Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

SZABADIDŐ Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Március 24. Kertbarát Híres borvidékek Montalcino Kis borvidék, festői környezetben, Toscanában, Chianti szomszédsá­gban. Híres vörösborát a Brunello 01 rnontalcino szőlőfajtából készítik, amelyet 4-5 évig érlelnek. Alkohol- tartalma legalább 12,5 %. Neveze­tes még a montalcinói fehér musko­tálybor is. Montepulciano Kgy régi, hatalmas, kialudt vulkán Oldalkatlanában fekvő város a kör- nyező borvidékkel, Közép-Olaszor- szágban, Chiantitól délre. Nemes vörösboraikat (Vino nobile di Mon- tepulciano) 2-3-4 évig érlelik. Vörös- borszőlő-fajták a Prugnolo gentile 'másutt ennek a neve Sangiovese grosso) és a Canaiolo nero. Fehér- borszőlő-fajták a Malvasia del chi- anti és a Trebbiano toscano. Montilla Korvidék Dél-Spanyolországban, Cordoba közelében. Korábban a bo- rolcat Jerezbe szállították, ahol sherryt készítettek belőlük (innét az Amontillado sherrytípus neve). Ma már itt is készül sherry, és saját óéven kérni forgalomba. Fajtája a Pedro ximénez, amely itt még éde- sebb szőlőt terem, mint Jerezben. A mustot - régebben - nyitott agyage­dényekben (tinajas) gyorsan erjesz­tették. A hártyaélesztő is gyorsan kialakul, az érlelési idő csak egy-két év. A sherry alkoholtartalma Í5-17 százalék. IVlór A Vértes hegység délnyugati lanká­ink fekvő borvidék. Leghíresebb ter­mőhelye a Csóka-hegy. Jellegzetes szőlőfajtája az Ezerjó, amely ezen a tájon termi a legjobb minőségű bort. Újabban Rizlingszilvánit, Olasz riz- ünget és Traminit is telepítenek. Moscatel de Setúbal A világ egyik leghíresebb musko­tálybora. Portugáliában terem Se­túbal város környékén. Nagy alko­holtartalmú, nagyon édes, sötét szí­nű csemegebor. Három muskotá- lyos fajtát termesztenek: Moscatel de setúbal, Moscatel roxo és Mosca­tel do douro. Vannak más fehér faj­táik is: Tamares, Malvasia, Arinto. Moseli borvidék (Mosel-Saar-Ruwer) Az egyik legrégibb német borvidék. A Mosel folyó partján kb. tízezer hektáron kizárólag fehérborokat termelnek. A szőlőültetvényeknek kb. 70 százaléka Rajnai rizling, kb. 20 százaléka Rizlingszilváni és 10 százaléka Elbling. A középső ré­szen (Mittelmosel) a boroknak mintegy negyedrésze minőségi bor. A Mosel alsó folyásánál könnyű asz­tali borok teremnek. A moseli borok minősége függ az évjárattól. Habzóbor Habzóbor az a természetes borból készült szénsavas bor, amelyet szén-dioxiddal mesterségesen telí­tettek (szaturáltak), borban oldott cukorból, borpárlatból és élelmi­szer-előállítás céljára felhasználha­tó ízesítő adalék anyagból készült likőrrel ízesítettek. A pezsgővel el­lentétben tehát a habzóbor szénsav­tartalma nem természetes, második erjesztéssel képződik, hanem mes­terségesen, szaturálással kerül a borba. A pezsgő és a habzóbor kö­zött így mindig minőségi különbség van a pezsgő javára. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó minőségű, olcsóbb habzóbor - a szénsavtartalmú italok iránti ke­reslet növekedésével - ugyancsak keresett árucikké vált. Mivel a hab­zóbor a pezsgővel azonos palackban kerül forgalomba, címkéjén a „Habzóbor” megnevezést feltűnő be­tűkkel fel kell tüntetni. A habzóbor megnevezése a fantázianéven (pél­dául Boleró) kívül a cukortartalom­ra utaló elnevezést is tartalmazhat. Ennek alapján: 25 g/1 cukortartalo­mig száraz, 25-35 g/1 cukortartalom között félszáraz, 35-45 g/1 cukortar­talom között félédes, 45 g/1 cukor- tartalom felett édes habzóborokat különböztetünk meg. Aki szüretelni szeretne, annak előbb telepítenie kell! Az oltványok mellé szaktanácsokat is kap a vásárló Fotók: Fojtán László Hajdú Imre Aki netalántán a vére pezsgéséből nem érzi (már), az a kapuikat újra kinyitó faiskolai lerakatok láttán konstatálhatja: ismét itt a kikelet. S ezzel együtt - ha kistermelő, kert­barát az illető, altkor még reagál is rá, mint Pavlov ebe a csengőre -, hogy itt vannak a nyakán a tavaszi teendők. Ami igaz, az igaz, van belőlük nem kevés! Nem is vállalkozom rá, hogy felsoroljam ezeket mind, mert még ha együttlátják az összes feladatot, elmegy a kedvük az egésztől. Ezért csak egyről szólok, egy na­gyon fontosról, a telepítésről. Most aktuális, emellett rendkívül fontos, hisz sikeres lebonyolítása évekre kedvet adhat, ám meg is keserítheti az életünket. Összetett feladat, hisz tudni kell, mit akarunk telepíteni, azon belül is, milyen fajtát? Az óhaj találkozik-e a természeti adottsá­gokkal (narancsfát hiába szeret­nénk Miskolcon, Borsodban szabad­földben nevelni); s az sem mindegy, kitől vásároljuk a szaporítóanyagot (ez bizony bizalmi kérdés, ha egy­szer csalódik a vásárló, akkor ahhoz a forgalmazóhoz nem valószínű, hogy még egyszer visszamegy.) S hát tudni kell a telepítés módját, milyen méretű gödörbe, mennyi és milyen tápanyagutánpótlással, mennyi víz felhasználásával, a gyö­kérzet és a korona milyen méretű visszametszésével lehet, szabad, ér­demes végezni a telepítést. Az idei tavasz - ez rossz hír - nem kínál gazdag szaporítóanyag vá­lasztékot. Legtöbb gyümölcsfajból - mind mennyiségileg, mind minősé­gileg - közepes, sőt gyenge a válasz­ték. (A tavalyi aszályos év nem ked­vezett a szaporítóanyag-termesz­tésnek). Ezért arra kérünk minden­kit, aki idén tavasszal gyümölcsfát vagy szőlőoltványt akar telepíteni, hogy mielőbb szerezze be a szüksé­ges csemetéket, oltványokat, addig amíg valami kis választék rendelke­zésre áll. Mi tegnap a szőlőoltvány választé­kot vizsgáltuk. A megye legnagyobb szőlőoltvány előállító és forgalmazó szakembere, Valiskó Benjamin kér­désünkre elmondta a Búza téri pia­con, hogy a végre megnövekedett te­lepítési kedv nyomán a fajtaválasz­ték, különösen a kékszőlők esetében most tavaszra lecsökkent, de a fe­hér borszőlőknél sincs a korábbi évek bőséges fajtakínálata. Átnézve a jelenlegi választékot, azért úgy érzem, a szólőtelepítők- nek még nincs okuk a panaszra, hisz azért még mindig maradt mi­ből választaniuk. Valiskóék Mis­kolc, Hutás utcai lerakásából mi el­sősorban a következő fajtákat ajánl­juk telepítésre azoknak, akik még nem döntöttek a fajtát illetően. A kékszőlők közül (ezekből készül a vörösbor) a Turáni azért javaslom, mert megfelelő termőbiztonságú, vi­szonylag korán, szeptember köze­pén érik. Festő fajtaként is ismerik, ami azt jelenti, hogy borát házasít­va, más, világosabb színű vörösbo­rokkal, mély, sötét színt ad azok­nak. Viszont - kihangsúlyoznám, hogy bora önállóan is nagyszerű, fi­nom csersavtartalmú, mély színű. Tudom ajánlani telepítésre a- Melyiket válasszam? Medinát is, ez interspecifikus (faj­keresztezésből származó) fajta. Ä Medoc mohéra hasonlít az illata, a zamata. Aki ezt nem kedveli - jó­magam ilyen vagyok -, az házasítá- si alapanyagként nagyszerűen használhatja a Medinát. S felhívom a figyelmüket egy, az utóbbi időben terjedő fajtára, a Ca­bernet sauvignonra. Ha borver­senyen díjat akarnak nyerni, ezt te­lepítsék! Ez most a menő fajta, de nem csak divatból. Az ebből készült bor ízlik a kocaborász nőknek éppúgy, mint a legprofibb borszak­értő férfiaknak. A rothadásnak ki­válóan ellenáll ez a fajta, hibája, hogy időnként rosszul termékenyül, a fürtjei olykor aprók, s benne fejlet­len zöld bogyók maradnak. Éttől függetlenül telepítsék! Megéri. A fehérbor-szőlőfajták közül tudok javasolni sokféle igényre fajtát. Aki minőségi bort akar annak - ne le­pődjenek meg! - a Szürkebarátot. Viszonylag korán érő, jól cukrosodó, remek fajta. Nem igaz az, hogy csak Badacsonyban telepíthető! Evekkel korábban Tarcalon, a kutatóinté­zetben végeztek vele fajtakísérletet. Remekül aszúsodott, s mivel mó­domban állt megkóstolni, csak szu- perlativusokban tudok szólni róla. Magam is ezt telepítek idén, még­hozzá vegyes fajtájú szőlőbe, Zöld veltelini, Olaszrizling, Furmint, Hárslevelű és Bianka közé. Túl ezen, nagy álmom egy tiszta szürke­barát tábla, legalább 2-300 tőke. Jószívvel propagálom a Zenitet is, amit fagyérzékenynek mondanak, ugyanakkor én az ellenkezőjét ta­pasztaltam. Jó cukorgyűjtő, akár szólóborként, akár házasításra al­kalmas, finom, elegáns, kissé lágy (ez persze relatív) a bora. „Testvére” a Zengő. Erről röviden csak annyit: jó testvér. Már Tokaj- Hegyalján is van belőle ültetvény. Az Ottonel muskotályt azoknak ajánlom, akik szeretik az intenzív muskotály illatú és zamatú boro­kat. Mérsékelt savtartalmú, olykor savszegény, ezzel a borral a nőket le lehet a lábukról venni. Szóval, aki­ben motoszkál ilyen cél, az telepít­sen ilyen fajtát! Annyit még eláru­lok, hogy önálló, száraz (cukormen­tes) borként csak altkor kellemes, ha a túlérés bevárása előtt, a teljes érettség állapotában szüreteljük, 17-18 mustfoknál, s a bort az oxidá­ciótól megvédjük. Igénytelenebb célra, pontosabban más szempontok alapján (keveset kelljen permetezni, jó legyen cseme­geszőlőnek), javaslom a megszületé­sekor a csillagos égbe felröpített, majd később onnan szinte a pokol tornácára lerángatott Za- 1 agy öngyét. Sokat terem, korán érik, eléggé mutatós fürtű, csak lisztharmatra érzékeny, (de arra nagyon). Bora legtöbbször lágy, már-már élvezhetetlen. Oka - ezt jómagam neves kutatóktól tanul­tam meg -, hogy magas mustfokon (21-23 fok) szüreteljük, ekkorra a savai teljesen lebomlanak. A Zala- gyöngyét - ha élvezhető bort aka­runk - savra szüreteljük! Ez azt je­lenti, hogy 18-19 mustfoknál. Pró­bálják ki! A csemegeszőlőknél alap­szabály: az érési időnek megfelelően fajtasort telepítsünk. Kezdjük a leg­korábbi Csabagyöngyével, s fejez­zük be - ha van védett helyünk - a rendkívül finom zamatú Hambur­gi muskotállyal. Idén a csemege­szőlő választékra nem lehet panasz, magyarán itt van választék. Ebből mit javasolnék? A máig legmegbíz­hatóbb és egyik legfinomabb fajtát, a Saszlát, ezt piros és fehér válto­zatban egyaránt. Nálam mindmáig ez az elsőszámú fajta a csemegék között. Nem csak én, a darazsak is nagyon szeretik az Irsay Olivért, joggal. Megjegyzem: kellemes mus- kotályos bor készíthető belőle, érez­ni rajta a friss szőlő ízét. Új fajta, re­ményteljes fajta a Kozma Pálné muskotály, nem különben a Néró. A csemege fajtasorba ezeken kívül beleillik a Pannónia kincse, a Szőlőskertek királynéja mus­kotály és az Attila is. Ha mondjuk összesen 30 csemegeszőlőt telepí­tünk, ezt az érési időnek megfelelő­en - 7-8 fajtából állítsuk össze. Tisztelt Kertbarátok! Jó, eredmé­nyes telepítést kívánok mind­annyiunknak! Kezdjünk hozzá! Virágkalauz Rhipsalidopsis gaertneri Húsvéti kaktusz A húsvéti kaktusz valamikor tavasszal virág­zik. Az akár öt-hat hétig is virító vörös, harang alakú virágok a törzsszegmensek csúcsain je­lennek meg (nincsenek kifejezett levelei). A növény előbb felfelé törekszik, de mihelyt a szárai megnőnék egy bizonyos hosszúságúra, hajlamosak a lefelé hajlásra. A növény 30 centiméter magas is lehet. Fényigény: Egész évben közepes fényt igényel. A növénynek jót tesz, ha nyáron kitesszük a szabadba, egy árnyékos helyre. Vízigény: A növekedési időszakban, bőven ön­tözzük, télen azonban csak mérsékelten; a cse­repet nem szabad vízbe állítani. Amint tavasszal felfedezzük az első aprócska rügyeket, kezdjük el a növény kéthetente tör­ténő paradicsom tápoldattal való kezelését, amitől a virágok teljesebbek lesznek. Elvn-ágzás után csökkentem kell az öntözést, a tápoldatozást pedig abba kell hagyni; ezzel tesszük a növény számára lehetővé a téli pihe­nőidőt. Egy hónap elteltével ismét elkezdhetjük az öntözést és a tápoldatozást, de ez utóbbit csak havonta egyszer. Hőmérséklet: A Rhipsalidopsis gaertnerit ajánlatos egész évben meleg helyen tartani. Nem buja a 10 Celsius-fok alatti téli hőmér­sékleteket. Levegő páratartalma: A növénynek magas pá­ratartalomra van szüksége; gyakran perme­tezzük vízzel és a cserepet állítsuk nedves ka­vicsra. Elhelyezés: Helyezzünk két vagy három fiatal növényt egy 15-20 centiméter széles kosárba, és függesszük fel egy világos ablakba, ahol az­tán tavasszal gyönyörű színfoltot képez. Pteris cretica Szalagpáfrány A Pteris cretica kis páfrány, melynek levelei nyolc, szalagszerű részre tagolódnak. Sok ér­dekes változata ismert; létezik fodros vagy ívelt levélrészecskéjű, de előfordul fehércsíkos változata is. Levelei közvetlenül a föld alatt el­helyezkedő rizómából erednek. Fényigény: közepes fényigényű. Vízigény: Bőven öntözzük, a növekedési idő­szakban havonta egyszer kezeljük 50 százalé­kosra hígított tápoldattal. Ha a szobahőmér­séklet télen 15 Celsius-fok alá csökken, mérsé­kelten öntözzük. Hőmérséklet: Normál szobahőmérséklet. Téli hőmérsékleti minimuma 12 Celsius-fok. Levegő páratartalma: A növénynek magas pá­ratartalomra van szüksége. Állítsuk nedves kavicsra és időnként permetezzük vízzel! Elhelyezés: Helyezzük a pterist más páfrá­nyokkal és növényekkel együtt - amelyek nem igényelnek sok fényt - egy árnyékos ab­lakba vagy sötét szobasarokba!

Next

/
Thumbnails
Contents