Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-26 / 72. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Március 26., Szombat Színházi világnap: március 27. Budapest (MTI) - A 33. Színházi világnapon- március 27-én - Václav Havel drámaíró, a Cseh Köztársaság elnökének gondolatait ol­vassák fel világszerte. Václav Havel 1994. évi- a színházkészítőkhöz és a színház barátai­hoz írt - üzenetében hangsúlyozza: „Nem igaz az, hogy a televízió, a film, a videó, valamint korunk más vívmányai miatt a színház veszít jelentőségéből. Úgy tartom, épp fordítva van, s hogy pont a színház minden másnál alkalma­sabb arra, hogy igazán apellatív módon mu­tasson rá a világot fenyegető sötétségre és a reményt hozó fényre egyaránt. A színház egyáltalán nem csak egy műfaj a sok közül. Ez az egyetlen olyan műfaj, ahol ma és nap mint nap egy másik embert megszólító élő-eleven ember van jelen. „Felhívom Önöket, a Színház összes művészét; hogy gondoljanak e pillanat­ban szarajevói kollégáikra. Ok ugyanis pon­tosan azt teszik, amiről én beszélek: a lélek szabadsága, a párbeszéd ápolása és a konk­rét emberi kommunikáció segítségével szegül­nek szembe az országukban dűlő szörnyű há­borúval.” Fotó: Dobos Klára Rajzérettségi — kicsit másképp Miskolc (ÉM — CsM) - Ha nem lenne általá­nos az oktatás, az oktatási rendszer átalakítá­sa, a rajzérettségit akkor is meg kellene újíta­ni - vallják régóta a középiskolai rajztanárok. A véleménynyilvánítás most már tettekbe csap át, a Holland-Magyar Államközi Kultu­rális Csereegyezmény keretében, a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium támogatásá­val elindult a munka. Megalakult a Rajzi Érettségi Munkacsoport (RÉM) és - egyelőre kísérletként - néhány iskolában már bevezet­ték a holland módszert. Hogy miként is műkö­dik ez a tanulmányozott rendszer - leginkább erről esik szó a RÉM miskolci rendezvényén, mely tegnap kezdődött és ma folytatódik a Herman Ottó Gimnáziumban és a Tehetség- gondozó Szakkollégiumban. A program ven­dége dr. Diederik Schönau művészettörté­nész-pszichológus, a Holland Érettségi és Vizsgaközpont (CITO) munkatársa, és a ma­gyarországi kutatás vezetője, dr. Kárpáti And­rea kandidátus, egyetemi docens. Elöljáróban idézzük Kecskemétiné Törő Irén, a Herman gimnázium rajztanára véleményét, kinek diákjai már az idén megcsinálják az új­típusú gyakorlati rajzérettségit. A magyar kö­zépiskolások közül jelenleg csak azok érettsé­gizhetnek rajzból, akik harmadiktól fakultáci­ón is rész vesznek. Viszont sok iskola nem tud­ja megteremteni ennek lehetőségét, diákjait tehát eleve kizárják az érettségiből. Aki vizs­gázhat, annak pedig csak egyszeri, pillanatnyi teljesítményét mérik - plusz a szóbelin művé­szettörténeti felkészültségét. így éppen csak a legfontosabb, a kreativitás feltérképezése ma­rad el. A holland rendszer az elméleti tudást teszteket kéri számon. A gyakorlati vizsga so­rán több témából választhat a diák. (Ilyen pél­dául az idén a Színek hangjai, Az agyadból pattant ki, vagy Az évszakok szemüvegkere­tei.) Ezeken az érettségiző 28 órát dolgozhat felügyelet mellett, naplót vezet, a kész mun­kákból rendezett kiállításon szerepelnek a vázlatok, jegyzetek: tehát világosan látszik nemcsak a végeredmény, de gondolkodásmód­ja is - hogy honnan hová jut el. És azt is jó len­ne elérni, hogy ha egy diáknak nincs igazán ügyes keze, azért érettségizhessen külön mű­vészettörténetből - vallja Kecskemétiné. A felkészülési lehetőségek azonban merőben eltérnek a két országban. Hollandiában heti 4-6 óra jut arra, amit nálunk heti egy órában kell megtanítani - derült ki Diederik Schönau előadásából. És más a szemlélet is. Míg ná­lunk- osztályozni sem volt kötelező a „készség- tárgyakat”, addig ott a most készülő NAT egyetlen tantárgycsoportnál ír elő kötelező óraszámot: a művészetieknél, nehogy hát­rányba kerüljenek. Hogy az eltérő körülmé­nyek közé miképp lehet átültetni a holland rajzérettségit, ennek megbeszélése többek kö­zött a Miskolcon töltött két nap feladata. Kacor király a „király” A győztes Vas Nikolett Kacor királya és néhány rajztagazotos tárlatlátogató Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Bár láthatunk né­hány gumimacit, itt-ott feltűnik Mi­cimackó, Nils Holgersson és Alice is, a Csodaországban, azért többségé­ben mégiscsak - a versenykiírásnak megfelelően - kedvenc népmese-fi­guráit örökítette meg az a 166 óvo­dás, aki elküldte munkáit a miskol­ci Ády Endre Általános Iskola 4. rajzversenyére. Ezalatt a négy év alatt igen népsze­rű lett a verseny. Ezt a részvevők létszáma mellett az mutatja a leg­jobban, hogy bár eredetileg csak a város, Miskolc óvodáinak hirdették meg, egyre több munka érkezik a megye más településeinek intézmé­nyeiből is. Ami nem véletlen, hiszen ez az egyetlen komoly, az óvodán kí­vüli „megmérettetési” lehetősége a gyerekeknek. Pedig köztudomású, ez a korosztály még nagyon szeret rajzolni, festeni, játszani és próbál­kozni a színekkel. Méghozzá nem is akármilyen színvonalon: minden évben találkozhatunk kiemelkedő tehetségű apró piktorokkal. A helyezettek előtt pedig nyitva áll az út, bekerülhetnek az Ady Endre iskola évek óta sikeresen működő rajztagozatára. Az idén a könyvju­talom mellé a következők kapták meg ezt a lehetőséget. Kiemelt első díj: Vas Nikolett Ózd, Damjanich u. Óvoda. Megosztott első díj: Jablon- kai Tünde, Gagyvendégi; Csajbók Edina Miskolc, Ándrássy u. Óvoda. Második díj: Végh Renáta Miskolc, Katowice u. Óvoda; Lerch Péter Miskolc, Leszih Andor u. Óvoda; Hajdú András Miskolc, Ándrássy u. Óvoda. Harmadik díj: Idiányi Bri­gitta Miskolc, Fazola u. Óvoda és Búkor Dóra Miskolc, Katowice u. Óvoda. A Messiás a miskolci színházban Miskolc (ÉM - BG) - Március utol­só hétfőjén este fél nyolckor a Mis­kolci Nemzeti Színházban Händel Messiás című oratóriumát szólal­tatja majd meg a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar, a Debreceni Kodály Kórus valamint a Magyar Állami Operaház négy magánénekese - Szácsi Edit (szoprán), Fűzfa Júlia (alt), Kállay Gábor (tenor) és Sülé Tamás (basszus). A csütörtöki zene­kari próba után beszélgettünk a koncert karmesterével, Gál Tamás­sal: UEzen az első, közel háromórás pró­bán igencsak megdolgoztatta a zené­szeket. • Ennek ellenére olyan nagyon messzire mégsem jutottunk, amiért elsősorban maga a mű a „felelős”. Más a helyzet egy kamarazenekar­ral, akiknek az élete túlnyomórészt a barokkról szól, abban a stílusban léteznek folyamatosan. Egy szimfo­nikus zenekarnak, akik javarészt későbbi korok zenéit szólaltatják meg, technikailag át kell hangolód­niuk a barokkra. Csak tisztelni tu­dom a zenészek türelmét és a mun­kához való hozzáállásukat, hiszen a próba nagy része azzal telt el, hogy a különböző vonóhúzásokat jegyez- gettük be a kottába. □ Ezek a jelölések a-zeneszerző uta­sításait követik, vagy a karmester szabad kezet kap? • A barokk zeneszerzők semmit sem jegyeztek be a kottába. Felesle­ges is volt, mert annak a kornak a zenészei csak ezen a zenén nőttek fel, tisztában voltak azzal, mit ho­gyan kell megszólaltatniuk. Csak egy példát említek: adott négy hang egymás után. Ezeket megszólaltat­hatom külön-külön, eljátszhatok egyet külön, a másik hármat összekötve, összeköthetek két-két hangot, előadhatom mind a négyet összekötve és így tovább. Ebben az értelemben bizonyos fokig a kar­mester szabad kezet kap. Sajnos elég keveset tudunk arról, hogy szólhatott meg valójában egy ba­rokk mű, hiszen hangzó anyaggal nem rendelkezünk, és az akkori hangszerekről is elég hiányosak az ismereteink, ezért csak bizonyos kö­vetkeztetéseket vonhatunk le, ame­lyek vagy helytállóak vagy sein. A későbbi zenetörténeti korszakokkal más a helyzet. A klasszicizmus, a romantika zeneszerzői már ponto­san rögzítették, mit, hogy kívánnak megszólaltatni. □ A próbán említette, hogy az erede­ti, teljes művet kissé rövidített for­mában fogják előadni. • Ennek a rövidítésnek már törté­nelmi hagyományai vannak. Maga Händel is úgy írta a Messiást, hogy egyes ária-tételeket két formában is megkomponált, például basszusra és altra. Erre azért volt szükség, mert abban a korban nem volt annyira divatban a vendégművé­szek szerepeltetése, és ha egy adott településen nem volt megfelelő kép­zettségű alt- vagy basszus énekes, akkor lehetett válogatni, melyik változatot adják elő. Természetesen ezeket a tökéletesen egyforma téte­leket nem fogjuk kétszer egymás után eljátszani. Ezen kívül olyan részletek maradnak ki, amelyek tel­jes egészében ismétlődnek, tehát egy A-B-A formából elhagyjuk a visszatérő második A-részt. Ezek a rövidítések semmiképpen nem csor­bítják a mű lényegét. A leendő kö­zönség azonban megnyugodhat, a Messiás a hétfői koncerten is két részben összesen kétórányi műélve­zetet fog biztosítani a befogadónak. Megijedni azért nem kell, Händel korának nagy „látványtervezői” kö­zé tartozott, remekül elegyítette a monumentális, harsogó részeket a lágyabb, intimebb hangvételű téte­lekkel. Már ő is tudta, hogy nem le­het huzamosabb ideig csak egy ér­zékszervét foglalkoztatni a közön­ségnek, mert akkor óhatatlanul unalomba fullad az előadás. Ettől azonban véleményem szerint nem kell tartam, hiszen a Miskolci Szim­fonikus Zenekar, a Debreceni Ko­dály Kórus, az Operaház énekesei és természetesen Händel muzsikája kellő garanciát nyújt arra, hogy ha becsülettel felkészülünk, nem oko­zunk a közönségnek csalódást. Az aranylemezes aranytrombitás Márciusban lenne 75 éves a magyar könnyűzenei élet legendás alakja, Zsoldos Ii#re, aki már kilenc éve nincs köztünk. Muzsikustársai a legkedvesebb, legszeretetreméltóbb kollégának tartották, nem ok nél­kül. Pedig sok mindenen ment ke­resztül, de töretlen kedélyét mindig megőrizte. Zenészcsaládból származott a há­rom Zsoldos-fiú. László ma is kom­ponál, Ernő eleinte csak hegedült, Imre pedig furulyával kezdte, majd egy véletlen találkozás a trombitá­val örökre elkötelezte ennek a hang­szernek. A trombitának életmentő szerepe lett például a második vi­lágháborúban, amikor munkaszol­gálatosként kivitték a Don-kanyar- ba. Saját tréfás fogalmazás szerint „végigtrombitálta a világháborút”. 1944 őszén megszökött és_a felsza­badulásig bújkált. Arra ért haza Budapestre, hogy javában nyitnak a zenés kávéházak és az éjszakai szórakozóhelyek. A legismertebb mulatókba hívták: a Royal Revübe, a Palais de Dance-ba, a Párisién Grillbe és a Moulin Rouge-ba. Ez utóbbiban olyan jól érezte magát munkatársaival, hogy amikor hív­ták őket a Rádióba 1948 őszén, összebeszéltek Martiny Lajossal, olyan magas gázsit kémek, hogy a Rádiónak elmenjen a kedve tőlük. A Zsoldos Imre csel nem vált be: így is szerződtet­ték őket és megalakult a Magyar Rádió Tánczenekara először Mar­tiny Lajos, majd később Zsoldos Im­re vezetésével. Zsoldos Imre soha nem bánta meg ezt a lépését. Második otthonra ta­lált a rádióban, amelynek haláláig volt tagja. A kezdeti élő adásokat, később a 8-as stúdióban készülő hangfelvételek követték, majd a hangversenysorozatok, az országos és külföldi turnék. Az a fajta an­gol-amerikai stílus, amit ők játszot­tak, tiltott gyümölcs volt az ötvenes években, ezért létrehozták a ma­gyar tánczenét olyan alkotók közre­működésével, mint Bágya András, Gyulay Gál János, Balassa Tamás, Majláth Júlia - 1960-ban először vehettek részt az első európai dzsesszfesztiválon a francia Rivié­rán, ahonnét rögtön elhozták a kü- löndíjat. Innen kezdve újra játsz­hattak dzsesszt is. 1963-ban mega­lakult a Stúdió 11, amely kisebb lét­számával, mozgékonyságával, új re- pertoáijával, jobban megfelelt a kö­vetelményeknek. Zsoldos Imre, aki alapítótagja volt az együttesnek, úgy érezte, hazaérkezett. Számára ez a baráti közösség volt a „világ legjobb zenekara”. Amikor huszonöt éves jubileumát ünnepelte a rádió­ban, nagylemeze jelent meg a legis­mertebb slágerekből. Az arany­trombitás ezúttal aranylemezes lett. Feleségével, Sárosi Katalinnal, a legnépszerűbb művészpár voltak éveken keresztül. Közös műsoruk­kal bejárták az országot. A Trombi­tás ugyanis vérbeli színész is volt, imádott színpadon szerepelni. Egy ilyen vidéki út során követke­zett be a végzetes baleset. Szabályo­san közlekedő autójukba rohant be egy másik, majd egy harmadik au­tó. A hármas karambol során öten haltak meg. Zsoldos Imre még élt, amikor a szegedi kórházba szállítot­ták. Emlékét a hangszalagok őrzik és azok szeretete, akik ismerték. Német kultúráért Kazincbarcika (ÉM) - Kazincbar­cikaiak a Német Kultúráért Egye­sület március 27-én, vasárnap déle­lőtt 9 órakor tartja a 4-18 évesek ré­szére kiírt kulturális verseny döntő­jét. A zsűri tagjai lesznek: Robert Obermaier polgármester, Manfred Gassenmeyer jegyző, Horst Bründl középiskolai tanár (Burgkirchen) Jakob Greifenstein tanügyi főigaz­gató (Altötting) és Ivánfi Jenő az egyesület elnöke. A döntő résztve­vői oklevelet, a legjobb teljesít­ményt nyújtók különdíjat kapnak. A pályázatra eredetileg 360 gyerek jelentkezett a döntőbe mintegy 120- an jutottak tovább. Iskolaajánlat Miskolc-Diósgyőr (ÉM) — A 21. Sz. Általános Iskola (Tóth Á. u. 12.) a következő lehetőségeket ajánlja az 1994/95-ös tanév elsőseinek: testnevelés tagozat, idegen nyelvi előkészítés, Lovász-módszerrel ma­gyar nyelv tanítása; Zsolnai-prog­ram a magyar nyelvnél, választható a néptánc vagy a judo. A testneve­lés tagozatra március 28-án délután ötkor még lehet felvételizni. Az is­kola állandó délelőttös tanítással működik. A szabadidőben ügyes ke­zek, kincskereső, színjátszó, termé­szetbúvár szakkör váija a kicsiket. „Kéttannyelven” Miskolc (ÉM) - A 7. számú Szabó Lőrinc Általános Iskola értesíti a szülőket, hogy a leendő első osztá­lyos tanulók részére a német két- tannyelvű osztályba április 11-12- én felvételt tart. Jelentkezni telefo­non - a 323-528-as számon - vagy személyesen lehet. Az angol nyelvet tanuló rajz tagozatos osztályba áp­rilis 13-án 9 órakor tartják a felvé­telit, amelyre a gyerekek vigyék magukkal egyéni munkáikat, és rajzeszközeiket. Kirby-jazz Miskolc (ÉM) - Az amerikai Scott Kirby ragtime zongorista és a Juni­or Art Jazz Quartett lép fel március 28-án este 7 órakor a miskolci Ifjú­sági és Szabadidő Ház Jazz Klubjá­ban. Scott Kirby az egyik legismertebb amerikai ragtime-zongorista. Ohio- ban szerzett klasszikus diplomát, de ragtime- és jazz szeretete New Orleansba vonzotta, ahol szabadi­dejében utcazongoristaként ke­resi kenyerét. Előszeretettel játszik bluest és boogie-woogie-t is. Nyelvvizsga Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egye­tem Idegennyelvi Oktatási Köz­pontja értesít minden érdeklődőt, hogy angol, francia, német, orosz nyelvből lehet alap-, közép és felső­fokon „A”, „B” és „C” típusú általá­nos nyelvvizsgát tenni. A következő nyelvvizsga időpontja ez év júniusa. A jelentkezési határidő április 10. Felvilágosítást kérni a 46/360-155- ös telefonszámon lehet. ^Röviden A miskolci Vörösmarty Mihály Általános Iskola március 29-én, délután fél 5-kor tartja gálaműsorát a Rónai Sándor Művelődési Ház­ban. Választásaink ’94 címmel politi­kai karikatúra és vicc pályázatot hirdet amatőrök részére az MSZP Miskolc városi Szervezete. Beküldé­si határidő: április 22, cím: 3530 Miskolc, Corvin u. 9. Orgonistát vagy zongoristát ke­res az Új Apostoli Egyház istentisz­teleteinek megszépítésére. Jelent­kezni a 344-595-ös telefonszámon Jpibpt,

Next

/
Thumbnails
Contents