Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
1994» Március 1., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Támogatott külföldi kiállítási programok Miskolc (ÉM) - Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamarától kapott információ szerint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztériuma ebben az évben is támogatja magyar cégek külföldi kiállításokon és vásárokon való megjelenését. A külföldi rendezvényeket támogatás szempontjából a minisztérium két csoportra osztotta: „A” kategóriájú, azaz hivatalos kiállítások, melyeket kollektív magyar megjelenésként, valamely kiemelkedően fontos szakterületen rendeznek meg. Ezekben az esetekben a minisztérium referencia zsűrije, minősített kiállításszervezők körében pályázatot ír ki, és a legjobb pályázatot benyújtó kiállításszervezőt bízza meg a rendezéssel. Az NGKM a szervezés és megvalósítás egyes fázisait rendszeresen ellenőrzi. A cél az, hogy az adott viszonyok között a legszínvonalasabb, leghatékonyabb magyar megjelenés biztosítható legyen. A támogatást a kiállítást szervező cégen keresztül juttatják el a résztvevőknek a pályázatban meghatározott feltételek mellett. A „B” kategóriájú kiállítások és vásárok kereskedelempolitikai és üzleti szempontok alapján fontos, de néhány szűkebb szakterületet, illetve vállalati kört érintő rendezvények. Ebben az esetben a minisztérium nem jelöl ki szervezőt, a támogatást közvetlenül a kiállító kapja. Mindkét kategóriájú rendezvények listája megtekinthető az Észak-ma- gyarország Gazdasági Kamarában Miskolcon. Piacot véd az NGKM Budapest (MTI) - A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma helyt adott a Taurus Gumiipari Vállalat piacvédelmi kérelmének, s ennek keretében március 1-je és 1995. február 28-a között 40 ezer darabos kontingenst állapított meg °lyan autóbusz-, illetőleg teherautó- pimiabroncsok behozatalára, amelyek a volt Szovjetunió utódállamaiból származnak. A vállalat kérése ellenére nem maximálták az egyéb országokból származó importot. A vállalatnak - amely a hazai gumigyártás 65-70 százalékát adja - 1991 óta a belföldi forgalma folyamatosan csökken, ezért kérte a pi- acyédelmi intézkedést. A FÁK-or- szágokból származó importáru belföldi eladási árai rendkívül alacsonyak, egyes esetekben még a hazai Syartás közvetlen anyag-, bér- és energiaköltségét sem érik el. A tavalyi több mint 90 ezer darabos lAK-országokból származó import szinte lehetetlenné tette a vállalatot, amelynek termelése az 1991. évi 426 ezerről 1993-ra 170 ezer darabra csökkent, a belföldi értékesítés pedig 190 ezerről 140 ezerre. A minisztérium szerint nem indokolt a Taurusnak az a kérelme, nogy a nyugati gumiabroncsok se jöhessenek • be az országba, ezek mennyisége ugyanis nem számottevő az összimporton belül, nem ve- szelyeztetik a vállalat értékesítési lehetőségeit. ^Röviden .......=■ É szak-magyarországi Gazdasági Kamarával kötött megállapodás alapján ingyenesen hirdethetnek a következő újságok kamarai lapjaiban a magyar kamarai tagok: Kilkis-i Kereskedelmi és Ipari Kamara (Görögország), Hannover Hildesheimi Ipari és Kereskedelmi Kamara Niedersachen (Németország), Piemont tartományi Kamarák Cento Estero nevű külkapcsola- tokat építő szervezete (Olaszország). A hirdetéseket áz Északmagyarországi Gazdasági Kamarában adhatják le a kamarai tagok. Lesz elegendő kerti vetőmag a tavaszi munkák megkezdésekor - állítja Frieszné Kaszás Mária a Kerti- mag Vetőmagkereskedelmi Kft., ügyvezető igazgatója, aki elmondta: jórészt hazai termeltetésű fajtákkal elégítik ki a keresletet. A magyar fajták közül világszínvonalú a para- dicsőm, a paprika, a vöröshagyma es a görögdinnye fajták minősége. Már tíz befektetési jeggyel lehet kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A nyílt körű jegyzéssel létrejött befektetési alapok fele a tőzsdére vitte papáját. A forgalmuk azonban - a részvényekhez és az állampapírokhoz képest - rendkívül alacsony. Elkészült az MVM Rt. privatizációs koncepciója Tízmilliárdos bevételre számítanak Fotó: Laczó József Budapest (MTI - ÉM) - Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság elkészítette a Magyar Villamosművek Rt. privatizációjának koncepcióját, amely szerint az energiatermelő blokkok, erőművek és az áram- szolgáltató egységek tulajdonváltása különösebb megkötöttség nélkül történhet meg. A szállítóhálózat és a szabályozó egységek valamint a Paksi Atomerőmű tartósan - valószínűleg 100 százalékban - állami tulajdonban marad. Mindezt Csépi Lajos az ÁV Rt. vezérigazgatója mondta a napokban. A vonatkozó jogszabály szerint a privatizáció után a megközelítőleg 560 milliárd forintot képviselő vagyon 50 százalékának plusz egy szavazatnak kell tartós állami tulajdonban maradnia. Ez az arány azonban a vagyon egy részére, s nem az egyes részvénytársaságokra vonatkozik. így elképzelhető, hogy egyes erőműveket és áramszolgáltató egységeket 100 százalékban magánosítanak. Erre már csak azért is nagy az esély, mert a szállítóhálózat és a Paksi Atomerőmű teljes állami tulajdona önmagában is biztosítja az 50 százalék plusz egy szavazat állami tulajdonban maradását. Tekintettel a vagyon nagyságára, a privatizációs tenderekre várhatóan külföldi befektetők jelentkeznek majd. A magántulajdonba adásnak elsősorban a tőkeemelését kell szolgálnia, nem kizárólagosan az állami bevételek növekedését. A tulajdonváltás előtt azonban az Országgyűlésnek el kell fogadnia a villamosenergiáról szóló új törvényt és módosítani kell az energia jelenlegi torzított árstruktúráját is. Csépi Lajos szerint legalább 50 százalékos termelői és fogyasztói áremelésre lesz szükség, hogy jövedelmezővé váljon a tevékenység. A vil- lamosenergia-ipar privatizációjából a vagyonkezelő részvénytársaság 10 milliárd forintos bevételre számít a remélhetőleg a jövő év végéig befejeződő értékesítések után. Az ÄV Rt. vezetősége elutasította a Felső Tiszai Erdő- és Fafeldolgozó cég társasággá alakulását, mivel a vállalat veszteségei 1993-ban elérték az 500 miihó forintot, a cég kötelezettségei megközelítik a 650 milliót, lejárt kötelezettségei pedig a 350 millió forintot. Mivel a vezetőség a céget életképtelennek tartotta, átalakulásához nem járult hozzá és kezdeményezte a cég felszámolását úgy, hogy a 66 ezer hektáros erdőterület felett gyakorolt közszolgáltató tevékenységet az ÁV Rt. tovább biztosítja. A tervek szerint a vagyonkezelő, illetve az általa létrehozott társaság ezt a tevékenységet kivásárolja a leendő felszámolótól. Nincs nyugta, zár az APEH Budapest (MTI) - A Gödöllői MÁV állomás restije és egy váci vegyesá- ru-kereskedés érdemelte ki azt a kétes elsőséget, hogy bezárásra ítéltetett a nyugtaadási kötelezettség sorozatos elmulasztása miatt - mondotta Hajdú Miklósné, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese. Az áfa-törvény szigorú szabályokat mond ki a nyugtaadási kötelezettségről. Minden vállalkozás köteles számlát, kérésre egyszerűsített számlát, illetve nyugtát adni a vásárlónak. A szigor a feketekereskedelem visszaszorítását, a láthatatlan jövedelmek feltárását szolgálja. A nyugtaadás elmulasztását az APEH első alkalommal 100 ezer forintig terjedő bírsággal szankcionálhatja. Ezt követően minden egyes újabb alkalommal megkétszereződhet a bírság összege. Ennek a szigorú szabálynak azonban nem elég a visszatartó ereje, ezért rendelkeztek úgy a törvényhozók, ha valakit két éven belül négy alkalommal kapnak rajta, hogy nem ad számlát, akkor annak az üzletét is be kell zárni. A negyedik alkalommal három, az ötödik alkalommal 5, a hatodik és minden azt következő alkalommal pedig 10-10 napra. A bezárt üzleteknél az APÉH tájékoztató táblát helyez ki, a bezárás időtartamáról és okáról. A lepecsételt helységbe tilos a belépés, a pecsétek feltörését szigorúan büntetik. Amint azt Hajdú Miklósné elmondta, bíznak az intézkedés elrettentő erejében és nem számítanak arra, hogy túl gyakran találkozhatnak majd az utcákon sétálók az APEH által bezárt üzletekkel. A tapasztalatok szerint a második ellenőrzés után a rajtakapott üzletekben az eladók már betartják a szabályokat. Jelenleg megyénként 2-3 üzletet már háromszor bírságoltak, Budapesten pedig 20 alatt van a számuk. Fogyasztóellenes praktikák Budapest (ÉM) - A gazdasági átalakulás egyelőre nem jár együtt a kereskedelmi tisztesség növekedésével, sőt a fogyasztóellenes praktikák felerősödése észlelhető - mondta a napokban Bárdi Miklós, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet vezetője. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 19 megyei és fővárosi szervezete az elmúlt évben 22 országos, 62 helyi kezdeményezésű és 7 rendkívüli vizsgálatot végzett. Ennek keretében összesen 26 242 üzletet ellenőriztek, 24 százalékban élelmiszer- boltokat. A megbírságoltak 40 százaléka közülük került ki. A korábbi évekhez viszonyítva megnövekedett a bizonytalan eredetű, engedély nélkül előállított házi készítésű kolbászok, felvágottak forgalmazása, azok gondatlan tárolása, a tütott le-, vagy újrafagyasztása. A pékségekben a súlycsonkításból eredő vevőkárosítás, míg a tejtermékeknél a szavatossági idő pontatlan jelölése, vagy a termék ezen időn túli forgalmazása jelenti a legtöbb panaszt. A pénzbírság 16,5 százalékát az éttermek tulajdonosai fizették, engedély nélküli szeszesital-árusítás, illetve élelmiszerek nem szabályszerű tárolása és a vevők megkárosítása miatt. Műszaki cikket, sokszor azonosíthatatlan származású berendezéseket egyre többen árulnak minimális szakmai és jogszabályi ismeretek nélkül. A feketekereskedelem révén az európai normáknak nem megfelelő, bevizsgálatlan cikkek kerülnek forgalomba. Bárdi Miklós elmondta még, hogy rendőri segítséggel öt alkalommal vizsgálták az üzemanyagtöltő állomások gázolajforgalmazását. Tapasztalataik lehangolóak: a közel 500 kút közül 196-nál kellett bírságot kiszabni, 56 esetben minőségi kifogás miatt. Ezt az ellenőrzést az idén azonban csak akkor tudják folytatni, ha a költségvetéstől megkapják a kért támogatást. Az olajvizsgálatok ugyanis költségesek, és rendkívül megterhelik a szervezet gazdálkodását. A felügyelőség az elmúlt évben 9 ezer szabálysértési eljárást indított, amelyek 85 százalékában pénzbüntetést is kiszabott, összesen 47 mü- lió forint értékben. Hitelek vállalkozóknak (I.) Budapest (ISB - D.Zs.) - Gazdaságunk felemelkedésének zálogai a vállalkozók. Minél többen teremtik meg saját maguk - s ezzel együtt mások - számara a munkalehetőséget, minél szélesebb lesz a termelés szerkezete, minél nagyobb a hazai árukból a választék, annál nagyobb a fizetőképes kereslet, s annálBiztosabb külkereskedelmi mérlegünk javulása is. Kezdő tőke nélkül azonban nem lehet beindítani egy vállalkozást. Akinek viszont valami kevés tőkéje van, az már kaphat hitelt a tervezett üzletéhez. Cikksorozatunkban a jelenleg igénybe vehető hitelek feltételeit közöljük, a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint. A Világbank három hitelkonstrukcióval áll a magyar vállalkozók rendelkezésére: a ill. Ipari szerkezet- átalakítási-, az Integrált mezőgazdasági export-, valamint a Termékpiac-fejlesztési programmal. Mindhárom hitel maximum 10 éves futamidővel vehető igénybe, amelyen belül 3 éves türelmi időt engedélyez a Világbank. A kamatfeltételek szintén azonosak: az MNB alapkamatra a hitelt folyósító kereskedelmi bank kamatrést, plusz kezelési költséget számít fel. Az Ipari szerkezet-átalakítási programban ipari-, mezőgazdasági- és szolgáltató vállalkozások vehetnek részt. A kölcsön maximális mértéke 10 millió dollár lehet. Felhasználható 75-100 százalékban árubeszerzésre, 100 százalékban továbbképzésre, konzultációra, licenc vásárlására, beruházásra, 40 százalékban pedig kivitelezésre. Az Integrált mezőgazdasági export program keretéből mezőgazdasági vagy élelmiszeripari tevékenységgel, falusi turizmussal és farm-szolgáltatással foglalkozó vállalkozók igényelhetnek hitelt. Felhasználhatják szaporító anyag, tenyészállat, mezőgazdasági gépek, berendezések, épületek, építőanyagok vásárlására, feltéve, hogy a folyósított hitel legalább 75 százalékából belföldi kiadásokat fedeznek. A Termékpiac fejlesztési programból fogyasztási cikkek termelésével és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások részesülhetnek. A kölcsön maximuma 10 millió dollár, de 1 millió felett nemzetközi verseny- tárgyaláson kötelező részt vennie az igénylőnek. Felhasználható fogyasztási cikkek kereskedelméhez kapcsolódó új tevékenységekhez. Az import beszerzések 100 százalékban, a belföldi beszerzések pedig 75-100 százalékban finanszírozhatók a hitelből. Új bank kellene Budapest (MTI - ÉM) - Polgármesterek, pénzügyi szakemberek önkormányzati bank létrehozásáról tartottak tanácskozást a napokban. Szerintük szükség volna egy olyan speciális pénzintézetre, amely kedvező kamatozású hitelekkel finanszírozni tudná az ön- kormányzatok beruházásait. Az OTP korrekten kezeli ugyan pénzügyeiket és számláikat, de tevékenysége szerteágazó, a kormány politikai döntéseitől is függő - hangzott el a fórumon -, ezért célszerű lenne független bankot létrehozni a kommunális szféra finanszírozására. A résztvevők előtt Medgyessy Péter, a francia tulajdonú Paribas bank hazai vezetője ismertette azt a tanulmányt, amelyet felkérésre — mint mondta - magánemberként készített. Eszerint az önkormányzatok finanszírozása mindenütt a világon speciális feladat, ami szakértelmet és forrásokat igényel, hosszú távra kihelyezett pénzekkel, hiszen a települések nem üzleti alapon működnek. így a kamatoknak is elfogadhatóknak kell lenniük. A feladat megvalósításához olyan külföldi lehetőségeket is igénybe kellene vemú, mint ami például az Európai Fejlesztési és Rekonstrukciós Bank kínálatában rejlik. Ezáltal olcsó hitelek juthatnának Magyarországra, s tennék lehetővé az infrastruktúra fejlesztését. Az önkormányzati bank létrehozásakor számba kell venni az állami támogatásokat - mondta Medgyessy Péter -, valamint azokat a vagyonkezelési feladatokat, amelyeket erre a pénzintézetre kellene bízni. Az ismert pénzügyi szakember szerint van realitása az önkormányzati bank létrehozásának, de az ügy az önkormányzatok teljes összefogását, az alapos előkészítést igényű, s a kormánynak mögé kell állnia, mert e garancia nélkül nincs külföldi hitel. A tanácskozáson elhangzott, hogy a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank regionális fejlesztési kockázati tőketársaságot szervezhetne a cél érdekében. Miután az önkormányzati bank létrehozásához megvalósíthatósági tanulmányra van szükség, ez mintegy 10 millió forintba kerülne - a résztvevők a Megyei Jogú Városok Szövetségén és a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetségén keresztül kezdeményezik az összefogást a terv megvalósítására. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 192 üzletben összesen 90,124170 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. Á részvények forgalma (138 promt kötés és három vételi opció) névértéken 20,0000 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 49,597100 miihó forintot tett ki. Összesen 16 573 darab részvény cserélt gazdát. Mind a kötések száma, mind a forgalom volumene és a forgó értékpapírok darabszáma visszaesett. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 30,268400 millió forint, a befektetési jegyeké 178 550 forint, a diszkont kincstárjegyeké pedig 6,85260 miihó forint volt. Államkötvényekben tegnap nem volt forgalom. Kárpótlási jegy s Tőzsde Index (ideiglenes) febr. 28-án: 1795,78 +1,97 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. február 28. Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 152,68 155,68 154,22 ül 73,70 75,04W : 74,Bg|i Belga frank* 291.10 296,60 294.27 Dán korona " 15.33 15.63 15.45 Finn márka 18.51 18,85 18,69 Francia frank'-'" 17.66 18.00 17,82hl Holland forint 53,45 54,49 53,93 ír font 146,59 149,39 148.10 Japányen* 98.37 100,23 99.39 Kanadai dollár 76.11 77,63 76.91 Kuvaiti dinár 344,35 351,01 348,32 Német márka 60.02 ; 61.22 60,68" ^ Norvég korona 13,83 14,11 13,96 Olasz líra** 60.88 62,10 61,34 ' Osztrák schiíl.* 853,71 870,41 861,02 Portugál escudo 58,99 60,13 59,48 ' * Spanyol peseta’ 73,54 75,00 72 (52 ^ Svéd korona 12.81 13.05 12,97 ECU (KP) 116.13 118.37 117,14 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység /■"K
