Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994« Március 24«, Csütörtök Emlékezünk... Dr. Bodnár Éva (1922-1994) Miskolcon született 1922. október 12-én. Isko­láit a Tóth Pál Leánynevelő Gimnáziumban végezte, majd a Pázmány Péter Tudománye­gyetem Bölcsész Karán szerzett latin-történe- lem-művészettörténész diplomát. Sub laurea almae Matris avatták. A Veres Pálné Gimnáziumban tanított az is­kola államosításáig. Ezután került a Múzeu­mok Országos Központjába, majd a Szépmű­vészeti Múzeum Új Magyar Képtárát vezette. A Magyar Nemzeti Galéria egyik alapító szak­embere, ahol 1957-től nyugdíjazásáig dolgo­zott, mint a festészeti osztály vezetője. Doktorátusát Tornyai János monográfiájával szerezte meg, akinek munkásságával élete so­rán több alkalommal is foglalkozott. Félbema­radt munkájában is Tornyai naplóját dolgozta fel könyv alakban. Sok értékes könyve és pub­likációja jelent meg (id. Markó Károly, Mé­szöly Dezső, Corot, Halápy, Boldizsár István, Kard és ecset), számos alkalommal képviselte hazánkat külföldi szakmai konferenciákon. Munkásságát a Móra Ferenc-éremmel ismer­ték el. Miskolchoz sok szállal kötődött. Mindig szívü­gyének tekintette az itt zajló képzőművészeti eseményeket. Kiállításokat rendezett, patro­nálta fiatal kollégáit. Elköltözött közülünk, de kedves, mindig segí­teni kész lénye sokunk szívében megmarad. Temetése 1994. március 25-én, pénteken 14 órakor lesz az Avasi Templomból. Vasarely életmű Pécs (MTI) - Életmű-tárlatot rendezett a Ma­gyar írószövetség Pécsett a város világhírű szülöttjének, Victor Vasarelynek az alkotásai­ból. A Képcsarnok Ferenczy-termében hétfőn megnyitott és április elsejéig látható kiállítá­son a porcelánoktól a sokszorosított grafikákig Vasarely számos jellegzetes munkája várja az érdeklődőket, s a bemutatott művek meg is vásárolhatók. Victor Vasarely Vásárhelyi Győzőként - ab­ban a pécsi házban született, melynek tőszom­szédságában ma az alkotásait bemutató mú­zeum működik. A világhírű képzőművész - mint azt maga írta - társadalmi művészetről álmodott, mert hitte, hogy az emberekben ép­poly erős a vágy a képzőművészet iránt, mint a ritmus és a zene iránt, A művészetet a kö­zösség plasztikai arculatának nevezte, és al­kotásaiban a határtalan tér szerkezetét igye­kezett megjeleníteni. Különleges térhatású, kétdimenziós művei és téralkotásai a világ számos nagyvárosának tereit, lakó- és közé­pületeit díszítik.-------------MOZI-------------­T ökéletes világ (ÉM - CsM) - A Candide óta tudjuk, hiába mondogatták állandóan, hogy ez bizony a le­hető világok legeslegjobbika, nem úgy van az. És ha igaz lenne a film címe, akkor meg sem történhetne mindaz, amiről Clint Eastwood legújabb mozija szól. Ahogy a XIX. században divatba jött az úgyne­vezett perdita-romantika, miszerint az utcalá­nyok nem is romlottak, sőt jobbak az állandó hazugságok és színjátékok között élő úrinők­nél, és csak a körülmények, a szegénység, az árvaság és maga a társadalom kényszerítette a jótét lelkeket a bordélyba vagy a sarokra - úgy teijed napjainkban a bűnöző-romantika. Eszerint a többszörös gyilkosról is kiderülhet, hogy valójában ő az áldozat (a körülményeké, a társadalomé és lásd fentebb). így egy külö­nös helyzet, egy őt elfogadó személy előhoz­hatja belőle a jobbik énjét. Kevin Costnerból, a film bűnözőjéből természetesen elő is jön ez a bizonyos „másik én”. Viszont ahogy múlik az idő, előbukkan a múlt, alakul az eredetileg túszszerepbe kényszerí- tett nyolc éves Phillip és a túszszedő Butch kapcsolata, úgy kell rádöbbennünk, hogy a könnyes-bús amerikai sztori mögött torokszo­rító igazságok bujkálnak. A néző pedig hajla­ma szerint dönthet, melyikre figyel oda job­ban. Bár tudnia kell, csak a kettő együtt az igazi Tökéletes világ. Philip, a túsz Romantikus fiú és e világi lány Miskolc (ÉM - DK) - Mese? Nem mese? - Az alaptörténet egyáltalán nem mese, hanem egy kegyetlen pszichodráma, a végén öngyilkos lesz a fiú. De erről nálunk szó sincs - mondja Majoros István, aki kore­ográfusa és az egyik főszereplője Delibes: Coppélia című balettjének. A premier holnap este lesz a Mis­kolci Nemzeti Színházban. Igen, E.T.A. Hoffmann Coppeliusa egy meglehetősen gonosz ember, sokkal kegyetlenebb, mint amilyet majd most a színházban láthat a kö­zönség. De hát ahány színház, annyiféle felfogásban játsszák ezt a balettet. - Ez nem is ugyanaz a tör­ténet - mondja a koreográfus. - De a több mint évszázados írás már elég sokat szelídült. Persze azért van, ahol a színpadra állítok elkép­zelése Hoffmann Homokember cí­mű elbeszélésével azonos. A miénk egy kicsit különc, kicsit magának való emberről szól, aki a saját kiala­kított világát építgeti, és mikor a kí­vülállók behatolnak, konfliktusba keverednek. De ez nem csoda, hi­szen az ő világa máshol van... Csi­nál egy babát, ami miatt egy szerel­mi háromszög alakul ki, de a törté­net végé happy end, mindenki meg­találja a párját. Az egésznek a tulaj­donképpeni lényege az, hogy min­denkinek más a boldogság, van aki itt, van aki ott tud boldog lenni, van aki a földön, s van aki egy - itt a me­seszerű - varázslatos világban. Hogy még a történetnél maradjunk, idézzük Kovács Kristófot, a Coppé­lia dramaturgját. A következőket ír­ja:^ Coppélia jellegzetesen múlt. századi történet: az ipari forrada­lom, a találmányok koráé, azé az időszaké, amikor mindnyájan ré­mülten, mintha a reggeli borotvál- kozó-tükörből egy torzkép vigyorog­na vissza ránk, úgy meredtünk ön­magunkra. Hát ezt is tudjuk? És mihez kezdünk majd vele? A Coppé­lia címszereplője a gépember. A ro­bot. A tökéletes. A még nálunk, élő embereknél is tökéletesebb. Tökéle­tesebb? Hát tényleg csak ennyiből állnánk? Lekoppintható mozdula­tokból, jól-rosszul teljesített felada­tokból, csontból és húsból és vérből - vagy tényleg van lelkünk?... A Coppéliában csak annyi a történet, hogy egy fiú, aki épp’ a kedveséhez indul, útközben bepillant egy abla­kon, és odabentről egy világszép lány néz vissza rá. A fiú szíve oda­vész, nappalai tévelyegnek, éjsza­kái íidércálmokban fetrengnek, az elhagyott kedves bosszút esküszik, és így döbben rá a lány titkára, hogy gépember a csábító, és a lányéval az apáéra, a mesteremberére, aki em­berfeletti művekről álmodik...” Hogy mi jön vissza a színpadról? Le­het, hogy aki rtem ismeri a történe­tet, nem ért minden részletet, ami a színpadon történik. Ám annak a ko­reográfus szerint ki kell derülnie, hogy a fiú szereti a lányt, akivel elő­ször találkozik, de igazán már ak­kor is a könyvet olvasó babával van elfoglalva. No és természetesen visz az ismert, dallamos, romantikus zene is. Csak érdekesség, hogy Delihes a magyar táncot - noha csak színpadról is­merte - Kelet igazgyöngyszemének nevezte, s beillesztette a Coppéliába is. Talán ennek is része volt abban, hogy ezt a balettet olyan nagy siker­rel játsszák hazánkban. A színház vezetése pedig azért dön­tött a Coppélia mellett az idei évad­ban, mert a Diótörő után hasonlóan nagyszabásút szerettek volna csi­nálni, olyan balettet bemutatni, amely minden korosztályhoz szól­hat, amellyel sikerül becsalogatni a köszönséget a színházba, és sikerül elérni, hogy ott jól is érezzék magu­kat. Ráadásul ez megoldható volt saját szereposztásban. Egészen ki­váló alakítások vannak, s Majoros István szakmailag is abszolút vál­lalja az előadást. A főbb szerepekben: Majoros István, Anderkó Olga, Bóka Beáta, Alexander Komarov és Kozma At­tila Fotók: Dobos Klára „A gyerekeknek még van fantáziájuk” Miskolc (ÉM - BG) - A Colo-pajzs Videó-Egyesület a Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet támo­gatásával a közelmúltban meseíró pályázatot írt ki általános iskolás gyermekek részére, azzal a céllal, hogy a legjobban sikerült történet­ből idén nyáron - szakemberek se­gítségével - Tiszadobon, az And- rássy-kastélyban filmet készítenek. Többek között erről beszélgettünk a Colo-pajzs elnökével, Garamszegi Gáborral: □ Mi szükség volt erre a kiírásra, amikor tavaly előzetes pályázat nél­kül is megrendezte az egyesület a ti- szadobi tábort ? • Egyrészt azért, mert a gyerekek­nek még van fantáziájuk. Nekik elég annyit „bedobni”, hogy srácok, adott egy kastély, egy zegzugos kert, erdő, mező, folyó, egyszóval mesének ideális helyszín, a többi csak rajtatok múlik. Másrészt pedig éppen azért, mert a tavalyi tábort valahogy úgy szerveztük, hogy van tíz napunk, lemegyünk Tiszadobra és csinálunk egy filmet. Csalc ott, a helyszínen döbbentünk rá, hogy minden rendben van, csak éppen nincs történet, nincs forgatókönyv, nincs díszlet, nincs jelmez. Az első néhány nap arra ment el, hogy eze­ket a hiányosságokat pótoljuk. Ettől függetlenül a tábor sikerült, de ta­nulva a „gyermekbetegségből” az idén már úgy szeretnénk lemenni Tiszadobra, hogy van egy forgató­könyvünk, megvannak a film sze­replői, a díszletek és minden egyéb kellék, nekünk pedig nem kell tíz napon keresztül mással foglalkozni, csak azzal, hogy filmet csináljunk. A csak-ot természetesen sokszoros idézőjelben értem. □ Kik lesznek a pályázatban beígért szakemberek? • Egy általános iskolás gyerektől - bármilyen jó fantáziával és írás­kézséggel rendelkezik - nem várha­tó el, hogy egy komplex forgató-, könyvvel álljon elő és egyelőre mi sem kizárólag a filmezésből élünk. Éppen ezért kértük meg a miskolci színház dramaturgját, hogy a leg­jobban sikerült történetből vagy tör­ténetekből gyúrjon össze egy forga­tókönyvet. Ugyancsak a színház se­gítségét szeretnénk kérni ahhoz, hogy a díszlet- és jelmezgondjainkat valahogy áthidalhassuk. Magyarán ez annyit jelent, hogy kölcsön sze­retnénk kérni tőlük néhány jelmezt, mert nekünk összesen annyi ru­hánk van, ami otthon, a ru­hásszekrényben található és ezek között nemigen akad olyan, amit egy mesefilmhez felhasználhat­nánk." És végül, de majdnem első­sorban erős ígéretét bírjuk néhány budapesti profi filmesnek — opera­tőrnek, világosítónak -, hogy szak- tanácsadóként részt vesznek a tá­borban. □ Mennyibe kerül hozzávetőleg ez a tíznapos tábor ? • Pontos összeget nem tudok mon­dani, de több százezer forintba. Egyelőre ahová csak lehetett, már benyújtottuk a pályázatunkat és helyben is próbálunk támogatókat keresni. Minimálisan azt szeret­nénk elérni, hogy a tábor költségét - szállás, étkezés - fedezni tudjuk. Matyó zenészek Mezőkövesd (ÉM) - Országos ha­gyományőrző és műveltségi vetélke­dőn vett részt március közepén Bu­dapesten a Bárdos Lajos Ének-Ze­nei Általános Iskola kórusa (kórus­vezető: Kiss József) és négytagú csapata (Bokor Ildikó, Pázmándi Csilla, Barczi Viktor és Kiss Zsu­zsanna). A zsűri tagjainak döntése alapján az énekkar ott lesz a május 17-én rendezendő gálán, melyet a Zeneakadémián tartanak meg. Óvodanévadó Putnok (ÉM) - Soldos Emília ne­vét veszi fel, a putnoki I. sz. Napkö­ziotthonos Óvoda. A névadó és jubi­leumi ünnepség március 25-én, pénteken délelőtt tíz órakor kezdő­dik. A megjelenteket Samu Sándor- né óvodavezető köszönti, majd Rá- czi Győző Tompa-kutató ismerteti a névadó életét. Az emléktáblát lelep­lezi és megkoszorúzza Antal László polgármestere, adományozó. * Helytörténetről Mezőkövesd (ÉM) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Honismere­ti Bizottság március 25-én Mezőkö­vesden rendezi meg soron követke­ző tanácskozását a Mezőkövesd és környéke, valamint Mezőcsát és környéke iskolái és a helytörténet iránt érdeklődők számára. A ta­nácskozáson módszertani segítsé­get kívánnak nyújtani az érdeklő­dőknek az Istvánfíy Gyula megyei gyűjtőpályázathoz és a készülő helytörténeti munkákhoz. Szó lesz még a helyi tantervek és a helytör­téneti kutatás, valamint a helytör­téneti források felhasználása a ta­nórákon című témákról. A rendez­vénnyel kapcsolatban felvilágosí­tást ad: Rémiás Tibor, Miskolc, Her­man Ottó Múzeum. Telefon: 46/361-411. Pataki diákok Miskolc (ÉM) - A Pataki Diákok Miskolci Baráti Társasága március 25-én, pénteken délután 5 órától a megyei önkormányzat ebédlő-ter­mében társas összejövetelt rendez. Előadó: Dr. Csorba Sándor, a nyír­egyházi Bessenyei György Tanár­képző Főiskola magyar irodalmi tanszékének vezetője. Előadásának címe: Bodrog partján van egy város, én is laktam benne... Az előadást megbeszélés követi a pataki kollégi­um helyzetéről, az egyetemi és főis­kolai felvételekről illetve a végzős fi­atalok elhelyezkedési gondjairól. Nyílt nap Miskolc-Hejőcsaba (ÉM) - A Gárdonyi Géza Általános Iskola (Szeretet u. 5.) március 30-án, szer­dán reggel nyolc órától nyílt napra váija az érdeklődő szülőket az első­sök Tolnai-féle anyanyelvi órájára és angol szakkörre. További felvilá­gosítás a 369-913-as telefonszámon. Húsvétvárás Miskolc (ÉM) — Húsvétvárás, ün­nepi előkészületek címmel szakmai napot rendeznek március 29-én, kedden reggel 8 órától a miskolci Könyves Kálmán úti óvodában a megyében és a városban dolgozó óvónők számára. Szlovák fotók Malaszt Milan és Mláka Ladislav alkotásaiból nyílik kiállítás ma, csütörtökön délután négy órakor Kazincbarcikán a Városi Kiállí­tóteremben.

Next

/
Thumbnails
Contents