskolába, hogy láto­gassanak el az órákra, nézzék meg a diákokat a szünetekben, hogy sa­ját szemükkel győződhessenek meg arról: ezek a gyerekek a legteljesebb összhangban és egyetértésben ta­nulnak és élnek egymás mellett. □ Emiatt csökken a beiratkozok szá­ma? • Nem egészen. Egy eléggé ellent­mondásos helyzet alakult ki az utóbbi években mind a szülők, mind pedig az iskolák oldaláról. A szülők elvárják, hogy a gyermekeket játé­kosan vezessük át az óvodából az is­kolába, ugyanakkor egyre nagyobb igényt támasztanak az iskolák felé, hogy a gyerekek már az első évben tanuljanak nyelveket, jáijanak népi táncra, foglalkozzanak számítás- technikával és így tovább. Az isko­lák egy része alkalmazkodott ezek­hez az igényekhez, ma már az az is­kola a vonzóbb, amelyik egyre töb­bet kínál, holott a közoktatási tör­vény heti húsz órát ír elő az első osz­tályosoknak. Mi ebben a verseny­ben nem tudunk, és nem is akarunk részt venni. Nálunk az első évben csak heti fél- vagy egy nyelvóra van, a heti három testnevelés órából egy a népi táncé, de ezeken a foglalkozá­sokon nem tesszük kötelezővé a részvételt. Ha látjuk, hogy a gyerek nem bírja a többiek tempóját, vagy nincs kedve a nyelvtanuláshoz, ak­kor szülői kérésre abbahagyhatja. Igyekszünk olyan légkört teremteni a gyerekeknek, hogy a lehetőségek­hez képest szeressenek iskolába jár­ni, hogy különböző megszigorítá­sokkal, feleslegesen rájuk erőltetett plusz terhekkel ne vegyük el a ked­vüket a tanulástól. Talán ennek is tudható be, hogy a végzős diákjaink több mint kilencven százalékát vet­ték fel az általuk első helyen megje­lölt iskolatípusba. A beiratkozok számára sem lehet különösebb pa­naszunk, az idén körülbelül ötven új elsősre számítunk. Finnek és magyarok Izsófalva (ÉM) - A finn Téli Hábo­rú 55. évfordulója alkalmából em­lékünnepséget rendeznek az izsó- falvi általános iskolában április 19- én, kedden délután 3 órától. Az ün­nepélyen kerül sor a Téli Háború emlékére rendezett vetélkedő díjki­osztására. Ünnepi köszöntőt mond Pozsgay Imre, a Magyar-Finn Tár­saságelnöke. Az ünnepség vendégei lesznek még: Tani Blinnikka, a finn nagykövet helyettese, Szíj Enikő, a Magyar-Finn Társaság főtitkára, Hazir Ramada, a téli háború vete­ránja és Ruprecht Antal a Ma­gyar-Finn Veterán Szövetség ügy­vezetője. A kis herceg Miskolc (ÉM) - Antoine de Saint Exupery A kis herceg című darabját mutatják be április 20-án, szerdán délután négy órától a Pécsi Sándor Guruló Színházi Egyesület tagjai a diósgyőri Vasas Művelődési Ház­ban. A gyermekeknek és felnőttek­nek egyaránt szóló zenés mesejáté­kot (zene: Bródy János) Szép László rendezte. Tájak —borok Ernőd (ÉM) - Az április 15-én, pén­teken Ernődön megrendezett regio­nális borversenyhez kapcsolódva a diósgyőri Natura Art Stúdió fest­ménykiállítást rendezett a helyi művelődési ház galériájában. A má­jus 2-ig látogatható tárlaton Eisele Gyula, K. Juhász Ilona és Kriston Béla alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Hangszerelők Szerencs (ÉM) - A nagy hangsze­relők címmel Juhász Péter tart elő­adást április 20-án, szerdán délután 5 órától a szerencsi Városi Kulturá­lis Központ zenei könyvtárában. Fotókiállítás Miskolc (ÉM) - Bíró Tibor 30 év cí­mű jubileumi fotókiállítása nyílik április 20-án, szerdán délután négy órakor a Szemere Bertalan Gimná­zium, Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet kollégiumá­ban. A május 15-ig látogatható tár­latot Tarczai Béla fotóművész nyit­ja meg. Beiratkozás Miskolc, (ÉM) - A Bársony János Utcai Általános Iskolában az 1994/95-ös tanévtől az első osztályo­soknak angol vagy német nyelv ta­nulására, a mindennapos testneve­lés keretén belül úszásra, népitánc-, ra, a természetes életmód megisme­résére lesz lehetőségük. A magyar nyelv és irodalom tantárgyat a Ro- mankovics-Meixner - hagyomá­nyos - módszerrel oktatják. Ötödik osztálytól az iskola valamennyi di­ákja informatikát és számítástech­nikát is tanul. v ' Az intézménybe a beiratkozás ápri­lis 28-án reggel 8-tól délután 6-ig, 29-én reggel 8-tól délután 2-ig lesz, Miskolcon, a Bársony János utca 27/a-ban. Az én hazám Kazincbarcika (ÉM) - Kazincbar­cika várossá nyilvánításának 40. évfordulója alkalmából a barcikai 105. Sz. Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola rendezte meg az elmúlt hétvégén a Magyarország az én hazám című műveltségi vetélke­dő országos döntőjét, amelyen 33 csapatban közel kétszáz tanuló vett részt. A szakközépiskolai csapatok között az első helyen a házigazda barcikai iskola I-es csapata végzett. További eredmények: 2. Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Kollégi­uma (Győr) 3. Fáy András Közgaz­dasági Szakközépiskola I-es csapa­ta (Miskolc) 4, Fáy András Közgaz­dasági Szakközépiskola II-es csapa­ta (Miskolc); 5. Bartha János Kerté­szeti Szakközépiskola (Szentes). A szakmunkás csapatok között szin­tén a házigazda barcikaiak győztek. További eredmények: 2. Szemeibe Bertalan Gimnázium és Szakközép- iskola (Miskolc) 3. Debreczeni Már­ton Szakmunkásképző Intézet, Szakközépiskola és Gimnázium (Miskolc) 4. Kereskedelmi Vendég­látóipari Szakmunkásképző (Veszp­rém) 5. 12. Sz. Ipari és Kereskedel­mi Szakközépiskola és Szakmun­kásképző (Budapest). SÍK L

Next

/
Thumbnails
Contents