Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-19 / 66. szám

II ÉM-hétvége Az ÉM interjú|a Március 19., Szombat Hogyan lehet könnyen, gyorsan milliomos Fektessünk be ügyesen! Nógrádi Gábor Tegyük fel, hogy van ötmillió forintja. Vagy hat. Mindegy. A lényeg az, hogy ezt az összeget meg akarja tízszerezni. Vagy százszorozni. Mindegy. Mondom a megoldást: Megveszi a bérleti jogát egy jó helyen lévő üzlethelyiségnek és berendezi, mondjuk, zöldség-gyümölcs kiskereskedésnek. Vagy éjjel-nappali közértnek. Vagy masszázsszalonnak. Min­degy. Ami fontos: úgy kell csinálni, hogy mindez négymillió forintnál ne kerüljön többe. Vagy négy és félnél. Vagy ötnél. A lényeg a lényeg: a maradékból beszerzi az árukészletet: al­mát, lisztet, vagy a lányokat. Ne ijedjen meg, de el kell árulnom valami fontosat: „a kezdet nem lesz könnyű” (John D. Rockefeller). Bizony! Csüggedésre azonban semmi ok! Ha néhány hónapot kibír, meglesz az el­ső két nélkülözhető milliója! Vagy három. Esetleg négy. Min­degy. Ebből a pénzből azonnal leelőlegez egy építési telket a világkiállítás jövendő színhelyén. Vagy a Rózsadombon. Vagy a Parlament mögötti üres telken. Mindegy. A további bevételekből felépíttet egy Idsebb felhőkarcolót, amit a költségek tízszeresért elad. Vagy hússzorosáért. Most tényleg ne kicsinyeskedjünk! Ez az összeg már elegendő ah­hoz, hogy létrehozzon egy kisebb üzlethálózatot a Sopron-Záhony háromszögben, akár zöldség-gyümölcs, akár masszázs-vonalon. Kész. Sínen van. Ettől kezdve már csak egy igazi feladata akad: el kell tudnia számolni egymilliárdig, miközben újabb építkezéseket szervez, vállalatokat vásárol, export-import cé­get gründol és újságokat kebelez be, monopóliumokat épít, és külföldi tőkével házasodik, pártot finanszíroz és adómentő alapítványokat alapít...! Mindegy. A lényeg a lényeg: végül el­juthat oda, hogy Önnek, aki a Balatonon nem tudott eltölteni két hetet a családjával pénz híján, háza lesz a francia Rivié­rán és Floridában, magánrepülőgéppel röpköd a vállalatai között, a neve pedig fennmarad, amíg bűnügyi nyilvántartás lesz a földön és három nap...! Mi az? Mit mond? Hogy nincs meg az első ötmillió forinlja?! Na tessék! Hát akkor kinek beszélek én itten?! A magyar csoda Fecske Csaba Történnék ám nagyszerű dolgok kis hazánkban is, születnek kiemelkedő eredmények, világraszóló dolgok, csodálatos al­kotások. Olyan produkciók, amelyekre méltán büszkék lehe­tünk. Lehetnénk. Csak valahogy nem mindig figyelünk oda, nem mindig vesszük észre. Vagy egyszerűen nem tudunk mit kezdeni velük., Nem tudjuk - nem akarjuk? - kellőképpen megbecsülni. Úgy tűnik, az értékóvás nem a mi műfajunk. A lekicsinylésben, a fitymálgatásban sokkal jobbak vagyunk. Rossz gazdái vagyunk tehetségeinknek, értékeinknek. Itt van például Lékó Peti, minden idők legfiatalabb nemzet­közi sakknagymestere. Ez a lányos képű, madárka hangú ti­zennégy éves kisfiú nemrégiben elnyerte sakkban azt a cí­met, amit az amerikai csodagyerek, majd világbajnok sakk­zseni Bobby Fischer csak tizenhat, Polgár Judit pedig tizenöt éves korában. A Peti gyerek fölháborítóan tehetséges, jóformán még fene­kén a tojáshéj, még mutálni is csak ezután fog, és mattot ad a meglett férfiaknak, akik már évtizedek óta tologatják a bábu­kat. Pimaszság. Peti azt nyilatkozta, világbajnok szeretne lenni, érez magá­ban elegendő erőt hozzá. Ha valaki, hát ő aztán joggal gondol­hat a világbajnoki címre. Ilyen tehetséggel, ilyen eredmé­nyekkel nem is adhatja alább. De tehetség, szorgalom vajon elegendő-e az álom megvalósításához? Van-e esélye a rekor­der sakkcsemetének, hogy elnyerje majd a koronát? Drukko­lok neki, ugyanakkor aggódom is. Peti fantasztikus sportteljesítményét honorálandó egy rádió- telefont adtak neki ajándékba. A fiú jelenleg Szegeden él, ahol ez idő tájt a rádiótelefon még nem használható. Nesze semmi, fogd meg jól! Mentőöv a sivatagban, napszemüveg a vaknak, hangver­senyjegy a süketnek. Hogy azért érezze jóindulatunkat, segí­tőkészségünket. „A megvalósítható program” Miskolc (ÉM) - „Ha nem lennék e párt tagja, mégis a szocialistákra szavaznék, mert úgy látom: az MSZP programja reális számve­tésre alapozódott, megvalósítha­tó program. A politikánk akkor lesz végrehajtható, ha állandó társadaími párbeszéden alapul." Erről Vitányi Iván, a Magyar Szo­cialista Párt országos választmá­nyának elnöke Ereszéit, amikor lapunknak az MSZP választási elképzeléseivel kapcsolatos kér­déseire válaszolt. □ A kampány előrehaladtával egyre erősödő érv, hogy gyakorla ­tilag elhanyagolható a különbség a mértékadó pártok programjai­ban. Ön szerint melyek azok a pontok, amelyeken mégiscsak ki­mutatható a differencia az MSZP és más politikai erők vá­lasztási elképzelései között ? • Egyrészt teljesen természetes, hogy e programok között kell lennie bizonyos azonosságok­nak. Hiszen ugyanarról a Ma­gyarországról van szó; itt tízmil­lió ember, hárommillió család él, az ország területe annyi, amennyi és még sorolhatnám az adottságainkat - csak ezekre alapozva lehet programot készí­teni. Másfelől a helyzet megol­dására kínált javaslatok sok jel szerint az azonos vonások mel­lett lényeges különbségeket is tartalmaznak. Más filozófiát képviselnek a jelenleg kor­mányzó pártok - ebből a szem­pontból félig-meddig ide lehet sorolni a Független Kisgazda- pártot is - és megint csak mást az ellenzékiek. Az ellenzéki pár­toknak a gazdaságot és a politi­kát érintő elképzelései sok ha­sonló vonást mutatnak; vala­mennyien szikár, végső össze­függéseiben liberálisnak nevez­hető gazdaságpolitikát követ­nek. Ez bizonyos mértékig a Szocialista Pártra is érvényes, legalábbis a mi gazdaságpoliti­kánkat liberális oldalról nem le­het kifogásolni. A liberálisok és a szocialisták programja közötti különbség elsősorban abban fo­galmazható meg, hogy nálunk hangsúlyosabb szerep jut a szo­ciális szempontoknak. Tehát annak, hogy a gazdasági válság- kezelésben is igen nagy érzé­kenységgel kell viseltetni azon széles rétegek iránt, amelyek az elmúlt négy évet is vesztesként élték meg, s amelyek, ha ezután is vesztes pozícióban maradnak, az nagy veszélyt jelent a társa­dalom további fejlődésére nézve. Tehát a különbség éppen a szo­ciális elem hangsúlyozásában érhető tetten. □ Az MSZP programjában az áll, hogy a párt célja a modern szociális piacgazdaság kiépítése. Vajon azt kell-e értenünk mo- ' dern szociális piacgazdaságon, amit Ön most itt kifejtett: liberá­lis gazdaságpolitika plusz szoci­ális gondoskodási Vagy mást is takar ez a fogalom. ? 0 Lényegében arról van szó, amiről beszéltem, de ez nem egyszerűen szociális gondosko­dást jelent. Nem olyan gondos­kodó államot képzelünk el, ame­lyik adományokkal próbálja se­gíteni a lemaradókat. Hanem olyan felépítésű gazdaságpoliti­kát folytatnánk, amelyik eleve tekintetbe veszi a széles társa­dalmi rétegek érdekeit, s ame­lyik ugyanakkor a konszenzu­son, á társadalmi megegyezésen alapul. A mostani kormány ed­digi politikájának az volt az egyik legnagyobb baja, hogy a képviselői - beleülvén a kor­mányzati pozíciókba - azt gon­dolták: most már semmi mást nem kell tenniük, mint rendele­teket és törvényeket hozni és in­tézményeket vezetni. Nem gon­doltak rá, hogy a társadalom megnyerése és a társadalommal való együttműködés nem csak a négyévenkénti választásokon szükséges. A politikánk csak akkor válik végrehajthatóvá, ha nem pusztán a kormány politi­kája lesz, hanem a társadalomé is, ha állandó társadalmi párbe­széden alapul. □ A programjukban hangsúlyt kapott, hogy nem békéinek meg az egyre inkább teret nyerő eta­tista, dirigista gazdaságpoliii- káual. Érdekes lenne tudni hogy Vitányi Iván miféle szerepet szánnak az ál­lamnak például a gazdaság­ban? 0 Az államnak a törvénykezés­ben és a legáltalánosabb kérdé­sek intézésében, nem pedig a fo­lyamatok közvetlen vezérlésé­ben kell szerepet vállalnia. A Szocialista Pártnak tehát sem­mi köze nincs az államkapitalis­ta, vagy államszocialista elkép­zelésekhez. Mi azt a liberális el­vet valljuk, hogy „csak annyi ál­lamot, amennyi okvetlenül szükséges”. Azt persze tudomá­sul kell venni, hogy jelenleg még az előző rendszertől örökölt ál­lamhatalomnak ebben a pilla­natban a gazdaság egy jelentős része a tulajdonában van. Mind nagyobb mértékben kell átadni a ma még állami funkciókat Fotó: Farkas Maya megítélése szerint a következő kabinet milyen állapotban veszi át az országot? 0 A számok és tények azt bizo­nyítják, hogy megalapozatlan ez a mostani kormányzati igehir­detés. Majdnem mindegyik lé­nyeges mutatóban a hanyatlás jeleit láíjuk. És az a propagan­da, amelyik most csupa jót ígér, egyrészt teljesen nevetséges és légbőlkapott, más része pedig félre- és rosszul értelmezéseken alapul. Nem jó az a politika, amelyik a dolgokkal való szem­benézés helyett álinformációkra épít. A következő kormánynak kell megfizetnie az árát, hogy a jelenlegi kabinet feléli a lehető­ségeket: például az utolsó pilla­natban vagyont oszt ki. A Szoci­alista Pártnak az a meggyőző­„Mi az elmúlt négy évet sem akarjuk eltörölni, hanem folytatni akarjuk, de jobban. ” egyrészt a magán-, másrészt a társadalmi szervezeteknek. En­nek a folyamatát lassúnak ítél­jük. □ Felmérések szerint ma az em­berek a gazdaság helyzetének és személyes életfeltételeiknek gyors javulását remélik egy eset­leges kormányváltástól. Az MSZP viszont lassú javulást ígér. A programjuk szerint pél­dául az ezredfordulóig tart, amíg leszorítják a költségvetési hiányt, ekkorra éri el az elképze­léseik: alapján a magántulajdon aránya a 60-65 százalékot, az infláció mértéke a. ’90-es évek vé­géig 20 százalék körül marad, és így tovább. De akkor miért sza­vazna Vitányi Iván a Szocialista Pártra? 0 Szerintünk nem a vágyaink­ból és az óhajainkból kell kiin­dulni. A helyzet komoly kritiku­sai szerint egyébként még ez a szocialista párti számítás sem minősül pesszimistának. A programunk elkészítésénél az összes variációt számba vettük. Ha nem is lennék e párt tagja, mégis éppen azért szavaznék a szocialistákra, mert úgy látom, hogy az MSZP programja reális számvetésen alapuló, megvaló­sítható program. Hogy e reáli­san kemény program megvaló­suljon, hogy ennek jegyében né­hány éven belül meg lehessen állítani a gazdaság lefelé csú­szását és el lehessen indulnunk fölfelé, ehhez nagyon nagy erő­feszítésre lesz szükség, de mint az előbb hangsúlyoztam: a kor­mányzat mellett a társadalom részéről is. □ A jelenlegi helyzet értékelésé­ben eltér a szocialisták és a ha­talmat gyakorlók véleménye. Utóbbiak szerint elkezdődött a lassú javulás, kedvező jelensé­gek érezhetőek a gazdaságban, míg az MSZP-sek ezt a kong­resszusukon is cáfolták. A pártja dése: akárkikből is áll majd az új kormány, igen nehéz helyzet­ben veszi át az ország vezetését. Sokkal rosszabban, mint ami­lyenben 1990-ben volt. A lakos­ságnak ugyanakkor komoly el­várásai lesznek az új kabinettel szemben, amit az nem „hálál­hat” meg azzal, hogy felelőtle­nül ígérget. Az első pillanattól az lesz a kötelessége, hogy őszintén és nyíltan beszéljen a társadalommal. □ Lesz-e köze a következő kor­mányhoz az MSZP-nek? 0 Nem szeretek jóslásokba bo­csátkozni. De úgy gondolom: ha egészségesen alakul a dolog, ak­kor lesz. Ez egyébként nem az MSZP érdeke; még az is elkép­zelhető, hogy az MSZP, vagy a szocialista-, szociáldemokrata mozgalom továbbra is ellenzék­ben marad. De a miénk egy olyan erő, amelyik az elmúlt négy év alatt igen nehéz hely­zetben tisztes támogatást tu­dott kivívni magának. Ez a tá­mogatás — remélem - abban is megmutatkozik, hogy az 1990- es választásokhoz képest most jobban szerepelünk majd. A tár­sadalomnak pedig az az érdeke, hogy azok kerüljenek kormány­ra, akik felé a közbizalom irá­nyul. Ilyen értelemben az MSZP-nek van esélye a kor­mányzásra. Nem abból kell ki­indulni tehát, hogy melyik párt mit mond most erről. A válasz­tások után, a választások által kialakult helyzet fogja meg­szabni azt, hogy ki kit tud elvi­selni maga mellett, nem pedig az előzetes nyilatkozatok. □ Elsősorban a kormánypárti retorikában kapott helyet a „baloldali veszély” emlegetése, amellyel a választók számára szokták jelezni, hogy mit gondol­nak az MSZP esetleges győzel­méről. Önnek mi a véleménye er­ről a szókapcsolatról? 0 Baloldali veszélyre hivatkozni nevetséges dolog. Az Európa Parlamentben a legnagyobb frakciót a szociáldemokrata-szo­cialista csoport képviseli. Euró­pa kormányzatainak jelentős része szociáldemokrata, közü­lük soknak a programja balol- dalibb a mienkénél. Nem tudom tehát, hogyan lehet?— a nyilván­való csúsztatásokon és félreve­zetéseken kívül - baloldali ve­szélyről beszélni; a Szocialista Párt semmi veszélyt nem jelent. A győzelmünk esetén sem tör­ténne semmiféle visszarende­ződés az 1990 előtti viszonyok­hoz. □ Gyakran hallott érv társada­lomtudósok részéről is, hogy ha az MSZP győzne, karanténba zárná magát. Hiszen a jelentő­sebb pártok közül senki sem lép­ne Önökkel koalícióra. Osztja ezt az álláspontot? 0 Kinek lenne jó - a társadalom­nak jó lenne-e -, ha egy, a vá­lasztáson győztes pártot karan­ténba szorítanak? Ha ez előfor­dulhatna, igen rossz feltételeket teremtene Magyarországnak. Másrészt - ha szabad így mon­danom - a számottevő erők kö­zül egyedül az MDF mondta azt, hogy a szocialistákkal nem. A szabaddemokraták hangoztat­tak bizonyos aggályokat, de nem mondták azt, hogy velünk nem. A Fidesz időnként mond­ta, időnként nem. De erre azt tudom mondani a Biblia szavai­val, hogy „ne aggodalmaskodja­tok a holnapról, elég minden napnak a maga baja”. A mai napnak az a maga baja, hogy jöjjenek már a választások. Majd a választások után meg­látjuk. □ Az MSZP programjának is­meretében hogyan lehetne körü­lírni a párt szavazói bázisát? 0 Az MSZP természetesen ba­loldali. De ezen nem valamiféle etatista államőrületet értünk. Hanem azt, hogy a szabadság mellett az igazságosságot és az egyenlőséget egyenjogú elvként ismerjük el. A szavazóink jelen­tős része - más pártokéhoz ha­sonlóan — középkorú, városi és értelmiségi. De mindenképpen számítunk a munkásság és a fa­lusi dolgozók szavazataira is. □ Pártjuk egyik' választási jel­szavául választották, hogy „kiszámítható jövőt”. A jövő ki­számíthatóságába beleértik-e az átmenet kiszámíthatóságát is? 0 Az MDF nem pontosan azt csi­nálta, amit ígért. Mi pontosan azt akarjuk csinálni, amit ígér­tünk, legyünk akár ellenzék­ben, akár kormányon. Aki ránk szavaz, a programunk alapján tudhatja, hogy mit fogunk ten­ni. Amennyire ki lehet számíta­ni a dolgokat, az MSZP a maxi­mális kiszámíthatóságot ígéri. Természetesen nem csináljuk vissza, amit a kormány csinált. Mi ugyan más ellenzéld pártok­hoz hasonlóan nem kezdtünk volna hozzá a kárpótláshoz, de miután így alakult, inkább vé­gigvinni akarjuk, mintsem befe­jezni. Nem kívánunk hozzá­nyúlni az egyházi törvényekhez, még kevésbé az egyházi tulaj­donhoz, legkevésbé az egyházi iskolákhoz; éppenséggel az egy­ház és az állam együttműködé­sére szeretnénk számítani, nem pedig valamiféle háborúságra készülünk. Támogatni kívánjuk az egyház szociális és oktatási igényeit és egyáltalában a val­lásgyakorlást. Nem kívánunk bélistázni, embereket elküldeni akár a köztisztviselői karból, akár máshonnan azért, mert esetleg az előző rezsim idején ott voltak, ahol, és tisztségeket vállaltak. Egyáltalában nem azt a politikát szeretnénk folytatni, amelynek itt a tanúi voltunk, s amelyikben, ha valaki hatalom­ra kerül, akkor a múltat vég­képp el akarja törölni. Mi az el­múlt négy évet sem akarjuk el­törölni, hanem folytatni akar­juk, de jobban. □ Milyen kormányt látna, szíve­sen 1994 és 1998 között Magyar- ország élén? 0 Egy olyan kormányt, amelyik polgári, szociális, liberális és civil Magyarországot teremt meg, vagyis egy igazán demok­ratikusát. Herlinde Koebl: Finom emberek (1985)

Next

/
Thumbnails
Contents