Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
8 ESZAKtMagyarország Kultúra 1994-----------APROPO-----------R ebetti Dobos Klára JSTe közelítsd, meg a kecskét elölről, a lo- ■ vat hátulról, a bolondot meg semerről.” Geszti Péter mondása ez, amely az ASZ című műsor ötvenedik adásán, Miskolcon buggyant ki belőle. Attól tartok, nem csak nekem jutott eszembe, hogy akkor vigyázat a kamerákkal... Szóval az elmúlt szombaton ország-világ megtudhatta egy békákkal teli óriási tál kocsonya, kapcsán, miért is pislog a miskolci kocsonyában a béka, hogy a szendvics falatkában nincs se’fal, se’atka, tehát ehető, hogy a karika túrára indul, és épek a képek, szépek a népek, hogy a gyerekek nőnek, . mint a dudva, legyen ez a géneknek betudva, meg ó Párizs, Chanselise, a, sok sanzel meg az izé... Ötvenedik adás. Azért akárhogy is vesszük, ez szép teljesítmény. Úgyhogy az igazságtalanság gyanújába keveredhetek, mikor azt mondom, hogy jóból is megárt a sok. Pláne, ha azt is bevallom, hogy csak a tokaji meg a miskolci, műsort követtem végig. Tudom, gyenge arány. Viszont mert a kettő annyira hasonló, nagy az esélye, hogy a maradék, negyvennyolc sem volt kevésbé fárasztó. Persze érdekes a műsor, hiszen olyan fiatalok bukkannék fel benne, akik érdemesek a felbukkanásra, és másként nem lenne esélyük rá. Ki gondolta volna például, hogy a Bükkben kutyaszánnal rohangál egy fiatalember'?! Geszti Péter szellemes, jó műsorvezető is lehetne, ha ezt nem ripacskodva tenné. Fárasztóhumoráról Galláék jutnák eszembe, akik azért „m űködnek” jobban, mert ők fapofával ökörködnek, mondandójukat nem toldják meg ostoba grim,aszókkal, nem, keverednek a gusztustalanul direkt nagyképűség és hiúság látszatába. Végeredményben úgy tűnik, kedves Geszti Péter, hogy ez a műsor nem a gyerekekért van, hanem érted,. Te vagy az igazi ÁSZ. De a betűben is! Es ha kiterítjük a lapokat, még bosszúsak is lehetünk miattad... Húsvéti tojások Tőketerebes (ÉM) - Már húsvéfra készülődve az ötödik alkalommal rendezi meg Szlovákiában a Tőketerebesi Honismereti Múzeum a régió tojásfestőinek bemutatását. A határunktól 30 km- re lévő kiállítást Makofdi Sándorné, tokaji múzeum munkatársa ajánlja a szakemberek és a húsvétkor kirándulni vágyó nagyközönség figyelmébe. Az idei jubileum alkalmából a kört kitágították a szomszédos országokba szóló meghívásokkal is, nemzetközivé téve a mezőnyt. Magyarországot a Tokaji Múzeum tojásgyűjte- ménye képviseli mintegy 130 válogatott hí- messel a gyönyörű terebesi Csáky-Andrássy kastélyban megrendezett kiállításon február 25. és április 10. között. E múzeumi anyag nem vesz részt abban a versenyben és vásárban, amit a bemutatkozó tojásírók között tartanak és zsűri fog értékelni, viszont példát nyújt számukra a gazdag magyar hagyományból is. A szlávok tojásfestése közismerten fejlett és Szlovákia - egykor Cseh és Morvaországgal - mindig is példát mutatott e téren a hagyományok ápolásában. Több országos kiállítást rendeztek egykor, de az önálló Szlovákia és tovább viszi e gyakorlatot, mint azt a tőketerebesi régió mutatja. Programjuk az élő népművészet serkentése, a hagyományok ápolása, mert sajnos a szlovákok között is átalakul egyre látványosabb üzleti attrakcióvá, vagy iparművészetté, vagy giccsép tojásfestés. Egy ilyen verseny alkalmából mégis felbukkannak a hagyomány szép példái is, melyeket a múzeum feladata értékelésével előtérbe helyezni, ezzel jó irányba befolyásolni a kiválasztódást, a közfelfogást. Úgy tűnik a magyar tojásírás még szerencsésebb fázisban van, él a népművészet és egy-két „divatos” vidék (kalocsai, matyó) kivételével nem hódolt be az üzletnek. A közgazdász és a kívánt jövő Dr. Czabán János, a Gazdaságtudományi Kar dékánja Miskolc (ÉM - FG) - Dr, Czabán János tanszéki szobájának falán ott díszeleg egy kitüntetés: tiszteletbeli gépgyártás-technológus hallgató. A hitelesség kedvéért egy ügyes kezű diák még karikatúrát is készített a tanár úrról. Ilyen tréfát csak azok engedhetnek meg maguknak, akik kölcsönösen tisztelik egymást. De a hallgatói elismerések mellett több szakmai díj és állami elismerés is odakívánkozna a falra. Legutóbb a Magyar Felsőoktatásért emlékplakettet kapta meg dr. Czabán János, a Miskolci Egyetem gazdaságtudományi karának dékánja. A magyar anyagot képviselik Hárskúti Imréne (Ragály) nímestojásai is □ A Magyar kultúra napján elsősorban pedagógusokat, tanítókat, tanárokat tüntettek ki. Azt hinné az ember, hogy az egyetemi oktató és a hallgatói, között nem lehet olyan közvetlen viszony, mint például a középiskolai vagy főiskolai tanár és diákjai között. • Valóban, ez az általános vélekedés, pedig az egyetemi oktató számára is nélkülözhetetlenül fontos az állandó kapcsolat. Tehát nem csali az a feladat, hogy elmenjünk megtartani az előadást, és aztán ha jön a vizsgaidőszak, akkor számon- kérjük, hogy az illető mit tud. Az ismeretanyag átadása elképzelhetetlen az oktató és a hallgató folyamatos együtt dolgozása nélkül. Nem véletlen, hogy a világ fejlettebb részeiben már nagyon régen kialakultak azok az aktív pedagógiai módszerek, melyeket mi is sikerrel alkalmazhatunk. Ilyenekre gondolok, mint például az esettanulmányok, a vállalati játékok, szerepjáték... Tehát létezik egy sor olyan oktatási módszer, melyek segítségével megszűnik a korábbi elszigeteltség az előadó és a hallgató között. Természetesen örülök ennek a kitüntetésnek, már csak azért is, mert a gazdasági felsőoktatásban elsőként kaptam meg ezt az emlékplakettet, viszont mindig azok a kitüntetések jelentették számomra a legnagyobb örömet, melyeket a hallgatóktól kaptam. □ A Miskolci Egyetem. Gazdaságtudományi Karának, dékánjaként jelenleg hány hallgatóval kellene személyes kapcsolatba, kerülnie? • Azt azért nem álhtom, hogy személyes kapcsolatom lenne mind az 1200 hallgatóval, de a végzősök jelentős részét ismerem. Ezen a karon egyébként is meglehetősen magas az egy oktatóra jutó hallgatói létszám. A műszaki karokon öt-hat hallgató jut egy oktatóra, az Állam és Jogtudományi Karon már tizenkettő, nálunk viszont majdnem húsz. Ez az a felsőhatár, melynél tovább már nem nagyon lehet növelni a létszámot. □ Legutóbbi beszélgetésünkkor szó esett arról, hogy nagyon nagy az üzleti élet csábítása. Nehéz itt tartani az oktatókat... • Amíg Angliában, Németországban vagy az Egyesült Államokban 20-30-40 százalékos jövedelemkülönbség van az egyetemi oktatók és az üzleti világban, a bankszférában dolgozó szakemberek között, addig nálunk három-négy-ötszörös fizetésekért mennek el az egyetemről a szakemberek. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy az elmúlt évhez képest ebben a tekintetben igen kedvező elmozdulás tapasztalható. Volt hallgatóink közül sikerült itt Dr. Czabán János tartani nyolc pályakezdő fiatal. így a következő tanévtől az első évfolyamon 10-15 százalékkal tutijuk emelni a hallgatói létszámot. □ Ön viszont, éppen, a gazdasági életből érkezett az egyetemre. Pedig akkor sem lehetett csábító az itteni fizetés! • Már egyetemi hallgató koromban, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen a professzorom ajánlotta, hogy jöjjek ide. De én előbb mindenképpen vállalati gyá* korlatot akartam szerezni. A Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat Műszaki Osztályának csoportvezetője voltam, onnan hívtak meg a Nehézipari Műszaki Egyetem Ipar- gazdaságtani tanszékére. Ezzel a váltással egyharmadára csökkent a fizetésem, de vonzott az oktatói munka. Mai napig is akkor érzem jól magam, ha tanítok. Ez persze nem olyan, hogy vesz az ember egy tankönyvet és azt,leadja”. Az egyetemi pályán csak akkor lehet sikereket elérni, ha a közölt ismeretanyagot a saját kutatásokkal is alá tudja támasztani az oktató. □ Mennyire avulnak a közgazdaságtudományi ismeretek.? • Azt sajnos nem tudjuk megtenni, hogy egyik évről a másikra új jegyzeteket adjunk ki, de én ugyanazt az előadást kétszer nem tartottam meg. Ez nem azt jelenti, hogy évről évre minden megváltozna, a tudomány tartópillérei állandóak, de az ismeretek jelentős része kicserélődik. Ezen a pályán nem lehet anélkül megmaradni, hogy az ember ne végezzen saját kutatást. □ A folyamatos megújuláshoz, a kutatáshoz itt elsősorban megfelelő információkra, szakirodalomra, folyóiratokra van szükség. Képesek-e lépést tartani a, világgal? • Pillanatnyilag még be tudjuk szerezni a legfontosabb irodalmat, komoly erőfeszítések mellett fejlesztjük a könyvtárat. De mindez csak jelentős külső segítséggel lehetséges. Például a kansasi Baker Egyetemmel 'kötött szerződés alapján most kaptunk egy 8500 dolláros csekket kifejezetten könyvvásárlásra. Egyébként ennek az együttműködésnek köszönhetően jelenleg is két hallgatónk tanul az ottani egyetemen. Mehetnének többen is, az eddigi kapcsolatainknak köszönhetően nem lenne akadálya a hallgatócseréknek, viszont amíg nálunk nincs tandíj, addig csak nagyon nehezen lehet előteremteni az anyagi fedezetet. □ De csak kerül erre is pénz! Fotó: Dobos Klára • Elsősorban pályázatokból, alapítványi segítséggel, a külföldi partner támogatásával. Pedig a mi szakmánkban döntő fontosságú, lenne a nemzetközi üzleti világban való jártasság. Másképpen kezdi a pályát az a szakember, aki az egyetemi évei alatt egy-két szemesztert valamelyik nyugati egyetemen végzett. A tandíjjal szembeni ellenérzések dacára is azt kell mondanom, hogy jelenleg ennek hiánya gátolja leginkább a hallgatócseréket. A legjobbaknak csak összeszedegetjük a pénzt, de nem ez a megoldás. □ Meg aztán kínos is a kéregetés... • Nem lehet méltóságon aluli a segítségkérés. Pia a hallgató érdekeiről van szó, akkor én hajlandó vagyok erre, de természetesen csak az etika és az ésszerűség határain belül. Persze a korszerű közgazdász- képzéshez nem csak könyvekre, külföldi tanulási lehetőségekre van szükség. Az lenne az ideális, ha minden hallgató előtt ott lenne a számítógép. Erre is össze lehet szedni a pénzt, csak hát gondolni kell az üzemeltetésre is. Ha növekedett is a valamelyest a költségvetés, de meg sem közelítette az inflációs rátát. □ Külső megrendelésekre, saját bevételekre sem. számíthat, a kar? • Vannak kutatásfejlesztési munkáink, de nem annyi amennyi lehetne. A nemzetgazdaság jelenlegi állapota mellett egy csődeljárás alatt álló vállalat nem nagyon foglalkozik azzal, hogy fejlesztési feladatot adjon az egyetemnek. □ Nem tűnik, túl bizakodónak! • Ez a jelenlegi helyzet. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennék bizakodó, ne törném a fejem a jövő lehetőségein. Russsel L. Ackoff megfogalmazása számomra is követendő példa. ,A bölcsesség képesség arra, hogy előre lássuk a jelenlegi cselekvés távlati következményeit, a rövid távú hasznot feláldozzuk a hosszú távú előnyökért, irányítsuk az irá- nyíthatót, és ne pazaroljunk energiát arra, amit nem lehet irányítani, így a bölcsesség lényege a jövővel törődés. Más azonban ez a kapcsolat, núnt a csupán jóslással foglalkozó jövendőmondóké. A tervezésben a kívánt jövő és az ahhoz vezető hatékony módok képei testesülnek meg. A bölcs él a tervezés eszközével, de nem csupán ő el vele. Akiből hiányzik a kellő képesség, annak a tervezés gyakran üres szertartás, mely rövid távon meghozza a szellem békét, de hozza meg a kívánt jövőt”. Geszty Szilvia: a „dalkirálynő” Bonn (MTI) - A kaland Németországgal 1960-ban kezdődik: harmadik díj a Schumann-versenyen, s a kelet-berlini Staatsoper szerződést ajánl fel. Geszty Szilvia nem habozik. 1961-ben operai pályafutását Kelet-Berlinben kezdi meg, már nem tér vissza Magyarországra. „Sokat számított volna pedig a magyarországi elismerés, de ma már késő” - mondja a világ egyik leghíresebb koloratúr szopránja. A döntéshez hozzájárul, hogy miután levizsgázott az operaszakon azt írták róla, hogy Geszty Szilvia „Magyarország dalkirálynóje”, de operaénekes soha nem lesz belőle. Kritikusának, Bónis Ferencnek nem lett igaza: a filharmónia egykori szólistája elénekli az operairodalom jobbnál jobb szerepeit, Gi Idától az éj királynőjéig, bár - a daléneklést kedveli inkább. „Külön világ, hogy sporthasonlattal éljek: az ope- raéneklés olyan mint a lovaglás nyereg nélkül, a daléneklés pedig, mint amikor a spanyol lovasiskolában lovagol valaki” - mondja. Szív- fájdalma, hogy az olasz operaszere- pekbdl kevesebb jutott, szinte mindenütt Mozart-szerepre kérték fel. 1970-ben a Varázsfuvolában az Éj királynőjét énekli Salzburgban, amikor elhatározza, hogy nem tér vissza Kelet-Berlinbe, de Magyarországra sem. Kéri, hogy bocsássák el a magyar állampolgárságból, ez 1972-ben megtörténik. Először a hamburgi opera magánékese, majd a stuttgarti Staatstheater első koloratúr szopránja. 1975-től professzor a stuttgarti zeneművészeti főiskola énekszakán, német állampolgárként egy Stuttgart melletti településen, Geclúngenben él. A hatvanadik születésnapra két CD is megjelent Geszty Szilviával: az első egy 1969-es kelet-berlini felvétel Bartók, Kodály, Ravel és Debussy dalaival, a másikon operettrészleteket ad elő. A művésznőt háromszor műtötték rákkal, a tegnapi születésnapot a mérlegkészítés töltötte: „valahogy leszámoltam az egésszel, minden évnek örülök, nagy terveim már nincsenek, egy kivétellel: szeretnék írni egy könyvet, amely visszaemlékezés, de tankönyv is lenne, amelyből az énekes megtanulhatna mindent. Nem csak technikát és alakítást, színpadi játékot, hanem, hogy egy énekesnek miként kell viselkednie. Minden benne lenne. Ezt a variációt nagyon nehéz összeállítani, nem tudom megcsinálni ghostwriter nélkül, s eddig nem találtam senkit, sajnos”. Március L, Kedd Emléktábla Sátoraljaújhely (ÉM) - A sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület elnöksége elhatározta, hogy emléktáblát helyez el a városból elhurcolt zsidó lakosság emlékére, az egykori gettó helyén, a mostani irnaház udvarán. Üjhelyben az 1940-es adatok szerint 4900 zsidó állampolgár élt, Zemplén térségében pedig 15 000.1945-ben a városba csak 366-an tértek vissza. Az egyesület mint társadalmi szervezet nem rendelkezik olyan anyagi bázissal, hogy ezt teljes mértékben fel tudja vállalni, ezért kérik a zsidó közösségeket és személyeket, hogy lehetőségükhöz képest szerény anyagi hozzájárulással biztosítsák áz elképzelésük megvalósítását. Ám igen kevés adattal, címmel rendelkeznek ahhoz, hogy személyeket megkeressenek. Ezért kérik, hogy aki tud olyan személyről, aki az egykori gettóban voltak, és még élnek leszármazottai, tájékoztassák erről az egyesületet a következő címen: Városvédő és Szépítő Egyesület 3980 Sátoraljaújhely Kossuth tér 5. (A számlaszámúk a következő: 275-98313/11 Pálháza és Vidéke Takarékszövetkezet Sátoraljaújhely.) Az óvodákról Miskolc (ÉM) - Az Észak-magyarországi Tankerületi Oktatási Központ szakmai tanácskozást rendez március 2-án, szerdán délelőtt 10 órától Miskolcon a Tudomány és Technika Házában. A nyitó előadást Mádai Gyula tartja A tankerületek szerepe és feladata a közoktatásban címmel, majd az óvodák helyzetéről Pethő Ágnes, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa beszél. A szünet után, fél 12-től Szüdi János minisztériumi főosztályvezető-helyettes tart tájékoztatót a közoktatási törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeíetek szabályozási kérdéseiről, végül Nagyné Kovács Ilona óvodai nevelésszervező beszél a tankerületek és az óvodák kapcsolatáról. Hamletek Miskolc (ÉM) - A Miskolci Páholy március 5-i, szombati programja este fél héttől Zámbó Koméi festőművész kiállításának megnyitójával kezdődik. A Tragédiák, komédiák című tárlatot Mezei András író nyitja meg. Este hét órától láthatják a résztvevők a Hamlet című tragédiát, címszerepben Szervét Tibor, rendező Nagy Viktor m.v. Az előadás után fél 11-től kezdődik a Miskolci Páholy parti. Göncz Árpád köztársasági elnök mond pohárköszöntőt, majd az utóbbi negyven évben magyar színpadon bemutatott Hamlet.-elóadások címszereplőivel találkozhatnak a jelenlévők. Közben aukciót tartanak Zámbó Koméi festőművész rajzaiból. Éjfélkor Kis éji zene címmel partizáró koncert lesz a Miskolci Nemzeti Színház zenekarának közreműködésével. Új galéria Miskolc (ÉM) - Pedagógus Galéria nyílik a Miskolcon a Központi Leánykollégium ötödik emeletén. A galéria illetve az első kiállítás megnyitója március 2-án, szerdán délután 5 órakor kezdődik. Nyitray Viktória, a Kaffka Margit Általános Iskola rajztanára tárlatát dr. Bodó Pálné, az iskola igazgatója nyitja meg. Ukulele Miskolc (ÉM) - A Kaláka együttes mutatja be legújabb műsorát Ukulele címmel március 1-jén, kedden délelőtt fél tíztől és fél 11-tól a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. Táncverseny Miskolctapolca (ÉM) - Március 10-től minden szerdai napon diszkó- táncversenyt rendeznek a Napóleon bárban. Az iskolák kiválaszthatnak egy napot, amikor is „övék” a bár. Akkor derül majd ki az is, ki lesz az a fiatal, aki a városi döntőn képviseli iskoláját. Felvilágosítás kedden és csütörtökön délután 4-6 óráig a 48/345-639-es telefonszámon. A műsorra] és a versennyel kapcsolatos koordináció miatt valamennyi benevezett iskola képviselőjét várják a szervezők március 5-én, szombaton este hét órára a versenyek helyszínére.
