Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-15 / 62. szám

IV ÉM-ünnep..................: ................................:------------------------- RIPORT Március 15., Kedd N em könnyű túlélni az élet kezdetét í Az élet minden rezdülését figyelik Szilágyi Bálint 36 éve dolgozik a me­gyei kórházban mint gépkocsivezető, tíz hónapja a kórházközi újszülött-szál­lításon: - Diósgyőrbe 8-10, a Semmel­weis Kórházig 6-7 perc alatt tesszük meg az utat. Megkülönböztető jelzése­ket csak az orvos utasítására haszná­lunk.- Ez a munka nem programozható?- Csak részben. Azt tudom, hogy ma két babát kell vinni vizsgálatokra a GYEK-be. De bármely percben jöhet egy sürgős hívás valamelyik kórházból.- Mi történik, ha ön éppen úton van olyankor?- Ott áll a garázsban a másik kocsi és azonnal szolgálatba lép egy másik gép­kocsivezető. Négyen dolgozunk ennél a szolgálatnál. A mentőautót árammal fűtik, azért is áll az ablak alatt, hogy elérjék a kon­nektort. Motoros bemelegítésre itt- nincs idő és a környezetet is óvni illik. Szilágyi Bálintot szólítják, a háromhe­tes Klaudiát kell vinni vizsgálatra. Ezúttal nincs szükség arra, hogy a gép­kocsivezető bekösse a műszereket, csu­pán az inkubátort kell rögzítenie. A kisbabát soron kívül fogadják a gyer­mekegészségügyi központban.- Valamikor mózeskosárban, dobozban hoztuk át az újszülötteket a szülészet­ről - mondja. Az inkubátor francia találmány a szá­zadfordulóról. Kilencven év alatt mű­szakilag nagyot fejlődött. A milliós ér­tékű műszeres „ágyacskák” sok kicsi életet megmentettek már.- Akkor örülünk, ha sír a baba - mond­ja a gépkocsivezető. - Az jó jel, az élet jele. Egy-egy szálhtás alkalmával na­gyon sok izgalmat élünk át. Két megye legsúlyosabb állapotban lé­vő újszülöttjei kerülnek erre az osztály­ra. Sajnos, néha nem segít a tudo­mány... Fejlődési rendellenességek- A tragédiákhoz nem lehet hozzászok­ni. Nagy a bánatunk, ha elveszítünk egy kisbabát. így vagyunk ezzel minda- hányan, akik itt dolgozunk. A két ter­hességemet nagy izgalomban éltem át, hiszen nap mint nap láttam, mennyi veszély leselkedik egy magzatra, egy újszülöttre. Nem csökken a fejlődési rendellenességek száma. Károsodhat a szív, a központi idegrendszer, a vese, a csont. Meglehet, a statisztikát a kor­szerű diagnosztika is befolyásosa, ré­gen csak akkor vettünk észre egy vese­medence tágulatot, amikor már dühön­gött a gyulladás, most azonnal kimu­tatható az UH-val — mondja dr. Lech- ner Éva gyermekgyógyász.- A szülők hogyan fogadják a kisbaba betegségének hírét?- Vannak mamák, akik félóránként te­lefonálnak. És vannak, akik sorsukra hagyják kicsinyüket. Van itt egy kisfiú, lassan hétéves lesz. Súlyosan sérült, de nálunk jól érzi magát. A sikerélmény azonban gyakoribb, mint a kudarc. Fényképek, levelek tömkelegét őrzik az osztályon. A szülők beszámolnak gyer­Fotók: Laczó József mekeik fejlődéséről, az egykori kora­szülöttekről, beteg újszülöttekről. Fej­lett, vidám kislányok és kisfiúk néznek a fényképezőgépek lencséjébe. Az anyák, apák 7-8 év után is köszönik, hogy megmentették kicsinyüket. Érde­kes módon, majd’ minden levélben azt úják, hogy a gyerek mozgékony és na­gyon értelmes. Kiderül, hogy Lechner doktornő első útja is ide vezetett a szülészetről.- Nyolc hónapra születtem, a súlyom 2100 gramm volt. Nyolc hétig ápoltak itt. Amikor idekerültem orvosként, megemlítettem ezt. Egyszer csak meg­leptek a kórlapommal. Az osztály kez­dete óta minden kórlapot megőriztek.- Milyen a koraszülöttek és a beteg új­szülöttek aránya? — kérdezem az osz­tályvezető főorvost, dr. Görögh Pétert.- Az osztályon a babák 40 százaléka koraszülött. Az anya gyógyító közelsége Szoptatási idő van a Perinatális Inten­zív Centrumban, ahova dr. Szűts Ág­nes főorvos engedélyével, steril ruhába öltözötten beléphetünk. Sokkal kevesebb mama érkezik, mint ahány újszülöttet gyógyítanak itt. En­nek persze több oka is lehet. Vannak babák, akiknek a mamája még a szülé­szeten van. Azok a mamák itt az iri­gyeltek, akik már szoptathatják kicsi­nyüket. Az ő babájuk már képes erre! A többiek kifejik a tejet, amit majd a nő­vérek itatnak meg az inkubátorokban lévő, beteg, tehetetlen apróságokkal. (Mások a gyűjtőből kapják az anyate­jet. Szerencsére mostanában van ele­gendő.) De mégis, milyen jó, hogy itt le­hetnek vele, láthatják, beszélhetnek hozzá, néha meg is érinthetik. Koráb­ban nem engedték be a legsúlyosab­bakhoz az anyákat. A fertőzésveszély miatt. Aztán bebizonyosodott, hogy az anya közelsége jótékony hatással van a 700-900 grammos koraszülöttekre is. Több jó származik a látogatásból, mint amekkora a fertőzés veszélye. Márk hat napja érkezett a vidéki kórházból. Állapota súlyos. Édesanyja ma jöhetett utána, az anyák szállásán lakik.- Ápolónő vagyok, nagyjából tudom, milyen veszélyben van a kisfiam. Most, hogy itt vagyok mellette, hogy naponta többször láthatom, könnyebb egy ki­csit. A szülészeten eltöltött idő rémes volt. A szobatársaim örültek újszülött­jüknek, én kétségbeesetten zokogtam minden szoptatás alatt. Az első gyer­mekünk, nagy örömmel vártuk. Egy gyulladással küzd szegény. Az újszülöttekre leselkedő veszélyek közül a leggyakoribb és az egyik legfe­nyegetőbb a légzési elégtelenség. A ki­csi szervezetből hiányzik egy anyag, ami miatt a tüdő nem tud megfelelően kitágulni. Eddig gépi lélegeztetéssel se­gítették áthidalni a kritikus időt. Mint a PIC főorvosától megtudjuk, újabban gyógyszerrel is segítenek a babán. Az új gyógyszer nagyon drága, egy ampul­la Exosure ára 270 angol font. Az egészségügyi kormányzat bekap­csolódott a programba, a gyógyszert el­juttatta a perinatális intenzív centru­mokba.- Itt azok vannak, akik túljutottak az életveszélyen - nyit egy másik terembe dr. Szűts Ágnes főorvos. - Itt már néha sírnak a babák. Lévay Györgyi Nincs nagyobb boldogság a nő életében, mint amikor karjába veheti egészséges újszülöttjét. Sajnos, nem minden anyá­nak adatik meg ez a semmihez sem mérhető öröm. Á szülőszobákban gyak­ran hangzanak el félelmetesen fájó mondatok:,Asszonyom, sajnos baj van, de ne ijedjen meg nagyon...” Ilyenkor a testileg elgyötört, de áz ünnepre öltöz­tetett lelkű kismama úgy érzi, meg­semmisül. Aztán lassan eljut a tudatá­ig a hír: fejlődési rendellenesség, légzé­si, keringési zavar... Mikor ez, mikor az. Iszonyú, rettenetes órák, napok kö­vetkeznek, semmihez sem hasonlítha­tó fájdalommal és aggodalommal. Az anya a szülészeten éli keserveit, kicsi­nyét azonban már orvosok, gondos ápo­lónők és okos gépek, műszerek gyógyít- gatják. Amerikában az 1960-as években rájöt­tek, hogy az életveszélybeli lévő újszü­löttek igen nagy hányadát meg lehet menteni, ha a legrövidebb időn belül olyan helyre kerül a baba, ahol felké­Dr. Görögh Péter szült gyermekgyógyászok és speciális műszerek váiják. Ügy gondolták, hogy másfél millió lakosra számolva, 150 ki­lométer sugarú körzetben célszerű lé­tesíteni perinatális intenzív centrumo­kat. E minta nyomán Magyarországon is kialakították e központokat a ’70-es években. A megyei kórház koraszülött és újszülött pathológiai osztályán 1976-tól működik, Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye tartozik hoz­zá. Ide a legsúlyosabb állapotban lévő újszülöttek kerülnek. Az osztály más részlegeiben a kis súlyú koraszülötte­ket, a beteg, vagy sérült újszülötteket, az elkülömtőben a fertőzéses babákat gyógyítják. Százágyas az osztály. Ezen a napon, amikor a tevékenységével is­merkedünk, nyolcvan újszülöttet ápol­nak. Versenyfutás a halállal így, vagy úgy, de minduntalan szóba kerül az idő. Természetszerűleg a kora­szülötteknél, hiszen nem mindegy, mennyi idővel hamarabb születnek a kelleténél. Aztán a szállítási idő! Élet és halál miiihat az időn. Miután oly sokszor szóba kerül, az embernek az a képzete támad, hogy a mentőautó ver­senyt fut a halállal. Nem volt akkor még perinatális inten­zív centrum, amikor ez az osztály meg­szervezte a megyei központú újszülött­szállító szolgálatot. 1973-at írtak ak­kor. Lényege a következő. A kórházak szü­lészete jelzi a koraszülött osztálynak, hogy ellátásra szoruló bébi születése várható, avagy beteg a baba. Az osztály a megyei mentőszervezettől kér mentő­autót. Ilyen esetekben mentőorvos nincs a fedélzeten, mert különlegesen felkészített gyermekápolónő megy a babáért inkubátorral.- Az ápolónő feladata nagyon kényes. Föl kell ismernie az újszülött baját, meg kell ítélnie az állapotát, megfelelő gyógyszert kell adnia. A legtöbb eset­ben a lélegeztetés okozza a legnagyobb problémát. A nővér esetenként egész úton kézzel lélegeztet. Nagyon ritkán fordul elő, hogy útközben meghal a ba­ba - halljuk dr. Görögh Péter osztály- vezető főorvostól. Miskolcon, a szülészettel rendelkező három kórház „forródrótos” kapcsola­tot alakított ki egy évvel ezelőtt. Ennek nem csak a MATÁV-tól független tele­fonösszeköttetés volt az előfeltétele, hanem a megfelelő számú, saját men­tőautó is. A Máltai Szeretetszolgálattól két Mercedes mentőautót kapott a me­gyei kórház, mindkettőt a koraiszülött osztály rendelkezésére bocsátották. Az autókkal természetesen nemcsak mis­kolci illetőségű újszülötteket mente­nek. A megyei szülész szakfőorvosnak, prof. Dr. Gaál Józsefnek köszönhetően jó néhány éve valamelyik miskolci kór­ház terhespathológiáján töltik a szülés előtti napokat (heteket) azok a nem miskolci terhes asszonyok is, akik ese­tében koraszülésre, vagy valamilyen magzati betegségre lehet számítani. A koraszülött osztály közelsége az anyák számára is megnyugtató.- Az egyik mentő a koraszülött osztály bejáratánál parkol. Ha hívás érkezik a saját kórház, a Diósgyőri Kórház, vagy a Semmelweis Kórház szülészetéről, a felfütött autó, a speciálisan képzett ápolónővel és a gyermekgyógyász szak­orvossal azonnal indul. Áz azonnali szakorvosi ellátásnak, a mentőautó célirányos felszereltségének és a gyor­saságnak köszönhető, hogy egy év alatt Miskolcon felére csökkent az újszülött halálozás - mondja dr. Csiba Gábor, a megyei kórház főigazgató helyettese. (Azt tervezik, hogy a módszert a megfe­lelő felkészülés után kiterjesztik a fel­nőtt betegszállítás területére is, hiszen nagy a kórházak közötti betegáramlás, szoros az együttműködés.) Tíz perc alatt Diósgyőrbe A koraszülött osztályon húsz nővért (szakasszisztenst) képeztek ki a szállí­tás speciális feladatára, valamint a leggyakorlottabb orvosok adnak 24 órás ügyeletet.- A lényeg az, hogy az újszülöttek sok­kal jobb állapotban kerülnek az osz­tályra. Kivédjük az oxigénhiányos álla­potot, kevesebb a szövődmény... A men­tő felszerelésén még lehetne korszerű­síteni, jó lenne egy monitor, hogy az oxigénigényt pontosan-meg tudjuk ha­tározni - mondja Dankó Ilona intenzív­szakasszisztens. Az osztályon még nincs UH-készülék, a GYEK-ben vizsgálják a babákat Túl a veszélyen l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents