Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-09 / 57. szám
1994. Március 9. Medicina Az Észak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE V égtaghiányos babák London (MTI) - A délkelet-angliai Hastingsban két újabb, kéz nélküli csecsemő született. Ezzel harmincra emelkedett a Nagy-Britanniában és Írországban feljegyzett hasonló esetek száma. Az ilyen veleszületett rendellenesség nem nagyon ritka, a nagy-bri- tanniai eseteknél azonban feltűnő, hogy mindig pontosan körülhatárolható helyen, valamilyen tengerparti településen jelentkezik. A szóban forgó két gyermek 1992 áprilisában és 1993 februárjában született, s világra jövetelükkor mindkettőnek hiányzott a bal kézfeje. A skóciai Ayrshire grófságban legalább nyolc kisbaba született ilyen rendellenességgel 1991 és 1993 között, hárman közülük ugyanabban a kisvárosban, Irvine-ben, 21 hónap leforgása alatt. Írországban nyolc esetet jegyeztek fél, ebből hármat az ország déli részén, Corkban, hármat a keleten fekvő Arlowban. Míg rendszerint minden tízezer gyerek közül háromnégy gyermek születik valamilyen felső végtagi rendellenességgel, ebben a helységben háromszáz csecsemő közül négyen jöttek így a világra. A szakértők most arra gyanakszanak, hogy a tenger szennyeződése, a vízbe eresztett hűtőfolyadék vagy vegyszerek okozhatják az elváltozásokat. Skóciában és Északkelet- Angliában a radioaktivitás is a kiváltó okok között szerepelhet. Itt ugyanis atomerőmű működik a közelben. A többi helység viszont távol van az atomerőművektől. Elképzelhetőnek tartják azt a lehetőséget is, hogy egy eddig nem azonosított vírus támadhatta meg tengerparti a lakosságot. Eldobható kontaktlencse Madison (MTI) - Egyszer használatos, eldobható kontaktlencséket hob piacra rövidesen az amerikai Schering-Plough cég Wesley-Jessen leányvállalata. A Preshlook fantázianevű lencsék átlátszó és színezett változatban is készülnek. Charles M. Stroupe, a Wesley-Jessen elnöke szerint előnyük nemcsak praktikusságukban rejlik, hanem abban is, hogy nem drágábbak, mint a hagyományos kontaktlencsék, amelyek szintén nem tartanak örökké, és nem olcsó u tisztításuk sem. Az amerikai cég már megkapta a forgalmazási engedélyt. A dohányzás Robinsonjai London (MTI) - Egy távoli, átmenetileg dohányzásmentesnek nyilvánított szigetre költözött 35 megrögzött brit dohányos, hogy ily módon próbáljon megszabadulni ártalmas szenvedélyétől. A Lundy nevű kis sziget egyetlen trafikjának dohányárukészletét b'.ztos helyre rejtették, aki pedig szökni próbálna, annak 20 kilométert kellene úsznia a tengeren. A dohányzásról leszokni szándékozó személyek egy orvos és egy ápolónő vezetésével vesznek részt a tíznapos intenzív elvonókúrán. Naponta csoportterápiát tartanak számukra, a dohányzás hátrányait és a leszokás előnyeit ecsetelő videofilmeket vetítenek nekik. Egyéni tanácsadásban is részesülnek, sót meditálhatnak. A tanfolyam vezetői nem ismernek könyörületet: akit dohányzáson kapnak - s a tilalom betartását szondával ellenőrzik -, azt a legelső hajójárattal elküldik a szigetről. A módszer egyedi és új, így az eredményességről nem tudhatunk semmit. A kúra viszont olyan költséges, hogy még a britek is csak egyszer akarják igénybe venni. Szerkeszti: Lévay Györgyi Etka-j ógatanfolyam Miskolc több pontján Miskolc (ÉM) - A szegedi .Etka anyót, ha máshonnan nem, a Fride- rikusz-showból sokan ismerik. O az az idős hölgy, aki 55 évesen kezdett igazán törődni a testével, s az azóta eltelt sok év alatt egyre csak fiatalodott. Ha valahol életmód-tábort hirdet Etka anyó, az ország minden részéből sereglenek hívei. Követői közül ketten - Zsámbokné Zana Mária és Gregovszkiné Judit-jógatan- folyamot szerveztek Miskolc három pontján, az Avason, a Kiliánban és Városház téren. Több mint százan, nők, férfiak, gyerekek és nyugdíjasok töltenek hetente két órát a gyakorlatok és tudnivalók elsajátításával. Mert az Etka-jóga nem tornagyakorlatok összességét, hanem életformát hirdet. A mozgás mellett nagy szerepe van az étkezésnek. Kevés hús, édesség, sok nyers, vagy pár percig párolt zöldség a javallott. Akik már egy ideje végzik a gyakorlatokat, állítják, hogy közérzetük megváltozott, elmúltak a migrénes fejfájások, estére a legstrapásabb nap után sem fárad el az ember, csak álmos és igen nyugodt, pihentető az álma. Szombat délutáni program a Katolikus Gimnázium tornatermében Fotó: Farkas Maya A fél pohár víz-szindróma (MTI) - Annyi rossz dolog van az életben, ami rosszkedvet áraszt, hogy nehéz lenne akár csak nagyjából is leltárba venni. Vannak olyan dolgok, események, melyek csaknem mindenkinél törvényszerűen bánatot és lehangolt- ságot idéznek elő. Ilyenek a kisebb- nagyobb horderejű veszteségek: haláleset, egy barát elvesztése, az emberi kapcsolatok beszűkülése, a munkaképesség csökkenése, anyagi kár és hasonlók. A negatív önértékelés és az ezzel kapcsolatos kudarcélmények is hasonlóképpen szomoiűságot keltenek, lehangoltsággal jár a hiányérzet is, az éhségtől kezdve a magányon át az önmegvalósítás hiányáig. Kellemetlen események, például veszekedés, csalódás vagy az előttünk álló nehéz feladat is nyomasztólag hat a kedélyállapotra. A betegség, a fájdalom és a félelem is a jókedv ellen dolgozik. A tárgyi környezet is hatással van a hangulatra, például a monoton ingerek, a szürke színárnyalatok, a csökkent fényerősség, a bús melódia és közismerten a borús időjárás is deprimálja, azaz lehangolja az embert. Adottak tehát az események és környezet, de kinek-kinek mégis a saját személyisége: túróképessége, értékrendje, korábbi tapasztalatai, az aznapi előzmények, stb. határolják be, hogy mi az, amin még túlteszi magát; mi az, ami másfajta érzelmeket, például haragot vagy félelmet kelt benne, és végül mi minden az, ami elszomoríthatja. A személyiség tehát olyan, mint egy szúró, mely a külvilág hatásait felfogja, és vagy átengedi magán vagy magában tartja, és sokáig rágódik rajta, miközben talán még fel is nagyítja és sötétebbre színezi azokat. (Ismert az optimista és a pesszimista emberről szóló anekdota. Előbbi tud örülni a fél pohár víznek, és úgy fogja fel, hogy „félig telve van”, utóbbi pedig azon búslakodik, hogy az már „félig üres.”) Régi megfigyelés, hogy magányos emberek gyakran süppednek tartós búskomorságba. Rossz hangulat ellen még a háziállatok közelsége is ad valamelyest segítséget, a kutya vagy macska si- mogatása szinte gyógyszer a depresszió ellen. A közeli emberi kapcsolatok valóban hatásos védelmet nyújtanak a mély lehangoltság ellen. Egy jó barát vagy egy jó társaság nemcsak pillanatnyilag oszlatja el a bánat felnőit, hanem hosszabb távon sem hagyják csüggedni az elszomorodott embert, és erősítik lelki egyensúlyát. A tevékenység, a reális célkitűzések is fokozzák az ember életkedvét és energiáját. AzÁNTSZ egészségvédelmi rovata A szívbetegségek korai felismerése Dr. Veres Ilona Hazánkban a halálozási statisztikák élén a keringési betegségek állnak. Az elmúlt évtizedben különösen a munkaképes férfiak körében emelkedik arányuk. A keringési rendszer betegségein belül fokozatosan visszaszorultak a reumás eredetűek, s előtérbe kerültek a koszorúsér betegségek, következményük a szívinfarktus. Ezért bír igen nagy jelentőséggel a korai felismerés és kezelés. A diagnosztikus módszerek közül elsőként az ún. noninvazív vizsgáló eljárásokat alkalmazzuk, amik a betegnek fájdalmat nem okoznak, ismételhetők, pontos adatokat szolgáltatnak a betegségek súlyosságáról, segítenek a kezelés hatékonyságának lemérésében, az invazív beavatkozás időzítésében. Alapvető a beteg panaszainak részletes, pontos felvétele, értékelése. Feltétlenül orvoshoz kell fordulni a szegycsont mögötti szorító, nyomó jellegű, karba, vállba kisugárzó fájdalom, fulladásérzés esetén, ami koszorúsér betegségre utal. A szokásos élettevékenység mellett jelentkező fáradékonyság, nehézlégzés vagy a szívdobogás is felveti szívbetegség lehetőségét. Fontos adatokat szolgáltat az orvos számára a beteg szívének meghallgatása, a vérnyomásmérés, a mellkas-röntgen. Az EKG alapján diagnosztizálható a szívizom infarktus a legsúlyosabb esetben, vagy ha mellkasi fájdalom esetén készítünk EKG-t, az bizonyíthatja annak szív eredetét. A terheléses EKG szolgál a koszorúsér betegség tényének bizonyítására, annak súlyosságát, lokalizációját is mutatja, segít a nem szíveredetű funkcionális fájdalom elkülönítésében. A terhelés történhet kerékpár ergométerrel vagy futószőnyeggel. Ha a terhelést összekötjük a szívizom vérátáramlásának izotópos vizsgálatával is, még pontosabb adatokat kapunk. A szívbillentyűk és a szívizomzat betegségeinek kórismézésében a szívhangok és zörejek meghallgatása, grafikus ábrázolása mellett ma már segítséget nyújt az ultrahang vizsgálat is. Az echokardiográfiával betekinthetünk a szívbe, mozgásban lévő metszeteken vizsgálhatjuk a szívet alkotó struktúrákat, azok eltéréseit, a Doppler-technika bevezetésével pedig már a véráramlás sebességéről, irányáról kapunk adatokat. így megállapítható a billentyű betegségek súlyossága, a szív funkcionális állapota is. Gyorsabbá és pontosabbá teszi az információ nyerést a színkódolt leképezés, illetve a nyelőcsövön keresztül végzett vizsgálat. Az eddig említett noninvazív vizsgáló eljárások alkalmasak nemcsak a kórisme felállítására, de a beteg követésére, funkcionális állapotának lemérésére, s adott esetben a szívkatéterezés indikációjára. Ko- szórúsér betegség esetén azonban mindig szükséges az invazív, katéteres vizsgálat a szűkület helyének pontos kimutatásához. Az áthidaló műtéttel vagy eszközös tágítással pedig megelőzhetővé válik a szívizom infarktus rettegett szövődményeivel együtt. (Szerzőnk belgyógyász kardiológus szakorvos, a megyei kórház I. belgyógyászatának adjunktusa.) Kórház Diósgyőr szélén Visszhang az ágyból Fekszem a 408-asban. Lassan ébredezek. Agyamba beszűrődnek a főorvos által ősszel még hiányolt nagykalapács zuhogó ütései, a gyárak dohogása. Otthon dohognék én is ezen, de most valahogy megérint a hely varázsa. A füst, a korom, a gesztenyefák és téglaépületek poézisa. Pedig „más nép, újfajta raj” lakja már a gyári kolónia téglaházait, mint gyermekkoromban. A régi munkásdinasztiák fiai és lányai is valóban jórészt már a temetőbe vagy legalábbis új lakótelepekre költöztek. De felkondul még a téglatemplom harangja, áll még a régi iskola, ahol tanultam és működik a vasgyári kórház, amelynek több épületét beteges apám is meglakta. Ha átalakítva is, de áll a sebészet régi épülete, ahol már anyámat is megoperálta egy korcsolyabaleset után a költői lelkű sebész. Jómagam is itt születtem és most ismét itt vagyok. Megmútve, remélhetően gyógyultan, zárójelentésre és kirohanásra várva. Mint Zrínyi katonája. Mert vannak még Zrínyik, akik e pusztuló végeken „karddal és tollal” küzdenek. Pengéjük nem az ellenség, hanem betegük testébe vág, a tollúk alól kikerekedő régi történetek pedig szívet-lelket melengetnek. Az újságot rendszertelenül olvasom. Néha felfedezek benne egy-egy általam „lírai minia- tűr”-nek elkeresztelt írást az általam is ismert (?) sebészfőorvos tollából. Megragadott a sorokból áradó életismeret, emberség, lírai humor.... Általuk életre kelt bennem ismét a markáns Feldmann-Földesi igazgató, Béne bácsi, a műtős, Lídia, a marcona fógyógysze- résznó és más hajdanvolt, legendás kórházi ember alakja. A leírtak révén most a „pult túlsó oldaláról” is látom a kórháziak általunk eddig csak kívülről ismert és megtapasztalt világát. Eddig úgy hittem, hogy jól ismerem a kórház melletti Kerekdombot, hiszen akárhányszor fociztam, szánkóztam rajta gyerekkoromban! De hogy barlangrendszer is van alatta, azt csak a nagyapává vált főorvos feljegyzéséből tudtam meg. S ki gondolta volna; hogy a „Zöld veréb” milyen vendégeket látott hajdanán, s mi minden történt a számunkra hajdan világközepe „Ámyaskertben”! És hogy milyen stiklikre voltak képesek a hús-vér emberként bemutatott, de így még szimpatikusabbá lett orvosok! Mielőtt a szike alá feküdtem, gyorsabb és kellemesebb gyógyulásom érdekében elhatároztam: ha törik, ha szakad megszerzem a „Kórház Diósgyőr szélén” sorozat minden egyes darabját. Nem volt könnyű, de sikerült és őszintén mondhatom, megérte! Azóta kicsit másként látok itt mindent magam körül. S látom azt is, ami nem látható. De érezhető. Nehéz szavakba önteni mi ez. Például az ébresztés. Nem mindegy, mire ébred az ember. De ma is, mint mindig, angyalian ébresztettek. A sötét, fél 5 körüli hajnalban szinte mindig észrevétlenül belebeg egy-egy aranyos gyereklány-ápolónó, aki a háromnegyedálomban leledző beteg kezét szinte alig érint- ve-simítva hangtalanul odacsúsztatja a hőmérőt és tapintatosan kisurranva hagyja a beteget tovább, kedvére pihenni. A takarítónők is csendes-puhán járnak és dolgoznak. A betegekre senki nem szól rá, nem utasítgatnak, nem fegyelmeznek. Mégis természetes fegyelem, rend, tisztaság uralkodik. Tálalásnál legfeljebb felidézem magamban a főorvos által megénekelt hajdani sörök, pörköltök ízét-za- matát és mindjárt jobban esik a kissé kihűlt, de egyébként kitűnő krumplis tészta is. Kezdek büszke lenni arra, hogy itt lehetek beteg. Aki ismeri a múltat, másként látja a jelent is. Betegtársakkal, ismerősökkel, barátokkal beszélgetve kidéiül, nem csupán én látom így a kérdést. Valamennyiünkben felvetődik, hogy de jó is lenne, ha a „Kórház Diósgyőr szélén” sorozat írásainak sok folytatása lenne még, s az eddig megjelenteket összegyűjtve, könyv formájában is olvashatnánk egyszer. Kiss Imre Csontra harapott Santa Ana (MTI) - Százhetvenötezer dolláros kártérítést ítélt meg egy kaliforniai bíróság annak az amerikai férfinak, aki az egyik gyorsétkezdében csirkehúsos szendvicsében véletlenül ráharapott egy csontra. A 42 éves Claude Hart keresetében előadta, hogy ezután már akkor is fájdalmat érzett, ha csak a száját kellett kinyitnia, emiatt később meg is kellett operáltatnia magát. Az orvosi kezelés költségei 40 ezer dollárt tettek ki. A Santa Ana-i bíróság mégsem az étteremláncot marasztalta el, hanem a csirkehúst szállító vállalatot kötelezte a kártérítés megfizetésére.
