Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-22 / 68. szám
Cement és az acél piacvédelmet kér Budapest (ÉM) - Eredményes volt az az egy évi-e szóló piacvédelmi intézkedés, amely tételesen kontingentálta a cementbehozatalt. Az ágazat vezetői most a védelem egy évvel való további meghosszabbítását kérik - jelentette be Koltai Imre, a Magyar Cementipari Szövetség elnöke a Magyar Gazdasági Kamarában rendezett piacvédelmi kerekasztal-vitán. Emlékeztetett arra, hogy a magyar cementipari nem a közös piaci országokkal szemben, hanem a világpiaci árnál olykor 50 százalékkal is olcsóbban alatt szállító keleti piacokkal szemben kellett védeni. Ugyanezt erősítette meg Zámbó József, az Acélipari Szövetség képviselője is, aki elmondta, hogy az acélipar hasonló okok miatt kért és kapott - háromévi próbálkozás után - lehetőséget a piacvédelemre. A két szövetség képviselői úgy vélték, hogy érdemes volna újragondolni és pontosítani azt a kormányrendeletet, amely a kérdést szabályozza: melyik ágazat, milyen esetben kérhet védelmet. A szakemberek szerint nem kellene jnegvámi, hogy egy ágazatban akár 25 százalék alá csökkenjen a kapacitás, hanem legyen már elég indok a termelés 30 százalékos visszaesése is. A cégek már ekkor is kérhessenek védelmet. 1994. Március 22., A jegyek a tőzsdén Budapest (ÉM) - A Budapesti Értéktőzsdén a március 7-étől 11-éig tartó üzleti héten kárpótlási jegyekre 260 üzletet kötöttek a brókercégek, s ez 199,652 millió forintos - az első hetinél mintegy 70 millió forinttal alacsonyabb forgalomnak felel meg. Ajegyek tőzsdei átlagára a héten - folyamatos csökkenéssel - a március 7-i 642-es átlagárról a hét végére 626 forintra mérséklődött. A brókercégek a héten a legnagyobb forgalmat március 8-án, kedden érték el: ezen a napon mintegy 60,2 millió forint értékű adásvételt bonyolítottak le. A legkisebb - 24,569 millió forint értékű - forgalmat március 10-én, múlt csütörtökön regisztrálták. A legtöbb üzletet, szám szerint 64-et március 11-én, pénteken kötötték a tőzsdeügynökségek, a legkevesebb üzletkötés március 9-én történt 40 kötéssel. Túljegyezték Budapest (MTI) - Túljegyezték a Hajdú Megyei Építőipari Vállalkozási Rt. (HÁEV) kárpótlási jegyekért a múlt héten felajánlott részvénycsomagját. Az összesen 240 millió forint névértékű részvényt február 28. és március 4. között lehetett jegyezni. Nyolc darab 10 ezer forintos névértékű részvény ára 30 ezer forint összcím- mtértékú kárpótlási jegy volt. A papírokra névértéken 248,9 millió formt értékű jegyzést regisztráltak. Az alanyi jogú kárpótoltak mintegy 3 millió, más magánszemélyek pedig közel 6 millió forint névértékű HAEV-papírt jegyeztek. Jóval nagyobb volt az intézményi befektetők érdeklődése, akik 240 millió forint névértékű részvényre tartottak ’gényt. Az alanyi jogú kárpótoltak jegyzései közt részvénynévértékben 720 ezer forint értékű deviza külföldiektől lármázott. Mivel csak az eredetileg felajánlott mennyiségű részvényt lehetett kiosztani, a jegyzési feltételek szerint csak az alanyi jogú kárpótoltak és a magánszemélyek juthatnak hozzá a teljes igényelt mennyiséghez. Az intézményi befektetőknek az allokáció után 231 millió forint névértékű HAE V-részvény j ütött. ^Röviden ■1 ■,rí-— Az elmúlt évben 17 ezer 720 jogi személyiségű gazdasági szervezet alakult az országban. Ebből 16 ezer 0 ‘ 0 új alapítás volt, míg 1650 szervezet már működő szervezetekből kiválás, szétválás, vagy átalakulás ütján jött létre. Fórum a gazdaság jövőjéről címmel politikai vitaestre kerül sor március 23-án 17 órakor a Miskolci Egyetem aulájában. Az est vendé- gei: Kupa Mihály, Tardos Márton, Urban László. A vitát Havas Hen- nk vezeti. Kedd Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 A leváltott hivatalvezető esete Odafönt másként gondolták - gazdászbotrány Borsodban Szakmai tanács az kellene... Fotó: ÉM-archív Szarvas Dezső Miskolc (ÉM) - A mezőgazdasági vállalkozók informálására, segítésére úgynevezett falugazdász hálózat megalakításáról döntött az esztendő elején a kormány. A hálózat megszervezése, működtetése az idén 850 millió forintba kerül, ami elegendő a 741 szakember munkába állítására, fizetésére, az apparátus költségeinek fedezésére. A pénzt magától értetődően, az állami büdzsé fizeti. Március első napjaiban iktatták be hivatalukba a falugazdászokat, valamiféle központi ünnepséget is tartottak ez alkalomból, amelyen beszédek is hangzottak el, méltatva a falugazdászok munkájának fontosságát, az átalakulás gondjaival-bajaival küszködő mezőgazdaságunkban. Nem is vitatja senki sem, különösképpen nem az új gazdák, hogy szükség van a szakmai segítségre, de csakis a szakmaira, és nem más természetűre. Nos, a más természetű segítségről a „gazdatisztek” beiktatásakor több ellenzéki vélemény is elhangzott, melyek szerint a kormány saját pozíciójának erősítésére, mindenekelőtt pedig kampánycélokra akarja felhasználni a falugazdászokat. A Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára Med- gyasszai László természetesen valótlannak, egyenesen nevetségesnek minősítette az ellenzéki véleményeket, ám a cáfolat után rend- re-másra jelentek meg a sajtóban falugazdász botrányról szóló cáfolhatatlan hírek, tények. Mert jó néhány helyen meglehetősen botrány- szagú kinevezések történtek. Laki- telken például, ahol öt helyi, pár- tonkívüli agrárszakember pályázott a falugazdász tisztségre, ám az illetékes megyei földművelésügyi hivatalvezető a legnagyobb kormánypárt megyei irodavezetőjének adta a tisztet, annak ellenére, hogy az irodavezető a falu megkerülésével, a polgármesteri hivatal támogatása nélkül pályázott. Egy másik településen a politika győzedelmeskedett négy pártonkívüli agrárszakemberrel szemben, csakhogy ott az FM megyei hivatal vezetője legalább kerekperec kijelentette: azért nem a szakemberek közül választott, mert tudomása van róla, hogy ők nem támogatják a kormány agrárpolitikáját. Miskolcon viszont a munka dandátjában, a jelöltlista megváltoztatásával együtt a minisztérium menesztette a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjét, Demkó Sándort, akit leváltása körülményeiről kérdeztünk. • Borsod-Abaúj-Zemplénben 213 pályázat érkezett a 46 falugazdász helyre - mondja. - Egyedül nem vállalhattam a döntés ódiumát, ezért a hivatal munkatársaiból egy öttagú bizottságot alakítottuk. A bizottság igen alaposan, lelkiismeretesen vizsgálta meg a pályázatokat és megállapodásunknak megfelelően elsősorban a szakmai alkalmasságot tekintettük mérvadónak. A pályázat kiírásakor is azt fogalmaztuk meg elsődleges kritériumnak, valamint azt, hogy a pályázó bírja a helyi gazdakör, valamint a polgár- mesteri hivatal bizalmát, támogatását. Közben persze, amint az ilyenkor szép hazánkban szokás, jöttek a „figyelem felkeltő” telefonok különféle helyekről. □ Például? • A Földművelésügyi Minisztériumból Földi Péter főosztályvezetőtől például. Ezeket a telefonokat mi nem vettük figyelembe, hiszen a kiválasztás és a kinevezés joga a hivatalra testálódott a felelősséggel együtt. Ezzel a minisztérium is tisztában volt, ám ennek ellenére felkérték az egész névsort és ami meglepő volt, csakis és kizárólag az önéletrajzokat. □ Aki felkérte, bizonyára joga volt hozzá, hiszen az FM a megyei hivatal „felettese”... • Hogy jogszerű volt-e, vagy sem, azt én nem tudom eldönteni, ám az szerintem mindenképpen jogszerűtlen, hogy a névsort alaposan megváltoztatták. Az általunk javasolt falugazdászok közül csak néhányan nyerték meg az urak tetszését, negyvenhárom közül mindössze tizennyolcán. A többit kihúzták és más került a listára. Nyilván, ők odafönt jobban ismerik a megyei szakembereket, mint mi itt öten, vagy netán a polgármesteri hivatalokban. öt Indokolták-e valamivel a változtatást? • Ha csupán két-három névről lenne szó, akkor nem is szólna az ember semmit, hiszen nem tévedhetetlen még a bizottság sem, de a drasztikus változtatást mindenképpen elgondolkoztató, hogy valamilyen más, nem szakmai szempont, szándék munkált a megváltoztató urakban. Szerintem a dolognak politikai háttere, oka van. □ Ön szerint kik, melyik politikai erő nyomása érvényesül? □ Egyértelműen az MDF-é. A két államtitkár, valamint Földi Péter főosztályvezető a legnagyobb kormánypárt tagja, a listát is ők kérték fel. Semmibe vették a tiltakozásokat, sőt új, falugazdász körzetet is alakítottak saját jelöltjüknek, patronáltjuknak. □ Nem válaszolt az iménti kérdésre: indokolták-e a változtatást? • Nem indokolták semmivel, írásban legalábbis nem. Ám mert beteglapon voltam, február 21-re berendeltek a megyei FM hivatalba, hogy a minisztérium egyik főosztályvezető helyettesével megbeszéljük a változtatásokat. A főosztályvezető helyettes úr és egyik kollégája meg is érkezett. A főosztályvezető helyettes úr kinyitotta az aktatáskáját, s miközben a táskából elővett egy iratot, közölte, hogy kellemetlen híre van a számomra. Letette elém az iratot, amelyben azt fogalmazták meg tömören, hogy hivatalomból fel vagyok mentve. Nem indokoltak ők az égvilágon semmit. Sem a falugazdász névsoron való változtatást, sem a felmentésemet. Igaz, a főosztályvezető helyettes úr megjegyezte: leváltásomat a köztisztviselői törvény értelmében nem kötelesek megindokolni. * A fenti történethez bizonnyal fűzne némi megjegyzést Svejk, a derék katona, vagy Marek önkéntes, aki Hasek könyvében olyan éi’zékletesen adta elő, hogy bár ő klasszika filológiát hallgatott az egyetemen, ám ez egyáltalán nem zavarta abban, hogy az Állatvilág című szakmai iap szerkesztője legyen. Ebbéli minőségében aztán különféle állatokat talál ki, mely állatok oly sajnálatosan elkerülték a nagy természettudós Brehm figyelmét. Kuhn mérnök bolhája például, amit a mérnök illetve Marek egy borostyánban fedezett fel, mely bolha még a pre- historikus korban egy barlangban élő vakondokon élősködőit. A Marek által leírt bolha aztán óriási vitát váltott ki a radikális Cah és a klerikális Céh lapok között. A klerikálisok a bolha kapcsán azt írták, hogy „amit Isten cselekszik, jól cselekszi”. Míg a radikálisok tudományos alapossággal ízekre szedték a bolhát. A lap is és Marek is átvészelte a vitát, ám a klasszika filológus a továbbiakban tanácsokat kezdett írogatni a gazdáknak, mely tanácsok következtében egész járásokban kipusztultak a méhek, különféle kórságok ütötték fel a fejüket, egész baromfitenyészetek tűntek el nyomtalanul. Marek aztán belátta, »mily veszedelmes foglalatosság tanácsokat adni a gazdáknak. Ideális fórum lesz a vásár Miskolc (ÉM - KAG) - Az idén 15. alkalommal megrendezésre kerülő Miskolci Nemzetközi Vásárt, mint a város önkormányzatának hivatalos vásárát az Interszezon Kft., rendezi meg augusztus 18. és 27-e között a városi sportcsarnokban. A szervezők célja gazdasáp fórum megteremtése a regionális beruházásokban és az infrastruktúra fejlesztésében érdekelt cégek számára, és információs híd létrehozása a Kárpátok Eurorégió országai között. Kapcsolódó társrendezvényei is lesznem az MNV-nek és pedig a II. Miskolci Nemzetközi Telekommunikációs Szakkiállítás és Vásár, a IV. Híd program valamint a II. Miskolci Nemzetközi Járműipari Szakkiállítás és Vásár. Az MNV-n illetve a társrendezvényeken részt venni kívánó cégek és vállalkozók már jelezhetik szándékukat a miskolci szervezőirodában, amelynek címe: Mártírok útja 1. II/5. Telefon: 46/411-117 vagy 412- 117. Az április végéig jelentkezők kedvezményt kapnak. Az augusztusi miskolci vásárt az ukrán, orosz, lengyel, belorusz, szlovák, román és távolabbi üzletemberek számára is ideális fórum. A kísérőrendezvények pedig kitűnő szórakozási és kedvező vásárlási lehetőséget nyújtanak a nagyközönség számára.-----------JEGYZET----------N yúltenyésztck a pácban Medve István Olyan helyzetbe kerültek a kistermelők, amit nagyon nehéz lesz helyre hozni. Az elmúlt öt év alatt egyre mélyebbre süllyedtünk. A mezőgazdasági kistermelők közül ' a nyúltenyésztést emelném ki. Tönkretettük az egyesületeket, hobbi-tenyésztőket. Nem tanultunk a nagyüzemek hibáiból. Tönkrement Bikái, Dunavarsány. Rossz helyzetbe került Környe, Gödöllő, Kaposvár. Az utóbbi évek szabadkereskedelem, szabadár zászlaja alatt folyó szabad rablás, tönkretette a kistermelők 70 százalékát. A felvásárlók a befolyt pénzeket piacszerzésre fordították. Genetikai fajtafenntartásra egy fillért sem áldoztak. Le vagyunk maradva a nyugati színvonaltól 10-15 évvel. Ez a minisztériumok, az FM szakembereinek véleménye. Befektetésünket, munkánk gyümölcsét mások aratják le. Nem érdemes befektetni. Árkülönbségekkel, r csalással kistermelőket tesznek tönkre. Úgy csapják be a kistermelőket, ahogyan tudják. A befektetőknek védelmet kérünk, a csak pénzszerző, rabló manipulálókkal szemben. Milliók folynak ki az állam zsebéből. Kilenc vágóhidunk van, de lassan bezárhatják azokat. Nyula- ink tartása veszteséges, drága a táp. Nincs jó tenyészanyagunk. Nincs jó tápunk. Vágóállatot a szlovákoktól hoznak be az országba. Miért hoznak be nyulat, ha itthon is van ? Miért nem a magyar tenyésztőt támogatják? Miért ad engedélyt a minisztérium a behozatalra? Ez még jobban tönkreteszi a magyar nyúltenyésztést. Minden erővel a genetikai javítást, valamint a tisztességes felvásárlást kellene Szorgalmazni. Feladatok: oktatás, összefogás, mely szabályozza a tenyésztést. Törzstenyésztők, tény észanyag előállítók megbecsülése. Lassan nem lesz tenyésztőnk, aki a tapasztalatokat átadja. Meg kell állítani ezt a vészes zuhanást, ám ehelyett a valóság: árt háború, termelők becsapása, az ország és a kistermelők kárára. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 297 üzletben 198,301075 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyam- értéken. Ä részvények forgalma (208 kötés) névértéken 13,9630 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 36,129385 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 141,018175 millió forint volt. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) márc. 21.1862,33 -7,03 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. március 21. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. ^äÄi^cl73'21 Belga frank- 292ŐÍ 298JU v>29áW Finn márka 18,45 18,79 18.58 Holland forint Á|57 54.61 54 J0 Japm^yon^ ^ 9Ű2S .98 J 4 97 13 Kuvaitfdinár 350.01Á 346,34 'Norvégkorona 13.87 14.15 14.02 Osztrak^chijt-^855,5V 872*25 ^ 86430^^ Spanvol peset a - ' ?3ri 1 74VS7 ' ' to \7 ' ~ Svéd korona 12,96 13.22 ' 13,09 ÉCU(KP) 116,55 118 jI4' 117,36 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban