Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
2 B Itt-Hon 1994. Március 1., Kedd |- NÁLUNK TÖRTÉNT Megkésve farsangoltunk „Túljutva kissé a farsang idején, február 19-én megrendeztük a sajóhtdvé- gi Széchenyi István Faluvédő és Faluszépítő Egyesület farsangi bálját. A csúszás oka az volt, hogy az előző hétvégeken az óvoda, majd az iskola tartotta rendezvényeit. Már a tavalyi bálunk is bizonyította, hogy a felnőtteknek is van igényük önfeledt, mókás szórakozásra, amit régen faluhelyen talán a disznótorokon szokásos „maskarázás” jelentett. Lázas szervezés előzte meg az estét. Tagjaink meghívták rokonaikat, a barátokat, ismerőseiket. A nagy érdeklődés miatt az utolsó pillanatban a Faluháza nagytermébe tettük át a bál színhelyét. Szombaton este nagyszerű, parádés felvonulást láthattak a hídvégiek. Sok volt a jelmezes résztvevő, akik egy-egy kis jelenettel is készültek. A bevezető- felvezető szöveget egy bő gatyába öltözött kisbíró hirdette, a nyakába akasztott dobbal. Legnagyobb sikere viszont annak a három bohócnak volt, akik még kozmetikus tanácsát is kikérték arcuk kifestéséhez. Majd be- • vonult a török basa teljes udvartartásával, a krimi irodalom közismert két alakja, Sherlock Holmes és társa, dr. Watson. A felvonulást megelőzően a közönségnek szavazólapokat osztottunk szét, így nagyon demokratikusan ők döntöttek a legjobban sikerült jelmezekről. Az eredmény kihirdetése után kezdődött a hajnalig tartó fergeteges táncmulatság. A nagyszerűen sikerült farsangi bál bebizonyította, hogy egy jó faluközösség kialakításához ilyen rendezvényekre is szükség van. A mai küszködő, nehéz hétköznapokon fontos az önfeledt, gondtalan szórakozás is. Farsangunkról videofelvétel készült, kazettája körbejár a községben, s így mindenki láthatja a mókás estét. Sokáig lehet majd •■róla beszélgetni, nevetni. Azt hiszem m indannyian várjuk a jövőre tervezett mulatságot, így válik hagyománnyá Hídvégen ez a tél végi farsang.” Takács Győző egyesületi elnök Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580 Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Telefon: 49/343-316 Terjesztési panaszaival hívja a (49) 346-098, illetve a (46) 358-522-es tele- fonszámot! Ároktő nyugalmat szeretne A falugyűlésen megnyugtató ígéretet kaptak Ároktő (ÉM - FB) - A falu délkeleti részét szegélyező Tisza szelíd hömpölygése, partján a derékban meggörnyedt fák, a víz felé hajló bokrai, nyugodt tanyái a horgászoknak, a természetet kedvelő turistáknak. Nem így a község, ahol hosszú évekre visszanyúlva a csöndet, a békét, néhány ott élő család időnként megsarcolja, indulatokat korbácsolva a szívekben. Ezért is fordultak levélben a belügyminiszterhez, hogy a törvény erejével akadályozzon meg egy „kétegyházi típusú” háborút, nyújtson több segítséget annak az 1350 embernek, aki itt él, ide van kötve nemzedékről nemzedékre. Február 4-re falugyűlést hirdettek a helyi általános iskola tornatermébe, ahol 200 állampolgár szorongott, hogy meghallgassa a megyei rendőrfőkapitány, Forgács László ezredes nyugalmat ígérő szavait. A hozzá intézett kérdésekre, feltevésekre adott válaszok megértést és biztonságot sugalltak. Igaz, olykor, ha rövid időre is, elszabadult néhány indulatos megjegyzés, de ezt azonmód leszerelte a főkapitány. S hogy miért került a helyi közrend, közbiztonság kérdése a falu elé, arra a polgár- mester asszony, dr. Ihászi Er- nőné adta meg a választ.- Sajnos, néhány visszaeső bűnöző visszatérte és magatartása időről időre felkorbácsolja az itt lakók érzelmeit. Ezek az emberek az elmúlt húsz-harminc év alatt - aminek javarészét börtönben töltötték - szabadulásuk után egy-egy hónap alatt durván megsértették az együttélés szabályait. Legutóbb egy 80 éves idős házaspárt súlyosan bántalmaztak, megaláztak. Végettük jó néhány család - nem találva más megoldást - elköltözött a faluból. Ä rendőrség minden egyes alkalommal megtett mindent, hogy megfékezze a garázdákat, de úgy látszik, a falu egészének ez is kevés volt. így történt, hogy levelet írtak a belügyminiszternek és aláírásukkal erősítették meg igényüket: vessen véget a félelemnek, segítse elő a köz nyugalmát. Ároktő 1350 lelket számlál, közülük 470 cigány- család, többségében becsületes emberek, akik minden alkalommal elhatárolták magukat „rokonaiktól”. Sajnos, az ország gondjai itt is érvényesülnek. Sokan tartanak igényt szociális segélyre, támogatásra, de kevés az elosztható pénz. Sajnos, azok is igényt tartanak rá, akik életükben sohasem dolgoztak, nem volt munkahelyük. Az utóbbi években volt néhány kirívó ároktői példa, ami bejárta az országot. Ennek lett áldozata az ároktői körzeti orvos is, a katolikus pap pedig áthelyeztette magát. A tiszaújvárosi kapitányság, a mezőcsáti rendőrőrs minden alkalommal messzemenő segítséget adott, de úgy tűnt, hogy ez kevésnek bizonyult. S annak ellenére, hogy fokozottabb lett a rendőri jelenlét, a közhangulat rosszabbodott. Napirenden van a tyúktól a kerékpárokig a lopás, a megfélemlítés és ezt a polgármesteri hivatal is olykor megtapasztalta, amikor ittasan szinte berontottak ide segélyt követelve. Ezek után született a levél megírása közel 200 aláírással. Természetesen Ároktőn is van italkimérés. Bejegyzés szerint egy bérbeadott italbolt és a Csalogány presszó, de vélhetően jó néhány „bögrecsárda” is közrejátszik abban, hogy a zugkimérések nyomán elszabaduljon a pokol. Ä főkapitány úr személyes jelenléte, megfontolt ígéretei - úgy érzem - megnyugtatóan hatott a lakosságra. A falugyűlést követően Forgács László ezredes a következőkkel egészítette ki a polgármester asszony szavait: - Harmadik alkalommal vagyok jelen a községben. A múltban és a jövőben is mindent megteszünk, hogy Ároktőn nyugalom legyen, javuljon az állampolgárok közérzete. Fokoztuk a rendőri jelenlétet, s ha kellett, ehhez segítséget kértünk a rendőri zászlóaljtól is. Ez év januárjától két körzeti megbízott teljesít szolgálatot a községben, munkájuk még jobb végzéséhez egy személygépkocsit fogunk biztosítani számukra. A polgármester asszony ígéretét bújuk, hogy a jövőben szorosabban együttműködnek a rendőrséggel. Ennek egyik példája lesz, hogy rövid időn belül polgárőrséget alakítanak Ároktőn, s ennek tagjai között cigányok is lesznek. Ember és környezete képeken Kazincbarcika (ÉM) - Szabó János grafikusművész tevékenységének középpontjában az emberiség és az élővilág harmonikusnak nehezen nevezhető kapcsolata áll. Ebből a témakörből állította össze az Ember és természete címmel Kazincbarcikán, a Városi Kiállítóteremben a közelmúltban megnyitott - március 20-ig megtekinthető - tárlatát, amelyet Dobrik István művészettörténész is nagyra értékelt megnyitójában. A művész sajátos eszközeivel, a maga teljes valóságában mutatja be a természet értelmetlen pusztítását, amely során végső soron saját magát pusztítja az emberiség, mikor tönkreteszi az életterét. Szabó János kompozíciói egybefogják a természet és az emberiség fajdalmát. Amit a különös portréi még határozottabbá tesznek. A tárlat nemcsak esztétikai élménnyel szolgál a látogatóknak, hanem gondolat-ébresztőként is, az ember és környezetének kapcsolatáról. S ha valaki elkezd ezen gondolkodni, akkor a mindennapi cselekedetei is kedvezően változhatnak... Eörsi-darab Kazincbarcikán Kazincbarcika (ÉM) - Nagy fába vágta fejszéjét a Kazincbarcikai Középiskolások Köre - népszerűbb nevükön K3 - amikor elhatározták, hogy színpadra viszik Eörsi István Sírkő és kakaó című művét. Ugyanis a könnyed téma és hangvétel mögött igencsak komoly mondanivaló rejtőzik, s ennek megfogása nemcsak az amatőröknek, de még a profiknak is érdekes feladatot adna. A darab egy öregasszony és az eltartására - a lakásért cserébe - vállalkozó fiatal házaspár harmonikusnak véletlenül sem nevezhető kapcsolatáról szól. Az egész viszálykodás kulcskérdése az öregasszony azon kikötése, hogy a fiataloknak nem lehet gyermeke, amíg ő él, s igencsak jó egészségnek örvend 99 éves kora ellenére... Aki kíváncsi a történetre, az megtekintheti a K3 bemutatóját az Egressy Művelődési Központban március elsején és másodikén - s bizonyára jól fog szórakozni. 1994. Március 1., Kedd Itt-Hon B 7 Emlékeim Hídvég sportjáról V. Fekete Zoltán Itt debütáltam 17 éves koromban, Mályi ellen, s idegen pályán két gólt rúgtam. Velem játszott egy csapatban Sárai Jóska, a berzéki Csontos Pali, a kőkemény hátvéd. A Szuko- vátinak becézett, szintén berzéki Berci másik hátvéd, Gondos Karcsi az alacsony technika csatár, Miklósi furómester a testes, kemény középhátvéd, Kozák szintén fiírós csatár, magas barna, szikár ember. Ekkor kerültünk fel a megyei másod- osztályba. A csapatban szinte minden poszton játszottam, a későbbiekben főleg középhátvéd, illetve középcsatár szerettem volna lenni. De játszottam balhátvédet is, annak ellenére, hogy jobblábas voltam. Kesznyétenben főleg hátvéd, Girincsen fedezet, illetve hátvéd poszton játszottam. Mellette atietizáltam is, főleg távolugrásban és 100 méteres síkfutásban értem el a spartakiádokon 1-2-3 helyezéseket. Legjobb eredményem egy megyei versenyen 100 méteren harmadik, távolugrásban egy negyedik helyezés. Az atlétikát kedvtelésből űztem kiemelkedő eredményekkel. Sportelnökként női röplabdacsapatot is szerveztem, amelynek kapitánya Bozó Irénke, tagjai: Gyüker Edit, Karkus Gabi, Kiss Magda, Nagy Irénke, Varga Mariska, Megyeri Ibolya voltak, akik a spartakiádon nemcsak eredményességükkel, de csinosságukkal is kiemelkedtek a mezőnyből. A sajóhídvégi férfiak gránátdobásban, súlylökésben értek el szép eredményt, később az iskolához kerülve Homolya Magdolna tanárnő szervezte meg a kézilabdacsapatot, s a belsó-bő- csi szakosztály egyik erőssége volt. Az iskola futballcsapatával jártuk a környéket. Részt vettünk bajnokságokon. Ez a csapat adta később a községi csapat gerincét. A környéken rendezett sportrendezvényeken az iskola atlétacsapata a tőlünk nagyobb iskolák között is helytállt. Lévén nőtlen, fiatal tanár, szabadidőm jelentős részét az iskolai sport töltötte ki. Nyáron sátortábort vertünk a Sajó és a Hemád között. Télen pedig korcsolya nélkül nagy hokimeccseket játszottunk. A sport szeretete szinte végigkísért egész életemen. Amikor Girincsen tanítottam, a környéket verő iskolacsapatot szerveztem. Mikor Miskolcra kerültem a 22-es iskola csapatával, egyszer városi harmadik, illetve első helyezést értünk el labdarúgásban, a területi döntőn pedig 19- 2 gólaránnyal szorultunk a második helyre. (folytatjuk) Jó tanácsok háziasszonyoknak (ÉM) - Sajnos napjainkban nagyon sok családnak nincs lehetősége a szebbnél szebb és drága tisztítószereket megvásárolni. Ezért is lapoztunk fel régi kalendáriumokat, hasznos tanácsokat ismertető újságokat, hogy „őseink” hogyan és mivel tudták rendben tartani környezetüket. Ezúttal jól bevált receptekkel ismertetjük meg olvasóinkat abban a reményben, hogy segíthetünk napi munkájuk végzésében. Foltos ablakunkat ragyogóra tisztíthatjuk, ha keveréket készítünk (a szükséghez képest) felerész spiritusz és fele benzinből. Ebbe a keverékbe mártjuk a megnedvesített rongyot, alaposan bedörzsöljük az ablaküveget és utána azonnal, gyorsan szárazra dörzsöljük. Ez a mód főleg télen előnyös, mert gyorsan végezhetünk az ablak- tisztítással. Lényegesen olcsóbb módja az ablaktisztításnak, ha az üveget benedvesítés után összegyűrt újságpapírossal dörzsöljük szárazra. Használat után az újságpapír még mindig eladható papíroshulladéknak. A homályos (vak) tükröt frissen szedett csalánnal jól végigdörzsöljük, s utána száraz ruhával letöröljük. A puhafapadló beeresztését a következőképpen csináljuk: 30 deka enyvet 4 liter vízben addig főzünk lassú tűzön, míg az enyv teljesen feloldódik. Ezután levesszük a tűzről és 3 deka sárga anilinfestéket keverünk bele. Ezzel a keverékkel bekenjük a padlót (nem túl vasMosotycgvű könnyebb... tagon) és mikor megszáradt, a padlót ugyanúgy beeresztjük, mint a parkettát. A konyhakövet ne lúggal mossuk, hanem fahamu oldatával. Utána, ha módunkban van, egy kevés olajjal dörzsöljük át, s akkor szép fényt kap. Alumíniumedényt úgy tisztítunk, ha 25 gramm bóraxot feloldunk egy liter vízben és hozzá néhány csepp szalmiákszeszt öntünk. Ha ezzel áttisztítjuk az edényt, az szép, ragyogó lesz. A barnás foltokat forró, ecetes vízzel lemoshatjuk. Festett porcelánedényt bóraxos vízzel kell lemosni. Könnyen megtisztíthatjuk húsdarálónkat, ha használat után száraz kenyeret darálunk le. Ez teljesen megtisztítja a hústól és zsírdarabkáktól és csak szódás vízzel kell lemosni és levegőn megszárítani. Foltos, piszkos falainkat megtisztíthatjuk, ha 485 gramm melegvízben feloldunk 30 gramm porított kékgálicot és azután 485 gramm nullás lisztet öntünk bele, s ezt gyurmává dagasztjuk. Ha ezzel a gyurmával gondosan és egyenletesen ledörzsöljük a falat, úgy az hamarosan teljesen tiszta lesz. Kopott, aranyozott képkereteinket újjávarázsolhatjuk, ha egy rész konyhasót összekeverünk négy rész tojásfehérjével és az ebbe mártott ecsettel a keretet végigdörzsöljük. Linóleumot lehetőleg sepréssel, vagy törléssel tisztítsunk. Ha elkerülhetetlen a lemosása, csak langyos, híg szappanos vizet használjunk. Ha megszáradt, dörzsöljük be vékonyan li- nóleumvias8zal és egy óra múlva keféljük le. A megrepedezett linóleumot kenjük be terpentinolajjal hígított fimisszel. Elfakult bőrbútorunkat felfris- sítheijük, ha egy súlyrész ecettel összekeverünk 2 súlyrész lenolajjal, s azt - miután kihűlt - ecsettel vékonyan rákenjük a bútorra. Öt-hat óra múlva tiszta ruhával dörzsöljük szárazra a bőrt. Krómozott vagy nikkelbútorainkat puha, száraz ruhával jól letisztítjuk és utána bécsi mésszel ledörzsöljük. Porcelánedényt, kályhát vagy csempeburkolatot csak mosóporral vagy szappanpehely-ol- dattal tisztítsunk. Kezelésükhöz sohase használjunk érdes tisztítóanyagot, homokot vagy savakat, mert ezek tönkreteszik a csempét és a porcelánt. Időjárási előrejelzés márciusra Száz év tapasztalata alapján Hőmérséklet Celsius fok Csapadék valószínűség Százalék 1 5 10 15 20 25 30 Megjegyzés: A hőmérséklet alakulását ábrázoló táblázaton öt grafikus vonal van feltüntetve. Ezek felülről lefelé: a legfelső és az alatt lévő vonal a várható meleg legnagyobb és a legalacsonyabb értékeit jelzi. A középső az átlagos hőmérsékletet, míg az alatt lévő két vonal a minimum és a maximum hideget rögzíti. Privatizáció
